Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 6 lllemkultúra, köszönés Ki nem zsörtölődött még viselkedési kultúránk alacsony szintje miatt? Kit nem háborított föl az elharapódzó durvaság, nyegleség, harsány trágárság? Főleg a fiatalok magatartásában szoktuk az ilyesmit kifogásolni, holott a felnőttek sem jobbak a Deákné vásznánál, tehát tőlük származik a rossz példa. Miként az egyszeregyet, vagy bármely más ismeretet el lehet sajátítani, kezdve a tanulást az alapoknál, hasonlóképpen vagyunk a viselkedés és az illem szabályaival is. Ez utóbbiak megtanulásának legjobb iskolája a személyes példaadás — mindenekelőtt a családban — de azért szükség van szóbeli magyarázatokra is, és persze nemcsak az iskolában. Igen ám, vetheti közbe valaki, de ez csak írott malaszt, mert napjainkban az illem a nevelés perifériájára szorult. Igaz volna ez az állítás? Volt idő, amikor az iskola túlságosan mereven és türelmetlenül megkövetelte diákjaitól az illemszabályok ismeretét és megtartását. Aztán jött egy másik időszak, amikor a múlttól való gyors elszakadás jegyében a jó modort is a maradiság megnyilvánulásának tekintettük. afféle polgári csöke- vénynek, amelytől jobb mihamarább megszabadulni. Szerencsére már a múlté ez a szélsőséges szemlélet, és évek óta tárgyilagosan előítéletek nélkül tudunk beszélni az illem, a magatartás időszerű kérdéseiről. Amióta emberi közösség, társadalom létezik, azóta viselkedni mindig kell az egyénnek, ami nem jelent mást, mint a közösséghez vagy annak valamely tagjához való alkalmazkodást, voltaképpen együttélést. Ebben az értelemben az alkalmazkodás nem kiszolgáltatottság, nem jár vele együtt a személyiség megalázása, elnyomása. Az illemszabályok megtartása kölcsönös előnynyel jár. Ifjúnak és öregnek egyaránt. Mert amit ma egy fiatal megtesz az öregekért, azt kapja majd vissza maga is — öregkorában. Találó a hasonlat, amely szerint a mindennapi érintkezésben az illemszabályok azt a szerepet töltik be. mint a KRESZ a közlekedésben. Csakhogy míg a közlekedési szabályokat paragrafusok rögzítik, addig az udvariasság, embertársunk megbecsülése csupán íratlan törvény, amelynek megszegéséért nem jár semmiféle büntetés. Ragadjunk ki ebből az íratlan törvényből egy alfe- jezetet, amellyel kapcsolatban oly sok bajunk adódik mostanában: a köszönést! Olvasmányainkból a mai fiatalok is tudják, hogy régen a köszönés módját erőteljesen befolyásolta a társadalmi rangkülönbség érzékeltetése. Ma ilyesminek nálunk már nyoma sincsen, ámbár elvétve akadhat még olyan ifjabb főnök valamilyen munkahelyen, aki még az idősebb asszonyoktól is elvárná, hogy előre köszönjenek neki. Manapság a köszönés legfőbb szabálya röviden összefoglalható: mindig a fiatalabb, illetve a férfi köszön előre. — Értem és elfogadom — mondaná erre sok fiatal —, de az a fogas kérdés, hogy kinek, s mi módon köszönjünk. Tanácsként ideiktatunk néhány sort egy nemrégiben megjelent tanulmányból: *Annyit számon kérhetünk ma is a gyerekektől, hogy figyelmesen köszönjenek. Feltétlenül álljanak fel üdvözlés közben, nézzenek a szemébe annak, akinek köszönnek, és határozottan mondják: Jó napot (jó reggelt, jó estét) kívánók. A gyerek sohase nyújtsa a kezét, várja meg, míg a felnőtt kezet ad! Bizony még a kézszorítás módját is érdemes tanítani. Szörnyűek a puha ujjhegyfogások”. Általában és hivatalosan ez a három — a napszaknak megfelelő — köszönőmondat dívik ma Magyarországon, de az intimebb kapcsolatokban egy-két évtized alatt szinte egyeduralkodó lett a kezét csókolom, amlinek a rövidebb formája, a csókolom annyira eltávolodott eredeti jelentésétől, hogy