Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 19. |A^udomán£viJága * Tiszaföldvári újdonság Videotechnika a határban Diákoknak, gazdasági szakembereknek Nagy fejlődés—kérdőjelekkel A közelmúltban írta alá Vahid Haliulin, a szovjet Li- cencinforg Külkereskedelmi Vállalat képviselője és Ik- lódy Gábor, a magyar Elekt- romodul vezérigazgatója a Mikroelektronikai Vállalat (MEV) alkatrészgyártó beruházásának első szakaszát lezáró jegyzőkönyvet. Eszerint a szovjet fél maradéktalanul teljesítette az 1984 elejéig tervezett, összesen 4,5 millió rubelt érő licenc és knowhow átadási, valamint gép- szállítási kötelezettségeit. Mindez lehetővé tette, hogy részben már megvalósuljon a Minisztertanács 1981 decemberében hozott határozata, amely az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztéséről, valamint gyártásáról intézkedett. Az ipar húzóereje A világ nem csekély részben a műszaki fejlődés meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével ligyekszik kilábalni a nyomasztó gazdasági válságból. A technikai haladás húzóereje az elektronikai iparág, ezen belül is meghatározó a mikroelektronika, amelynek térhódításával sok tudós szerint az emberiség a második ipari forradalom korába lépett. Magyarország határain az élenjárókhoz képest kissé megkésve tört be ez a forradalom, intézményeink, vállalataink és mi magunk kevesebb elektronikus eszközt használunk, mint «mennyi kívánatos és célszerű lenne. Sokak megállapítása szer rint Magyarországon ma még csupán terjed az elektronika, de — ellentétben az USA-val, Nyugat-Európával és Japánnal — nem hódít. A probléma az, hogy míg berendezésgyártásunk viszonylag fejlett, alkatrészgyártásunk összességében elégtelen és korszerűtlen. Alkatrészt — mint korábban — importálhatnánk, csakhogy honnan, vagy miből? A szocialista országok többsége nálunk hamarabb kezdte fejleszteni az alkatrészgyártást, saját felhasználásuk miatt azonban jószerint alig szállítottak nekünk, megrendeléseinknek ma is csupán részben képesek eleget tenni. Annak viszont, hogy a fejlett tőkés országokból vásároljunk, az utóbbi időben a valutaszűke szab szigorú A magfizikai kutatások eredményeként ma már sokfajta radioaktív izotópot álhatárt. Ugyanakkor a nyomasztóvá váló alkatrészhiány következtében a készülékgyártás is megtorpant, korszerű alkatrészek nélkül ugyanis képtelenség versenyképes, modern berendezéseket előállítani. A kormányprogram egyrészt a mikroelektronikai, másrészt az egyéb elektronikai alkatrészek fejlesztését és gyártását szorgalmazza. Az előző lényegében jól halad. Mindenekelőtt túljutott az önszerveződés időszakán, a MEV, vagyis a Mikroelektronikai Vállalat, amelyet két éve hoztak létre a Híradás- technikai Kutató Intézetből és a Tungsram gyöngyösi gyárából. A MEV ma már ötezer dolgozót foglalkoztat. A MEV-beruházás első szakasza az eredetileg kitűzött határidőre megvalósult: a vállalat az idén már piacra termel az új technológiával. 