Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉP LA 1984. ÁPRILIS 26. „Mirelit” áilatembriók A jövő géntartaléka Az emberek többsége talán nem is sejti: milyen nagy veszélyeknek vannak kitéve az élőlények, a természet nélkülözhetetlen kincsei. Egy angol tudós megállapítása szerint naponta kipusztul egy élőlényfaj. S ahol még nem fenyeget teljesen ez a veszély, ott is vigyázni kell. Nem egyszer halljuk a felhívást: a védett állatokat ne bántsuk, pusztításukat büntetik. De melyek is az úgynevezett védett állatok? Nyilvánvalóan azok, amelyeknél csak idő kérdése, hogy melyik pillanatban pusztulnak ki teljesen és véglegesen. Veszteségük viszont pótolhatatlan. Hiszen egy eltűnt élőlény újraélesztése, restaurálása nem lehetséges. Mit lehet tehát tenni, a védelmükön kívül* Az Európai Állattenyésztők Szövetsége (EÁSZ) világszerte nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a legjobb megoldást megtalálja. Az. EÁSZ Genetikai Szekciója által 1980-ban életrehí- vott nemzetközi munkabizottság kérdőíveket küldött szét a tagországokba, és a beérkezett válaszokat feldolgozta. Eszerint mintegy 1200 helyi szarvasmarha-. ló-, sertés-, juh- és kecskepopulációt vettek nyilvántartásba, amelyek közül körülbelül kétszázat a kipusztulás veszélye fenyeget. A legtöbb ország megkezdte a veszélyeztetett géntartalék-állo- mányok megőrzését. Mit is jelent ez, miért van erre szükség? Ha eltűnnek a régi, őshonos állományok, a génerózió következtében génveszteség keletkezik. Ezért a legkisebb egyedszá- mot „tartalékolni” kell, még akkor is, ha jelenleg nincs rájuk szükség. Ezért nem hagyták kipusztulni például a viador típusú tyúkfajtát, mert kiváló combizomzata, s egyéb jó tulajdonságai biológiai alap a cornish fajta, a világhírű broyler csirke ki- tenyésztéséhez. Ugyanezért őrzik meg a Hortobágyon a pörge szarvú racka juhot, a szürke magyar ridegmarhát, vagy a mangalica sertést, és a bivalyt. Ha azonban valahol a gazdasági vagy a technikai feltételek nehézzé teszik azt, hogy nyáj, gulya, csorda, konda formájában maradjanak fent ezek a géntartalékot jelentő állatközösségek, akkor a legújabb technikához fordulnak segítségért a szakemberek. Az már világszerte közismert, hogy a tudomány fejlődése pár évvel ezelőtt még utópiának tűnő csodát produkált: több országban spermabankot hoztak létre azért is, hogy néhány különlegesen jó képességű férfitől szülhessenek gyermeket az erre vállalkozó sznob nők. Ma már nem megy csodaszámba a lombikbébi világ- rajötte sem. Miért ne alkalmaznánk ezt a módszert az állatvilágban, az állattenyésztésben is (Mi több, ott alkalmazták először, utána vitték át emberre.) Nos. a spermatároláson kívül állati embriókat is tartalékolnak mélyhűtve, mínusz 196 Cel- sius-fokos folyékony nitrogénben. S amikor szükség van épDen arra a fajtára, az illető állat szaporítására, netán valamely más állattal történő keresztezésre, csupán „felolvasztják” az embriót, beültetik az anyaállatba, és világra jön a várt fajta. Nemzetközi állatcsere lebonyolítása is egyszerűbbé válik ezáltal, hiszen csupán embriókat kell szállítani. S hogy ez gazdaságilag mit jelent. egvértelmű: kevés helyen elfér, szállítása egyszerű. útközben élelmezési problémák nincsenek. Mindez bár jó megoldásnak tűnik. a tudósok többsége mégis azt vallja: a fajvédelmi körzetekben tartsuk fenn természetes életkörülmények között a kívánt populációkat. És ez nemcsak a háziállatok, hanem a vadon élő állatok bizonyos csoportjaira is vonatkozik, hiszen értékes, és szükséges — például bizonyos betegségeknek, fertőzéseknek ellenálló — géneket ezek is tartalékolhatnak a további, újabb haszonállatfajták kinemesítéséhez. Magyarország is nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki az említett kutatások terén. A KGST-országokkal közösen dolgozzuk ki az állattenyésztés fő biológiai problémáinak megoldása elnevezésű programot. Néhány éve a FAO (az ENSZ Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Szervezete) is nagy figyelmet fordít a ' nálunk folyó kutatásokra,' kísérletekre, azok eredményeire. Dr. Dohy János tanszék- vezető egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének vezetője közel harminc éve foglalkozik állat- tenyésztési genetikával, ő írta hazánkban az első ilyen témájú könyvet is. Az egyetemi kutatómunka irányítója, szaktanácsadója, sőt. az állattenyésztési vállalatoknak is útmutatást ad a vállalatok nemesítő munkájához. Az EÁSZ tagjaként pedig