Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 9. amelyekre »kifcris tályosodik. Ezért láthatunk annyi letört ágú fenyőiét »hegyi erdőink­ben. A lombos erdőket sok­kal kevésbé veszélyezteti, mivel ezek felülete télen jó­val kisebb, minit az örökzöld tűlevelűeké. A vékony fe­nyőágakon 'kilószámra kivált zúzmara előirt) csak lehúzza, majd letöri azokat. A legszo­morúbb az, hogy a fiatal hajtások pusztulnak legin­kább, és ezek a fenyők örök­re csonkák maradnak. A zúzmara az építmények­ben is sok kárt okoz. Évente több millió forint kárt okoz a postának, az elektromos műveknek, vállalatoknak, in­tézményeknek és magánsze­mélyeknek azzal, hogy a légvezetékeken is lerakódik, és hatalmas súlyával túlter­helve azokat leszakítja. Sajnos ritkán tudunk véde­kezni ellene. Az egyetlen megoldás a huzalok megfe­lelő nagyságú túlméretezése. Ez azt jelenti, hogy olyan át­mérőjű és szajkítószilárdsá­gú vezetékeket kell telepíte­ni, amelyek méterenkénti összsúlyuk többszörösét is elbírják. Szélsőséges esetek­ben a méterenkénti 5—10 ki­logrammot is el kell bírnia. A védekezés egy másik mód­ja : zúzmara veszély esetén olyan erősségű áram átveze­tése a fémszálakon, amely­nek hőhatása megakadályoz­za a jégkiválást. Képünkön jól látható a jégzászlócskák széliránnyal ellentétes kialakulása. Nehéz ma már meghúzni a határvona­lat, hogy hol végződik a játék, és hol kez­dődik a mind több ember időtöltését je­lentő modellezés. Vannak, akik csupán kedvelői és gyűjtői a világ több száz gyá­ra által a legkülönbözőbb méretarányú kicsinyítéssel forgalomba hozott jármű- modelleknék. Az „igazi” modellezőknek azonban nem őket tekintik — még ha sok­szor átalakításokat végeznek is a vásárolt modelleken —, hanem azokat, akik akár több ezer munkaórát is hajlandók ráál­dozni egy-egy kis remekmű elkészítésére. Vannak üzemek, ahol nem kedvtelésből, hanem hivatásból foglalkoznak jármű- modellezéssel. E jól felszerelt műhelyekben természetesen sokkal gyorsabban és töké- letesébben készül el egy-egy kicsinyített jármű. A nagy autógyárak például a maj­dan nagy sorozatban gyártandó típusok élethű modelljeit a prototípus-vizsgálato­kat megelőző szélcsatorna-kísérleteknél is felhasználják, vizsgálván a légörvények hatását a kis járműre. A hajó- és repülő- gépgyárak is készítenek e célra kísérleti modelleket. A kiállítások és múzeumok számára kialakított, modellek az előbbinél igényesebb kivitelűek, s nem egy közülük tökéletesen hű, működő mása az eredeti járműnek. A kedvtelésiből modellezők is kétféle modelltípust, nem működő, ún. vit- ronmodelleket, és valamely erőforrással — netán az eredeti funkció szerinti kis motorral — működtetett valódi modelle­ket építenek. Ez utóbbiak az elektronika fejlődése révén ma már távirányító-rend­szerrel is elláthatók, s teljesítményeik va­lóban csodálatra méltóak. Képünkön Anglia legnagyobb, hivatásos modellkészítő műhelyének munkájába pil­lanthatunk be, áhol éppen a végső simítá­sokat végzik a királyi flotta egyik hadi­hajójának modelljén. Ez a darab kiállítás­ra készül, de születnek itt különféle, rá­dióirányítású hajó-, autó- és repülőgép- modellek is. Palackos hösugárzó Földgázzal, pb-gázzal mű­ködtethető, infravörös hősu­gárzókat gyárt a székesfe­hérvári Universal Ipari Szö­vetkezet az osztrák Scwank- céggel kooperálva. A gázpa­lackra szerelhető berendezés igen sokoldalúan felhasznál­ható, viszonylag olcsó, ener­giatakarékos. s alkatrészei­nek nyolcvan százaléka ha­zai gyártmány, csupán a spe­ciális kerámialapok készül­nek az osztrák partnernél. Hazánkban valószínűleg már mindenki látott zúzma­rát, hiszen olyan téli dőszak- ban igazán nem számít rit­kaságnak, amikor ködös az időjárás, és a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A fák ágain, a kerítés fémrácsán vagy éppen a tv-antennákon gyakran láthatunk szemre nagyon látványos fehér be­vonatot, amely olykor tekin­télyes méretűre nőhet. Ke­letkezésének az a magyará­zata ,'hogy ha a lehűlő leve­gőben 0 Celsius-fok alatti hőmérsékletű tárgyak van­nak, akkor a vízgőzből eze­ken jégkristályok rakódnak le. Ez szélcsendes időben éppúgy lezajlik, mint ha a köd élénk mozgásban van, fújja a szél. Ilyenkor kelet­keznek a jellegzetes jégtűk, zászlócskák és jégszakállak. Ha nem túl nagy átmérőjű tárgyak körül szabadon ára­molhat a levegő, a rájuk fa­gyó vízből olyan jégzászlócs­kák keletkezhetnek, amelyek szabad vége éppen az áram­lási iránnyal ellentétes, akárcsak a repülőtéri szél­zsákok vagy a kémények te­tejére szerelt szélikakasok. Olykor a zúzmara hasznos lehet a növénytermesztés­ben. hiszen szivacsos szerke­zete miatt elég jó hőszigete­lő, s így megóvja a rügyeket a túlzott lehűléstől. Gyak­rabban károkat okoz, mivel egyes helyeken oly nagy mennyiségben képződik hogy súlya többszörösen fe­lülmúlja azokét az ágakét, Szágfildó íj Az atom magját alkotó részecskéket gigászi erők tartják össze, és villamos töltésük erős védőfalat emel köréjük. Az atommagot alkotó részecskéket ezért igen nagy sebességgel kell belelőni a vizsgált atommagba, hogy átjussa­nak annak védőfalán (potenciálgátján), bejus­sanak a mag belsejébe, és ott kölcsönhatásba • tudjanak lépni részecske-testvérekkel. Az ‘atommag tulajdonságainak e módon való meg­ismerése csak különleges eszközökkel vált le­hetségessé. E különleges eszközökre az atomi részecskék igen nagy sebességre való felgyor­sításához van szükség. Ezekben a leggyakrab­ban a legkönnyebb és legegyszerűbb kémiai elemnek, a hidrogénnek az atomjait, proton­jait gyorsítják. A protonok pozitív villamos töltésű részecskék, amelyek úgy gyorsíthatok, hogy nagy feszültségkülönbségű fémelektró­dok közé juttatják őket. A gyorsulás annál na­gyobb lesz, minél nagyobb a részecske töltése, és minél kisebb a tömege. Mivel a proton töl­tésének és tömegének viszonya igen nagy szám, ezért a gyorsítóberendezésekben mozgó részecskék gyorsulása tízbilliószorta—százbil- liószorta nagyobb a földi nehézségi gyorsulás­nál. Villamos erőtér segítségével pozitív és nega­tív villamos töltésű atomi részecskék egyaránt gyorsíthatok, így a protonon kívül a nehézhid­rogén, vagy a nehezebb kémiai elemek ionjai éppen úgy, mint az elektronok. A gyorsítás történhet több kisebb ismétlődő szakaszban, ilyen elven működnek például a ciklotronok, á szinkrofazotronok, a lineáris gyorsítók. De történhet egyetlen lépésben is az ún. egysze­res gyorsítókban, ahol a részecskék egyszeri gyorsítással érik el az energiájukat. Az egy­szeres részecskegyorsító berendezések különle­ges típusa a Van de Graaff-generátor (elek­trosztatikus gyorsító), amelynek mindenek­előtt az a feladata, hogy nagy egyenfeszültsé- get állítson élő. Képünkön egy ilyen generá­tor 41 méter magas gyorsítócsövét láthatjuk. A hatalmas méretű és teljesítményű angol berendezés 30 megavoltos (30 millió voltos) feszültségkülönbség előállítására képes. Segítség a műszaki fejlesztéshez Kézikönyv az engineering tevékenységről Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Műszaki Informá­ciós Köeipont és Könyvtár közös kiadásában megjelent az első magyar engineering kézikönyv. E fontos és rend­kívül hasznos kiadvánnyal kapcsolatos kérdéseinket dr. Schneider Lászlóhoz. az OMIK értékesítési osztályá­nak vezetőjéhez és dr. Svéd András OMFB-szaikértőhöz intéztük. — Hallhatnánk bővebbet arról, hogy kiknek a ré­szére készült e kézikönyv? — A 340 oldalnyi részletes és rendkívül gyakorlati fel­fogású kézikönyv azok szá­mára készült, akik bármi­lyen szervezetben és mun­kakörben, meglevő vagy újonnan alakuló vállalatnál, kisvállalkozásban valamilyen engineering tevékenységre vállalkoznak, azaz arra, hogy meggyorsítsák, hatékonyab­bá tegyék a műszaki fejlesz­tések (újítás, találmány, know how, licencátvétel stb.) gyakorlatba való átvitelét. — A terjedelmes kézi­könyv számos fejezete kü­lönböző kérdéscsoportok­kal foglalkozik. Melyek ezek? — A kézikönyv korántsem elméleti tanulmány. Lévén első a hazai szakirodalom­ban, szükségszerű, hogy tar­talmazzon egy alapozó, álta­lános engineering ismerete­ket tartalmazó bevezető fe­jezetet. »Ebben az olvasó megtalálja közérthető for­mában annak a műszaki- gazdasági fejlődésnek a le­írását, ami világszerte arra vezetett, hogy az elmúlt év­tizedekben már számos fej­lett országban tudatosan megcélozzák a fejlesztések gyakorlati hasznosítását; er­re kényszerített a korábban elképzelhetetlenül gyors tu­dományos-műszaki fejlődés, és ezzel egyidejűleg az élező­dő verseny. Így alakultak ki nyugaton is új szervezeti formák. Olyan kis-, közép­es olykor nagyvállalatok jöttek létre, amelyek már éppen ezt tekintik fő tevé­kenységüknek. A magyar vállalatok szakembered előtt nem újság, hogy ez különös szakismeretet és nagy ener­giát igényel, hiszen az újat többnyire csak harc árán si­kerül elfogadtatni. A könyv igen részletesen szervezési, jogi, pénzügyi, el­számolási, személyes érde­keltségi vonatkozásokban is­merteti mindazokat a szer­vezeti formákat, amelyek mellett ez a tevékenység űz­hető. A könyv olvasása köz­ben természetesnek fogjuk találni, hogy bármely Ma­gyarországon létező forma alkalmas erre, a forma meg­választása azonban mégsem közömbös a siker szempont­jából. A feladat elsősorban az, hogy a termelés (az inno­vációs folyamat) teljes verti­kumában az egymást követő láncszemeket (mint például piackutatás, kutatás-fejlesz­tés, gyártmány- és gyártás- tervezés, termelés, bel- és külpiaci értékesítés, szerviz, alkatrészellátás, ezeken kí­vül esetleg még fővállalko­zás stb.) súrlódásmentesen, közös célok szolgálatába ál­lítsák. Ehhez pedig nagyon sokoldalú szakértelem kell, adott esetben igen különbö­ző szakemberek, specialisták sikeres együttműködése. Máskor viszont csak bizo­nyos résztevékenységeket kell ellátni a folyamatban, amelyeket a meglevő válla­lati szervek, szakemberek nem tudnak ellátni. Világos, hogy ezekhez más és más, kisebb-nagyobb vállalati, vagy csak a vállalaton belü­li megfelelő szervezet kiala­kítása szükséges. A könyv e szervezési feje­zete után ismerteti mind­azokat a vállalkozási és tár­sulási szerződéseket, ame­lyeket helyes és szükséges megkötni e tevékenység so­rán. Ezeket nemcsak általá­nosságban ismerteti, nem­csak hasznos tanácsokat ad, hanem a való életből merí­tett mintaszerződéseket is bemutat ilyen jellegű leány- vállalat alapításához, gazda­sági munkaközösség szerve­zéséhez, szabadalom haszno­sításához stb. — Milyen gyakorlati se­gítséget nyújt a szakem­bereknek a kiadvány? — A könyvnek ugyancsak fontos résziéi azok, amelyek gyakorlati kereskedelmi tud­nivalókat nyújtanak. Így a szabványosításról, a forga- lombahozatai engedélyezésé­ről, az ún. megülönlböztető minősítésekről (például Ki­váló Aruk Fóruma), díjakról és a nemzetközi kapcsola­tokról. Ez a rész tárgyalja a szellemi exportot, a licenc­es kooperációs forgalmat, mindezek magyar szabályo­zását, az e célra megszerez­hető önálló külkereskedelmi jogokat, az engedélyezés elő­feltételeit és lebonyolítási rendjét, továbbá mindazt, amit a fővállalkozással kap­csolatban ehhez tudni kell. Az engineering tevékeny­ség különösen széles infor­mációs bázist igényel. Ezért ismertetésre kerülnék mind­azok az országos információs szervek, dokumentációs és tájékoztatási intézetek, könyvtárak, hazai számító- gépes szakirodalmi informá­ciókereső szolgáltatások, amelyek az engineering te­vékenység minden területén jelentős segítséget nyújthat­nak. Ez a fejezet, hasonlóan a többihez, korántsem csak címjegyzéket nyújt, hanem megfelelő részletességű tar­talmi eligazítást is. Nem ke­vésbé értékes a munkában a könyv 18 különböző függelé­ke, amelyek az engineering tevékenységben előforduló angol kifejezések magyar ér­telmezésétől kezdve a leg­fontosabb magyar szervek (pénzügyi szervek, cégbíró­ságok, állami műszaki szer­vek) felsorolásáig tartalmaz­zák számos pénzügyminisz­teri rendelet és jogszabály szószerinti szövegét. M. É.

Next

/
Thumbnails
Contents