Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 20. Zenei élet Vigopera Szegedről Koncertélmény Bizakodva vártuk a szegediek Rossini, Sevillai borbélyának előadását, emlékezve még fergeteges sikert hozó Parasztbecsület előadásukra is. Most is megelégedéssel, mégis némi hiányérzettel távoztunk. Ha az énekes technikai problémákkal küzd, nlpcs az a kivételes játék- és formálókészség, mely megmenti áriáját az unalomtól, a zenei közhely- lyé merevedéstől. Horváth Zoltán rendezői munkája most is lenyűgözően szellemes volt. valósággal elkápráztatott bennünket ötleteivel. A zenei megvalósítás is jó alapokra került. A kitűnően felkészült zenekart Oberfrank Géza vezényelte, lényegretörően. Minden mozzanatra kiterjedő éber figyelmét a megannyi pontosan kidolgozott apró részletben és a nagy egész koncepciózus összefogásában zavartalannak éreztük. Ebben a virtuozitást igénylő darabban is sikerült megőriznie színpad és zenekar szinkronját, az énekszólamok kívánalmaihoz igazodó tempót és dinamikát. (A mosolyt fakasztó, hamiskás continuo-kíséret — Almaviva áriája alatt — volt az egyetlen zenekari malőr). Az énekes színészek önfeledt játékossággal és iróniával komédiáztak, mégis — és ez volt hiányérzetünk oka — a figuráknak a cselekmény kívánta fontosságát illetően mutatkozott egyensúlyi zavar. Az Almavivát alakító Réti Csaba fénytelen, hősies karaktert nélkülöző orgánumát nem tudta pótolni az sem, hogy lelkiismeretesen és igényesen illeszkedett bele szólamába. Így a bájos Rosi- na mámoros boldogsága és vágyakozása nem nyert kellő hitelt, pedig Varsányi Mária ragyogóan énekelt, győzte a bravúros koloratúrákat, mélységei is telten szóltak, s végeredményben egy élénk és diadalmas Rossini-prima- donna minden kellékét felsorakoztatta. Rokonsjzen vés» Figaró-alakítást nyújtott Egri László, aki hangban és •énekben a könnyen pergő bel canto stílust követte. Fesztelenül mozog és énekel, Figarója kedvesen szemtelen, és mindvégig hajtómotorja tud maradni a cselekménynek. Don Bartoloként Ke- nesey Gábor remekül játszott és szép hangon énekelt, és ami talán a legfontosabb: egyéniség állt a színpadon. Ez a Bartolo nem commedia deli’ arte-figura, nem tehetetlen báb, húsvér nélküli alak, hanem élő ember volt. Alakítása felvillanyozta a közönséget. Az intrikus basszus, a rágalomáriét megszólaltató dón Basilio — vagyis Gregor József volt az est másik fénypontja. Szerepének valamennyi zenei és színészi lehetőségét kiaknázta. Olyan közvetlenséggel, kedves játékossággal komédiá- zott, hogy hangja szépsége helyett az alakítás ellenállhatatlan humorával bűvölt el. A házvezetőnő szerepében Gortva Irén meleg hangon énekelt, meggyőzően játszott. Az énekesek — beleértve a kórust is — kulturált előadásmódja szavatolta, hogy a duettek, tercet- tek és nagy együttesek is szépen, összhangban szólaltak meg. egyikük sem akarta túlkiabálni a másikat. Színvonalas repertoárelőadást hallottunk. o A karakterábrázolás színpadi segédeszközei (jelmez, a cselekményből fakadó mozgás, stb.) nélkül, pusztán zenei eszközökkel és a történésből kiemelve, hitelt érdemlően ábrázolni egv figura lelki arculatát és pillanatnyi érzelmi állapotát talán az egyik legnehezebb előadóművészi feladat, Ebben az előadói műfajban kaptunk szerda este kon- certéíményt Gregor Józseftől és Dénes Zsuzsától, az Operaház tagjaitól