Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
1984. ÁPRILIS 7. _ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden a gazdaság é& a szociálpolitika kérdései A lakosság ellátásáról tárgyalt a megyei tanács Kielégítő kínálat élelmiszerekből Hiány különböző építőanyagokból (Folytatás az 1. oldalról.) selk tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseiket tartanak szükségesnek az ütemes, folyamatos termelésért, az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron belüli (kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami vezetés következetesen kérje számon és ellenőrizze a vállalati helyi lehetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végrehajtását, az exportkötelezettségek teljesítése érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tartalékokra — munkahelyi demokráciára —, amelyek javítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, a munkakedvet, a közös felelősséget a munkáért. A szakszervezetek a magük eszközeivel mindehhez továbbra is készek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok végrehajtásában, a szervezett. fegyelmezett munkában, a hatékonyság növelésében, a takarékos gazdálkodásiban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kezdeményezett munkaversenynek, a kommunista műszakoknak. A .kollektíváknak ezeket az önkéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifejezésre jusson az öntevékenység, az eredményes munka megbecsülése. A szakszervezetek értékelik a kormány azon intézkedéseit, amelyekkel gondjaink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás folyamatosságát. A szakszervezetek az árák alakításában nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól, hatékonyabb ellenőrzést igényelnék az állami szervektől. A tanácskozáson a Minisztertanács és a SZOT vemaximális betartásával. a gabonatermesztésben részt vevő munkahelyi irányítók és a fizikai dolgozók megfelelő anyagi érdekeltségével párosul. A miniszterhelyettes előadását követő vitában elsőként szólalt fel Győrffy Béla, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetének főigazgatója, aki a MÉM megbízásából végzett, a természeti tényezők, az agrotechnikai beavatkozások és az aszálykárok mérséklése közötti ösz- szefüggésekkel kapcsolatos kutatások eredményeiről tájékoztatta a jelenlevőket. Az intenzívebb rét- és legelő- gazdálkodáson alapuló szá- lastakarmány-termesztés révén jelentősen megnövelt gabonaterületek fajlagos hozamainak fokozásában szerzett tapasztalatokat adott közre hozzászólásában Papp Tibor, a mezőhegyesi mezőgazdasági kombinát igazforgo kialakításúnak es a kettős termesztés meghonosításának jelentőségéről beszélt a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gabonatermesztési eredményeinek tükrében Raisz Gusztáv téeszelnök. A kalászos gabonaféléket nagy területen, kétezer hektáron termesztő hevesi Rákóczi Tsz elnökhelyettese, Kiss József a szakszerű tápanyag-utánpótlás és növényvédelem fontosságát zetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együttműködésének javításával összefüggő tennivalókat, valamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fejlesztésével kapcsolatos közös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapították, hogy az ipar, az építőipar és az államigazgatás területén a negyvenórás munkahétre való áttérés rendben folytatódik. Szükségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával továbbra is fordítsanak gondot azoknak a munka- és termelésszervezési intézkedéseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső muníkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési feladatok maradéktalan teljesítését. hangsúlyozta, gyakorlati eredmények ismertetésével támasztva alá mondandóját. A növénytermesztési szakembereknek és a gépész- mérnököknek a terméseredmények megalapozásában, azaz a talajelőkészítésnél, a vetésnél és a növényvédelemnél . nélkülözhetetlen együttműködésről beszélt, majd az öntözéses gazdálkodás fontosságának megfelelő ösztönzését sürgette Szabó Béla, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke. Az ő hozzászólását