1984 végéig már mintegy kétmillió integrált áramkört kínál megvételre a hazai és kölföldi felhasználóknak. Mint ismert, ezek igen korszerű termékek, hiszen az integrált áramkörük — amely lényegében véve nem más, mint egyetlen szilíciumdarabkán elhelyezett elektromos kapcsolótábla — annyit tud, mint amennyit azelőtt csak a tranzisztorok tömegével lehetett elérni. A beruházás második szakaszának megvalósítása elsősorban a korábban reméltnél szűkösebb devizakeret miatt valamelyest késni fog, de legföljebb néháűi' hónapot — vagyis az elmaradás a fő célok teljesítése szempontjából nem igazán számottevő. A MEV a folyamatosan bővülő termelés egyik felét a hazai berendezésgyártóknak szállítja, másik hányadával pedig az itthon nem gyártott, de nélkülözhetetlen részegységek importjához teremt exportáru- alapot. Ennél jóval. kedvezőtlenebb képet rajzolhatunk a program másik részéről, a nem mikroelektronikai a|^ katrészek gyártásának fejlesztéséről. Az egyebek is fontosak Tudnunk kell, hogy a hazai felhasználók többségét kitevő műszer- és híradáslítanak elő. Ezzel újabb diagnosztikai módszer adódott az orvostudomány számára, technikai vállalatok alkat>- részszükségletének körülbelül kétharmada nem mikroelektronikai, hanem egyéb, de elektronikai alkatrész. Ezek tekintélyes hányadát az évről évre növekvő hazai termelés ellenére importáljuk. mégpedig gyakran — egyéb beszerzési lehetőségek híján — konvertibilis valutáért. A nem rubel elszámolású piacokon beszerzett egyéb alkatrészek arányát is tetemesen csökkenteni kellene az elkövetkező években, de ennek — nem kevés vállalatvezető szerint — nincsenek meg a feltételei. A gond az, hogy miközben a mikroelektronikai fejlesztések kedvezményben részesülnek, az egyéb elektronikai alkatrészgyártást bővítő beruházások csak erősen mérsékelt támogatást élvezhetnek. Átfogó elképzelés Ez látszólag érthető, hiszen az egyéb alkatrészek gyártására nem kell új vállalatot alapítani, elegendő a már meglévő kapacitások bővítése, illetve gyors korszerűsítése. Igen ám, csakhogy a jelenlegi szabályozás nem kedvez-a fejlesztő beruházásoknak. A vállalatoknak akkora összegeket kellene előteremteniük, amekkorát saját erőből gyakorta nem képesek, bankhitelt viszont kemény kamatfeltételekkel kaphatnak, amelyeket aligha vállalhatnak. A gondot súlyosbítja, hogy az egyéb elektronikai alkatrészgyártás fejlesztésére nincs átfogó elképzelés, en- r*ek hiányában óhatatlanul elaprózódik még a rendelkezésre álló kevés pénz is, miközben a fejlesztések nem mindig felelnek meg a berendezésgyártók által támasztott követelményeknek. Az érdekelt szakemberek szerint célszerű volna az egyéb alkatrészek gyártóinak némi kedvezményt adni, különben a gyártókapacitások elmaradnak az elektronikai iparág más részeinek fejlődésétől. Ennek pedig nem csupán az elektronikai iparág, hanem az egész népgazdaság láthatja kárát. M. M. olyan eljárás, amellyel egyszerűbben lebet Iköivetni a szervezetbe jutó anyagokat a bevitel pillanatától a kiürülésig. Az izotópos vizsgálat azon alapszik, hogy a szervezetbe kerülő anyagoknak kémiai és biológiai hatása akkor sem változik meg, ha azok sugárzók. Olyan kis mennyiségű sugárzás is elegendő a vizsgálathoz, amely az emberi szervezetet lényegileg nem károsítja. A fejlődőben levő szervezet azonban erősen sugárérzókeny, s ezért a terhes anyák és a gyermekek izotópos vizsgálatát lehetőleg elkerülik. A radioaktív izotópok diagnosztikai felhasználásának jó példája a szervezet jód- anyagcseréjében központi fontosságú pajzsmirigy működésének vizsgálata. Radioaktív jódizotópot vízben oldanak, amit megítatnak a beteggel. Ezután vizsgáló detektorral 2, 6, 24 és 48 óra múlva a pajzsmirigy felett megmérik a jódizotópok akIsmeretes, hogy a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet a Debreceni Agrártudományi Egyetem egyik tangazdasága, de ismeretlen az az új fogás vagy ötlet, amely- lyel Szicsek Ádám újítási előadó ismertet meg minket. Ennek lényege, hogy a gazdálkodásunkban eddig megvalósított szellem,!-termelési eredményeket szeretnék szélesebb körben is elterjeszteni. Ez a szövetkezet ugyanis folyamatosan alkalmazza a munkájában a tudomány, a kutatás legújabb eljárásait, ám eddig csupán házon belül térültek meg az eredmények — hozamokban is. Pedig viszonylag olcsón lehetne azokat másokhoz is eljuttatni. — A főiskolai hallgatók például egész évben 'hálunk gyakorolnak, de nem tudunk minden munkamenetet, technológiát vagy eseményt bármikor az idejükhöz igazítani. Ezért nekik is nehéz, néha lehetetlen is a legújabb ismereteket elsajátítani. Másrészt bizonyára a gyengébb gazdaságokban is hasznosítani lehetne a nálunk kézzel fogható eredményeket. Ebből a megfontolásból született az ötlet: a szövetkezet vezetősége engedélyezte, hogy vásároljanak egy videó-filmfelvevő készüléket Balkezesek boltja A világon több mint 300 millió balkezes él, s bár már sok gépet átállítanak számukra, sőt szerszámok is készülnek bal kézre, a mindennapi élet apró eszközeivel alig boldogulnak. Ezen kíván segíteni egy londoni bolt, amelyben a legkülönfélébb tárgyakat árusítják balkezeseknek. Már a bolt ajtaját is bal kézzel kell nyitni, s több mint 90 fűé tárgyat lehet benne kapni. A vonalzón a centiméter-beosztás jobbról kezdődik, a karkötőórán a felhúzó bal oldalon van, a gyorsírószékek kartámasza szintén. A címkönyvben az index a bal oldalról a jobb oldalra vándorolt. A boltokban kapható bal kézre szabott dugóhúzó, burgonyahá- mozó, habverő, doboznyitó, borsdaráló, mártásszita, kés- élesítő, olló, levesmerőkanál, vasaló, golfütő, krikettkesztyű, kulcstartó, levéltárca, töltőtoll, stb. tivitását. A szakorvosok a mérési adatokból, a különböző értékváltozásokból többféle tényezőre következtethetnek. A radioaktív izotópokat annak a meghatározására is fel lehet használni, hogy valamilyen anyag a szervezetben, illetve valamilyen szerven belül hogyan oszlik el. Ily módon feltérképezhetek az egyes szervek vagy akár az egész test. Nagy szerepet kaptak a radioaktív izotópok a vérkeringés vizsgálatában is. A vérpályán, valamint a pajzs- mirigyen kívül is úgyszólván nincs az emberi szervezetnek olyan része, ahol hasznos útbaigazítást ne adhatnának az izotópok. Az izotópdiagnosztikát kizárólag orvos alkalmazhatja a szükségletnek megfelelő módon és mértékben. A radioaktív izotópokkal való bánásmód rendkívüli óvatosságot igényel. E célra speciális laboratóriumok Vannak, különleges eszközökkel. Képünkön egy ilyen laboratóriumba nyerhetünk bepillantást. (ára: négyszázezer forint), s ezzel rögzítik az eseményeket, a technológiát, a technikai folyamatokat, a gazdaságban végzett tudományos kísérleteket, egyszóval: minden fontos eseményről filmet készítenek, egyelőre önmaguknak. A legjobb szakemberek írják a szöveget, „alámondják”, s közben filmezik azt a folyamatot, amelyet éppen a néző elé akarnak tárni. Első lépésként a tananyaghoz, az ahhoz kapcsolódó tevékenységről készítenek filmet a hallgatók érdekében, s amennyiben ez sikerrel kecsegtet, továbblépnek. — Őszre már úgy tervezzük, hogy a növénytermesztés egész technológiájáról elkészítjük az első, minden mozzanatot rögzítő filmünket — magyarázza Szicsek Ádám, aki különben az operatőr lesz, — ebben bemutatjuk: mikor mit csinálunk, milyen géppel, gépsorral végezzük azt a munkát, s miért éppen most, és miért éppen azzal a géppel, és miért úgy csináljuk, s milyen eredményt érünk el az adott technológiával. Pontosan mindent indokolunk, és mindent bizonyítunk. A későbbiekben pedig komplex filmet is készítenek, például egy új tudományos eredmény születéséről, egy eddig ismeretlen technológia alkalmazásáról, a sertéstenyésztésről, az öntözésről, a gépjavításról. Minden elképzelésük lényege; azt bemutatni, hogyan értek el a gazdaságban, éppen a legújabb módszerek alkalmazásával az országos átlagnál is magasabb terméseredményeket. A kazettát, a kész videofilmét bármely gazdaság megvásárolhatja, s abból azt alkalmazza, adaptálja, amj neki előnyös, eredményes lehet. — Ami persze, pénz kérdése, de megfizethető. A filmet magunk készítjük, ez lesz a munkánk. Minden költséget a szövetkezet vállal. Viszont ha valaki hasonló, tehát mezőgazdasági termelésről, a jó eredmények „útjáról”, akar hasonló videofilmét venni (mert ilyenek is vannak), akkor csak „profi céghez” fordulhat, és egy perc filmért fizet nyolc meg tizenháromezer forintot. Ugyanis ez az átlag tarifa. Szövetkezetünk vezetősége pedig úgy döntött, ha bármely gazdaság, szövetkezet, termeltető vagy feldolgozó vállalat tőlünk rendel videofilmét, az összeg tíz százalékát kéri térítés címén. Filmünkért vállaljuk a „profi” minőséget. Balogh György Mennyit süt a nap? A napsugárzásban rejlő energiatartalékok kiaknázásához mindenékelőtt ismerni kell a napsugárzás számszerű jellemzőit egy adott területen. A napfénytartam az a szám, amely megadja', hogy valahol egységnyi időszak alatt hány órán át sütött a Nap. Ennek regisztrálására egy nagyon ötletes, üzembiztos, ráadásul karbantartást is alig igénylő műszer, a Campbell—Stokes-rend- szerű napfénytartam-mérő szolgál. Ennek legfontosabb része egy 96 mm átmérőjű üveggömb, amely a ráeső párhuzamos fénnyalábot egyetlen pontba gyűjti össze. Ahol a Nap végzi látszólagos mozgását az égen, annak megfelelően mozog a sugarakat gyűjtő pont is. Ha a gyűjtési pont ívére egy papírszalagot illesztünk, a napsugarak azt megpörkölik vagy átégetik, de csaik akkor, amikor valóságosan süt a Nap. Ha a napkorongot felhő takarja, a papírszalag változatlan állapotban marad. A napfény tartam-szalagon órabeosztás van, s erről a pörkölések és égetéseik alapján leolvashatjuk, hogy az egyes óraközökben hány tizedórán át sütött a Nap. Ezeknek a tizedóráknak az összeadásával kapjuk azután a napi, havi és az évi nap- fénytartam-összeget. A mérésnek csak azért van néhány százaléknyi hibája, mert a napfénytartam-szalagok minősége nem eléggé egyenletes. Az is némi bizonytalanságot okozhat, hogy a harmattól. vagy az esőtől átitatott szalag nehezebben pörkölő- dik, mint a száraz. Az utóbbi évtizedben már kezdtek elterjedni az elektronikus nap- fénytartam-mérők is. Képünkön a mozgó alkatrész nélkülji, soha el nem romló Campbell—Stokes-féle műszer látható, amit elegendő egyetlen egyszer jól beállítani, s utána már csak az üveggolyót kell időnként letörölni, s persze rendszeresen papírszalagot cserélni. Újabb diagnosztikai módszer Bajmegállapító izotópok
