Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

1984. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élelmiszereket vizsgál az állomás Javult a hús, a tej és a kenyér minősége Vállalatok, kistermelők termékeit egyaránt ellenőrzik Majorok 1984-ben sás életkörülményeinek ja­Égy évvel ezelőtt átszer­vezés sorám alakult meg a Szolnok megyei Állategész­ségügyi és Blelmiszerellen- őrző Állomás, amelynek fel­adatai közé tartozik az élel­miszer higéniai vizsgálat és az élelmiszer minőségellen­őrzés is. Tavaly az élelmiszer mi- nőségellenőröik összesen 674, nem csak Szolnok megyei gyártó üzem termékeit vizs­gálták azzal a céllal, hogy az üzemek javítsanak az élelmiszerek minőségén il­letve hogy megelőzzék a csökkent minőségű termékek gyártását. Az állomás meg­bízások alapján is végez el­lenőrzést a laboratóriumban, a vizsgálatok döntő több­sége azonban „szúrópróba­szerű.” Az élmúlt évben a hús­ipar gyártmányai közül 225- öt vontak be a minőségel­lenőrzésbe, köztük párizsit, felvágottat, hurkát, szalon­nát füstölt húst, kolbászfé­léket, szalámikat. Az ellen­őrzések során kiderült, hogy a nyári turista szalámiból mindkét minta kifogásolható minőségű volt, viszont pél­dául a szalonnák, amelyekből negyvenhárom mintát vizs­gáltak, megfeleltek'' az elő­írásoknak. Az élelmiszerek 'minősé­gét többféleképpen ellenőr­zik az állomás munkatársai: érzékszervileg, összetétel, tömeg, térfogat és csomago­lás jelölés szerint. Az ala­pos vizsgálódás eredménye­— Nincs titka a hosszú életemnek, nem tehetek ró­la, de megértem a száz évet — mondja méltatlankodva Zsuzsanna néni. Nem régen kelt jel a délutáni pihenés­ből i— Ügy éltem, annyit dolgoztam, mint mindenki abban az időben. Napok óta ideges egy kicsit, mert be­jelentették, hogy szeretnék ünnepélyesen j elköszöntem, de azóta nem volt nála sen­ki. Most aztán jönnek, vagy nem jönnek, mert készülni is kell a fogadásra. A hetvennyolc éves lányá­val él a jászkiséri Bem ut­cai házukban, férje 19 éve halt meg. Két évvel ezelőtt majdnem követte ő is a fér­jét, de a kezelőorvosa sze­rint segített az erős szíve. Ahogy felgyógyult, az orvos elküldte a szemészetre, men­tővel vitték-hozták. de új ként a harmincnyolc kol­bász készítményből hatott valamilyen szempontból ki­fogásolhatónak találták. Szolnok megye területén az állomás 1681 tételt vizs­gáit meg, közülük 128 ter­mék minőségét nem tartotta megfelelőnek. A Szolnoki Tejipari Vál­lalat tej- és tejtermékéből hetvenötöt ellenőriztek és örvendetes, hogy mindössze kettőt találtak kifogásolha­tónak. Az egyik a szolnoki üzemben gyártott két decis tejföl, a másik pedig a kis­újszállási üzem által készí­tett, hengerszárítón előállí­tott tejpor volt. Ez utóbbit étkezésre alkalmatlannak ítélték. A megyei sütőipari válla­lat 185 vizsgált terméke kö­zül 18 volt kifogásolható. Figyelemre méltó, hogy az ellenőrzött kenyérfélék kö­rében több is akadt, amely nem érte el a kötelező súlyt. Az állomás természetesen az állami vállalatok gyárt­mányain kívül rendszeresen ellenőrzi a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdaságok húsüzemeinek készítményeit is. Tavaly 101 tételt vizsgál­tak meg és 15-öt minőségi- leg nem megfelelőnek talál­tak. Ide tartozott a vjász- szentandrásd Haladás Terme­lőszövetkezet olasz felvágott­ja, a jászapáti Velemi Endre Tsz gyöngyösi májas hurká­ja, a jászberényi Kossuth Tsz tüdős hurkája, a tisza- szőlősi Petőfi Tsz sütnivaló kolbásza. szemüveget már nem kapott. Azóta nem olvassa a Sza­bad Földet, abba kellett hagyni a hímzést is. A ház körüli munkából is keve­sebbet tud vállalni, krumplit tisztít, söpröpet, megeteti a tyúkokat. Vendégek nem igen járnak a házhoz, a rádió segíti az idő múlását. Szívesen