Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 18. I Családi magazin Bírálhatja-e szüleit a gyermek? A családi életvezetés nem mindig zökkenőmentes. Elkö­vethet a szülő kisebb-nagyobb hibákat. A családban élő gyer­mek kritikus szemmel, éles igazságérzettel szemléli a világot, s különösen a mikrokörnyezetét veszi nagyító alá. A gyermek szeretné szüleit példaképének tekinteni, de ez nem mindig sikerül. Még azok a szülők is elkövethetnek hibá­kat, akik jóhiszeműen mindent megtesznek, amit egy hivatá­sa magaslatán álló szülőtől igényelhet a gyermek, és elvár­hat a társadalom. A gyermek figyelő szeme észreveszi a hibákat, és leg­többször szóvá is teszi. Nem szemtelenségből, nem rossz- indulatból, hanem egyrészt azért, mert szeretné szüleit hibátlannak látni, másrészt azért, mert úgy érzi, hogy az otthoni környezetben biza­lommal mindent megmond­hat, ami a szívét nyomja. De ez nem minden családban van így. Némelyik szülő a gyermek észrevételét sértő­nek minősíti, a méltóságán esett csorbának tekinti, és visszautasítja azzal: „Ne jár­jon a szád, te még kicsi vagy ahhoz, hogy a szüléidét bí­ráld”, vagy:- „Hogy mersz te olyan dologról véleményt mondani, amihez semmi kö­zöd sincs!” Pedig van köze. Hiszen együtt él szüleivel, minden őt is érinti, ami a családban történik. S addig jó, amíg bi­zalommal meg mer mindent tmondani, ami kiklvánkoqik belőle. Nem jó pedagógiai módszer, ha a szülő hatalmi szóval elnyomja azokat a kritikai próbálkozásokat, amelyek gyermeke ajkáról el­hangzanak. A gyermek nem a „tulajdona”, amivel tárgysze­rűen rendelkezhet, hanem önálló, fejlődő személyiség, akinek véleménynyilvánítása tükör belső érzéseiről. Ha a szülő nem ért egyet gyermeke véleményével, ak­kor türelmeden magyarázza meg neki, miért nem lát he­lyesen valamit, mit ítél meg helytelenül. De ha úgy érzi, hogy gyermekének igaza van, akkor sem csorbul egy csep­pet sem szülői tekintélye (sőt, nagyobb lesz), ha gyermeke jószándékú észrevételét el­fogadja és igyekszik javítani hibáin. Az a gyermek, aki­nek a véleményét nem hall­gatják meg otthon, nem vehet részt a család életvitelében gondolatainak kinyilvánítá­sával, mellőzve érzi magát, és passzivitásba vonul. Ér­telmileg eltávolodik szülei­től még akkor is, ha mindene megvan. A gyermek fontosnak érzi azt, amit szüleivel közöl, s igényli, hogy ők is kellő fi­gyelmet szenteljenek monda­nivalójának. Ha a szülő „hagyja elmenni a füle mel­lett” gyermeke szavait, ma­gatartásával előbb-utóbb be­zárja azt az utat, amely gyermeke lelki életéhez ve­zet. Csak egy-két példát em­lítek: ha a gyermek szóvá teszi, hogy szülei minden csekélységen vitatkoznak, ak­kor nem az a helyes maga­tartás, hogy lehurrogják („hogy mersz a szüleid dol­gába avatkozni”), hanem va­lahogy így kellene reagálni rá: „Látod, milyen jó, hogy beszélgetünk erről, mi már észre sem vesszük, hogy vi­tatkozunk. Majd ezután fi­gyelünk erre”. Vagy: a gyer­meket szülei a higiéniára oktatják, és megkövetelik, hogy hazaérkezés után min­dig mosson kezet. Ha viszont a szülő hazaérkezés után kéz­mosás nélkül ül le az asz­talhoz étkezni, a gyermek joggal figyelmeztetheti, hogy nem mosott kezet. Ha a gyermek szóvá tesz ilyen dolgokat, akkor enged­jük, hogy elmohdja vélemé­nyét, és ne rekesszük be a kikívánkozott szót azért, mert „csak” a gyermek mondja. Ilyen esetekben a hatalmi szó, a „hallgass” pa­rancsolás a szülő saját peda­gógiai módszerének csődjét jelenti. Napjainkban oly sok­szor hangoztatott empátiának a családon belül is érvénye­sülnie kell, tehát élje bele magát a szülő gyermeke hely­zetébe, és máris sokkul kmy nyebb lesz megérteni öt. Köz­tudott hogy, ingerszegény környezetben a gyermek sze­mélyiségének fejlődése ielas­sul. A szülök figyeljenek te­hát oda a gyermek közlései­re, és beszélgessenek vele mindehről. így szoktatják rá az őszinte véleménynyil­vánítás jó ízére is. F.K. Legalább évszakváltásonként