Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

( Előre az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! Lenin születésének évfordulóján Propagandista ünnepség és koszorúzás Szolnokon Politikai fórum a Járműjavítóban A kérdésekre a megyei pártbizottság első titkára válaszolt A szolnoki Bartók Béla Kamarakórus műsora nyitot­ta meg tegnap délelőtt Szol­nokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban azt a propagandista ünnepséget, amelyet a megyei pártbizott­ság rendezett V. I. Lenin születésének 114. évforduló­ja alkalmából. A meghívot­takat — a városi és a váro­si jogú pártbizottságok tit­kárait, a megyei oktatási igazgatóság vezetőit, taná­rait, a megye több párt- és KISZ-propagandistáját, — Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának ve­zetője üdvözölte. Jelen volt az ünnepségen Fábián Péter, a megyei pártbizottság tit­kára. Ünnepi megemlékezést La­zányi Angéla, a Szolnok me­gyei Néplap főszerkesztője tartott. Hangsúlyozta: szép hagyomány pártunkban, hogy Lenin születésének év­fordulóján esztendőről esz­tendőre köszöntik és kitün­tetik a legkiválóbb propa­gandistákat. A politikai ak­tivitáshoz, a kommunista pártmunkához és cselekvés­hez szorosan hozzátartozik az eszmék terjesztése, az emberek meggyőzése, az agi­Országos Mentőbázist avattak Tegnap átadták rendel­tetésének az Országos Mentőbázist, amelyet 273 millió forint beruházással lé­tesítettek a Róbert Károly körút, a Vágány és a Mohács utca által határolt két hek­tárnyi területen. Az Országos Mentőszolgá­lat a magyar egészségügy egyik legfontosabb szerveze­te, az egész országot behálóz­za. Űj központjának üzembe helyezése jelentősen elősegíti á lakosság egészségügyi el- tásának további javítását. Az épületegyüttesnek fon­tos része a 130 méter hosszú üzemi épület. Ebben talál­ható az automata kocsimosó­sor, a központi javítóműhely­csarnok, az ország 164 men­tőállomását kiszolgáló rak­tár. Az úgynevezett lepény- épületben kapott helyet a fő­város, új 13. egyben legna­gyobb mentőállomása, amely jelenleg hetven állandóan üzemben levő, s több tartalék mentőgépkocsival rendel­kezik. A hétemeletes központi épületben az irányító és ügy­viteli szervezet, s a bázist ki­szolgáló orvosi rendelő, hír­központ, rádiótechnikai osz­tály dolgozói az eddigieknél sokkal kedvezőbb feltételek között dolgozhatnak. Az új mentőbázis, — amelynek lé­tesítését indokolta az is, hogy az Országos Mentőszolgálat évente kétmilliónál több beteget szállít — több mint 51 millió kilométeren — je­lentősen javítja azoknak a betegeknek az ellátását, akik­nek sürgős orvosi gondosko­dásra van szükségük. Budapest legkorszerűbb áruháza a Nyugati-pá­lyaudvar szomszédságá­ban felépült Skála-Metró május 2-től fogadja a vá­sárlókat. A tizenhárom-, ezer négyzetméter alap­területű, öt szintes, há­romszázmillió forint in­duló árukészlettel ren­delkező kereskedelmi lé­tesítményben naponta harmincezer vásárlót várnak. Jelenleg az élel­miszer, ruházati és ve­gyes-iparcikk osztályokat rendezik be, töltik fel áruval A fórumon Majoros Károly társadalmi életünk néhány, leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdéséről beszél Tegnap délután a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem mű­velődési házában tartotta meg a vállalati szocialista brigádok klubja hagyományosan évente megrendezett politikai fóru­mát. Az üzem kollektívájának, a brigádklub tagjainak mos­tani vendége Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára volt. A résztvevőket — közöttük Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, a vállalat po­litikai, társadalmi és gazdasági vezetőit — Kiss Gyula, a szo­cialista brigádklub vezetője üdvözölte, majd a megyei párt- bizottság első titkára tartott a fórum előtt néhány héttel összegyűlt kérdések alapján megszerkesztett előadást. táció és a propaganda. A továbbiakban a forradalmi mozgalom nagy teoretikusá­nak életművét méltatva, hangsúlyozottan szólt az el­mélet és a gyakorlat köl­csönhatásáról. Kifejtette: Lenin nem csupán elméleti­leg, hanem rendkívül hosz- szú és beható gyakorlati munka révén ismét élővé tette, ismét hatóerővé vál­toztatta a marxi elméletet. Az ünnepi megemlékezés után Fábián Péter nyújtott át különböző élismeréseket kiváló propagandista mun­káért. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Lász­ló Gyula, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagoza­tának adjunktusa, a Jász­kunság felelős szerkesztője, és dr. Hetényi László, a kis­újszállási Tisza II. Tsz fő­könyvelője. Pintér Gyula, a Szolnok megyei Kéménysep­rő Vállalat rendésze Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesült. Négyen, a fiatalok köré­ben sok éven át végzett ki­emelkedő propagandista munkájukért Kiváló KISZ Propagandista plakettet ve­hettek át. Huszonhármán Buda István államtitkár, az OTSH elnöke tegnap két­napos Szolnok megyei láto­gatásra érkezett. Délután ta­lálkozott a megye vezetőivel, eszmecserét folytatott Mohá­csi Ottóval, a megyei tanács elnökével, Szűcs Jánossal, a megyei pártbizottság titkárá­val, áttekintették Szolnok megye sportéletét. Az ez al­kalomra készült részletes be­számolóhoz Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se Bűzött szóbeli kiegészí­tést, amely egyben az anyag summázása is volt; ezek sze­rint a megye általános, és kö­zépiskoláinak sportlétesít­mény-helyzete és szakember­ellátottsága jelentősen javult az elmúlt években. Tömeg­sportban a szakszervezetek és más társadalmi szervek mun­kája nyomán nőtt a mozga­lomban részt vevők száma. A versenysport színvonala hullámzó: 14 sportágban elő­relépést, 7 sportágban szeré­nyebb fejlődést 5 sportág­ban stagnálást vagy vissza­esést vehettek számba. Ezután Buda István fejtet­te ki gondolatait a magyar testkultúra és, benne Szolnok megye sportjának feladatai­ról. Szóba került többek kö­zött Budapest és a vidék problematikája: néhány sport­ág — például labdarúgás, több éve, folyamatos pro­pagandista és agitátori te­vékenységükért, az 1983/84- es pártoktatási év feladatai­nak jó színvonalú teljesíté­séért oklevélben és jutalom­ban részesültek. A program ezután a Le- nin-szobornál folytatódott, ahol koszorúzási ünnepség­re került sor. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után a megyei és a vá­rosi pártbizottság nevében Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára, és Varga Sándorné, a városi pártbi­zottság első titkára; a me­gyei és a városi tanács kép­viseletében Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se és Fenyvesi József Szol­nok város tanácselnöke he­lyezte el a hála koszorúját a szobor talapzatán. Elhoz­ták a kegyelet koszorúját a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet katonai alakulat képviselői, a KISZ, a Hazafias Népfront, az MHSZ Szolnok városi bi­zottságainak, vezetőségének képviselői, a TITÁSZ dol­gozói, és virággal járultak a szoborhoz a város lakói. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. vízilabda — struktúrájában benne van az a kényszer, hogy utánpótlásért vidéki ne­velőbázisokhoz kell nyúlni, ugyanis a főváros képtelen ellátni fiatal tehetségekkel annyi csapatot, amennyi a Nemzeti Bajnokságokban szerepel. Változást az hozhat, ha a vidék előretör — né­hány sportágban van már er­re is példa. Szolnok megye sportjában célirányosabban kell kitűzni a feladatokat egy-egy sport­ág fejlesztésére. A futball, vízilabda és birkózás került szóba, ahol a megyei erők egyesítésével kell a jelenlegi­nél magasabbra jutni. Ehhez viszont a bázisszerveknek jóval nagyobb támogatást kell biztosítani. Erre is van példa az ország más megyéi­ben. A jövőben az iskolai sportnak kell a figyelem fó­kuszába kerülnie: az egyete­mes magyar versenysport bázisát a jól szervezett isko­lai testedzés jelentheti. Buda István ma megtekin­ti a megyeszékhely sportléte­sítményeit, sportvezetőkkel találkozik, majd Mezőtúron zárul a programja. Majoros Károly először a nemzetközi politika kérdései­ről szólott, hangsúlyozva, hogy a mai feszült helyzet hatását sajnos „hétköznapi” életünk során is érzékeljük. Néhány, a kérdések tanúsága szerint különös érdeklődésre számot tartó probléma elem­zése után, a megyei pártbi­zottság első titkára általános belpolitikai helyzetünk né­hány jelenségéről beszélt. A szocialista erkölcs — mon­dotta — ma mind többször került szóba. Nem is kevesen fogalmaznak úgy, hogy tár­sadalmunk tagjainak csele­kedetei gyakran kerülnek szembe normáinkkal. Ebben — a kétségtelenül létező je­lenségben — egyesek a szo­Húsvéti bárányexport A Nagyalföld híres juhtar­tó tájairól, a