Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
4 1984. MÁRCIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Polgári védelem Gépek fóliában Komplex üzemi gyakorlat a Tisza Cipőgyárban Sérült közművek helyreállítása Tűzvédelmi gyakorlat Az idén Szolnok megyében nem számolnak olyan nagy volumenű, látványos, az ország figyelmét is felkeltő polgári védelmi gyakorlattal, mint amilyen a „Jászság ’79” volt. Annál inkább előtérbe került a személyi állomány gyakorlati felkészítése, a kiképzések személyi és tárgyi feltételeinek javítása, a vezetés hatékonyabbá tétele, az ellenőrzés fokozása. Ennek a célkitűzésnek jegyében, az Ipari Minisztérium irányításával március 9-én és 10-én polgári védelmi komplex üzemi gyakorlatot tartottak a martfűi Tisza Cipőgyárban. A gyakorlaton feladat volt a cipőgyár polgári védelmi feladatainak megszervezése, a háborút közvetlenül megelőző időszakban, — figyelemmel az üzem sajátosságaira és a dolgozók komplex védelmére, továbbá a mentő-mentesítő és a halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák megszervezése, vezetése és gyakorlati végrehajtása az üzem területét ért, hagyományos eszközökkel végrehajtott támadás, és a tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott ellenséges csapás másodlagos hatása esetére. Három mozzanat A cél az volt, hogy a polgári védelmi gyakorlat levezetése során felmérjék a parancsnoki törzs és az önvédelmi alegységek felkészültségét a mentés-mentesítés és az együttműködés megszervezésében és a feladatok végrehajtásában. A gyakorlatnak három mozzanata volt: Először miniszteri tájékoztatás alapján a háborút megelőző veszélyeztetettség! időszak feladatait munkálták ki. Ezt követte az üzemi polgári védelmi szervezet magasabb alkalmazási készenlétbe helyezési feladatának végrehajtása. A harmadik mozzanatot az ellenség által a cipőgyár területén végrehajtott hagyományos, „csapássorozat”, és a „nukleáris csapás” másodlagos hatásaként kialakult károk felszámolása, a termelés újraindításához szükséges mentőmentesítő és halaszthatatlanul szükséges helyreállítási feladatok megszervezése és végrehajtása képezte. Az üzemi komplex gyakorlatot Maczó László vezér- igazgató, az üzemi polgári védelem parancsnoka és helyettese, Zagyi Sándor, valamint Kiss József, a vállalat — feladatát régóta pél- «damutatóan ellátó — polgári védelmi törzsparancsnoka irányította. A cipőgyár dolgozói tanúbizonyságot adtak a polgári védelmi ismereteik gyakorlati alkalmazásáról. Az állandó állomány néhány tisztje is megszemlélte a gyakorlatot, — köztük Lippai T. Pál alezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságától és Szécsi Ferenc alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka. Fegyelmezett helytállás A döntnökök később végzik el a részletekbe menő értékelést, a tapasztalatok összegzését. A tudósító így csak a látottakra, illetve a szakemberek első benyomásainak tolmácsolására vállalkozhat. Mindenekelőtt azt emelheti ki, hogy mind a törzsvezetési ponton, mind az önvédelmi alegységeknél első pillanatra kézzel fogható volt az. hogy alapos felkészülés előzte meg a gyakorlatot. Korábban az üzemi párt-végrehajtóbizottság és a szakszervezeti bizalmi testület ülésén is szerepelt ez a téma. A mozgalmi szervek magukénak érzik az emberi életek és az anyagi javak védelmét és ezért minden segítséget megadnak a polgári védelmi szervezetnek. Gyümölcsözött is ez a gyakorlaton résztvevők fegyelmezett helytállásában. Hasznosnak bizonyult az is. hogy február 27-én törzsvezetési gyakorlatot tartottak az üzemben, a dolgozók pedig kiképzésen vettek részt. Mindenki tisztában volt tehát feladataival, nem kellett utólagos okításokkal fecsérelni az időt. Ennek köszönhető például az, hogy a negyven-ötven méter hosz- szú gépsorra hat-hét perc alatt fóliatakarót húztak a munkásnők, hogy támadás esetén védjék azt a szennyezéstől. Jól sikerült az imi- tálás mind a „sebesülteknél”, mind az épületkároknál és a tűzeseteknél, szakszerű volt a segítségnyújtás, a mentés és a helyreállítás. A műszaki mentőszolgálat tagjai játszi könnyedséggel cipelték az egyik