ajánlatos arcunk bőrét iszakem- berrel kezeltetni. A tavaszi kiadásokba kalkuláljuk be a koz­metikust is Párizsi smink divat A smink divatja, csakúgy, mint a ruháké gyakran válto­zik. A párizsi kozmetikus kongresszusról hozta leg­újabb híreit Komjáthyné Fe­hér Zsóka kozmetikus. Újdonság a szemhéj matt­ra színezése, szájra pedig csillogó rúzs kerül. A szem­öldök enyhén igazított, ki­felé nyitott, segíti a szem ér­vényesülését. Az arcszínezés aranyló-vörös, a pommetten húzódik a homlokig, végül eltűnik a hajtőnél. Szemhé­jon a perzselő nap árnyalatai dominálnak, 4 szín satírozása olvad egybe. Színválasztás le­hetősége: Nílus-zöld — óceán­kék — fokföldi ibolya — mályva — narancs — sárga. A legtöbb árnyalat a rózsa­szín, mely a rózsaszíntől a tűzpirosig divatos. Száj csillogó — érzéki — domború, melyet színes ce­ruzák segítségével hangsú­lyozhatunk. Divatszínei: ró­zsaszín — gyöngyház — na­rancs — pink — koráll — ló­tuszszirom — terrakotta. Jean-Pierre Fleurimon pá­rizsi smink nagymester „Energie’’ fantázia nevű arc­festés ajánlata. A ma oly divatos aerobik és hideg tus után a bőr fiatalos külsőt ölt alkalmas alap az arcbőr igé­nyes színezésére. Arcszín: bronz — a pom- mettre barnás rózsaszín — rose arcfestéket satíroz, be­esettre dolgozva mindkét arcfelet. A szemhéjra skarabeus zöl­det ajánl, a szemöldök alá rózsaszín, a szempillatőnél meleg barna színű ceruzával dolgozik. A szemüreg mélye­dését vörös barna árnyalás­sal igazítja, szándékosan en­gedve a szemöldök érvénye­sülését. A szájat rózsapír dí­szíti. Beépített polcok Azokban a lakásokban, ahol nincs fürdőszoba, de tágas, nagy konyha van, egy sarkot ki lehet alakítani, mégpedig zuhanytálcás megoldással. Itt természetesen célszerű a fal­felületet 1,60—1,80 centiméteres magasságig kicsempézni, s ma­gát a zuhanytálcát is pcv-füg- gönnyel körbevonni. S ha akad egy 25—28 centi­méter mélységű falfelület a zu­hanyozó mellett, azt érdemes polcrendszerrel beépíteni. Itt nemcsak a tisztálkodáshoz szük­séges holmikat (törülközőket, fürdőlepedőket, kozmetikai sze­reket stb.), hanem a takarító- szereket. mosószereket stb. is elhelyezhetjük. A polcos tárolóhoz két variá­ciót is bemutatunk, de zárhat­juk a polcrendszert rolós meg­oldással. Pogácsák Tepertős Hozzávalók: 30 dekagramm liszt, 30 dekagramm tepertő, 3 darab tojás, 3 evőkanál tej­föl, 2 evőkanál fehér bor, só. 3 dekagramm élesztő, bors. A lisztet a fele darált te­pertővel elmorzsoljuk, hoz­záadjuk a két tojás sárgáját. A kevés tejben felfuttatott élesztővel, a tejföllel, a fehér borral, sóval, borssal össze­gyúrjuk. Ujjnyi vastagra ki­nyújtjuk. A tepertő másik feléből vékonyan megkenjük, majd négy részbe össze­hajtjuk. 10—15 perc pihente­tés után a műveletet megis­mételjük. Kétszer-három- szor hajtogatjuk. Utolsó kinyújtáskor a tésztát körülbelül két centimé­ter vastagra hagyjuk, 'retejét tojással megkenjük, majd késsel bevagdossuk. Po­gácsaszaggatóval tetszés sze­rinti méretben kiszúrjuk, sü­tőlemezre tesszük. 5—10 per­ces pihentetés után közepes tűzön kisütjük. Vajas Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, 25 dekagramm vaj (margarin), egy kávéskanál­nyi só, 4 darab tojás, 4 evő­kanálnyi tejföl, 1—1 1/2 deci­liter bor (fehér). A lisztet a vajjal elmor­zsoljuk. A sót kevés langyos vízben feloldjuk; hozzáadjuk a tojások sárgáját, a tejfölt, Egyenletesen elolvasztva rá­locsoljuk a sós vizet, majd annyi fehér bort öntünk hoz­zá, hogy a tészta összeálljon (körülbelül 1 deciliter). Jól összedolgozzuk, majd a tész­tát másfél centiméter vastag­ra kinyújtjuk, megkenjük to­jással, szaggatóval kiszag­gatjuk. Sütőlemezre tesszük és erős tűzön, felső lángon megsütjük. VÍZSZINTES: 1. Kalandor ma- gyár világjáró, Madagaszkár gyarmatosítója (1741—1786). 14. Virgonc. 15. Súlyarány röviden. 16. Kávékeverék. 17. Község Har- kányfürdő és Sellye között. 18. Dajka. 20. . . .press, román hír­ügynökség. 21. Rögdarab! 22. Va­rázslatos erejűnek tartott tárgy. 24. Időegység. 25. A Saturnus egyik holdja. 27. Tejtermék. 28. Nátha vége! 30. A Toldi írójá­nak névjele. 32. ... hat követ­kezik. 34. A Protaktinium vegy- jele. 36. Régi játék fa-pöcökkel és ütővel (névelővel). 38. Belső- Azsia világhírű kutatója, a si- vatagi romvárosok első felfede­zője (Aurél, 1862—1943). 40. Erő­szakkal dugig nyomkod. 43. Né­met kettős magánhangzó. 44. Természetbúvár, Üj-Guinea állat- és növényvilágának első tudo­mányos feldolgozója és ismerte­tője (1856—1931). 46. Igevégződés. 47. Nőies. 48. Híres utazó és hegymászó, a Kaukázus világhí­rű kutatója (Mór, 1851—1917). 50. . . .-java. 52. Római 501-es. 54. Ünnepi dísz. 55. Az ozmium vegyjele. 56. Bizony, a régi ma­gyarok nyelvén. 58. Folyó Tö- tökország európai részében. 59. Zsíroz. 60. Egyes vegyianyagok­ra mondható. 62. Gúny. 65. Utód egynemű betűi. 66. Aduwe etióp város régebbi (olasz) neve. 88. . . .iacta est (a kocka el van vet­ve). 69. Forgat. 71. Sóder. 73. A iaurencium vegyjele. 74. Nem ismeré el. 75. 1878—1880 között Hátsó-India addig ismeretlen hegyláncait fedezte fel (1849— 1920). FÜGGŐLEGES: 1. A szobába. 2. Tűzbe dobta. 3. Negatív vá­lasz. 4. Francia férfinév (...Mon­tand). 5. ös, sürgöny-nyelven. 6. Vietnami gépkocsik jelzése. 7. Csipkés fodordísz a nyakkivá­gásban. 8. Szentendre hegye. 9. Időmeghatározás. 10. Csonthéjas gyümölcs tájszava. 11. Énekes madár. 12. Nyelvtani fogalom. 13. Idegen női név. 17. Világhí­rű magyar nyelvész és utazó, Tibet első kutatóinak egyike (1784—1842). 18. Testőr, régebbi elnevezése. 19. Énekhang. 22. Mértani test. 23. Törtszámnév, 26. Francia területmérték (egy hektár századrésze). 29. Gazdag­ság, jólét (névelővel). 31. Ka­landos életű magyar világutazó (1730—1783). 33. Kossuth-díjas filmoperatőr, utónevének kezdő­betűjével (1902—1958). 35. Törté­nelmi táj az Északi-tenger mel­lékén. 37. Lám. 39. Egy dél-fran­ciaországi város lakója. 41. Elit rész! 42. Rosszallás. 45. Sír. 46. Művészeti alkotásra serkentő gondolat, vagy ötlet jelzője le­het. 47. Sei. . .; tudományos fantasztikus regény. 49. Község Vas megyében. 51. Operett szí­nésznő (Andrea). 53. „...regé­nye” (Gárdonyi). 57. Mátka. 58. Értékes prém, névelővel. 61. Me­net, forduló. 63. Szabó szer­szám. 64. Megszólít. 67. El­avult űrmérték. b9. Kalória rövi­dítése. 70. Tejtermék. 72. Az argon vegyjele. 74. Kettős betű. A március 4-én megjelent Met­ró ép ltok c. rejtvényünk helyes megfejtése: Túlnyomás. Levegő­re. Nitrogénbuborókok kerül­nének a vérükbe. Zsilipkamrá­ban várakoztatják. — Könyvet nyert: Kökény Györgyi Jász­apáti, Mészáros Boldizsár Be- senyszög, Szőke Ilona Tiszaföld- vár. (A könyvet postán küldjük el.) Északi csipketerítők Korunkban, a világűr meg­hódításának, a robotok meg­teremtésének, az atomenergia felhasználásának korszaká­ban az emberek egyre inkább vonzódnak az egyéni kéz­ügyességet, az egyéni ízlést kifejező használati tárgyhoz. Egyre többen vannak, akik szeretik, értékelik a népmű­vészeti alkotásokat. Bizo­A két Állami Díjas, A. Blinova (balról) és V. Szmirnova A csodás térítők egyszerű eszközökkel készülnek nyitja ezt az is, hogy mindig sok a vásárló azokban a boltokban, ahol népművésze­ti munkákat árusítanak. Kü­lönösen nagy az érdeklődés a csipkék iránt. A szovjet városban, Kirovban, nagy művészi szebbnél szebb csipketerítők, amelyeken a jellegzetes mo­tívumok a táj természeti kö­rülményeit — a hosszú, hi­deg telet, a táj szépségét, a hó és jég világának sajátos képződményeit keltik élet­re. A. Blinova és V. Szmdr- nova híres a szakmában, a közelmúltban Rjepin Állami Díjat kaptak. Gyönyörű térí­tőikét az északoroszországi csipkeverés évszázados ha­gyománya szerint készítik: mindre jellemző a minták gazdagsága és szépsége, a tökéletes művészi kidolgozás. Összeállította; Rónai Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents