Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉP LA 1984. ÁPRILIS 26. „Mirelit” áilatembriók A jövő géntartaléka Az emberek többsége ta­lán nem is sejti: milyen nagy veszélyeknek vannak kitéve az élőlények, a termé­szet nélkülözhetetlen kin­csei. Egy angol tudós meg­állapítása szerint naponta kipusztul egy élőlényfaj. S ahol még nem fenyeget tel­jesen ez a veszély, ott is vi­gyázni kell. Nem egyszer halljuk a felhívást: a védett állatokat ne bántsuk, pusztí­tásukat büntetik. De melyek is az úgynevezett védett ál­latok? Nyilvánvalóan azok, amelyeknél csak idő kérdé­se, hogy melyik pillanatban pusztulnak ki teljesen és véglegesen. Veszteségük vi­szont pótolhatatlan. Hiszen egy eltűnt élőlény újraélesz­tése, restaurálása nem lehet­séges. Mit lehet tehát tenni, a védelmükön kívül* Az Európai Állattenyész­tők Szövetsége (EÁSZ) vi­lágszerte nagy erőfeszítése­ket tesz azért, hogy a leg­jobb megoldást megtalálja. Az. EÁSZ Genetikai Szekció­ja által 1980-ban életrehí- vott nemzetközi munkabi­zottság kérdőíveket küldött szét a tagországokba, és a be­érkezett válaszokat feldol­gozta. Eszerint mintegy 1200 helyi szarvasmarha-. ló-, sertés-, juh- és kecskepopu­lációt vettek nyilvántartás­ba, amelyek közül körülbe­lül kétszázat a kipusztulás veszélye fenyeget. A legtöbb ország megkezdte a veszé­lyeztetett géntartalék-állo- mányok megőrzését. Mit is jelent ez, miért van erre szükség? Ha eltűnnek a régi, őshonos állományok, a génerózió következtében génveszteség keletkezik. Ezért a legkisebb egyedszá- mot „tartalékolni” kell, még akkor is, ha jelenleg nincs rájuk szükség. Ezért nem hagyták kipusztulni például a viador típusú tyúkfajtát, mert kiváló combizomzata, s egyéb jó tulajdonságai bio­lógiai alap a cornish fajta, a világhírű broyler csirke ki- tenyésztéséhez. Ugyanezért őrzik meg a Hortobágyon a pörge szarvú racka juhot, a szürke magyar ridegmarhát, vagy a mangalica sertést, és a bivalyt. Ha azonban vala­hol a gazdasági vagy a tech­nikai feltételek nehézzé te­szik azt, hogy nyáj, gulya, csorda, konda formájában maradjanak fent ezek a gén­tartalékot jelentő állatközös­ségek, akkor a legújabb technikához fordulnak se­gítségért a szakemberek. Az már világszerte közis­mert, hogy a tudomány fej­lődése pár évvel ezelőtt még utópiának tűnő csodát pro­dukált: több országban sper­mabankot hoztak létre azért is, hogy néhány külön­legesen jó képességű férfitől szülhessenek gyermeket az erre vállalkozó sznob nők. Ma már nem megy csoda­számba a lombikbébi világ- rajötte sem. Miért ne alkal­maznánk ezt a módszert az állatvilágban, az állatte­nyésztésben is (Mi több, ott alkalmazták először, utána vitték át emberre.) Nos. a spermatároláson kívül állati embriókat is tartalékolnak mélyhűtve, mínusz 196 Cel- sius-fokos folyékony nitro­génben. S amikor szükség van épDen arra a fajtára, az illető állat szaporítására, ne­tán valamely más állattal történő keresztezésre, csupán „felolvasztják” az embriót, beültetik az anyaállatba, és világra jön a várt fajta. Nemzetközi állatcsere le­bonyolítása is egyszerűbbé válik ezáltal, hiszen csupán embriókat kell szállítani. S hogy ez gazdaságilag mit je­lent. egvértelmű: kevés he­lyen elfér, szállítása egysze­rű. útközben élelmezési problémák nincsenek. Mind­ez bár jó megoldásnak tű­nik. a tudósok többsége mégis azt vallja: a fajvé­delmi körzetekben tartsuk fenn természetes