Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-30 / 76. szám
1984. MÁRCIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megyébe látogattak a KGST-országok küldöttségei A vendégek a Tisza Cipőgyár tűzödei üzemében Különösen a martfűi sportcipők arattak sikert (Folytatás az 1. oldalról.) A martfűi látogatás után a vendégek Zagyvarékasra utaztak. A Béke Tsz baromfifeldolgozójában a delegációk vezetőit és tagjait Villányi Miklós a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára és Budai Kálmán tsz-elnök üdvözölte, majd a szövetkezet elnökének kalauzolásával megtekintették az 1980 közepe óta dolgozó, 500 millió forintért — egyharmadrész- ben szövetkezeti pénzen, kétharmad részt hitelből — készült korszerű üzemet,.és azt a hűtőházi beruházást, amelyik befejeződése után segít megszüntetni a feldolgozási főidény raktározási gondjait. A vendégek ellátogattak a Béke Tsz számítóközpontjába is. Az üzemlátogatás után a termelőszövetkezet elnöke szóban vázolta „a hagyományos alföldi, vegyes profilú gazdaság” életét. Kiemelte, hogy a gazdálkodásban a fő hangsúlyt az alaptevékenységre. a növénytermesztésre és az állattenyésztésre helyezik, de — a mai kor követelményeinek megfelelően — az ipari tevékenység fejlesztését sem hanyagolják el. A legjobb bizonyítéka ennek az üzemegységek között a legtöbb termelési értéket produkáló baromfifeldolgozó, a jövőben azonban a most bontakozó elektronikai „ágazattól” is sokat várnak. „Az alaptevékenység (a" növény- termesztés és az állattenyésztés) ' egyre korszerűsödő technikai eszközei és az ipari tevékenység vonzó erejével magyarázzuk — tette hozzá Budai Kálmán —, hogy tagságunk átlagéletkora az utóbbi esztendőkben észrevehetően fiatalodott.” A vendégek kérdéseikben többek között arról érdeklődtek. hogy a baromfifeldolgozó építéséhez kért hitelt a bank milyen feltételekkel adta meg a szövetkezetnek. A KGST-tagországok terv- hivatali elnökei vezette delegációk és kíséretük ebéd után visszautaztak Budapestre. * " Jegyzőkönyv aláírásával tegnap, a Gellért Szállóban befejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. Mint a tanácskozásról kiadott közlemény elmondja, a bizottság ülésén megvizsgálták azoknak a komplex intézkedéseiknek a tervezetét, amelyek a következő tervidőszakra, majd hosszabb távra is segítik a tagországok ésszerű energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-szükségletének kielégítését. Ezek az intézkedések előirányozzák a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztését a villamosenergia-ipar, a szénbányászat, a kőolaj- és gázipar, á vas- és színesfém- kohászat, a vegyipar, a geológia és a gépgyártás területén. Áttekintették a KGST-tagországok 1986—1990. évi nép- gazdasági terveinek két- c's sokoldalú koordinációjával kapcsolatos munkák eddigi menetét, eredményeit. A tervdokumentációs munkák első szakaszában a tagországok feltárták azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyeket a következő szakaszban közösen oldanak meg. Elhatározták, hogy a terv- koordináció során megvizsgálják az érvényben levő szakosítási és kooperációs egyezmények megbosszabbí-. tásának lehetőségeit és — különösen a tudományosműszaki haladást meghatározó ágazatokban — új egyezmények előkészítését. Az ülésen valamennyi megtárgyalt kérdésről határozatot hoztak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap este. a Parlament Vadásztermében fogadást adott az ülés résztvevőinek tiszteletére. Ismerkedés a zagy varékasi baromfifeldolgozó termékeivel Fotó: Nagy Zsolt A Minisztertanács megtárgyalta Támogatás a műszakpótlék bevezetéséhez — Új lehetőség: a melegiizemi pótlék Komfort— Konsumex áruház Április 3-án Veszprémben megnyílik a Komfort— Konsumex Műszaki Áruház, amelyet a Komfort Veszprém megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat társulási szerződés alapján közösen üzemeltet. A mintegy 15 millió forintos nyitó- készlettel induló, több mint ezer négyzetméter hasznos alapterületű áruház műszaki és villamosfelszerelési anyagokat, világítótesteket, tűtő- és főzőberendezéseket, mosógépeket, centrifugákat, műszaki gumiárukat és jáir- műtartozákokat kínál a vásárlóknak. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnál az új áruház megnyitásával kapcsolatban elmondották: arra törekednek, hogy szélesítsék együttműködésüket a hazai kereskedelmi vállalatokkal, és közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki a fogyasztókkal. Az első ilyen jellegű megállapodásokat a szegedi Centrum Áruházzal, illetve a szombathelyi Borostyánkő Áruházzal kötötték. Legutóbb pedig az Aranypók Vállalattal társulva Budapestem, a Váci utcai közös áruházat nyitották meg. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján döntötték úgy, hogy tovább bővítik hazai kereskedelmi partnereik körét, és újabb áruház ellátására kötnek megállapodást, így jött létre a társulási szerződés a Komfort Veszprém megyei Iparcikk Kereskedelmi vállalattal. A Konsumex — közvetlenül is bekapcsolódva az áruház ellátásába — érdekelt a széles választék biztosításában. Elsősorban áruházi, illetve határmenti csere keretében beszerzett importcikkekkel teszik változatossá a veszprémi műszaki áruház kínálatát. A veszprémiek ugyanakkor vállalták, hogy olyan haza; árukat, fogyasztási cikkeket kutatnak fel, amelyekkel — szintén az áruházi csere révén — az export bővíthető. Az együttműködés mind két fél számaira azért is előnyös, mert például a Konsumex az új importcikkeik beszerzése előtt a mintadarabok kelendőségét az áruháziban mérheti fel. A jelentősebb tételeket ezután már a fogyasztói vélemények figyelembe vételével rendelhetik meg. A Minisztertanács tegnapi ülésén hozott bérpolitikai intézkedések szerint a vállalatok és a szövetkeztek április 1 -tői központi támogatást kaphatnak a harmadik és a további műszakokban, valamint a folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékának felemeléséhez, illetve a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése és a melegüzemi pótlék bevezetése nem kötelező, csak lehetőség, aminek megvalósításáról a vállalatok maguk döntenek. Az intézkedés várhatóan 400 ezer dolgozót érint, s célja, hogy a másokéhoz képest kedvezőtlenebb időbeosztással, nehezebb munkakörülmények között dolgozók munkáját anyagilag a korábbiaknál is jobban elismerjék. Mindez enyhíthet az érintett vállalatok munkaerő gondjain is. A gépek jobb kihasználása érdekében a vállalatok 1977 óta ösztönzik pótlékkal dolgozóikat a több műszakos munka vállalására. A második műszakért általában az alapbér 20 százalékát, a harmadik műszakért pedig 40 százalékát fizetik a dolgozóknak. Ugyancsak műszak- pótlék illeti meg azokat a munkásokat, akik folyamatosan termelő üzemben dolgoznak, éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is ellátják teendőiket. A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a jogszabály adta keretek között, egymástól eltérő módon állapítják meg. A műszakpótlék bevezetésekor a nagyobb kereseti lehetőség miatt sokan vállalták a váltott munkarendet, még p viszonylag kedvezőtlenebb munkakörülmények ellenére is. Az elmúlt éveikben azonban a pótlék veszített vonzerejéből. A nagyobb terhet A Szegedi Kendertermesz- tési Rendszer 32 taggazdaságában. tehát gyakorlatilag az ország egész területén, megkezdték egyik fontos ipari növényünk, a kender vetését. A teljes vetésterület egyötödén egy újfajta, a kompolti hibrid magja kevállaló dolgozók fokozottabb anyagi elismerését a kormány a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is szükségesnek tartja. A felemelt műszakpótlék és a melegüzemi pótlék fizetéséhez szükséges összeget a vállalatoknak és a szövetkezeteknek elsősorban gazdálkodásuk eredményéből kell biztosítani ok, emellett azonban központi támogatást is kaphatnak, amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek, amelyeknél jelentős a három és több műszakban, illetve melegüzemi munkakörben foglalkoztatottak aránya, és ahol a munkaerő megtartása fontos népgazdasági érdek. A támogatásban részesülő vállalatokat és a támogatás mértékét — széles körű érdek- egy eztetés keretében, az érintett szakmai szakszervezetekkel, a sző,vet kezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Magyar*Kereskedelmi Kamarával együttműködve — az ágazati minisztériumok határozzák meg. A vállalatok a műszakpótlék felemeléséről és a melegüzemi pótlék bevezetéséről a szakszervezeti szervekkel közösen döntenék, annak mértékét, feltételeit, s az érintett munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítik. Meleg- üzemi pótlékban általában különböző mértékben részesülnek majd az érintett dolgozók, aszerint, hogy ki, mennyi ideje végzi munkáját a nehéz körülmények között. '"Ezt a pénzt várhatóan egy esztendőre, egy összegben kapják kézhez a dolgozók. A műszakpótlék emelésénél az eddigi gyakorlatnak megfelelően személy szerint nem differenciálnak. rül a földbe. A tapasztalatok szerint hektáronként fél tonnával több termést hoz az elődeinél, nagyobb a roisthozama és ugyanakkor lényegesen nagyobb a belőle készült fonal szakítószilárdsága is. Vetikr a kendert Kemény munkával „varrják” a vasat Bene József az általános iskola hetedik osztályában még fitymálva hallgatta a hegesztő szakmáról szóló tájékoztatókat. Hallomásból tudta, hogy a város legnagyobb üzemében a hegesztők között több a nő, mint a férfi. Arra gondolt: hogyan festene, hogy széles vállával és „negyvenötös” tenyerével női szakmában dolgozzon. A pályaválasztás küszöbén változott a véleménye. Egy pályaválasztási füzetben olvasta, hogy az Aprítógépgyárban a technikai fejlődés követelményeként az elavult szegecskötést felváltotta a gyorsabb és tartósabb hegesztés. Önálló szakma lett ez is, 3 éves képzési idővel. Aki a tanulóévek után sikeres vizsgát tesz, villamos ívhegesztésről és lánghegesztésről kap szakmunkásbizonyítványt. Amikor pedig osztályával üzemlátogatáson volt a jászberényi Aprítógépgyárban, és látta, milyen szép, és kemény munkával ^varrják” a vasat, hogyan lesz az asztallap nagyságú acéllemezekből több tonnás berendezés, rájött: ez a neki való mesterség. Véletlenül került a kezembe az a tanácsadó füzet, azt hiszem az is véletlen volt, hogy azon az üzemlátogatáson én éppen a hegesztők műhelyében nyitottam ki jobban a szememet. Szerencsés véletlen volt, mert arra a szép pályára irányított, amit nagyon szeretek. Ettől van. hogy a tanulóévekre is szívesen gondolok vissza, különösen a gyakorlati oktatást szerettem. Szinte minden negyedévre jutott valami a számunkra akkor még izgalmas felfedezésnek számító eseményekből. Kezdődött a kézi ívhegesztéssel, aztán jött a lánghegesztés, tanultunk a védőgázas eljárásokról, a fedett ívű automatikus és a salakhegesztésről. Tanulóévéim kedves emlékei közé tartozik még, bogy tagja lettem a Lehel SC birkózó szakosztálynak. A birkózást is megszerettem. Lelkesedéssel beszél munkájáról, és arról, hogy elégedett helyzetével. Tavaly július óta szakmunkásként dolgozik a gyárban. Kezdetben is megkereste a havi 4 ezret, januári fizetése pedig már meghaladta a 6 ezer forintot. Büszke arra', hogy keze munkája is benne van a gyár itthoni és külföldi megrendelésre készült termékeiben. A kohászatban, a tim- iöldiparban, az atomenergetikai iparban használt egy- kétmázsás vagy több tonnás berendezésekben. Szerényen hallgat róla, hogy annak idején, mint harmadéves tanuló részt vett és sikereket ért el megyei és országos szakmai versenyeken. Arról se szólt, hogy a szőnyegen elért sikereire is felfigyeltek. Már hívták — de nem megy — egy budapesti egyesülethez. Életrajzához tartozik még, hogy gyerekesen szelíd tekintete nincs összhangban testi erejével. Bosszankodik amiért megfeledkezik arról, hogy tenyerében több van a szokottnál, és ez akkor derül ki, amikor kedves cimborákkal találkozva kezet fognak. Főnökei és munkatársai mondták el, hogy a tizennyolc esztendős fiatalember a megbízhatóság és pontosság mintaképe. Újerdőből — ami szerényen számítva 8 kilométeres út — karikázik be naponta, és a munkakezdést soha még nem késte le. Hetenként kétszer műszak után hazamegy, vacsora után pedig kerékpárra ül, és visszajön edzésre. — Mosolyognom kell, amikor szóba hozzák a kerékpáron megtett kilométereket. Azt hiszik az valarhiféle áldozat, pedig csak arról van szó, hogy jól érzem magamat két keréken. Tavaly nyáron egyik birkózótársammal átkerékpároztunk Romániába, szétnéztünk Nagyváradon, Kolozsváron, voltunk Aradon, Temesváron, és amikor hazaérkeztünk, elkezdtünk tanakodni, hová kellene még karikázni. — illés i—