Nagykunságból és a Jászságból útnak indí­tották az utolsó húsvéti tejes és pecsenyebárány export- szállítmányt a Közös Piac országaiba, elsősorban Olasz­országiba. Az ünnepi aszta­lokra áprilisban összesen 8800 bárányt exportáltak, amelynek körülbelül 8—10 százalékát a háztáji gazda­ságokból vásárolták fel. cialista erkölcs gyengeségét vél|iik felfedezni. Pedig nincs igazuk. — hangsúlyozta az első titkár — mert a szocia­lista társadalom erkölcse nem azonos a szocialista er­kölccsel. társadalmunkban — olykor még az egyénekben is — többféle erkölcs él egy­más mellett; a szocialista er- kölcsiség általánossá tétele még mindig csak távlati cél. A bírálóknak azonban abban igazuk van, hogy a társadal­munk és a szocialista ember értékeinek követendő példa­ként való elismertetése érde­kében igen sok tennivalónk van. A munkásságnak a mai Magyarország életében betöl­tött szerepéről szólva Majo­ros Károly aláhúzta: A mun­A Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete (AIE- SEC) magyar tagozata a na­pokban rendezte meg a szer­vezet egyik legrangosabb nemzetközi rendezvényét, az Európa-régió szemináriumot. Az április 14-én kezdődött és holnap befejeződő találkozón 250 külföldi diák vett részt Európa minden részéből, il­letve az Egyesült Államok­ból és Kanadából. Az AIESEC a világ legna­gyobb szakmai diákszerveze­te. Jelenleg 59 ország több mint 400 egyetemén és főis­koláján működik. A szerve­zetet 1949-ben azzal a céllal alapították, hogy elősegítsék az országok közötti jobb meg­értést, a kelet—nyugati kap­csolatok erősítését, egymás jobb megismerését, és egyben kiegészítsék az elméleti ok­tatást. A cél férésének fő eszköze a szakmai, gyakorla­tok cseréje, ennek szervezése, az AIESEC fő tevékenysége. Az AIESEC keretében több ezer diák utazik évente szak­mai gyakorlatra bármely tag­országba, így aztán széles lá­tókörű, nemzetközi tapaszta­latokkal rendelkező közgaz­dászként kezdhetik meg pá­lyájukat. Magyarország 1972-ben csatlakozott az AIESEC-hez, kásság pártja minden intéz­kedésével a munkásosztály érdekelit kell, hogy szolgálja. A szocializmus építéséből ma is a legtöbbet vállaló osztály érdekei pedig csak akkor juttathatók maradéktalanul kifejezésre, ha a munkásság képviselői kellő számban vannak ott mind a párt, mind a helyi közigazgatás vagy a munkahelyi irányítás döntésit hozó pontjain. Társadalmi életünk egy- egy kisebb részterületével foglalkozva a megyei párt- bizottság első titkára kifej­tette, hogy ma a közösség egy-egy céljának eléréséhez valóban szükség van az egyé­nek anyagi áldozatára. A leghatározottabban küzdeni kell azonban az ellen, hogy bárhol is kényszernek, akár­csak elvárásnak is érezzék a felajánlásokat — hiszen te­herbíró képességét mindenki önmaga ismeri leginkább. A kérdésekre válaszolva Majo­ros Károly például értékelte a Járműjavító mai politikai, mozgalmi jelentőségét, vá­zolta a megyében készülő be­ruházások helyzetét, szólt az egyház és az állam kapcsola­táról. a megyében vesztesé­gesen gazdálkodó üzemek és szövetkezetek gond jajról. az első néhány évben évente csak 5—6 diák utazhatott külföldi szakmai gyakorlatra, majd a hazai vállalatok je­lentős támogatása mellett (minden ország annyi diákot, küldhet, ahányat fogadni tud vállalatainál) ez a szám évi 50-re emelkedett. Az utóbbi években több száz magyar hallgató szerez­hetett nemzetközi tapasztala­tokat és ugyanannyi leendő külföldi gazdasági vezető is­merkedhetett meg mélyebben a magyar gazdasággal. A mostani szemináriumhoz hasonló jelentőségű AIESEC- eseményt másodszor rendez­ték meg szocialista ország­ban. (Az elsőt, az európai he­lyi bizottságok találkozóját szintén hazánkban tartották meg 1981-ben.) A Siófokon megtartott, a szervezet mun­káját és aktuális közgazdasá­gi problémákat napirendre tűző tanácskozások után, az AIESEC küldöttei szerdán Budapesten fórumon vettek részt, ahol Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag és Árhivatal elnöke, Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke és Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tájékoztatták őket a magyar gazdaságban idő­szerű feladatokról. Napirenden megyénk sportélete Buda István, az OTSH elnöke ma sportvezetőkkel találkozik Közgazdászhallgatók nemzetközi szemináriuma

Next

/
Thumbnails
Contents