követően Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese hangsúlyozta a gabonatermesztés jelentőségét a hazai ellátásban és az ország fizetőképességének megtartásában. Az országos tanácskozás Váncsa Jenő zárszavával ért véget, aki ismételten kérte a jelenlevő, a gabonatermesztésben érdekelt vezetőket és szakembereket, hogy a maguk területén minden lehetséges módon segítsék elő a gabonafélék termőterületének és hozamainak 1984-re előirányzott növelését. A MÉM — tájékoztatta végezetül a miniszter a jelenlevőket — a MEDOSZ- szal. az ÁGK-val és a TOT- tal közösen, három kategóriában meghirdetésre kerülő, ötven legeredményesebb gazdaság jutalmazását biztosító pályázattal ösztönzi több gabona • termelésére és megfelelő belső érdekeltségi rendszer kidolgozására a nagyüzemeket. Temesközi Tegnap Bereczki Lajos elnökletével ülést tartott Szolnok megye tanácsa. Részt vett az ülésen Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyefi Bizottságának titkára is. A tanácsülés interpellációkkal kezdődött. Elekes Ferenc megyei tanácstag Jászapáti tüzelőolaj-ellátásának lakossági gondjai, az ÁFOR- kút áthelyezése illetve útépítés ügyében tolmácsolta választói kérését. Lengyel Józsefné Jászágó egy külső része, mintegy száz család élelmiszer-ellátásának javítása érdekében új boltért interpellált. Gulyás Józsefné, az abádszalóki térség megnövekedett idegenfor-: galmára is hivatkozva, gyermekorvosi körzet létesít tését sürgette. (Az interpellációkra a tanácsülés befejez zésekor Tóth András, Ká-> dár György és dr. Ignác István osztályvezetők válaszoltak.) Az első napirend szerint a tanácsülés elfogadta Ulveczki Tibor megyei tanácselnök-helyettes és Ba- ranyi Györgyné osztályvezé-i tő-helyettes előterjesztésében a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a két tanácsülés közötti időszak között a végrehajtó bizottság tevékenységéről s a fontosabb eseményekről szóló beszámolókat. Ezután Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettesének írásos és szóbeli előterjesztése alapján a testület a lakosság ellátásának helyzetéről és a további feladatokról tárgyalt. A napirendi téma tárgyalását széles körű vizsgálódás, helyzetfelmérés előzte meg, hiszen az anyagi természetű ellátás minden területéről számot adtak a jelentés készítői, így a kereskedelmi vásárlás, a lakásépítés és szolgáltatás, a fűtési és háztartási energia-, a közlekedés, a hírközlés, a lakossági szolgáltatások helyzetéről és mindeme ellátás javítását szolgáló feladatokról. A helyzet értékelésekor a hatodik ötéves tervidőszak első három évének főbb és jellemző tendenciáit, az ellátás 1980— 83 közötti helyzetét vizsgálták széles körben. Bár ebben az időszakban a fogyasztás fejlődése igen mérsékelt volt, — éppen emiatt is — megnövekedett az ellátás, a szolgáltatás közhangulatot befolyásoló szerepe. Kiegyensúlyozott ellátás A téma természetéből fakadóan a jelentés legfontosabb részének — s ez később, a vitában is igazolódott — mégis a kereskedelmi áruellátást kell tekinteni. 1980—83 között a megyében (az 1980. évi összehasonlító áron) — 5,6 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom. Városokban jelentősebben nőtt a vegyesiparcikk és a vendéglátás, a községekben pedig a bolti élelmiszerek és ruházati cikkek forgalma. A kiskereskedelmi forgalom felét a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek teljesítik, a tanácsi. kiskereskedelmi vállalatok pedig 21,2 százalékkal részesednek. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a vizsgálódók — néhány választéki hiány ellenére is — jónak, kiegyensúlyozottnak ítélik az áruellátást. Jól segítette ezt a megye élelmiszeripara is — a húsipar, a sütőipar, a tejüzem — gyártmányfejlesztése, választékbővítése. A múlt évi aszály ellenére is kielégítő volt a burgonya-, a zöldség-, a gyümölcsellátás a megyében. Az élelmiszer-kereskedelemben a hálózat is megfelelő. Ugyancsak jónak mondható a vendéglátás. A gyermek- és diákétkeztetés szakvállalati átvétele épp a tárgyalt időszakban fejeződött be, ösz- szességében megfelelnek a követelményeknek. A ruházati kereslet 1981—82-ben nagyobb volt, tavaly csökkent. Sok a hiánycikk a Tíizépnél A családiház-építés az összes felépült lakás arányában az 1980—83 közötti években emelkedő tenden-i ciát mutat. A telekellátottság helyzete néhány nagyobb, kiemelt település kivételével mennyiségileg kedvező. Bár a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat növelte termelését, s más helyi forrásokból is igyekeznek enyhíteni, az építőanyag-kereskedelemben sok a hiánycikk, ami az építési kedvet is megtorpant ja. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalatot a kezelésében lévő 7,5 ezer lakás karbantartási munkái miatt sokszor éri jogos bírálat. A vízvezetékes lakások száma 1983 végére ötven százalékra emelkedett. Sajnos, a közcsatornahálózatba mindösz- sze a lakások 15 százaléka van bekapcsolva. Időnkénti és helyenként joggal-okkal bírálható a tüzelő- illetve) fűtőberendezések hiánya, s' a kistelepülések javításra’ szorulnak szilárd tüzelő-1 anyag-ellátásban is. I A tárgyalt időszakban je-1 lentős arányban lakossági' hozzájárulással fejlődött a gázvezeték-hálózat. Jelenleg 19100 lakás kap hálózatról gázenergiát, s a tervidőszak végéig Túrkeve, Jászberény is bekapcsolódik a gázellátásba. A távhőellátás és melegvíz-biztosítás nem hibátlan. 1 Szolgáltatásiban legnagyobb fejlődés a kisiparban következett be, az összes lakossági szolgáltatásból a kisipar 60 százalékot meghaladó mértékben részesül. Sok a gond a textil-tisztítással, részben az igények mérséklődtek, másrészt a Patyolat Vállalat gazdálkodási problémái is nőttek. Közlekedésben a lépcsőzetes munkakezdés Szolnokon még . nem hozott csúcs- forgalmi enyhülést. Jelentősen javultak viszont az áru- fuvarozási szolgáltatások. Nem megfelelő a postaszolgáltatás egyik fontosi ágazata: a távbeszélő-ellátás. Bereczki Lajos szóbeli előterjesztésében hangsúlyozta: — Napjaink legkiemelkedőbb- belpolitikai kérdése az elért életszínvonal társadalmi méretekben való megtartása, ezen belül a lakosság anyagi javakkal történő ellátása. Megfelelő helyet kapott ez az MSZMP KB ülésén is, amikor a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét tárgyalták, s a megyei pártbizottság is megfelelő határozatokat hozott a lakosság életkörülményeinek javítására, amikor áttekintette, hogyan valósultak meg eddig korábbi határozatai. Ennek szellemébe»; első esetben tárgyalja átfogó módon a megyei tanács az ellátás helyzetét. A jelentést és a ha tározót-tervezetet sók külső aktíva bevonásával a megyei tanács öt szakosztálya készítette... — Vizsgálataink során feltárult sok jelenség, a pozitív, követendő példák, a megszüntetendő visszásságok sokasága feldolgozásra került, a részanyagok birtokunkban vannak, azokat munkánk során, az operatív irányításban hasznosítjuk. A feladatokról szólva külön megemlítette az előadó: — Mosit legfontosabbnak Startjuk a folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezését a kistelepülések hálózatfejlesztésének és áruellátásának javítását és a városi peremkerületi boltok fejlesztését. Szolgáltatásban folytatjuk a decentralizációt és új szervezeti formák létrehozását, működtetését... Hírközlésben a telefonhely- zet javítását szorgalmazzuk. Az állami lakások megye- székhelyi kezelésével összefüggő hiányosságok megoldásának intézkedéseit már ismerjük. A vitában hatan mondták el véleményüket, javaslataikat Fenyvesi József, Szolnok város tanácselnöke többek között azt indítványozta: jó lenne, ha az építőszervezetek saját beruházásban vállalkoznának családiház-építés- re és -értékesítésre. Bírálta a tüzelő- és építőanyag-ellátást. Javasolta, hogy a távoli Fészek Áruház mellett a város több pontján célszerű lenne kis tüzelő- és építőanyag-árusító helyeket létrehozni. I kistelepüléseken kevés a szolgáltató Tóth József, a Mészöv elnökhelyettese azokról az. erőfeszítésekről beszélt, amelyek a fogyasztási szövetkezeteket jellemzik a megyében. Elmondta, hogy a kistelepüléseken feltétlenül javítani. korszerűsíteni szeretnék a hálózatot, s erre kérte a megyei tanács támogatását is. Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a Fogyasztók Szolnok megyei Tanácsa véleményét, javaslatait terjesztette elő. Hangsúlyozta az alapellátás fontosságát, a kis- települések szolgáltatási helyzetének javítását, a.kereskedői magatartás javításának szükségességét. Gavaldik Lajos megyei tanácstag a kislakásépítők jászapáti gondjait sűrítette egybe. Elmondta, hogy a kormány kedvező szociális támogatása kedvet adott az otthonteremtőknek, ezt a kedvet azonban gyakran keseríti, hogy helyben építőanyagot alig kapnak, drága fuvarért Szolnokra, Jászberénybe vagy Egerbe utaznak a házépítők. Pálmai László, az Ideál Kereskedelmi Vállalat igazgatója többek között a kereskedelemben dolgozók nehézségeiről beszélt. Nem véletlen, hogy állandó létszámgondok jellemzik a kiskereskedelmet, hiszen nincs a megyéiben olyan kereskedelmi vállalat, ahol az átlagfizetés legalább négyezer forint lenne havonta. Barna Károly az élelmiszeriparban dolgozók erőfeszítéseit példázta, többek között a vágóhíd új készítményeiről, választékbővítéséről, a sütőipar újításairól szólt, s hangsúlyozta, az ipar és kereskedelem jó együttműködése nélkül az ellátás minősége nehezen javítható. A vitát s a javaslatokat Bereczki Lajos, foglalta ösz- sze. A megyei tanács ezután több szervezeti kérdésben döntött, így tanácsi bizottsági tagok választásáról és határozott megyei tanácstagok városkörnyéki csoportjainak megalakításáról. Bizottságot hívott életre a megyei építő- és építőanyagipar fejlesztésének hosszútávú programja időarányos teljesítésének vizsgálatára, védetté nyilvánította az ecseg- pusztai természetvédelmi területet, a tiszafüredi kastélyparkot, a cserőközi természetvédelmi területet, a tiszafüredi kocsánytölgy- és a kengyeli törökmogyorófák területét. Jóváhagyta Szolnok megye tanácsa a Meg"ei Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. évi ellenőrzési tervét, amelyet dr. Lőrinczy György terjesztett elő. 3. J. Tizenötmillió tonna gabonára van szüksége az országnak Az országos eszmecsere résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) terv 2 millió 910 ezer hektár '•gabona vetésterületet irányzott elő országosan. Őszi kalászosokból a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél mintegy 60 ezer hektárral többet vetettek, de számolnunk kell azzal, hogy a hideg, hótakaró nélküli és csapadékszegény tél miatt mintegy 40 ezer hektáron olyan gyenge a növényállomány, hogy rtem szabad megtartani. Ebből máris adódik az a tennivaló — hívta fel a jelenlevők figyelmét a miniszterhelyettes —, hogy azokat a búzatáblákat, amelyeknek a növényállománya a helyi adottságoknak megfelelő közepes termésátlag elérésével sem biztat. tárcsázzák vagy szántsák ki, és az arra alkalmas területeket kukoricával vessék be. Ez utóbbira azért van szükség — folytatta az időszerű gabonatermesztési tennivalók 6orát Magyar Gábor —, mert az üzemi tervek szerint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok az országosan szükségesnél mintegy 30 ezer-" hektárral kevesebb területen kívánnak kukoricát termelni. Az 1984. évi gabonatermelési célok realizálása viszont megköveteli, hogy a kiszántott gabonák pótlásán túl legalább 1 millió 160 ezer hektáron vessék el a takarmánynövényt a gazdaságok. A kalászos gabonaféléktől nagyobb genetikai potenciállal rendelkező kukorica vetésterületének növelésére lehetőséget kínál a tömegtakarmány-termő területek felszabadítása nagyobb hozamok elérésével, valamint 160 ezer hektáron a kettőstermesztés — erre az országban megvan a lehetőség —, ami mintegy másfél millió tonna tömegtakarmány termelését és jelentős fővetésű silókukorica szemessé történő átminősítését teszi lehetővé. Előadásának végén arról beszélt Magyar Gábor, hogy a jelenlegi termelési íeltéa biológiai gatója. Az öntözéses vetéstelrendszer alapok, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelem anyagi-műszaki háttere, valamint megfelelő kapacitáskihasználás mellett az öntözés — lehetővé teszi a gabona- és a hústermelési program teljesítését. Termé- _ szetesen csak akkor, ha ez az utóbbi években jelentős mértékben javult feltétel- rendszer az időszerű munkák idejében, megfelelő minőségben történő elvégzésével, a technológiai fegyelem
