Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
2 1984. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYE! NÉFLAP Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Kádár János az országgyűlés tavaszi ülésszakán, mellette Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, mögöttük (balról jobbra) Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára és dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (Folytatás az ,1. oldalról.) mélyiségeik közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében * azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak — jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az Alkotmányjogi Tanács eljárásáról szólt. A testület saját kezdeményezésére vagy az arra jogosultaik indítványa alapján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szervek, illetve vezetőik. a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a fővárosi tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az ál-'' lampoligáircik és más ügyfelék egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulhatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Ha azonban A miniszteri expozét követően dr Antalffy György (Csongráid m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jog, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban — összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabályalkotás, mint több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásiban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi, szakmai bizonytalanság tapasztalható. KiDr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), nyugalmazott ' megyei főügyész felszólalásában hangsúlyozta: amennyiben az országgyűlés elfogadja az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, nem csupán egy új parlamenti szervet hoz létre, ennél sokkal többet tesz: tovább szilárdítja a törvényességet, hatékony garanciát teremt arra, hogy az alkotmány valóban a törvények törvénye legyen. Dr. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.). ez edeiényi város: jogú nagyközségi tanács elnöke arról szólt, ihogy a mai magyar valóság, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változások igénylik és szükségessé teszik állami életünk fejlesztését, jogrenben elmondotta: szocialista társadalmi rendszerünkben az állami és a társadalmi ellenőrzés a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja, céljaink valóra váltását segíti. Fontos szerepe van az ellenőrzésben a dolgozóik személyes részvételének, a szocialista demokrácia különféle intézményeinek: a közéleti, az üzemi és a lakóhelyi demokrácia számos fórumának. A párt- és a kormány mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ellenőrzési rendszer különböző formáinak erősítésére. Jól példázza ezt, hogy a második — a ma is hatályos — népi ellenőrzési törvény megalkotására a gazdaságirányítási reform ^megindulásával egy- időben, 1968-ban került sor. A Minisztertanács elnökvalamely jogszabály vagy jogi iránymutatás alkotmányosságának felülvizsgálatát tartják szükségesnek akikor a közérdekű bejelentésekre és javaslatokra vonatkozó szabályok szerint tehetnek indítványt az arra illetékes szerveknek. Ha az Alkotmányjogi Tanács a jogszabály, illetve a jogi iránymutatás alkotmányellenességét állapítja meg. ennek megszüntetése végett először magához a jogszabályt, illetve a jogi iránymutatást kibocsátó szervhez fordul. Ezzel egyidejűleg felfüggeszthet; az alkotmányellenes rendelkezés végrehajtását. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezésék megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásiban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. helyettese megállapította: a népi ellenőrzésre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy új törvény megalakotásiára nincs szükség. A hatályos törvényen csupán azokat a módosításokat kell elvégezni, amelyek a népi ellenőrzés feladatainak hatékonyabb és magasabb színvonalon történő ellátásához szükségesek, illetve mélyek az időközben megjelent új jogszabályok folytán időszerűvé váltak. Ezt szolgálja a most előterjesztett törvényjavaslat. A népi ellenőrzés jellegét, Társadalmunkban elfoglalt helyét határozza meg a törvényjavaslat első szakasza. Eszerint a népi ellenőrzés általános határkörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állarrípolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába történő bevonásával, a társadalmi szervezeteikkel együttműködve oldja meg. Az alkotmány legutóbbi módosítása révén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lett; jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadóik. Ennek megfele- löén a javaslat szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete alatt áll és irányítja a népi ellenőrzés szervezetét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — más ellenőrző szerveikkel együtt — közreműködik az állami ellenőrzés irányításával, összehangolásával kapcsolatos kormányfeladatok ellátásában; beszámol a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesítéséről; a Minisztertanács elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét az állami költségvetést és a zárszámadást megállapító törvónyBorbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításának előterjesztője a parlament tavaszi ülésszakán javaslatról; ellátja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság testületi működésével kapcsolatos elnöki tisztet, és irányítja a népi ellenőrzés fő hivatású tisztségviselőinek, a Népi Ellenőrzési Bizottságok irodáinak munkáját. Különösen fontos, időszerű tennivalója a népi ellenőrzésnek — mondotta a mi- niszterelnökhelyettes —, hogy viszgáilataival nyújtson segítséget a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon, a nemzeti értékek, társadalmi tulajdon védelméhez és gyarapításához, a különböző visszaélések — mint például a munka nélkül szerzett jövedéknek korrupció, a csúszópénz — és egyéb káros jelenségeik leleplezéséhez. Végezetül kifejezte reményét, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításához. Szokola Károlyné dr. (Somogy m. 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: az országgyűlés terv- és költség- vetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésen vitatta meg a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslatot. Az ülésen kialakult vitában . teljes egyetértés volt abban, hogy a korábban alkotott törvény rendelkezései alapvetően helyesnek bizonyultak, végrehajtásuk során beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Egybehangzó véleménye a képviselőknek az is, hogy a törvényjavaslatban előterjesztett módosítások szükségesek, mert ezt az élet, a fejlődés, az alkotmány módosítása, a népi ellenőrzés szerepének és feladatának megváltozása indokolja. Az országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott Köpeczi Béla A művelődési tárca vezetője elöljáróban elmondotta: az új társadalom építésének történetében első alkalommal került sor arra, hogy az ország legfőbb nép- képviseleti szerve, a teljes, és nemcsak a közoktatási rendszer helyzetét ’ és fejlesztési feladatait megvitatja. Ez egyszerre bizonyítja a tárgy jelentőségét és a társadalom érdeklődését. Az oktatás forradalmi átalakulásának eredményeképpen emelkedett egész népünk kulturális színvonala. A társadalom átalakulásának és ezen belül az oktatás — és‘ főleg a felsőoktatás — fejlődésének köszönhetjük, hogy kialakult egy új, mintegy félmillió diplomásból és más, az irányításban részt vevő értelmiségiből álló réteg, amelynek nagy része a fizikai dolgozókkal és alkalmazottakkal együtt — sikeresen oldja meg az ország előtt álló gazdasági-társadalmi, tudományos és kulturális feladatokat. Gazdaságunk fejlődésének intenzív szakaszába lépett, a külgazdasági kapcsolatok jelentősége megnőtt, és a nemzetközi verseny új feladatok elé állít bennünket, a társadalom struktúrája, s ezzel együtt a társadalmi osztályok és rétegek helyzete megváltozott. A demokrácia továbbfejlesztése sürgető igényként jelentkezik; megszűntek régi közösségek, újak kezdenek kialakulni, módosultak az emberi kapcsolatok és az életvitel formái. A korszerűsítés feladatainak meghatározásánál mindezt tekintetbe kell vennünk — mondotta Köpeczi Béla — továbbá azt is. hogy az oktatás és a nevelés ma mennyire tudja szolgálni, vagy éppen befolyásolni a nagy gazdasági-társadalmi szükségleteket és egyéni aspirációkat. Azt tapasztaljuk, hogy az iskolákból kilépő fiatalok jelentős részének anyanyelvi kultúrája, szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, kevesen ismernek alaposabban idegen nyelveket, sok tárgyban alacsony a tudásszint, és nem' kielégítő az önálló ismeret- szerzés igénye és készsége, a szakképzés nem nyújt elég széles ismeretalapot ahhoz, hogy a munkába lépő fiatalok megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó feladatokhoz. Az iskolai munka gyengeségeit magyarázzák azok az elégtelen anyagi feltételek is, amelyek között az oktatás folyik. Az állandósuló tanteremhiány, a zsúfoltság, a felszerelés elmaradottsága gátolja a minőségi fejlesztést. Akadályozzák a feladatok megfelelő teljesítését a kedvezőtlen személyi feltételek is. A tudományos-technikai módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter terjesztette a képviselők elé a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjával kapcsolatos elgondolásokat. előterjesztése haladás és a gazdasági-társadalmi fejlődés . nálunk is megköveteli, hogy az oktatás tartalmát továbbfejlesszük, illetve módosítsuk. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy az általános műveltség szerepét az egész oktatási rendszeren belül egyetemlegesen növeljük; széles alapú, több foglalkozási ágban is használható szakmai ismereteket, úgynevezett szakmai alapképzést adjunk. Célunk, hogy a nivelláló jellegű oktató-nevelő munka helyett az egyéni adottságok és képességek differenciált fejlesztésére, a különböző jellegű tehetségek felkarolására, gondozására, kiemelésére törekedjünk. Feladatunknak tekintjük, hogy a specializá- ciót jobban kössük a termelő-gazdálkodó szervezetek munkájához és a gyorsan változó konkrét munkaköri követelményekhez — hanDr. Köpeczi Béla művelődési miniszter expozéja a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjáról goztatta Köpeczi Béla. A fejlesztésben az elsőbséget az általános iskolának kell biztosítanunk, nemcsak azért, mert ez adja a mindenki számára kötelező és elérhető alapműveltséget, hanem azért is, mert munkájának javítása nélkül a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése sem lehetséges. A középfokon magát a szerkezetet belátható ideig nem szükséges átalakítani, tehát meg kell tartani a gimnázium, a szak- középiskola, a szakmunkás- képző intézetek rendszerét, de egyes iskolatípusokon belül lényeges változtatásokat kell végrehajtanunk. A művelődési tárca vezetője kiemelte: a fejlesztési program megvalósításának kulcskérdése, hogy lesz-e elegendő számú és megfelelően felkészült pedagógus. A pedagóguskiválasztás és -ellátás szempontjából alapvető az élet- és munkakörülmények megjavítása, a nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés. A pedagóguspályát ki kell emelnünk a legkevésbé javadalmazott értelmiségi foglalkozások kategóriájából. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy megszüntethető legyen a képesítés nélküliek foglalkoztatása, s hogy az évtized végén a megnöveke- dett létszámú korosztályok iskoláztatásának gondjait meg tudjuk oldani. A demográfiai hullám továbbra is indokolja az általános iskolai tanteremépítés folytatását, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a középfokon is felkészüljünk a mostaninál mintegy 150 ezerrel több tanuló fogadására. A nagyobb létszámú korosztályok 1988-tól érik el a középfokú intézményeket. Ez a középiskolai hálózat jelentős bővítését, mintegy 3500 tanterem építését követeli meg. Célunk az iskolák önállóságának erősítése, belső tartalmi-pedagógiai munkájuk fejlesztése, az iskolai közösségek kibontakoztatása — hangoztatta Köpeczi Béla. Nélkülözhetetlen az oktatás központi és területi irányítása, szakszerűségének megjavítása, a nevelőtestületek és a pedagógusok mostaninál jóval önállóbb tevékenységének szakmai támogatása és megbecsülése. A felsőoktatásban fő feladatunknak tartjuk az oktatás tartalmi struktúrájának átalakítását és színvonalának emelését. Célunk: olyan szakemberek képzése, akik mint értelmiségiek el tudják látni irányítói, a kultúrát alkotó és közvetítő, közvéleményalakító funkcióikat. Szükséges tehát a felsőoktatáson belül is több lehetőséget teremteni a társadalom és a természettudományi ismeretek oktatására, elsajátítására, az általános és szakmai tárgyak keretében egyaránt. A hallgatóknak a közművelődési és közösségi tevékenységekben való aktív részvétele nemcsak a személyiséget formálja, de lehetővé teszi az értelmiség kultúraközvetítő közéleti szerepének gyakorlását is. A magas színvonalú felsőoktatás nem lehet meg magas színvonalú kutatás nélkül. Ennek érdekében javí- taríunk kell a felsőoktatási kutatások anyagi bázisát, technikai és szervezeti feltételeit. A felsőoktatáson belül fejlesztenünk kell a demokratikus testületi formákat és mechanizmusokat, s biztosítani kell, hogy az oktatók, a hallgatók széles körűen. kompetens módon nyilváníthassák véleményüket, érvényesíthessék érdekeiket. Úgy vélem, — mondotta befejezésül Köpeczi Béla, — hogy a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének előterjesztett programja olyan reális — vagy ha úgy tetszik realista — folyamatos, a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat tesz lehetővé, amelyek a 'következő másfél évtizedben szolgálni tudják a tartalmi, szervezeti, irányítási korszerűsítést és megfelelő gazdasági feltételek biztosítása esetén elő tudják készíteni a későbbi, még nagyobb arányú minőségi fejlődést. (Folytatás a 3. oldalon.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítése emelik'*: sízocializimust építő Hozzászólások Borbándi János expozéja Borbándi János bevezetőországunkban az alkotmányosság minidig kulcskérdés voillt. és az is marad, megtartásának és magtarttatásának politikai-állami mechanizmusa folyamatosan működik. Az országgyűlés eddig is figyelemmel kísérte e folyamatot, azonban a közvetlen ellenőrzés gyakorlata eddig nem öltött meghatározott formáit. Hiányzott az erre specializált szervezeti forma, és a működési eljárási módszer. Amikor az országgyűlés tavaly decemberben az alkotmánymódosításról — az Alkotmányjogi Tanács jogintézményéről — döntött, ükkor lényegében a közvetlen alkotmányosság-ellenőrző szervezeti és működési módszer fő elveiről határozott. düink gazdagítását. Megjegyezte: szükségesnek látszik a lakosság jogi tudatának tervszerűbb, folyamatos formálása, ismereteik bővítése. Több hozzászólás nem volt Dr. Markója Imre ligazsóg- ügymiiniszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselőik által elmondottakkal, és megköszönte azt a segítséget amelyet a országgyűlés tagjai, bizottságai a törvényjavaslat előkészítéséhez nyújtottak. Az országgyűlés az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg expozéját a népi ellenőrzésről szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról.