épület „aládúcolásához” szükséges gerendákat. A gyakorlat befejezésekor többen jutalmat is kaptak. Nem udvariasságból mondta azonban a résztvevőknek Maczó László vezérigazgató: Valamennyien jól, színvonalasan oldották meg feladataikat. Szakemberek szemével Ezek után érthető, hogy a gyakorlaton résztvevő szakemberek is elismerően nyilatkoztak a látottakról. Szécsi Ferenc alezredes hosszú ideje figyelemmel kíséri az üzem polgári védelmi szervezetének felkészülését a gyakorlatra. A végeredményt így összegezte: — A tapasztalatokból négy tényt hangsúlyozok: A fegyelmezett, tisztességes munkával bizonyított helytállást, a szakmai hozzáértést, az alap- és intézkedési tervekkel egyező munkát, és végül a politikai felkészítő munka kézzel fogható eredményét. Az Ipari Minisztérium megbízásából a gyakorlat íődöntnöke, Kuli Egon csupán annyit mondott: — Szerintem ez a polgári védelmi komplex üzemi gyakorlat elérte a célját. -Azok közül, melyeken részt vettem, ez sikerült a legjobban. Az újságíró ehhez csak annyit tud hozzátenni, hogy bárcsak sose lenne szükség a polgári védelmi szervezetek érdemibb munkájára, bárcsak gyakorlat lenne az idők végtelenségéig a háborús kórok elhárítása. S. B. A munkaterület megelőző sugárvédelme fllegységparancsnokok felkészítése Az elsősegélynyújtó alegységparancsnokok és az orvosi segélyhelyek parancsnokainak továbbképzése februárban befejeződött megyénkben. A továbbképzés célja az volt, hogy előzze meg a beosztott állomány kiképzését, nyújtson segítséget az alegységparancsnokoknak beosztott állományuk kiképzésének megszervezéséhez, az elméleti és gyakorlati foglalkozások levezetéséhez. A városi egészségügyi szakszolgálat parancsnokok és az állandó állomány igen nagy gondot fordított a foglalkozások előkészítésére és levezetésére. Az elméleti foglalkozásokat minden esetben gyakorlatiak követték ahol az utóbbi időben rendszeresített új kiképzési segéd- és imitációs eszközök használatára tanították a parancsnokokat. A parancsnoki továbbképzések közül kiemelkedtek Törökszentmiklós és Kun- szentmárton szakszolgálatparancsnokai, törzsparancsnokai és a Vöröskereszt titkárai által szervezett foglalkozások. Kunszentmárton városi j gú nagyközségben a kétn pos továbbképzésnek sz- epizódja volt, hogy korá: való tekintettel Szabó Iství alegység politikai helyette felmentették tisztsége alól a Vöröskereszt helyi titka virágcsokor átnyújtásáv köszöntötte, dr. Jekkel Ma da főorvos, szakszolgálat p rancsnok pedig jutalom á adásával köszönte meg a k évtizedes polgári védelr munkában kifejtett tev- kenységet. Kuris József Elsősegélynyújtás tanácsadó Ha törik a csont Mindennapos balesetek a csonttöréssel járó sérülések. Ellátásukban a képzett elsősegélynyújtó igen jó szolgálatot tehet. A legősibb korokban is megtaláljuk már az ilyen balesetek segélynyújtásának nyomait. Az őskori embertannal foglalkozó kutatóknak feltűnt, hogy az ásatások során előkerült emberi hosszú csövescsontok egykori törésein feltűnően nagy számban — több mint a felénél — igen jó gyógyulási eredmény látható. Ók ezt nem tudták mással, mint sínezéssel magyarázni. A törött végtag be- sínezése valóban egyike a legrégibb segésnyújtási eljárásoknak. Erre utalnak többek között az óegyiptomi sírleletek is, ahol a törött végtagokat növényi szálaikból összesodrott rögzítő sínek között találták. De talán még régebbi korokra is visszatekinthetünk hasonló leletek nyomán és gyanítható, hogy az őskor ilyen segélynyújtása nem annyira a gyógyítást, mint az életmentést célozta. A sínek közé rögzített törött végtag ugyanis bizonyos mértékig ismét működőképessé vált, márpedig a mozgás és a megragadás képessége az életet jelentette az őskor vadá- szó-gyűjtögető emberének. Enélkül éhenhalt, vagy a vadállatok áldozatául esett volna, netán éppen hordatársai végeztek volna vele. A csonttörés elsősegély- nyújtása az ilyen irányú oktatókönyvekben, füzetekben közismert sémáiként szerepel: a törött végtagot be kell sí- nezni és nyugalomba kell helyezni. Lássuk: mit is jelent valójában az idézett séma? Mindenekelőtt: honnan tudja az elsősegélynyújtó, hogy