Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
1984. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I Film jegyzet | Amit tudni akarsz a szexről Alighanem a világ leghosszabb című filmje: Amit tudni akarsz a szexről, de sohasem merted megkérdezni, — Woody Allen 1972-ben forgatott mozija. Tegyük rögtön hozzá, nem akármilyen filmről van szó. Tételezzük fel, hogy egyszerű vígjáték — több is, kevesebb is — így illő módon végigmeveti az ember. Tudja ugyan, hogy butaságot (is) lát, dehát addig sem kell a sajátjával törődnie, nevet a másokén. Felkacag a jobb természetű, hirtelen méregre nem hajlamos néző a moziból kifelé jövet azon is, hogy jól becsapta őt a rendező: a címből ítélve kellemes malacko- dásókra számított, de „felvilágosultabb” tinédzser lányok sem fogadnák ei a látottakat oktatófilmnek. A komólykodó művészetbarát meg azért kacaghat önmagán, mert az Annie Hall. a Manhattan, a Játszd újra Sam után újabb Woody Allen művel szerette volna megörvendeztetni önmagát. Se nem, se nem... Más megközelítésből viszont rabulejti a nézőt ez a film is, persze csak akkor, ha a fentebb írtakkal összefüggő előítéleteit otthon hagyja. . Az amit tudni akarsz a szexről, stb. ugvanis arról szól, amiről nem lehet eleget tudni. S azt a keveset sem pontosan, vitathatatlanul, amennyit tudunk róla. Ez a vitathatóra alapított, már eleve megkérdőjelezhető megállapítás afféle konfliktusképlet is lehet, mert vannak akik azt állítják, — tudósak könyveikben, — hogy ők mindent tudnak a szexről. Ezek az urak, vagy hölgyek a szexológusok. Tudományukról a krónikás még tartózkodóan isem marni véleményt’, legfeljebb arra céloz, hogy megítélése e tudományokról életkorával változott. Valószínűleg Woody Allent is évei száma, amikor a David meghatározóan befolyásolta Rauben nevű amerikai szexológus könyve nyomán filmet forgatott. A filmre vitt hét történet válasz arra, hogy az író-rendezőnek — néhány epizódban játszik is — mi a véleménye a hazájában is oly divatos „tudományról”, a szexológiáról. Rendezői zsenialitása ezúttal is egyértelmű, ha nem ismernénk fel lépten-nyomon alkotó szellemét a gyengécske sztorikban, bizony a tucatfilm bélyegét süthetnénk valamelyik lenge öltözetű modem Boccaccio-hősnő kellemesen gömbölyű hátsófertályára. Mert bjzany közben-közben drukkolunk ám, hogy lesz ebből poén? — Vagy előre tudjuk mi lesz a csattanó. Vannak a filmnek erős valóságmotívumai is, amelyeken szintén jót kacaghatunk, hiszen tudjuk, hogy a szomszéddal esett meg a csúfság, nem velünk. Woody Allen nagy zsonglőr, úgy csap be bennünket, ahogy csak akar, s nekünk, jámbor férfinézőknek ez ráadásul még jól is esik. Az amerikai film nagy garabonciása gondoskodik arról is, hogy a nézőben állandóan ott legyen a kétely: komoly dolog ez az izé.. .logika vagy az orromnál fogva vezetnek? S talán ez a felismert sandaság teszi kitűnő paródiává az Amit tudni akarsz a szexről, stb. című, az Annie Hall és a Manhattan nagyságához ugyan nem mérhető, de igen eredeti hangvételű filmet — ti — Marjai József kötete Egyensúly, realitás, reform címmel a napokban kerül a , könyvesboltokba Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Gazdasági Bizottság elnökének válogatott beszédeit és cikkeit tartalmazó kötet Marjai József cikkei, interjúi, beszédei — egy kivétellel — az 1978—1984 közötti időszakot ölelik fel. Éneklő ifjúság Tizenegy kórus bemutatkozása Szolnokon Az Éneklő ifjúság kórusmozgalom tegnapi megyei bemutatóján, amelyen a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák együttesei léptek pódiumra 11 énekkar szerepelt A kancentet a szolnoki Vegyipari