külföldi meghívásoknak tesz eleget: a magyarországi eredmények, további feladatok ismertetésével öregbíti hírnevünket a világban. Hazafias kötelességének érzi a veszélybe került fajták által képviselt genetikai tartalékok megőrzését. Lehet, hogy a nem is túl távoli jövőben a magyar szürke marha, a kenyai zebu, az észak-amerikai kari- bu szarvas, és az európai bölény génanyagaiból „mixelt” állatcsordák legelésznek majd a világ legkülönbözőbb tájain, és létrehozásukban magyar szakemberek munkájának eredménye is mutatkozik majd? így ötvöződhet a meleg-és hidegtűrő képesség, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség és a nagytestű állatok húshozama? Hogy mindez nem is any- nyira fantasztikus, bizonyítja az is. hogy Dohy profesz- szor tanszékén már most is láthatjuk például a juh és a kecske genetikai kutatások segítségével Angliában létrehozott hasznos hibridjéről szóló, illusztrált tájékoztatást. — Szatmári — Egyes településeken a vezetékes ipari és háztartási vízellátás folyamatossága csak úgy biztosítható, ha a vízlelőhely (kút, tisztítómű) közé egy vagy több víztornyot iktatnak be. A nagyobb körzeteket is ellátó víztornyok vas betonból, készülnek, de e drága létesítmények építése meggondolandó vállalkozás. Szerencsére van más megoldás is. Másfél-két évtizeddel ezelőtt még nagy feltűnést keltett egy-egy fémből készült, gömb alakú víztorony a tájképben. (Bizonyára kevesen tudják, hogy a hagyományos glóbusz alakú víztárolók magyar találmányt fémjeleznek; huszonöt éve alkotta egy magyar szakember az új típusú tornyot.) Ma már ez szinte általános, hiszen az elmúlt húsz évben több ezer ilyen víztornyot állítottak fel Magyarországon. A szakmailag pontos név különben nem víztorony, sőt nem is hidroglóbusz, hanem aquaglóbusz. Az első, régebben használatos és nálunk is közismertté vált idegen eredetű szó ugyanis olyan tornyot jelentett, amelyet kifeszített kábelek tartottak, s emiatt nagy területet foglalt el. Ilyent ma már nem gyártanak. A második idegen szóval, az új névvel azt akarják jelezni az előállítók, hogy ez új típus, s az említett kábelek nélkül is szilárdan áll. Acélszerkezetű aquaglóbuszokat 50—100—200 köbméter űrtartalommal állít elő és helyez üzembe a hazai ipar (közelebbről a Vízgépészeti Vállalat.) Exportra ezeknél jóval nagyobb 500—700 köbméteres példányokat is készítenek. A nagyobb tornyokat nem lehet egy darabban a felállítás helyére szállítani (a kisebbeket sem mindig, s akkor is csak nagy nehézség árán). Ezért az előállítók régi törekvése olyan típusok kifejlesztése, amelyeknek a törzsét és tartályát alkotó elemek, részegységek minél kisebb térfogatú szállítmányokban helyezhetők el, könnyen össze- és szétszerelhetők. Képünkön a felállítás izgalmas pillanatai előtt láthatunk egy, még a födön elnyúló aquaglóbuszt. Pillantás a gerincvelőbe Amerikai kutatók miniatűr endoszkópot — vizsgálat céljára a testüregbe vezethető tükrös műszert — szerkesztettek, amelynek segítségével a gerinccsatorna az ideggyökökkel, az agy alsó felülete és az emberi test egyéb hozzáférhetetlen területei közvetlenül vizsgálhatók. Újdonság a hazai csomagolástechnikában Ételtálca—alumíniumból Minta: a szem A fényképezőgépek előállítói már régen keresnek valóban kielégítő megoldást a távolságmérésre és az éles képbeállításra. Eddig két olyan rendszert dolgoztak ki, amely elfogadhatónak nevezhető. Egy nyugatnémet tudós, a biotechnika szakértője most egy harmadik megoldással kísérletezik. Munkacsoportjával abból az egyszerű felismerésből indul ki, hogy az élesre beállított tárgyak Horkolásgátló protézis Orvoskutatók megállapították: a horkolást rendszerint az idézi elő. hogy alvás közben leszűkül a gégéken áramló levegő útja, s a felgyorsult légáramlás rezgésbe hozza a szá j pad ellazult szöveteit. A levegő útjának leszűkülése az izomzat elernyedésével áll összefüggésben, amikor is a száj kinyílik, a fogsorok közötti rés megnő, s az alsó állkapocs a szájpadra rögzült nyelvvel együtt — hátrafelé tolódik. A felismerés alapján egy stuttgarti szájsebész rugalmas műanyagból készült protézis előállítására tett javaslatot, amit éjszakára az alsó állkapocs fogaira kell helyezni. Használata révén tágabb út nyílik a beszívott levegő számára a szájüregben, s többnyire megszűnik a horkolás. Az egyébként is nyitott szájjal alvók, részére a protézist egy olyan vékony lemezzel egészítette kj a nyugatnémet szájsebész, amely leszűkíti, lezárja az