hall­gatja a nótákat, meg a régi dalokat, a mostaniak mind olyan idegenek, hangoskod­nak, kiabálnak benne. El­romlott már a Szabó család is, felnőttek ugyanis a gye­rekek és sok a baj velük- Még az ő idejében volt te­kintélye a szülőknek, nagy­szülőknek, nem úgy, mint most, akkor még volt csa­lád. Elfeledkeznek a gyere­kek az öregekről. Száz évvel ezelőtt szüle­tett Jászkiséren, március 20­A megyében működő 135 élelmiszerelőállító kisiparos készítményeit is megvizs­gálták. A 92 száraztészta gyártó, a 13 sütőipari termé­ket előállító, a 27 szikiwizes és az egyetlen bér-szeszfőz- dés tevékenysége dicséretes, hiszen az ötvenegy ellenőr­zött tételből csupán egy szikvíz nem felelt meg a szigorú előírásoknak. Az élelmiszerek minőségé­nek ellenőrei és a gyártók is egyre inkább azon vannak, hogy kifogástalan készítmé­nyek kerüljenek a család asztalára. Ezt bizonyítja, hogy tavaly csaknem vala­mennyi élelmiszerféle minő­sége jobb volt az azt meg­előző esztendőkénél. A hely­zet tovább javulhatna, ha minden gyártó áldozna saját minőségvizsgáló laoorató- riumra. Végül néhány szó arról, hogy milyen következményei voltak az Állategészségügyi és Élelmiszerei lenőrző Állo­más minőségi kifogásainak. Mint hatóság, harminc eset­iben figyelmeztette a nem megfelelő minőségű élel­miszerek készítőit, hatvanöt fegyelmi és hét szabálysérté­si eljárást kezdeményezett. Tavaly szeptember óta egyébként az állomás el­lenőrei helyszíni bírságolási joggal is rendelkeznek. Ter­mészetesen, mint egész te­vékenységükkel, ezzel a jo­gukkal is a fogyasztók érde­keit védik. — bj — án, bár a papírok 21-ről ta­núskodnak. Szülei 32 köblös földön gazdálkodtak, olyan volt a lányélete, mint a töb­bié. Hat osztály után dolog a földön, templomba is, bál­ba is csak annyit járt, mint mások. Húszéves korában, 1904- ben ment férjhez. Ládi Ist­ván kovácshoz, ősszel volt az esküvő, nyáron építették jel a házukat. A paraszt­lányból lett kovácsáénak se teltek dologtalanul a nap­jai. Gyereket nevelni, főzni az inasokra, segédekre, volt föld is, jószág is. „Arról be­szél, a rádió, hogy ma már az asszonyok is dolgoznak — hét az nem volt munka, amit mi csináltunk?” Az egyik nyári vasárnap ebédjüket szakította félbe a kisbíró, mikor a házuk előtt kidobolta, hogy világháború van. A férje ugyan szeren­csésen megjárta a harcteret, de a baj nem kerülte el a házat A fia 17 éves korá­ban halt meg a harmincas években. „Hároméves volt, amikor a nagybátyja meg- fázította, azután nem is jött — Sorvad a tanyavilág, — mondja Botka János csépai tanácselnök. — A szántóföl­di részeken már alig van ta­nya, — de a szőlőbeliek ra­gaszkodnak lakhelyükhöz. Sőt, az ottani népesség szá­mának bizonyos mérvű gya­rapodása is megfigyelhető. Ilyen tapasztalatokról szin­te a megye minden részéről beszámolhatnánk. Tiszader- zsen például véglegesen meg­oldódott a tanyakérdés. Fá­bián Gábor tanácselnök kész a magyarázattal: „Egyetlen tanya sincs a község határá­ban”. Meglepő tény ez, né­hány évvel ezelőtt senki sem számított ilyen helyzet kiala­kulására, hiszen az alföldi megyék között a külterületi lakott helyek számát, az ot­tani népesség nagyságát és a belterületekhez viszonyított arányát tekintve Szolnok me­gye mindig az elsők között volt. Bács, Csongrád és Bé­kés után a mi szűkebb pát­riánk következett. Gyors ütemben A külterületek és lakossá­guk helyzete Szolnok megyé­ben című tanulmány szerint (szerzője Lukács Pál, Máté János és Tolna Károly) ez a sorrend az utóbbi években alig változott, de megyénk­ben nagyobb arányú volt a külterületi lakosság számá­nak és arányának csökkené­se, mint az Alföld többi ré­szén, ezért a sorrendben hát­rább szorult. Ez a folyamat mindenekelőtt a közös gazda­ságok szervezésének, jelenle­gi szervezetének és fejlettsé­gének a következménye. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint megyénkben a külte­rületeken élők száma a 24 ezret sem érte el, míg Bács­kán meghaladta a százezret. A tanyavilág megszűnése tehát jóval gyorsabb ütemű annál, amivel a megyei ta­nács 1975-ben kialakított el­látás-fejlesztési koncepciója számolt. Tény ez annak elle­nére, hogy a korábbi idő­szakhoz képest több kedvező intézkedést hoztak a külterü­leteken élők érdekében. Meg­szüntették például a tanyák felújítását és bővítését tiltó rendelkezéseket. A megyei ta­nács az V. ötéves tervidő­szakára 24 millió forintot biz­tosított a tanyákon élő lakos. rendbe. Szeretetböl történt, mégis mi lett belőle. Sokat gondolkoztam rajta, akkor hiába jártunk orvoshoz ke­zelésre, most meg a tüdő­baj már nem is betegség." A kedélye és étvágya vál­tozó. Némelyik éjszakára nagyon lassan jön a reggel, a nappalok meg egyformák. Sorsfordulókra nem emlék­szik. Hanem aratásra, az üllőn koppanó kalapácsra, fiának hosszú betegeskedé­sére, 19-ben gyűlésekre, 44- ben a frontra. Nem nél­külöztek a múltban sem, most sem, de azért ma jó­val könyebb az élet. Marasztal még, dehogy is zavarom, addig sem unatko­zik. Mikor mégis indulok, hátára kapja a kabátját és bot nélkül kísér az utcaajtó­ig. Biztosan mozog a ház­ban, az udvaron, a kézfo­gása is erőteljes — mintha elhallgatott volna valamit a hosszú élet titkáról Még tagadta is, hogy titka lenne. Ő tudja! Lukácsi Pál vitására. A helyi tanácsok és a termelőszövetkezetek, az ' á fészek is sokat tettek ezért a célért. Cserkeszőlőn példá­ul a község központjától öt­hat kilométerre lévő tanyá­kat is bekapcsolták a víz­vezeték-hálózatiba. Tiszaugon villanyt vezettek a tanyák­hoz, Tászasason kiépítették a szőlőhegyi utat, Csépán la­kossági támogatással vízve­zetéket fektettek le- a szőlőd ben. A Szelevény-haleszi ré­szen a kereskedelmi ellátást javították. Ezekhez hasonló példákat a megye más ré­szeiről is említhetnénk an­nak bizonyítására, hogy a tanyavilág értelmetlenül gyors megszüntetése helyett az értékmegőrzés és az élet- körülmények javítása került előtérbe. Évszázados elmaradottsá­got azonban nem lehet egy- csapásra megszüntetni, kor­szerű létfeltételeket kialakí­tani mindenhol. Vannak olyan helyék, ahol a fejlett technikának csak a negatív hatása érvényesül. Sok ta­nyai lakos panaszkodik pél­dául, hogy a repülőgépről szórt vegyi anyagok nem ke­rülik el a portájukat, temér­dek bosszúságot okoznak ne­kik. Néhol a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz is nehezen jutnak hozzá. Óvodai elhe­lyezés: például csak álom sok tanyai fiatal család számára. Az Abádszalókhoz tartozó aranyosi tanyavilág lakói fel­ajánlották anyagi hozzájáru­lásukat a villanyhálózat ki­építéséhez, de a belterülettől való nagy távolság miatt ne­héz dió lesz annak a terület­nek a villamosítása. Nem csoda, ha az ilyen helyekről emberhez méltóbb körülmé­nyeket biztosító 'települések­re költöznek az emberek. Érthető, hogy az 1949 évi­nek alig 17 százaléka él kül­területen megyénkben. Az üresen maradt tanyákat általában lebontják, vagy hétvégi házként értékesítik, — néha azonban meglepő módon hasznosítják. Tisza- ug bokrosi részén például az egyik nádfedeles házikót autójavító műhellyé alakítot­ta át Hartyánnyi Károly. Ko­rábban ott lakott, így vi­szonylag kis beruházással meglett a műhely. A tanya műút mellett van, könnyen megközelíthető. A tulajdonos azt mondja: — Oj műhely építésével nem sokat keres­het az ember. Azt gondol­tam, hogy ilymódon nem lesz nagy veszteség, ha netán nem válik be az üzlet. Nemcsak a pénz Tömegméretekben termé­szetesen nem a