csonttörést kell ellátnia? Talán meglepő a válasz: nem kell tudnia, hogy töréssel áll-e szemben, vagy sem ! Minden esetben úgy kell eljárnia, mintha biztosan törést kellene ellátnia. Ezzel ugyanis akkor sem csinálhat bajt, ha nincs is törésről szó, míg ellenkező esetben komoly további egészségkárosodást idézhet elő. Az elmondottak könnyebb megértéséhez hasonlítsunk össze három különféle sérülést: a rándulást, a ficamot és a törést. RÁNDULÁSNAK nevezzük két izületi felszínnel egymásnak fekvő csont erőszakos behatásra létrejövő, rövid ideig tartó elmozdulását, amikor a kiváltó ok megszűntével az Ízületet alkotó csontok eredeti helyükre térnek visz- sza. A helytelen irányba történő, pillanatos behatás következményeként az ízületi tok, ízületi szalag elszakadhat, vérzés léphet fel, melynek következtében az ízület megduzzad, fájdalmas lesz, emiatt pedig a sérült végtag működésképtelenné válik. Ez a tünetegyüttes: az alak- változás, a fájdalom és a működéskiesés nemcsak a rándulásra jellemző. Hasonló képet ad a FICAM is, melynek történése megegyezik a ránduláséval, csak a végeredménye más: az ízületi felszínek nem térnek vissza eredeti helyzetükbe, hanem attól eltérő helyzetben maradnak. Magától értetődik, hogy az ilyen kóbo-s helyzetben rögzült csontok szemmel láthatóan megváltoztatják az ízület alakját, az ízületi felszínek nem fekszenek össze, tehát nem is képesek elmozdulásra, végül a helyzet nagy fájdalmat okoz. Míg a rándulás és a ficam az ízületekben játszódik le, a csonttörés az esetek többségében az ízületeken kívül történik és csaJk viszonylag kis számban terjed az ízületekre. Ficamnál és rándulásnál tehát sohasem lehetünk biztosak abban, hogy nincs-e ugyanakkor törés is az ízületben. Ezt csak szakvizsgálat döntheti el. A VÉGTAGOK hosszú csöves csontjainak törésekor a végtag alakváltozása nem mindig szembetűnő. Annál nagyobb viszont a fájdalom, amely nemcsak működésképtelenné teszi a végtagot, hanem úgyszólván megmozdít- hatatlanná is. Nem ritkán egyértelműen nyilatkozik meg a csont törése: ilyenkor a tört vég közvetlenül a bőr alatt tapintható, vagy éppen átszakítva azt, nyílt törés képét láthatjuk, (fekvő kép) Hirtelen behatás következtében fellépő alakváltoztatás, fájdalom és működéskiesés egyaránt lehet rándulásnak, ficamnak, vagy csonttörésnek a jele, az elsősegélynyújtónak nem lehet feladata ezeket egymástól elkülöníteni, hanem azt kell tennie, amit teendői a törések ellátására előírnak. Ez pedig: a nyílt sérülés steril bekötése, a törés rögzítése és a sérült rész nyugalomba helyezése, (álló kép) Ha szükséges (például nyílt törésnél) és ha lehetséges — kedvező időjárásnál a szabadban lévő sérültnek — megfelelő mértékben eltávolítjuk a ruházatát. Ehhez tudnunk kell, hogy nyílt töréseknél inkább vágjuk fel a ruházatot — ha lehet a varrásoknál —, semmint megpróbáljuk a kabátot, nadrágot levetni. Törött lábról a cipőt csakis úgy szabad lehúzni, hogy a tört végeket kezünkkel rögzítve tartjuk a művelet alatt, míg a segítőtárs, egyik kezével a bokát fogva, biztosítja a cipő kíméletes eltávolítását. Értelemszerűen nem vonatkozik ez arra az esetre, ahol maga a boka gyanús törésre. A felesleges mozgatás elkerülése érdekében ne kíméljük a cipőfűzőt: vágjuk mindenütt át. Adott esetben a csizmát f kell hasítani és úgy lehámo: ni a sérült lábáról. Ami a felsőruházatot illet alapvető szabály, hogy a n házat eltávolítását mindig i ép oldalon kell kezdeni, ab a mozgatás nem okoz fájda mat és a sérült oldalon ke befejezni, a lehető legkevi sebb elmozdítással. A vissz; öltöztetés az ellátás utánfo: dított sorrendben történje Tartsuk szem előtt, hogy műveletnél nem a ruháza hanem a sérült kímélendő! Dr. Felkai Tamás az Országos Mentőszolgál; főorvos Polgári védelmi kisérőfilmek A MOKÉP Vállalat ezekben a hónapokban a következő játékfilmekhez kapcsol polgári védelmi jellegű kísérőfilmet: Vámpír négy keréken (Atomáram); Kisapák é: nagyapák (Láthatatlan halál) ; Vészjelzés a tenger aló’ (Békési gyakorlat). A polgár védelem szervezeteiben dolgozóknak javasoljuk ezeknel a kísérőfilmeknek a megtekintését.