ária- és dalestjükön. Muszorgszkij A halál dalai című dalciklusában Gregor nem az acsarkodó halál képét jelenítette meg, aki előtt főhajtva állunk. Mozdulatlanul, sőt bármiféle mímelt érzelmi-lelki élet nélkül egyszerűen csak énekelt, ám ebben az éneklésben — perelve a halál témával — olyan robbanó erővel feszülő életigenlés volt, hogy a hallgató— hangsúlyozom: a téma nyomasztó volta ellenére — a létezés diadalaként nyugtázta ezt az egyénített interpretációt. Sarastro áriájában (Mozart Varázsfuvola), majd Fiesco (Verdi Simone Boccanegra) áriájában is hangban jelenítette meg a figurát, mellőzve a gesztusokat. S milyen gyönyörű mélysége és bizsergetően szép magassága van hangjának. Ahogyan felfénylik ez a hang, ahogy hősies színnel telítődik vagy éppen ellágyul, vagy máskor filozofikus hangulattal ragadja a hallgatót magához, az mindmind az ábrázolt figura megjelenítését szolgálja. IBufíő szerepkörben (Rossini : Rágalomária) és a ráadásként adott Bordalokban (Kodály) is hiteles, meggyőző előadás részesei lehettünk. Itt már a színpadi mozgást, illetve játékkészségét is bevonta előadói eszköztárába. Ellenállhatatlan humorát eleinte csak jólesően nyugtázta a közönség, majd az előadó humorának további szikráitól felbátorodva már kitörő nevetéssel is honorált. Az elragadtatás hangján számolhatok be Dénes Zsuzsa, fiatal drámai szoprán bemutatkozásáról. Azon túl, hogy üde jelenség a színpadon, s gyönyörű és nagy ambitusú hang birtokosa, olyan könnyedén és természetesen énekelt, mint ahogyan a fuvola hangja árad. Sugárzó tehetsége a meglepetés erejével hatott. Énektechnikája bravúros, és máris micsoda titkokat tud a dallamok belső életéről. Rendkívül árnyalt dinamikával és rugalmas hajlékonysággal énekelte németül Richard Strauss dalait. Előadásában éreztük a mélyebb rétegek feltárásának szándékát, s hogy ez végül is nem sikerült, abban közrejátszhatott kottából éneklése is. (Itt jegyezzük meg, hogy a zongorakísérőként közreműködő Kovács János, az Operaház karnagya, kvalitásban elmaradt partnerétől. A Strauss-dalokban például az énekesnő légies pia- nissimója alatt nyersen kop- panó zongorahang, vagy a záródal fúgaszerűen kopogó bevezetője bántó kontrasz- ként hatott. Bizonyára majd ő is felteszi a kérdést magának, mint könyve címében a híres zongorakísérő Gerar- de Moor: Túl hangos vagyok?). Dénes Zsuzsa az áriákat is eredeti nyelven (francia, olasz) énekelte. Michaelaként (Bizet: Carmen) Toscaként (Verdi) megejtő szépséggel szárnyalt hangja, s pillanatok alatt magával ragadta közönségét. Leonóraként pedig (Verdi: Trubadúr, A végzet hatalma) végképp meghódította. Űj csillag született. Labáth Valéria II Társadalmi Szemle áprilisi számából A politikai rendszer és a párt fejlődésének negyedszázados útja címmel Lakos Sándor cikkét közli a folyóirat azzal a következtetéssel, hogy az utóbbi negyedszázad vázlatos áttekintése js bizonyítja: a párt helyesen határozta meg és folyamatosan alakította a politikai rendszerrel kapcsolatos álláspontját. Eredményeink ennek következményei. Az eddigi gyakorlat alapján továbbra is a még kellően meg nem oldott kérdéseikre kell figyelmünket összpontosítani. Juhász Jánosné a vállalati jövedelmek keletkezését, elosztását és differenciálódását elemzi. Szikszai László ,.Az ember nyomában” címmel jegyzeteket közöl Lukács György életrajzához. Az önállósult vállalatok tapasztalatairól Bossányi Katalin számol be. Vértes Csaba arra a kérdésre keres választ, hogy miért nincsenek az üzemekben megalapozott teljesítmény-követelmények? Megoldást a korszerűbb és korrektebb szabályozási feltételek közepette a vállalati szférában talál. A közösségi erővel történő városfejlesztésről és a közélet „rekonstrukciójáról” Csikós József és a salgótarjáni vezetők beszélgetését közli a folyóirat. A mezőgazdasági termelési rendszereket Gazdag László ismerteti. Fukász György a munkakultúráról fejti ki véleményét. Három világ a „harmadik világban” címmel a fejlődő országok közötti differenqiálódásról’ ír Csáki Gyöngy. Horváth György „kérdőjelek a tehetség körül” című tanulmányában — többek között — azt fejtegeti, hogy a tehetség kiválasztódását és magára találását minél szélesebb körben kellene ösztönözni, mégpedig leginkább az iskolarendszer egyenlőtlen fejlesztésével. Szerinte nem különleges tan- intézményekre, hanem jó kollégiumokkal „megtámogatott” különlegesen jó iskolákra volna szükség. Gergely István Ipari forma-életforma című cikkében arról ír, hogy a forma fogalma nem csak külsőséget, hanem igényt, tartalmat és ízlésszintet, magatartást, mércét, tágabb értelemben kultúrát jelent. A folyóirat 1983 novemberi száma összefoglaló tanulmányt közölt a igiazdaságirá- nyítást rendszerünk továbbfejlesztéséről, melynek nyomán az azóta megjelent számokban szenvedélyes vita bontakozott ki. Ebben a témakörben fejti ki véleményét Kozma Ferenc, a szerkesztőség pedig megjegyzéseket fűz a vitához. „A mérnökökről” című tanulmányhoz Kovács Árpád' és Kucsera Gyula hozzászólását közli a folyóirat. 9. Mi van az építőanyagokkal? Szolnok megyében a Kelet- magyarországi Tüzép Vállalat 13 telepe és a megyei áíészek árusítanak építőanyagokat. A termelő vállalatokkal közvetlen kapcsolatban elsősorban a Tüzép Vállalat áll, az ő közvetítésével jut el az áfésztelepekre is az áru. Ma még nagyon szűk körben van lehetőség arra, hogy az áfészek közvetlen is felvegyék a kapcsolatot az építőanyagokat előállító üzemekkel. Amikor nincs elegendő A többcsatornás értékesítés bevezetése akkor célszerű, amikor a versennyel javul az ellátás. De amikor nincs elegendő építőanyag országszerte? Tavaly az építőanyagipar a megyében sem tudott eleget tenni a kereskedelem megrendeléseinek sem meny- nyiségben, sem összetételben. A legtöbb gondot a falazóanyag, a tetőfedő cserép hiánya okozta. A kereskedelem igényének csak 60 százalékát elégítette ki az ipar kisméretű téglából. Forgalomba került viszont az elmúlt években több típusban a hőszigetelés szempontjából kedvező tégla, amely azonban csak részben tudja pótolni a kisméretű tégla és a B—30-as hiányát — részben a magasabb ár, részben az új formától való idegenkedés miatt: „Ránézésre” ez valóban így is látszik. Például; egy négyzet- méternyi falhoz 155 kisméretű téglára van szükség, aminek az ára 418,50 forint (fuvar nélkül). Viszont Poroton- ból ugyanennyi falfelülethez 14 tégla kell, ennek 396,20 forint a költsége (szintén fuvar nélkül). Köbméterre számolva : kisméretűiből 404 kell, ez 1119,10 forint, Poroton falazóblokkból 48 kell, ára 1358,40 forint. Vagyis köbméterre számítva valamivel többe kerül, de ha felszámítjuk a szállítási, a rakodási költséget, a falazóblokk hő- szigetelési előnyét, akkor még mindig jobban megéri az új anyagot vásárolni. EnKét és félszobás. 