ajaknyílást. Azoknál, akik orrsö- vényferdülés. orrpolip, hibás fogállás miatt horkolnak, a horkolásgátló protézis nem járt eredménnyel. Másoknál viszont csaknem tökéletesen megszünteti ezt a zavaró, bosszantó kellemetlenséget. tényleg éles körvonalakat mutatnak, ezek viszont hirtelen átmenetet, erős kontrasztot, szóval nagy élességet jelentenek. Ennek az elvnek az alapján működik az emberi szem; izmai,amelyek a szemlencsét feszítik vagy lazítják, szüntelenül üzemben vannak. A lencse mögött fényérzékeny idegsejtek rendezik és csoportosítják a beérkező információkat, majd adják őket tovább az agynak. Közben, csekély kontrasztok esetében, folyvást helyesbítő parancsok érkeznek az agyból az izmokhoz. Az információk kiértékelése nem csupán az agyban történik, már az egyes idegsejtek is tekintettel vannak a szomszédos sejtek mérési eredményeire, mintegy kiszámítják egymás eredményeinek különbségét. Ha a szomszédos sejtekben megállapított világossági fokok csupán kis mértékben térnek el egymástól, akkor ebből gyönge jel adódik; a kontraszt csekély. A nyugatnémet professzor megpróbálja most ezt a működési elvet utánozni: három egymás mögé helyezett fotocellával. Ezek közt a középső szállítja a főértéket, a másik kettő a korrigáló értékeket. Mivel a kamera ob- jektívjét egy elektromotor mozgatja,mindig új és új különbségek adódnak. Egy vezérlő központ összehasonlítja a beérkező értékeket a korábbiakkal, s az észlelt különbségeknek megfelelően attól függően, hogy túl erős vagy túl gyönge-e kontraszt) irányítja az objektívot, míg elő nem áll az optimális kép. Képünkön az emberi szem mintájára működő „Biofo^ cus” nevű kamerát láthatjuk. A kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti aluping- ment gyára a Bács-Kiskun megyei műszaki hónap keretében április 26-án szakmai napot rendez a kecskeméti Tudomány és technika házában. A hír mögött hosz- szú évek tudatos fejlesztő- munkája bújik meg. hiszen a tanácskozás témája egy már ismert, de még nem eléggé közismert termék, az alumínium ételtárca hazai felhasználása lesz. Alig három éve, hogy százmillió forintos beruházással új műhelycsarnok és raktárak épültek a kecskeméti telepen. Azóta a festékiparnak készített alupaszta mennyiségét egyharmadával emelték, megkezdték a háztartási fólia gyártását, továbbá a nemesített alufólia nyomtatásához szükséges hengerek és festékek készítését. Az exportterületen új partnerekkel sikerült kialakítaniuk jó kapcsolatot. Az alupgsztából NSZK-ba, az Egyesült Államokba és Ausztriába szállítottak: a gyógyszer- és vegyipar részére készített aluflitterből pedig holland, dán, norvég és egyiptomi partnerek rendeltek. A kecskeméti gyár termékei iránt fokozódó érdeklődés bizonyítja, hogy tavaly a tervezettnél 18 millió forinttal több terméket értékesíthettek és nyereségük 3,9 millió forint helyett tízmillió lett, a háziasszonyok körében kedvelt háztartási alufóliából már nem tudnak annyit készíteni, amennyire igény lenne, a gépek kapacitása 5,5 millió tízméteres tekercs elkészítéséhez elegendő, a ' kereskedelem viszont 8 millió tekercsnél többet is értékesíteni tudna. Szintén az élelmiszer számára, egyben a háztartásvezetés könnyítésére szánták az említett alumínium ételtálcát. Ebből 15 millió darabot tudnának szállítani — bár egyelőre az igény csak 7 millió. A gyár vezetői szerint e termék még nem eléggé ismert a felhasználók körében, — alig néhány partner fedezte fel a benne rejlő lehetőségeket. A Malév például rendszeres vevőjük, repülőgépein a stewardesek az alupigment gyár reke- szes ételtálcáiba tálalják az ennivalót. Orosházán a Baromfifeldolgozó Vállalat próbálkozik ebbe csomagolt új termékkel, a fűszerezett, konyhaikész szárnyas mell és comb árusításával. Alufólia tálcán árusított hús azonnal sütőbe helyezhető, előkészítést nem igényel, így jelentősen leegyszerűsíti a háziasszony munkáját. Legutóbb francia szakemberekkel tanácskoztak azokról a lehetőségekről, amelyek az alutálca felhasználásában rejlenek. A többféle forma, a hamarosan kapható lezáró fedél valóban a variációk sokaságára ad lehetőséget. Ritkaság ma még, bár egyes kecskeméti ABC áruházakban tapasztalható, hogy a hidegkonyhai készítményeket apróibb-nagyobb alufólia tálcákba csomagolva nyújtják át a vevőnek. Az egyszerű kis zárógépezet, amelyet a gyár szintén felkínál vevőinek, lehetővé teszi, hogy akár a gombasalátát, vagy a majonéz'es borsót a kiborulás veszélye nélkül szállíthassa haza a vevő.