szolgáltatás fejlesztése jelenti a külterü­letek népességmegtartó ké­pességét, hanem az állattar­tás, a szőlő- és gyümölcster­mesztés, illetve a kertgaz­dálkodás. A szőlő és gyü­mölcsös terület általában kedvező lehetőségeket bizto­sít az állattartásra is. Bizo­nyára nem véletlen az, hogy a külterületeken a népsűrű­ség jóval nagyobb ott, ahol a közigazgatási te­rületből nagyobb mérvű a szőlő, gyümölcsös aránya. Cserkeszőlőn például 45,4 a népsűrűség, a közigazgatási területből pedig 17,1 százalék a szőlő-gyümölcsös aránya. Száz hektár külterületre há­rom szarvasmarha és 58,7 sertés jut. Vezsenyen viszont csak 1,3 százalék a szőlő- és gyümölcsös aránya. A külte­rület népsűrűsége igen cse­kély, mindössze 0,2 százalék. A száz hektár külterületbe eső szarvasmarhák sáma 0,2, a sertéseké pedig 0,5. A meg­élhetés lehetősége tehát a tanyav-itág fennmaradásának a kulcskérdése. Ma már azonban a tanya világban sem egyedül a jöve­delem a megtartó erő. Az igények ott is gyarapodnak. Érire vall az imént idézettta­nulmánynak az a megállapí­tása, hogy az utóbbi tíz év alatt jelentős mértekben 25,5 százalékról 37,6-ra nőtt a ta­nyavilágban is a két- és többszobás lakások aránya. Egyre több helyen építenek fürdőszobát és mosdófülkét is; Ilyen helyiség ma már a tanyák 12 százalékában van. A külterületi lakások felsze­reltségét tekintve ás számot­tevő a javulás. Elősegítette ezt a villanyhálózat nagy­mérvű bővítése. A Jászság­ban közel 600, Szolnok kör­nyékén 300, a Tiszaugban 2500, a Nagykunságban (ide számítva a tiszafüredi részt is) pedig 3000 tanyába kö­tötték be a villanyt. A kül­területi lakások több mint 54 százalékában használják az elektromos háztartási gé­peket. A tanyák felében ma már hálózati, vagy palackos gázzal főzik az ételt. Sorvadj ugyanakkor gya­rapszik is tehát megyénk ta­nyavilága. Megmaradt ré­szein egyre inkább ember­hez méltó az élet. A belterü­letekhez viszonyítva azonban még így is nagy az ott élők hátránya. így a tanulóké is. Két évvel ezelőtt még más­félezer tanyai gyerek járt be a települések iskoláiba. Sza­badidejük jórésze elment a buszra való várakozással, il­letve a hazagyaloglással, ott­hon pedig többnyire várta őket a jószágok őrzése és az egyéb munkák tömege Na­gyon hosszú időnek kell még eltelni ahhozl, hogy városi pajtásaikkal egyenlő esé­lyekkel induljanak, ha to­vább akarnak tanulni. A gazdaságok szerepe Annál inkább így van ez, mert a tanyavilágban a kul­turális tevékenység jelenték­telen, az ottani élet több vo­natkozásban ingerszegény. A tanyai, iskolák lebontása na­gyon sok helyen a társasági — közéleti fórum megszűné­sét is jelentette. A legtöbb helyen leállították a tanya­világba filmeket, könyveket, esetenként előadókat szállí­tó művelődési autókat is. Vi­szonylag népes területen sincs mindenhol fiókkönyv­tár. Ügy tűnik, gazdasági helyzetük rendezése után most már a mezőgazdasági nagyüzemekre vár az is, hogy a közművelődés feltéte­leit a külterületen is javít­sák Nem elégedhetnek meg az esetenkénti színházlátoga­tások, vagy kirándulások szervezésével. Annál inkább így van ez, mert a tanyán élők nagy részének munkája a gazdaságok majorjaihoz fű­ződik, és erre a tevékenység­re évtizedek távlatában is szükség van. És nem akár­milyen munkára van szük­ség, hanem egyre inkább nagy szakértelemmel kifej­tett tevékenységre. Olyanra, ami csak a jól képzett és he­lyüket meglelt, sorsukkal elégedett emberekre jellem­ző. S. B, A Téglaipari Vállalat kisújszállási gyárában ebben az évben 20,5 millió kisméretű tégla­egységnek megfelelő B 30-as és B 29-es téglát készítenek. Képünk a nyersgyártásról készült Zsuzsanna asszony WO. születésnapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents