Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

1984. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Kevesebb volt a közúti baleset Ülést tartott a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács plenáris ülé­se volt tegnap Szolnokon a Megyei Rendőrfőkapitány­ság tanácskozótermében. Az MKBT elmúlt esztendei munkájáról, a közúti belese­tek alakulásáról, a közleke­désbiztonság helyzetéről szá­molt be a testületnek Daró- czi András ezredes, a rend­őrfőkapitányság vezetője, az MKBT elnöke. A tanácsko­záson részt vett Árvái Ist­ván, az SZMT vezető titká­ra, Sándor László, a Haza­fias Népfront megyei Bizott­ságának titkára és Rábold Gábor, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, aki felszólalt a beszámolót követő vitában is. Meghí­vottként voltak jelen a ple­náris ülésen a megye több vállalatának, intézményének vezetői. A tájékoztató bevezetőjé­ben elismerő szavak hang­zottak el a több mint 560 ak­tivista munkájáról, a terü­leti és a megyei KBT-k el­nökségének és 31 szakbizott­ságának tevékenységéről. Daróczi András elmondta, hogy az egész megyét átfo­gó eredményes, megelőző, felvilágosító és nevelő mun­kához kiemelkedően sok se­gítséget kaptak a megyei ta­nácstól. az SZMT-től, a me­gyei KISZ-bizottságtól, az úttörő elnökségtől, több vál­lalattól és intézménytől. Em­lítést tett a több mint két­ezer közlekedési úttörő lel­kes és hasznos közreműkö­déséről. Hosszú lenne a lista, ha felsorolnánk azokat a vetél­kedőket, pályázatokat, ügyességi versenyeket, ame­lyeket az elmúlt esztendő­ben a Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács kezdeménye­zett és rendezett az óvodá­sok, a diákok és a felnőttek körében. Néhány adat csu­pán: több mint hatszáz elő­adás, 430 filmvetítés, 52Ö verseny és vetélkedő nagy­szerű alkalom volt arra, hogy elmélyíthessék, vagy felfrissíthessék közlekedési ismereteiket, gyalogosok, ke­rékpárosok, és gépjárműve­zetők. A közlekedésbiztonsági tanácsok egész megyét át­fogó felvilágosító munkája valószínűleg hozzájárult ah­hoz, hogy az elmúlt eszten­dőben csökkent (615-ről 602- re a közúti balesetek száma). Kettővel kevesebb (55) halá­los és 11-el kevesebb (289) súlyos sérülést okozó ka­rambol volt a megye közút­jain, mint 1982-ben. A bale­setet előidéző okok között első helyen változatlanul a ayorshajtás szerepel. Még mindig sok karambol előidé­zője az ital. Bár az ittasan okozott balesetek száma va­lamelyest csökkent, tavaly minden ötödik közúti össze­ütközés ittasság következ­ménye volt. (Emiatt 16 ha­lálos és 55 súlyos baleset történt). Ittasság és a közle­kedési szabályok más jelle­gű megsértése miatt tavaly 1066 gépjárművezetői enge­délyt vontak be (18 száza­lékkal többet, mint az elő­ző esztendőben.) Az elmúlt esztendő érté­kelését az idei feladatok meghatározása követte. Ez­után többen fejtették ki vé­leményüket és elmondták személyes tapasztalataikat a közlekedési morálról, fegye­lemről. Az elismerések, jutalmak átadásával ért véget a me­gyei KBT-k plenáris ülése. A területi közlekedésbizton­sági tanácsok közötti ver­senyt a tiszafüredi nyerte meg, a második helyre a tö- rökszentmiklósiak, harma­dikra a kisújszállásiak ke­rültek. II föidényt várja a Tiszatour Felújított faházak és vizesblokkok — Nagy vendégjárásra számítanak Abádszalókon és Tiszafüreden — Lovas túrák, A Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatal, azaz a Ti­szatour több mint három­száz vendéget tud fogadni faházaiban, ezernégyszáz