Finom- mechanikai és Műszeripari Szakközépiskola aulájában rendezték meg. A közönség hallhatott népdlafeldolgozá- sokat, magyar szerzők műveit, de megszólalt a világ kórusirodalmának egy-egy ismert műve is. A szakmai zsűritől valamennyi fellépő énekkar kérte minősítését. Aranyat és különdíjat kapott a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola és a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szak- középiskola együttese. Ezüst oklevelet és nívódíjat kapott a kisújszállási 625-ös számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a szolnoki Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium, a Vízügyi Szakközépiskola valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola kórusa. A zsűri a felsoroltakon kívül egy ezüst és négy bronz minősítést adott. Főiskolások randevúja Szórakozás, véleménycsere, vetélkedő kitűnő hangulatban A vidámság önfeledt perceit jelentette a mezőtúri főiskola irodalmi színpadának bemutatója Fotó: DG. A hét végén második alkalommal rendezik meg Sizolnok megye főiskolai hallgatóinak találkozóját. A háromnapos rendezvényre ezúttal a mezőtúri DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara ad otthont. A Jászberényi Tanítóképző Főiskoláról, a Kereskedelmi és Vendéglá lóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagozatáról, valamint a Killián György Repülő Műszaki Főiskoláról töbo mint 10C hallgató vesz részt a találkozón. — A főiskolák között kapcsolattartás, kapcsolatépítés miatt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a rendezvény jól sikerüljön — magyarázta Jakab Sándor, a Vendéglátó intézmény KlSZ-bizottságá- nak tagja. — Ügy tudom, kevés megye dicsekedhet azzal, hogy a területén levő felső- oktatási intézmények hallgatói között hasonló találkozókat rendez. Több szempontból is hasznos az együtt töltött hétvége. A fiatalok megismerkednek egymással, egymás tanulmányi munkájával, elmondják véleményüket a felsőoktatás kérdéseivel kapcsolatban, összemérik tudásukat a politikai vetélkedőn és a sportpályán is. A péntek délutáni politikai tájékoztató után a főiskola előcsarnokában kisebb csoportokban beszélgettek a fialok, tanítójelölt, egyenruhás hallgató cserélte ki gondolatát, a majdani agrárszakemberekkel, kereskedőkkel, „vendéglátósokkal”. Kitűnő hangulatban telt az első este. Az intézmény ebédlőjében bemutatkoztak a mezőtúri főiskola amatőrművészeti együttesei, majd politikai kaszinó várta az érdeklődőket, diszkó pedig a táncolni vágyókat. — örömmel jöttem Mezőtúrra, ugyanis a tavalyi találkozón, Szolnokon, nagyon sok barátot, kellemes élményeket szereztem — mesélte lelkesen Szakács Ágnes, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatója. — A jelekből ítélve, a programot átfutva itt sem lesz másként. Nagyon tetszett a délutáni előadás, amelyet Harsányi Iván, a Politikai Főiskola tanszékvezetője tartott. Sajátos megközelítésben szólt az európai béke kérdéséről. A rakétatelepítéseket kísérő sötét tónusú képet megnyugtatásunkra, kissé világosabban tüntette fel. Ezek a kérdések mindannyiunkat érdekelnek. Az eddig tanult politikai tárgyak; iísmerétében) nagyon tartalmas volt számunkra az előadás. Persze nemcsak erről beszélgetünk, elmondjuk egymásnak, hogy saját iskolánkban mi az, amit nagyszerűnek tartunk, és mi az, amit másképp szeretnénk. A mezőtúri főiskola hallgatói -között elvétve találni lányokat, ezért érthető volt, a vendéglátó intézmény egyik bajúszos diákjának mondata, melyet a diszkó előtt ácsorgó hölgyfűzéren végigpillantva fogalmazott meg: „Gyakrabban kellene főiskolai találkozót szervezni.” Szombaton délelőtt sport- vetélkedőket tartottak, délután pedig különböző kulturális programok várták a fiatalokat. A négy intézmény hallgatóinak KISZ-aktivistái ma délelőtt a Szolnok megyei KISZ-bizottság munkatársaival, vezetőivel fórumon találkoznak. A házigazdák ezt követően tájékoztatót tartanak a mezőtúri főiskolai oktató-nevelő munkáról, a hallgatók közművelődési tevékenységéről, bemutatják közelebbről a kar életét. — f. B. — H hitlerista megszállás Negyven éve már, hogy az ország lakossága német tankok lánctalpainak csikorgására ébredt. A Magyarországot megszálló hitlerista csapatokkal együtt érkező Gestapo alakulatok azonnal meg kezdték az ellenzéki politikusok és az árulónak tartott kormánytisztviselők letartóztatását. Túszokat szedtek a gazdag zsidók közül, ellenőrzés alá vették a telefonvonalakat, a városokból kivezető utakat és vasutakat. A megszállás még az államapparátust, a tisztikart és az ellenzéki politikai erőket is oly váratlanul érte, hogy a megszállók akadálytalanul birtokba vehették az országot és hozzáláthattak hazánk teljes katonai és gazdasági erejének céljaik szolgálatba állításához, a baloldali vezetők internálásához, majd a zsidók százezreinek deportálásához. A magyar kormány az aktív ellenállásra nem volt felkészülve, a társadalom pedig még kezdetleges fokon sem volt erre mégszervezve. Évtizedek múltán sem lehet ezt keserűség nélkül leírni. Különösen, ha ma már tudjuk: a német vezetésben is sokan szerettek volna politikai megoldást találni Magyarország teljes alárendelésére, mert megszállás esetén komoly ellenállásra számítottak. A Német Biztonsági Hivatal még nyolc nappal a megszállás előtt is' olyan memorandumot készített Hitler számára, amely a „magyar probléma” katonai megoldása ellen így érveit: „A magyarok évszázados tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti ellenállás megszervezésében... A magyar embertartalékoknak a német hadviselés számára való bevonásáról ilyen körülmények között szó sem lehet. Viszont az általunk megszállt területen vég nélküli gerdllaháború bontakozik ki”. Ez a memorandum fontos szerepet játszott abban, hogy Hitler végül is a megszállást politikai megoldással kombinálta és a másnapit, március 12-1 hadműveleti parancsában célját így határozta meg: „Német csapatok vonulnak be Magyarországra, és az országot ideiglenesen megszállják. Ezzel szabaddá tesszük az utat egy magyar nemzeti kormány megalakulásához, amely Magyarország igazi érdekeit képviseli, s a szövetséges kötelezettséghez híven, a német és magyar nép közötti régi barátság szellemében az ország minden erejét a közös ügy végső győzelme érdekében veti be”. Így is történt. Horthy a helyén maradt, s néhány napos huza-vona után rábírták a Sztójay-kormány kinevezésére. A magyar államapparátus német ellenőrzéssel tovább működött. A magyar hadsereget nem oszlatták fel, hanem fokozott mértékben bevetették a keleti fronton. A német hadosztályok bevonulását a bolsevizmus elleni közös harcból következő „fegyverbarátságnak” igyekeztek feltüntetni. Szükségszerűen vetődik fel a kérdés: miért érte ily váratlanul az országot a német megszállás. A kormányzat vezetői ugyanis már hosszú ideje folytattak titkos tárgyalásokat az angolszász hatalmakkal, sőt 1933 nyarán a feltétel nélküli kapitulációt is felajánlották, de azzal indokolták tétlenségüket e kapituláció előkészítésében, hogy egy aktívabb németellenes pdlitika Magyarország megszállásához vezetne. Kál- lay Miklós miniszterelnök a nem-cselekvést a megszállástól való félelemmel indokolta, és alig tett valami érdemlegeset a németektől való elszakadásra A Kállay-kor- mány fő belpolitikai céljának azt tekintette, hogy biztosítsa a rendszer átmentését, garantálja a „rend” fenntartását, amíg „más fényező nem jelentkezik”. Ami a magyarországi közhangulatot illeti, 1943 végén, 1944 elején, eléggé általános volt az a meggyőződés, hogy a háborúnak rövidesen vége lesz, s kis ügyességgel nagyobb baj nélkül be lehet várni a szövetséges hadseregek megérkezését. Valami megmagyarázhatatlan optimizmus uralkodott nálunk, ami valószínűleg abból fakadt, hogy a második világháború végét úgy képzelték el, mint az első világháborúét : letesszük a fegyvert, még mielőtt a győztesek földünkre lépnek. Más kérdés az, hogy ha a Kállay-kormány nem js hitt a német megszállás közeli megvalósításában, miértj nem tett legalább előkészületeket a szövetséges haderő miajda- ni fogadására , amit pedig Ígért az angoloknak. Ehhez legalább két feltételt kellett volna biztosítania: a hadsereg vezetésének átszervezéNEGYVEN ESZTENDEJE 1 i 19« A 15 sét és a szervezeti kapcsolatot a demokratikus, antifasiszta magyar erőkkel. Egyik feltétel sem valósult meg. A hadsereggel kapcsolatban elég talán az angol kormánynak küldött hivatalos üzenetben foglalt beismerésre utalni: „A magyar kormány kénytelen teljes őszinteséggel rámutatni, hogy a magyar hadsereg nem tartott lépést a közvélemény politikai fejlődésével.” A demokratikus, baloldali ellenzéket ugyanakkor mély szakadék választotta el a tisztikarnak és az államhivatalnoki karnak döntő többségétől, azoktól, akiknek a döntési jog a kezükben volt. Utóbbiak nemcsak a Horthy-rendszer- rel voltak szolidárisak (vagy ha ellenezték, azt jobbról tették), de jobban féltek egy valódi demokratikus, vagy netán szocialista átalakulástól, mint a német beavatkozás vagy megszállás következményeitől. Mindezek után az a kérdés is felmerül: miért rendelte el Hitler Magyarország megszállását, s miért éppen március harmadik hetében következett az be. Ma már elegendő bizonyítékunk: van arra, hogy Hitler egy váratlan angol inváziótól, s ennek: következtében Magyarország átállásától tartott. Ezt a hiedelmet nemcsak a Kállay-kormány általános politikájára alapozta, hanem arra is, hogy Horthy február 12-én levélben kérte tőle a keleti fronton harcoló magyar haderő hazatérésének engedélyezését. Arról ás információk jutottak el hozzá, hogy a magyarok március közepére angol és amerikai légi missziót várnak. (Az amerikai március 17-én meg is érkezett az angolt — amelyet március 23-a körül vártak — a megszállás miatt már nem tudták fogadni.) Ezek csak néhány tagú katonai delegációt jelentettek ugyan, de a velük kapcsolatos híresztelésekben már a Dunántúlon rövidesen leszálló hadosztályokról volt szó, mint ahogy azt Ribben- trop német birodalmi külügyminiszter a háborús főbűnösök perében egyik kihallgatásán el is mondta. Így érthető, hogy Hitler miért nem akart várni, miért tartotta a szakemberek által eredetileg március végere tervezett akciót túl későinek, s miért döntött március 19-e mellett. Az js világossá válik, hogy március 12-i hadműveleti . parancsában miért adta ezt az utasítást: „az első hadműveleti zóna, amelyet a német Wehrmacht megszaii: Nyugat-Magyarország a Tiszáig. Ezt a zónát a továbbiakban Kelet-Magyarországitól el kell zárni. A politikai eseményektől függ, hogy később Kelet-Magyarországot is megszálljuk-e”. Európa nem semleges országai közül Magyarország volt az egyetlen, ahol 1944 elején nem tartózkodtak német csapatok. Hitler számára ilyen körülmények között a kockázat túl nagy volt, s 1944. március 19-én a megszállás bekövetkezett. Juhász Gyula Motoros egység a Budai 'Várban \ Német katonák ,a szegedi utcán