mindenes szó lett belőle, használja is boldog-boldogtalan, férfi és m-ő, idős és gyerek. Minden illemtani könyvben az ál) a tegeződők köszönéséről, a szervusziról, hogy kitűnő nyelvi lelemény. „Ott rezeg mögötte valamikori latinos műveltségünk, és remekül hangsúlyozza a köszönőfelek egyenrangú voltát”. Belőle alakította ki a diáknyelv a játékos szia, sziasztok formát, amelynek használata a megfelelő korúak között teljesen természetes. Elvétve elhangzik még egy- egy régi köszönési mód is, az alászolgája, a van szerencsém. a tiszteletem — az első kettő gyakran csak humorosan — újabban pedig a tizenévesek körében divatozik a heló, minden bizonnyal amerikai filmek hatására. Napról napra változik körülöttünk a világ; köszönési formák halnak el és születnek a kor vagy a divat igényeinek megfelelően. Egy valami azonban sohasem változik meg, emberi létünk társas mivolta, aminek alap- követelménye az együttélés szabályainak megtartása. P. K. J. Beíratás márciusban Ősszel iskolások lesznek Budapesten szeptemberben 29 ezer gyermek — ezerrel kevesebb, mint tavaly — kezdi meg általános iskolai tanulmányait: a tankötelesek beíratása március 8—9- én lesz — tájékoztatták a Fővárosi Tanácsnál az MTI munkatársát. A beíratást törvény írja elő: minden gyermeknek iskolába kell járnia a hatodik születésnapját követő szeptember hónap első napjától. A szülő vagy gondviselő kötelessége, hogy beírassa a körzethatár szerinti iskola első osztályába gyermekét, ha az 1984. augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, vagyis 1977. szeptember 1. és 1978 augusztus 31. között született. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő személyi igazolvánnyal, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja. A beírt tanulók még a tanév kezdete előtt orvosi vizsgálaton vesznek részt, ennek idejéről és helyéről az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket. Busófarsang Mohácson Busójárás, a baranyai so- kácok messzeföldön híres télűző farsangja több mint tízezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A nevezetes farsangvasárnap vendégeit látványos, gazdag programmal várta a város. A főutcán népi iparosmesterek, bőrösök, bocskorkészítők, fafaragók, fazekasok, kékfestők, mézeskalá- csosok, rézművesek, szíjgyártók és szűcsök vertek sátrat, s kínálták válogatott portékáikat. A művelődési házban Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megye délszláv és német nemzetiségi néptáncosai adtak műsort. A szolnoki Közúti Igazgatóság dolgozói rendezik az űtszéli árkokat, a kiöregedett, korhadt fákat eltávolítják. Képűnk a tiszakfirti bekötő úton készfiit, ahol tízen dolgoznak és mintegy 210 fát vágnak ki Egészségnevelés Hz oktatás magyar módszerét ajánlják DiaporámabiennálÉ Április 6—7—8-án, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban rendezik meg a hagyományos — sorrendben immár ötödik — diaporáma- biennálét. Az érdeklődő dia- porámáklubok és szakkörök március 15-ig jelenthetik be részvételi szándékukat a diósgyőri Vasas Művelődési Központnak (3552 Miskdlc, Marx Károly út 36.). A jelentkezők kötött és kötetlen témakör között választhatnak. A kötött témakör címe: Az ember és környezete. Ebben a kategóriában az ember természetformáló — javító és rontó — tevékenységével foglalkozó feldolgozásokkal lehet pályázni, A pályázatokat a biennáié első napján zsűrizik. A közönség április 7-én és 8-án nézheti meg á programokat. Az egészségnevelés oktatásának hazai módszereit nemzetközi alkalmazásra ajánlja a Magyar Egészségnevelési Szövetség. Főtitkára, dr. Métneki János elmondta: a Nemzetközi Egészségnevelési Unió európai irodájának május 16—18-ára, Helsinkibe összehívott ülésén — ahol egyebek közt az egészségnevelési oktatás alapprogramját vitatják meg — ismertetni fogják az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karán alkalmazott egészségnevelés oktatási módszert. Ez — a csaknem tíz évi tapasztalat szerint — lehetővé teszi, hogy a jövendő egészségügyi szakdolgozók jól felkészüljenek az egészségnevelésre, kialakuljon megfelelő szemléletük, példamutató egészséges életvitelük, magatartásuk, készségük“ az együttműködésre az egészségügyi és társadalmi szerveikkel. A szövetség úgy véli, ez a módszer eredményesen alkalmazható más országokban is. A többi tagszervezet szintén hozzájárul e program megalkotásához. Az NDK- ban és a Szovjetunióban például az orvosi egyetemek egészségnevelés oktatásának módszereit dolgozzák ki: bevált gyakorlatukat ajánlják más országoknak. Az NSZK-beli egészségnevelési szervezet javaslataival a társadalmi mozgalmakban tevékenykedők felkészítését segíti elő. A nemzetközi együttműködéssel kialakuló programokat a Nemzetközi Egészségnevelési Unió révén juttatják el az európai tagszervezeteknek. A rádió huSámhosszán F-magazin Vasárnap délután sugározta a rádió a Petőfi adón az F-magazin márciusi számát. A nemrég indított új műsor elsősorban a nőknek szól, innen az elnevezésben az F- betű a feminista szóból. A műsor ezúttal is a nők megoldhatatlannak tűnő, a természetből adódó gondjait vette számba. Család vagy munkasiker, közélet. Örök kérdés ez, elsősorban az értelmiségi nők számára. Az esetek többségében ugyanis összeegyeztethetetlen a két szerepkör, illetve az egyik szükségképpen a másik rovására teljesíthető. A választás. a család vagy a közélet között nem könnyű döntés. Egy nő aligha tud lemondani az anyaságról, ennek minden gondjával — Andorka Rudolf egy munkaidő elemzést tartalmazó szociológiai tanulmányában többek között azt olvashatjuk, hogy a gyesen levő kismama munkaideje 14 óra körül mozog — s természetesen a gyermeknevelés soksok örömével együtt. Az otthoni munkaidő később sem sokkal csökken, legfeljebb másfajta tevékenységekből áll. Anyának lenni több a háztartási teendőknél, bár az is igaz, hogy a családok nagy részében már kezd meghonosodni egy egészségesebb munkamegosztás. Közben persze telik-múlik az idő, áz anyuka szakmai tudása, fel- készültsége csökken, idő hiányában nem tud lépést tartani a tudomány, a technika fejlődésével, s nyilvánvaló- hogy ez meghatározza előmenetelét a munkahelyén. Ha a másik utat, a szakmai érvényesülést választja, szabad a pálya, mindent fel tehet egy lapra. Igen ám, csakhogy a gyakorlatban kevés ilyen sikerről tudunk. Érthető, hiszen a teljes emberi élethez hozzátartozik a család, a gyermeknevelés is. A kör ezzel bezárult. Tényleg nem lehet kitörni belőle? Lakáshelyzet Kisújszálláson Telekkínálat különböző városrészeken Kisújszállás központjában az OTP segítségével épülő hetvenkét öröklakás munkálatai jó ütemben haladnak. A tervek szerint a négyszintes épületek felébe a jövő év elején, a többibe 1985 végén költözhetnek majd a lakók. Ezeknél a lakásoknál az az érdekes, hogy közöttük tizenhat egyszobás is lesz, a többi pedig vagy háromszobás, vagy két és feles, illetve egy szoba és két fél szoba elrendezéssel épül. A garzonok kialakításával azt remélik, hogy ily módon a városban is bővebb lehetőség nyílik majd a családoknak a tervezett lakáscserék lebonyolítására. Mivel a településen évente mintegy nyolcvan kertes családi ház épül, nem közömbös, hogyan alakul a telekkínálat. Eladó magántelek kevés akad, és ha van is, túlontúl drága, mivel a tulajdonosok rendszerint a rajta álló, összedőlésre ítélt régi házat is magas áron felszámolják. Ily módon a 150—200 ezer forint körüli telekárak az építkezők töDbségének elérhetetlenek. Ami az állami telkeket illeti, a benzinkút körül még tizenhat vár gazdára. A Borók utcában további tizenöt telket alakítottak ki. Ezek átlagos területe 200—260 négyszögöl, és a tartós használatba vételi díjuk ötven- hatvanezer forint. A Gyöngy presszóval szemben kínált tizenkét telek többsége már vevőre talált. A gázcseretelep lövőre költözhetnek a többszintes házakba mellett ezekben a hetekben fejeződik be tíz telek kialakítása. A hajdani hidroglóbusz helyén és környékén — a négyes főútvonal mellett — további huszonkét telek kialakításával végeznek az év végére, esetleg a jövő év elejére. A telkek egy részére sorházakat építenek. A Bocskai úton sikerült tizenhat, 200 négyszögöles, közművesített telket kialakítani. Igaz, nem olcsón, mivel az áruk is 95— 135 ezer forint körüli. A Vas utcában, a tulajdonképpeni városközpontban utcanyitással további hat-hét telek lesz. A felsorolásból is kitűnik, hogy ezek a település különböző részein levő portakínálatok pár éves megoldásokat jelentenek csak az állami telekkínálatban. A távlati, várospolitikai elképzelések szerint számolnak azzal a benzinkút, és a szociális otthon között húzódó területtel, amelyen jelenleg hobbikertek, találhatók. A kellő közművesítések elvégzése után ide mintegy 120—140 kertes ház, magánlakás építhető az évtized második felétől. Az önerőből végzett otthon- teremtésnél nem mellékes szempont az építőanyag-választék sem. A városi Népi Ellenőrző Bizottság átfogó vizsgálatok után tavaly év vége előtt értékelte a helyi Tüzép-telep kínálatát. A tapasztalatok szerint cement, falazóanyag van, és a múlt évi választékot 1984-re is ígérték. Bonyolultabb a helyzet a nyílászáróknál: többféle ablak akad, de ajtókból hiányos a kínálat. Hasonlóan nincs elegendő fenyőáru sem. A tetőfedő anyagok — cserepek, palák, hullámlemezek — keresettek, akár a gerendák és az áthidalók. Noha jelenleg is huszonhét előjegyzést tartanak nyilván a telepen, a NEB-vizsgálat során az is kiderült, hogy aki vár, másfélkét hónap „türelmi idő” után általában megkapja a keresett terméket. Aki viszont ezt az időt szeretné lerövidíteni, esetleg Karcagon, Tiszafüreden, Kunhegyesen, Mezőtúron, Szolnokon szerezheti be az óhajtott áruféleséget. Számolva azzal, hogy a pár hét megtakarítás — a magas fuvarköltség miatt — több száz, sőt ezer forinttal is növelheti az építkezők kiadásait. D. Sz. M. Erkel: Bánk bán Erkel Ferenc Bánk Bán című háromfelvonásos operáját közvetítette vasárnap este a rádió. Katona József életében sohasem mutatták be a darabot Drámájából Egressy Béni írta az opera eredeti szövegét, amelyet Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozott át. Erkel zenéjét pedig Rékai Nándor és Kenes- sey Jenő „fiatalította meg”. A sok bába közül végül is műremek került ki, természetesen nem csorbítva Katona érdemeit. A sikeres, szép előadást parádés, az utóbbi évtizedek legnagyszerűbb szereposztásában hallhattuk. Bánkot Simándy József, Tiborcot Melis György alakította. A további szerepeket pedig többek között Sólyom Nagy Sándor. Kom- lóssy Erzsébet, Réti József énekelte. Vezényelt: Feren- csik János. Az előadás rádión keresztül is élményszámba ment. A kiváló művészek döbbenetes megjelenítő erővel, jellemformálással, a történet megelevenitésével az opera- játszás magasiskoláját teremtették meg. Nehéz dolguk lesz az utánuk jövő, fiatalabb nemzedéknek, ha műsorukra tűzik a Bánk Bánt. — tg —