sá­torhelyet is kínál, azon kí­vül négy touring hoteljével várja az idegenforgalmi csúcsidényt. A kezelésében lévő kem­pingek közül a szolnoki a legnagyobb, ahol a faházak­ban kétszáz lakót képesek egyszerre elhelyezni, de há­romszáz sátorhelyet is fenn­tartanak. A kempingben je­lentős felújításokat végez­tek, mindenekelőtt korsze­rűsítették az úgynevezett vi­zesblokkot és a zuhanyozók mostmár valóban a három csillagos besoroláshoz mél­tóak. Újrafestették a fahá­zakat és az alpesi házat, a kemping központjában pe­dig egy társalgót alakítottak ki. A területen helyet kap az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat pavilonja is, ahol péksüteményt, tejet, felvágottat árusítanak. A szolnoki kemping csinosítá­sára, lakályosabbá tételére a Tiszatour 600 ezer forintot fordított. A megyeszékhe­lyen a Touring hotel fűtő- rendszerét is felújították és sétahajózás sem ott, sem a megye más kempingjeiben, hoteljeiben „nem nyúltak az árakhoz”. Vagyis változatlanul 175— 210 forintba kerül a touring szállókban egy éjszaka. A magasabb árat természete­sen a főidényben kell fizet­ni. Szolnokon a Motel is az olcsó szálláshelyek közé tar­tozik; éjszakánként 80—110 forintért igénybevehető. Egyébként a Motelt is újjá­varázsolták, a költségek el­érik a 800 ezer forintot. A megye többi kemping­jében és hoteljában kisebb átalakításokat, felújításokat végeztek és egyiket se bőví­tették. Berekfürdőn fahá­zakban negyvenöt, sátrak­ban háromszáz vendég pi­henhet. Cserkeszőlőn hat­vanöt hely van a faházak­ban és kilencven sátorhelyet adnak ki. A tiszafüredi ide­iglenes kempingben 350-en lakhatnak egyszerre, de csak sátorban. Új bekezdést érdemel az abádszalóki kemping, amely 350 sátorhelyet kínál pilla­natnyilag. A Tiszatour ar­ra számít, hogy ebben az év­ben Tiszafüred és Abádsza- lók a megye legfelkapottabb üdülői sorába lép elő, ezért az utóbbi kempingben te-' niszpályát és játszóteret ala­kítanak ki, új vizesblokkot, utakat építenek, fákat tele­pítenek. Az abádszalóki kempingre kétmillió forintot szán a Tiszatour. Itt érde­mes megjegyezni, hogy va­lamennyi kempingben öt­ven százalékos kedvezményt adnak a tizennégy éven alu­liaknak és a diákigazolvány­nyal rendelkezőknek. Az Idegenforgalmi Hivatal az idén igyekszik bővíteni programkínálatát. Az a cél­ja, hogy a megye sajátossá­gait kihasználva népszerű­sítse szűkebb pátriánkat. Ezért szervez kajak túrákat, lovas túrákat, a Tisza II. víztározóján lehetőség van a széllovaglásra, vitorlázás­ra. A Tiszán ebben az év­ben is jár a sétahajó, amely ugyan jelentős ráfizetést okoz a Tiszatournak, mégse kívánják a menetjegyek árát emelni. (Csak zárójelben egy csendes megjegyzés: a tiszai sétahajózás nem csupán az idegenforgalmi hivatal ügye kellene hogy legyen...). — bj — Készülődés a vitorlabontásra. Andorkó Antal, abádszalóki gyógyszerész, mint évek óta, az idén is május 1-én kívánja először felhúzni Kalóz típusú hajója vitorláit Beszéljünk a magánlakás-építésről 8. Lakás házilagos kivitelezésben Ötszobás, 100 négyzetméter alapterületű hagyományos csalá­di ház, földszintes, tetőtér-beépítéssel, utcára merőleges ge­rincű nyeregtetővel. A terv neve: Szajol, jele CS 00 H 24 TVM Napjainkban a magánerős lakásépítések jelentős része — becslésünk szerint mint­egy 85—90 százaléka — há­zilagos kivitelezésben való­sul meg. Ennek oka, hogy még mindig nincs elegendő szervezett építési kapacitás, és oka, hogy így olcsóbb az építkezés. Rendelet szabályozza Akkor nevezünk egy épít­kezést házilagosnak, ha a tényleges lakásépítést, illet­ve annak jelentős részét (ala­pozás. falszerkezet, tetőszer- kezet, szakipari munkák) az építtető, vagy az építő kö­zösség saját maga, rokonai, közeli hozzátartozói, ismerő­sei — külön ellenszolgálta­tás- nélkül — végzik, megfe­lelő műszaki képesítéssel rendelkező építési szakem­ber közreműködése mellett. E szakember a felelős az építkezés terv- és építési en­gedély szerinti megvalósítá­sáért, a minőségre vonatko­zó előírások betartásáért mű­szaki és jogi vonatkozásban egyaránt. A magánerőből házilago­san végezhető építési mun­kák körét, a felelős műszaki vezető közreműködésének szükségességét, feladatait a 13/1978. (XI. 22.) ÉVM szá­mú rendelet szabályozza. A feleios műszaki vezetői fel­adatokat elláthatja: maga az építtető, az építőközösség tagja, vagy hozzátartozója; a munkáltató szervezet, illetve szövetkezet dolgozója vagy az építtető megbízottja, ha az előirt műszaki képzett­séggel, illetve gyakorlattal rendelkezik; és a tervező. A műszaki képzettségre vonatkozóan a rendelet ki­mondja, hogy: építészmér­nök (ezzel egyenértékű szak­mérnök) 2 éves szakmai gya­korlattal legfeljebb 3 emele­tes lakóépületnél: felsőfokú építőipari technikusi és üzemmérnöki oklevéllel ren­delkező személy legalább 3 évi szakmai gyakorlattal, legfeljebb 2 emeletes épület­nél; képesített kőműves mes­teri képzettségű egyén az ál­tala iparigazolvány alapján kivitelezhető épületnél vál­lalhat felelős műszaki veze­tői tevékenységet. Az ilyen jellegű munka azonban főfoglalkozásban nem végezhető. Műszaki vezető megbízásos jogviszonyban A műszaki vezető felada­ta — az építkezés egészére kiterjedően — az építési en­gedélynek, illetve az építés­ügyi hatóság által záradékolt tervnek megfelelő építkezés szervezése és irányítása. Ennek során különösen fontos a szakszerű, jó minőségű kivi­telezés biztosítása, a munka­védelmi előírások betartása; a szükséges minőségi vizsgá­latok elvégeztetése; a terve­zővel az együttműködés; az építtető által végzett — eset­leg vállalkozásba adott — részmunkák összehangolása; az építési napló vezetése; a használatbavételi engedély­hez szükséges kivitelezői nyi­latkozat megadása. Az építtető a műszaki ve­zető tartós akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni, aki csak a fel­tételeknek megfelelő személy lehet. Az építtető a részéről megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott felelős műsza­ki vezető díjazását — a tevé­kenység ellátásához szüksé­ges időráfordítás alapján — a felek kölcsönös megállapo­dása határozza meg. Az építtető a saját, vagy a közeli hozzátartozók munká­ja kiegészítéseként, a folya­matos és szakszerű munka érdekében munkaviszony ke­retében egyidejűleg 3 mun­kaképes korú (vagy nyugdíj­jogosultságot szerzett) szak­munkást foglalkoztathat Ezek munkabérét a kisipar­ban dolgozók bérezéséhez hasonlóan kell megállapítani. Nem kell felelős műszaki vezetőt alkalmazni, ha a la­kóépületet vagy üdülőt la­kás-, üdülőszövetkezet, vagy az építőipari kivitelezési jo­gosultságról szóló jogszabá­lyok szerint működő fő-, vagy melléktevékenységű építőipari szervezet építi. Olyankor, amikor az építke­zés nem esik engedélyezési kötelezettség alá — pl. ki­sebb méretű gazdasági (mel­lék-) épületek — nem szük­séges felelős műszaki veze­tőt alkalmazni. Az építési engedélyezési eljárás során az illetékes I. fokú építésügyi hatóság nem vizsgálja a kivitelezői jogo­sultságot, a felelős műszaki vezető megbízását. Megköve­teli azonban, hogy az építke­zés tényleges megkezdése előtt legalább 8 nappal az építtető a hatósághoz beje­lentse a kivitelező, vagy a szakképzett felelős műszaki vezető adatait. Tapasztalataink szerint je­lentős számú építtető — a jogszabálytól eltérően és rosszul értelmezett költség- csökkentésből — nem al­kalmazza időben — az épít­kezés megkezdésétől folya­A magánerős építkezések­nél új szervezési és kivitele­zési forma jelent meg, az úgynevezet félkészház-építési akció. Megyénkben — főként a városokban, különösen Szolnokon — nagy az érdek­lődés ezen új lakásépítési forma iránt. Ennek két oka van: egyrészt főleg a fiata­lok vagy az alacsonyabb ke­resetű családok, esetleg a magánosok körében számot­tevő segítséget jelent a fél­kész építési forma, mert vi­szonylag kisebb indulótőke befektetésével juthatnak la­káshoz; másrészt az építke­zés befejező szakaszánál, az élőmunka-igényes szakipari kapacitás hiányát kj lehet küszöbölni. Ilyen előkészítésben, szer­vezésben Szolnokon az Épí­tőipari Szövetkezet 1982-ben már megépített egy 8 lakásos lakóépületet a Balassi Bálint úton. A tapasztalatok kedve­zőek, mivel lakásonként a la­kástulajdonosok 120—130 munkanap-ráfordítással je­lentős költséget takarítottak meg. Annak érdekében, buigy ,a fél készház építése ,a kivitele­zésben valóban a dolgozók saját munkaerejének szerve­matosan — a felelős műsza­ki vezetőt. Ez sokszor je­lentős problémákat okoz, mert az építkezés a tervtől eltérően, szakszerűtlenül történik, túlzott az anyagfel­használás, elmarad a szerke­zeti és állékonysági követel­mények kielégítése stb. Ez az építtetői magatartás ért­hetetlen, mivel ilyenkor a je­lentős értéket képviselő lakó­épület — ma; építőanyag- árakra figyelemmel 2—3 szo­bás családi ház bekerülési költsége mintegy 6—700 ezer forint — műszaki értéke je­lentősen lecsökken, a bekö­vetkezett hibák kijavítása — utólag — tetemes többlet­költséggel járhat. Az építte­tő akkor jár el helyesen., ha az építkezés során a megfe­lelő műszaki színvonal biz­tosításához hozzáértő szak­ember közreműködését bizto­sítja. A magánerőből megvalósu­ló társas és csoportos lakás­építkezéseknél is alkalmaz­ható a házilagos kivitelezés, a külön jogszabályokban megállapított esetekben és leltételekkel. Ennek lényege, hogy a szakszerűség biztosí­tására itt is megfelelő ké­pesítésű műszaki szakembert kell alkalmazni, aki felelős az építkezésért. zett módon történő bevoná­sát eredményezze, hogy az így létesülő lakások mielőbb teljesen felépüljenek, szük­séges. hogy az állami, vagy a szövetkezeti kivitelező szer­vezetek az építkezésibe be­kapcsolódjanak. A kivitele­zésre kerülő lakóépületekre tehát generál szerződést kell kötni, melyben a közreműkö­dés köre és megoldása pon­tosan tisztázható. A szerződés keretében mód van arra, hogy a patronáló vállalat által kijelölt dolgo­zók egyénileg, vagy munka- brigád formájában dolgozza­nak az építkezésen és tevé­kenységük ellenértékét a vállalat nekik fizesse ki, vagy részükre ezen összegnek megfelelő mértékű, névre szóló számlaengedélyt adjon, amelyet az illetékes takarék- pénztár javukra elszámol. Az egyének által végzett munkát a generál kivitelező szervezi, irányítja, műveze­ti, szavatolja a befejező munkák mimőeégét és se*k- szerűeégétt. «•dllős i Hánus .az MÍFVB .építési,\vwijgyi osztályának főelőadója (Fctfvtatjvk) Itt a félkész lakás

Next

/
Thumbnails
Contents