80 négyzetméter alapterületű, hagyományos családi ház, földszintes, oldalhatáron álló. A terv neve: Maglód I. Jele: CS 00 H 12 AV PM nek ellenére a lakosság továbbra is idegenkedik az új típusú tégláktól, a hagyományos, az erkölcsileg elavult, viszont olcsóbb Ez ma a legnagyobb gond Faajtóból, ablakból sincs sem megfelelő választók, sem elegendő mennyiség a telepeken. A hiányt pótolhatná a műanyag ajtó, ablak — ebből tudnának elegendőt gyártani, — de a lakosság nem szívesen vásárolja ezeket, mert nagyon drágák. Az építőanyag-ellátás legnagyobb feszültségét ma a kisméretű tégla és a tetőcserép hiánya okozza. Előrelépést jelent az a lehetőség, hogy az építési engedéllyel rendelkezők a teljes ház felépítéséhez szükséges építőanyagra anyagbiztosítási szerződést köthetnek a telepekkel, bár ma még így is elég hosszú a várakozási idő. A nagyobb telepekre való áruösszpontosítással szeretnék élérni, hogy a megállapodásokban rögzített áru- mennyiség rövidebb idő alatt jusson el az építőkhöz, illetve a nagyobb tételű vásárlás is zökkenőmentesebb legyen. A lakosság áruellátásában érezhető előrelépést jelentene, ha a közületi építkezésnél a jelenleginél nagyobb mértékben alkalmaznának korszerűbb, nagyobb hőszigetelést biztosító falazóanyagokat. Gondot itt az jelent, hogy legtöbbször a kevesebb (csők. kentett) beruházási pénzből, nem a drágább könnyűszerkezetes iskolákat, óvodákat építik fel, hanem maradnak Születésének 200. évfordulója alkalmából Körösi Csorna Sándornak Budapesten, a X. kerületben szobrot állítottak a róla elnevezett sétány végében. Tóth Béla szobrászművész és Tóth Tamás építész alkotta az emlékművet kisméretű téglával való építésnél. Gondot jelent az is, hogy a kisiparosok, az építőmesterek többsége ragaszkodik a kisméretű téglához, mivel hosszú éveken át ezzel dolgozott, begyakorlottsága a munka intenzitását így jelentősen növeli. Ma még csak kérdés: ugyanannyi állami dotáció járjon a víkendházat, a garázst, a nyaralót építőnek, mint a családi házat építőknek? Mivel ma még ugyanannyi jár, így a ví- kendházakat is jobban megéri téglából építeni! Idén sem lépünk előre? Sajnos, az idén sem várható a biztonságos árukínálat megteremtése. A megyében a Tüzép • Vállalat 5,9 százalékos forgalomfejlődéssel számol, ez mennyiségben több, termékcsoportban kevesebb a tavaly eladott építőanyagoknál. A Tüzép Vállalat és az áfészek telepei együttesen az idén falazóanyagból 100 millió kisméretű téglát, 5.4 millió cserepet hoznak forgalomba. Ezek a mennyiségek hasonlóak a tavalyihoz, de ha figyelembe vesszük, hogy tavaly is feszült volt a piaci helyzet, nem megnyugtató az ellátás. Palából 210. hullámpalából 442 ezer négyzetméter, vb-gerendából 146 ezer ím kerül idén a telepeken forgalomba, ami kevesebb az előző évi mennyiségnél. Reméljük. hogy az importtól, származó áruval. — ami az előbb felsorolt árualapban nincs benne. — elsősorban jugoszláv és csehszlovák építőanyagból jobb lesz a kereskedelem kínálata. Lényeges javulást azonban csak a terv-, időszak végén belépő plusz ipari kapacitással érhetünk el. Így az ellátásban egyensúlyi helyzet'csak 1985 középé re-végére vá rható. Szabó Mátyásné a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának áruforgalmi csoportvezetője ■ (Vege)