életkörül­mények között a kívánt po­pulációkat. És ez nemcsak a háziállatok, hanem a vadon élő állatok bizonyos csoport­jaira is vonatkozik, hiszen értékes, és szükséges — pél­dául bizonyos betegségeknek, fertőzéseknek ellenálló — géneket ezek is tartalékol­hatnak a további, újabb ha­szonállatfajták kinemesíté­séhez. Magyarország is nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki az említett kutatások te­rén. A KGST-országokkal közösen dolgozzuk ki az ál­lattenyésztés fő biológiai problémáinak megoldása el­nevezésű programot. Néhány éve a FAO (az ENSZ Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Szervezete) is nagy figyel­met fordít a ' nálunk folyó kutatásokra,' kísérletekre, azok eredményeire. Dr. Dohy János tanszék- vezető egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egye­tem állattenyésztési tanszé­kének vezetője közel har­minc éve foglalkozik állat- tenyésztési genetikával, ő ír­ta hazánkban az első ilyen témájú könyvet is. Az egye­temi kutatómunka irányító­ja, szaktanácsadója, sőt. az állattenyésztési vállalatok­nak is útmutatást ad a vál­lalatok nemesítő munkájá­hoz. Az EÁSZ tagjaként pe­dig külföldi meghívásoknak tesz eleget: a magyarországi eredmények, további felada­tok ismertetésével öregbíti hírnevünket a világban. Ha­zafias kötelességének érzi a veszélybe került fajták által képviselt genetikai tartalé­kok megőrzését. Lehet, hogy a nem is túl távoli jövőben a magyar szürke marha, a kenyai ze­bu, az észak-amerikai kari- bu szarvas, és az európai bö­lény génanyagaiból „mixelt” állatcsordák legelésznek majd a világ legkülönbözőbb tájain, és létrehozásukban magyar szakemberek mun­kájának eredménye is mu­tatkozik majd? így ötvöződ­het a meleg-és hidegtűrő ké­pesség, a fertőzésekkel szem­beni ellenállóképesség és a nagytestű állatok húshoza­ma? Hogy mindez nem is any- nyira fantasztikus, bizonyít­ja az is. hogy Dohy profesz- szor tanszékén már most is láthatjuk például a juh és a kecske genetikai kutatások segítségével Angliában lét­rehozott hasznos hibridjéről szóló, illusztrált tájékozta­tást. — Szatmári — Egyes településeken a vezetékes ipari és háztartási vízellátás folyamatossága csak úgy biztosítható, ha a vízlelőhely (kút, tisztítómű) közé egy vagy több víz­tornyot iktatnak be. A nagyobb körzeteket is ellátó víztornyok vas betonból, készülnek, de e drága létesítmények építése meggon­dolandó vállalkozás. Szerencsére van más megoldás is. Másfél-két évtizeddel ezelőtt még nagy feltűnést keltett egy-egy fémből készült, gömb alakú víztorony a tájképben. (Bizonyára kevesen tudják, hogy a hagyo­mányos glóbusz alakú víztárolók magyar találmányt fémjeleznek; huszonöt éve al­kotta egy magyar szakember az új típusú tornyot.) Ma már ez szinte általános, hi­szen az elmúlt húsz évben több ezer ilyen víztornyot állítottak fel Magyarországon. A szakmailag pontos név különben nem víztorony, sőt nem is hidroglóbusz, hanem aquaglóbusz. Az első, régebben használatos és nálunk is közismertté vált idegen eredetű szó ugyanis olyan tornyot jelentett, amelyet kifeszített kábelek tartottak, s emiatt nagy területet foglalt el. Ilyent ma már nem gyártanak. A második idegen szóval, az új névvel azt akarják jelezni az előállí­tók, hogy ez új típus, s az említett kábelek nélkül is szilárdan áll. Acélszerkezetű aquaglóbuszokat 50—100—200 köbméter űrtartalommal állít elő és helyez üzembe a hazai ipar (közelebbről a Vízgépészeti Vállalat.) Exportra ezeknél jóval nagyobb 500—700 köbméteres példányokat is készí­tenek. A nagyobb tornyokat nem lehet egy darabban a felállítás helyére szállítani (a kisebbeket sem mindig, s akkor is csak nagy nehézség árán). Ezért az előállítók régi törekvése olyan típusok kifejlesztése, amelyeknek a törzsét és tartályát alkotó elemek, részegységek minél kisebb térfo­gatú szállítmányokban helyezhetők el, könnyen össze- és szétszerelhetők. Képünkön a felállítás izgalmas pillanatai előtt láthatunk egy, még a födön elnyúló aquaglóbuszt. Pillantás a gerincvelőbe Amerikai kutatók miniatűr endoszkópot — vizsgálat céljá­ra a testüregbe vezethető tük­rös műszert — szerkesztettek, amelynek segítségével a gerinc­csatorna az ideggyökökkel, az agy alsó felülete és az emberi test egyéb hozzáférhetetlen te­rületei közvetlenül vizsgálha­tók. Újdonság a hazai csomagolástechnikában Ételtálca—alumíniumból Minta: a szem A fényképező­gépek előállítói már régen keres­nek valóban ki­elégítő megoldást a távolságmérésre és az éles képbe­állításra. Eddig két olyan rend­szert dolgoztak ki, amely elfogadha­tónak nevezhető. Egy nyugatnémet tudós, a biotech­nika szakértője most egy harma­dik megoldással kísérletezik. Mun­kacsoportjával ab­ból az egyszerű felismerésből in­dul ki, hogy az élesre beállított tárgyak Horkolásgátló protézis Orvoskutatók megállapí­tották: a horkolást rendsze­rint az idézi elő. hogy alvás közben leszűkül a gégéken áramló levegő útja, s a fel­gyorsult légáramlás rezgés­be hozza a szá j pad ellazult szöveteit. A levegő útjának leszűkülése az izomzat eler­nyedésével áll összefüggés­ben, amikor is a száj kinyí­lik, a fogsorok közötti rés megnő, s az alsó állkapocs a szájpadra rögzült nyelv­vel együtt — hátrafelé toló­dik. A felismerés alapján egy stuttgarti szájsebész rugal­mas műanyagból készült protézis előállítására tett javaslatot, amit éjszakára az alsó állkapocs fogaira kell helyezni. Használata ré­vén tágabb út nyílik a be­szívott levegő számára a szájüregben, s többnyire megszűnik a horkolás. Az egyébként is nyitott szájjal alvók, részére a protézist egy olyan vékony lemezzel egészítette kj a nyugatné­met szájsebész, amely le­szűkíti, lezárja az ajaknyí­lást. Azoknál, akik orrsö- vényferdülés. orrpolip, hi­bás fogállás miatt horkol­nak, a horkolásgátló proté­zis nem járt eredménnyel. Másoknál viszont csaknem tökéletesen megszünteti ezt a zavaró, bosszantó kelle­metlenséget. tényleg éles körvonalakat mutatnak, ezek viszont hir­telen átmenetet, erős kont­rasztot, szóval nagy élességet jelentenek. Ennek az elvnek az alapján működik az em­beri szem; izmai,amelyek a szemlencsét feszítik vagy la­zítják, szüntelenül üzemben vannak. A lencse mögött fényérzékeny idegsejtek ren­dezik és csoportosítják a be­érkező információkat, majd adják őket tovább az agynak. Közben, csekély kontrasztok esetében, folyvást helyesbí­tő parancsok érkeznek az agyból az izmokhoz. Az in­formációk kiértékelése nem csupán az agyban történik, már az egyes idegsejtek is tekintettel vannak a szom­szédos sejtek mérési eredmé­nyeire, mintegy kiszámítják egymás eredményeinek kü­lönbségét. Ha a szomszédos sejtekben megállapított vi­lágossági fokok csupán kis mértékben térnek el egymás­tól, akkor ebből gyönge jel adódik; a kontraszt csekély. A nyugatnémet professzor megpróbálja most ezt a mű­ködési elvet utánozni: há­rom egymás mögé helyezett fotocellával. Ezek közt a kö­zépső szállítja a főértéket, a másik kettő a korrigáló ér­tékeket. Mivel a kamera ob- jektívjét egy elektromotor mozgatja,mindig új és új különbségek adódnak. Egy vezérlő központ összehason­lítja a beérkező értékeket a korábbiakkal, s az észlelt kü­lönbségeknek megfelelően at­tól függően, hogy túl erős vagy túl gyönge-e kontraszt) irányítja az objektívot, míg elő nem áll az optimális kép. Képünkön az emberi szem mintájára működő „Biofo^ cus” nevű kamerát láthatjuk. A kőbányai Könnyűfém­mű kecskeméti aluping- ment gyára a Bács-Kiskun megyei műszaki hónap ke­retében április 26-án szak­mai napot rendez a kecske­méti Tudomány és technika házában. A hír mögött hosz- szú évek tudatos fejlesztő- munkája bújik meg. hiszen a tanácskozás témája egy már ismert, de még nem eléggé közismert termék, az alumínium ételtárca hazai felhasználása lesz. Alig három éve, hogy százmillió forintos beruhá­zással új műhelycsarnok és raktárak épültek a kecske­méti telepen. Azóta a festék­iparnak készített alupaszta mennyiségét egyharmadával emelték, megkezdték a ház­tartási fólia gyártását, to­vábbá a nemesített alufólia nyomtatásához szükséges hengerek és festékek készí­tését. Az exportterületen új partnerekkel sikerült ki­alakítaniuk jó kapcsolatot. Az alupgsztából NSZK-ba, az Egyesült Államokba és Ausztriába szállítottak: a gyógyszer- és vegyipar ré­szére készített aluflitterből pedig holland, dán, norvég és egyiptomi partnerek ren­deltek. A kecskeméti gyár termé­kei iránt fokozódó érdeklő­dés bizonyítja, hogy tavaly a tervezettnél 18 millió fo­rinttal több terméket érté­kesíthettek és nyereségük 3,9 millió forint helyett tíz­millió lett, a háziasszonyok körében kedvelt háztartási alufóliából már nem tudnak annyit készíteni, amennyire igény lenne, a gépek kapa­citása 5,5 millió tízméteres tekercs elkészítéséhez ele­gendő, a ' kereskedelem vi­szont 8 millió tekercsnél töb­bet is értékesíteni tudna. Szintén az élelmiszer szá­mára, egyben a háztartásve­zetés könnyítésére szánták az említett alumínium étel­tálcát. Ebből 15 millió da­rabot tudnának szállítani — bár egyelőre az igény csak 7 millió. A gyár vezetői sze­rint e termék még nem elég­gé ismert a felhasználók körében, — alig néhány partner fedezte fel a benne rejlő lehetőségeket. A Malév például rendszeres vevőjük, repülőgépein a stewardesek az alupigment gyár reke- szes ételtálcáiba tálalják az ennivalót. Orosházán a Ba­romfifeldolgozó Vállalat próbálkozik ebbe csomagolt új termékkel, a fűszerezett, konyhaikész szárnyas mell és comb árusításával. Alu­fólia tálcán árusított hús azonnal sütőbe helyezhető, előkészítést nem igényel, így jelentősen leegyszerűsí­ti a háziasszony munkáját. Legutóbb francia szakem­berekkel tanácskoztak azok­ról a lehetőségekről, ame­lyek az alutálca felhaszná­lásában rejlenek. A többféle forma, a hamarosan kapha­tó lezáró fedél valóban a va­riációk sokaságára ad le­hetőséget. Ritkaság ma még, bár egyes kecskeméti ABC áruházakban tapasztalható, hogy a hidegkonyhai készít­ményeket apróibb-nagyobb alufólia tálcákba csomagol­va nyújtják át a vevőnek. Az egyszerű kis zárógépezet, amelyet a gyár szintén fel­kínál vevőinek, lehetővé te­szi, hogy akár a gombasalá­tát, vagy a majonéz'es bor­sót a kiborulás veszélye nél­kül szállíthassa haza a ve­vő.

Next

/
Thumbnails
Contents