Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

1984. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vízgazdálkodás számokban Bővülő vízellátás Csökkent a folyók A szolnoki Volánnál Diesel-motorak Zil autókba Záporoztak a kérdések Falugyűlés Nagyréven siennyezettsege A Statisztikai Kiadó gon­dozásában megjelent az új Vízgazdálkodási zsebkönyv, amely több évtizedre, s rész­letesebben az 1977 és 1982 közötti évekre visszatekint­ve a vízért és a víz ellen folytatott küzdelem erőfe­szítéseit, eredményeit szem­lélteti adatsoraival. Ebből kitűnik, hogy 1960 óta egy év — 1973 — kivételével minden esztendőben vissza­térő gond a belvíz, s a meg­áradt folyók, patakok 9 al­kalommal léptek ki medrük­ből. A folyók mentén kié­pített, csaknem 4200 kilomé­ter hosszú fő védelmi vonal több mint 2 millió hektárnyi területet mentesít az árvíz­től. A belvízelvezető-hálózat kiépítettségének aránya 78 százalék. Az ország . felszíni víz­készletének 95 százaléka fo­lyóink felső szakaszairól, külföldről érkezik, de nem nyáron, vagy ősz elején kap­juk a legtöbb vizet, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ezért épülnek nagy víz­tározók, amelyek száma az utóbbi négy évben huszon­eggyel nőtt, s így összesen 271 helyen, több mint 400 millió köbméter vizet tarta­lékolhatunk az ínségesebb időkre, a folyamatos ellá­táshoz. Az ország vízellátása gyors ütemben bővült: 1961 —1982 között 720-ról 1664- re emelkedett a közüzemi vízellátásban részesített te­lepülések száma, s a 9 ezer­ről 38 ezer kilométerre bő­vített vízvezeték-hálózaton a korábbi 3,5 helyett 8,5 mil­lió lakos jut ivóvízhez. A szennyvíz-elvezető csatornák kiépítésének üteme lassúbb volt. Az említett 21 év alatt 332-ről 461-re nőtt a közcsa­torna-hálózattal rendelkező települések, s 2,3 millióról 4,6 millióra a vezetékes szennyvízelvezetési szolgál­tatásban részesülő lakosok száma. A szennyvíz mennyisége is növekedett, s ezért nagy erő­feszítésre volt szükség, hogy a kellő tisztítás se maradjon el. Szerény eredmény, hogy 1978—1981 között a folyók­ba és a tavakba jutó szenny­víz mennyisége évi 2,1 milliárdról 1,9 milliárd köbméterre csökkent de ebből még mintegy 800 millió köbmétert kellő tisz­títás nélkül engednek be. A folyók és patakok is jelzik a változásokat: a Bodrogban, a Murában, a Sió-csatornában, a Keleti-főcsatornában és a Heves megyei Tárná patak­ban javult a víz minősége, ám a Szamosé, a Zaláé és több kisebb pataké romlott. Az idén befejezi Zil teher­gépkocsijainak dieselesítési programját a 7-es számú szolnoki Volán Vállalat: ez­zel két év után négy üzem­egységének közel 300 Zil tí­pusú teherautója már Diesel­motorral fut majd az uta­kon. Az energiamegtakarí­tás fokozására indult prog­ram során, tavaly, elsőként 122 gépkocsi motorját cserél­ték ki a benzinnél jóval ol­csóbb gázolajat fogyasztó IFA-motorokra. Az átalakí­tási munkák mintegy 16 mil­lió forintba kerültek, de az 1983-as üzemanyag-felhasz­nálás adatait figyelembe vé­ve a költségek már az év végére megtérültek a válla­latnak. A használt teherau­tók átalakítása mellett 19 új Zil teherautót is vásároltak, a kocsikba azonban a 13-as számú Autójavító Vállalat­nál már román gyártmányú Dac típusú Diesel-motort szereltek az eredeti helyett. A vállalat üzemanyag-fel­használása az idén tovább csökken miután 35 Dac-mo­torral ellátott új gépkocsi áll munkába. A dieselesítési program befejezéseként a kocsipark utolsó benzinmo­toros teherautói pedig folya­matosan kerülnek motorcse­rére a műhelyekbe. KI fizet a fűtésért? NEB-vizsgálat a hideg szobák miatt Távfűtési gondok Jászberényben is Január közepén kilenc jászberényi lakó levélben kö­zölte a helyi Városgazdálkodása Vállalattal, hogy nem hajlandó fűtési díjat fizetni. A Szövetkezet út 24. számú tanácsi garzonlakások bérlői a levelük másodpéldányát a Népi Ellenőrzési Bizottságra is elküldték. A kilenc eltö­kélt aláíró már többször is panaszkodott, eredmény nél­kül, de ahogyan írták, ,.már tűrhetetlen, hogy a lakások­ban reggel 14—15, délelőtt 17—18 fok van, és délután sem éri el a 20 fokot a hőmérséklet”. Az előzményhez annyit tudni kell. hogy Jászberény­ben 200 Szövetkezet úti la­kásnak van távfűtése. A fűtéssel nem is volt addig baj, amíg ’82 októberében be nem kapcsolták a nyá­ron átadott 60 lakást is. Azóta Jászberényben is is­merkednek a lakók és az il­letékesek a fűtési gondok­kal. Különösen a 60 lakás legtávollabbi, garzon részé­ben elégedetlenek a bérlők. Molnár Józsefné II. eme­leti 12. számú lakó felhábo­rodásában felkereste szer­kesztőségünket is. — Hiába panaszkodtunk, leveleztünk ide-oda, nem változott semmi. A legtöb­ben nyugdíjasok vagyunk, egész nap otthon tartózko­dunk, a hőmérséklet pedig csak estefelé emelkedik va­lamit. Didergőnk a szobá­ban, takarókkal bebugyolál­va fogadjuk a vendéget. A vállalatnál egymást váltják a fűtők, de meleget csak rit­kán csinálnak, pedig ha akarnak, tudnak. Ellenőrzés­kor például minden rend­ben van, de jönnének most ki. A lépcsőházban a túlmére­tezett radiátorok kevés me­lege a kitárt ajtókon szö­kött ki. A garzonrész folyo­sóin ugyanakkor hiányzott a fűtőtest. A lépcsőházban asszonyok panaszkodtak egymásnak, envhe télben a hideg szobákra. Molnárné szobájában 22 fokot mutatott a hőmérő (!?), de a második emelet 15-ben már hűsugár­zóval segítettek a langyos radiátoroknak. Az első eme­let 11-ben lakó Boda József­né a derekára tekert pléd­ben nyitott ajtót. Éppen ebédjét melegítette és gon­dosan zárta a szoba ajtaját, nehogy a villanytűzhelytől felmelegedett szoba lehűl­jön. Pedig szobájában az előírás szerinti hőmérséklet volt. — A 20 fok nekem már hideg, érszűkületem van, jobban fázom, mint a fiata­lok, 22—23 fok kellene. Igaz, hogy a korábbi lakásomban drágább volt a fűtés, de olyan meleget csináltam, amilyet akartam. Fürödni is a lpnyomékhoz járok, itt nem merek megfürödni. Az első emelet 15 számú lakásból bosszúsan nyitott ajtót Káldi Józsefné. — Hagyjanak engem vég­re békén, beteg vagyok, fe­küdnöm kell. Elegem van az ellenőrzésekből, úgysem lesz melegebb. A konyhában, szobában 16 fok volt, a für­dőszobában alig több. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság már korábban felfi­gyelt a visszatérő panaszok­ra, és a lakók bejelentésére vizsgálatot rendelt el. Há­rom egymást követő napon próbaméréseket végeztek a lakásokban, anélkül, hogy előre értesítették volna a vállalatot, illetve a fázós há­ziakat. Az előírás és a ter­vek szerint zárt ajtók mel­lett 1,5 méter magasban a fürdőszobában 24, a szobá­ban 20, a konyha—előszobá­ban pedig 16 fok melegnek kell lennie. A 23 mérésből ötször mértek 20 fok alatti hőmérsékletet a szobákban, a fürdőszobákban viszont csak háromszor találtak 24 fokot. A folyosóvégi szélső lakásokból hiányzott legin­kább az otthon melege. Vas­tag Lajos, a második emelet 14-ből állította, hogy szobá­jában két év alatt fűtési idényben most az ellenőrzés­kor érte el először a 20 fo­kot a hőmérő. Többen hitet­lenkedtek és kétségbe von­ták a mérőműszer pontos­ságát: „az nem lehet, hogy ilyen hidegben 21 fok le­gyen”. Pedig hamarosan a válla­lat is újabb ellenőrző mé­résekkel zaklatta a lakókat. És az eredmények megköze­lítőleg egybeestek. Nagy György igazgató érdekes összefüggésre mutatott rá. — Csak akkor volt megfe­lelő hőmérséklet a garzo­nokban, amikor az első 140 lakásban már az ablakon engedték ki a meleget. Az új 60 lakásnak külön hőköz­pontja van, ami a helyi áramlást vezérli, azonban a beszabályozása nem a szük­séges nulla fokon történt. Nincs garancia a pontos működésre annak ellenére, hogy a külső hőmérséklettől függően automatikusan fű- tenek a kazánok. A külön­böző egyeztetéseken nem ér­tünk el eredményt. Tudjuk, hogy hideg van egyes laká­sokban, ezért többet fűtöt­tünk. Mi lett az eredménye? A múlt évben 900 ezer fo­rint veszteségünk keletkezett a távfűtésen, amit nem le­het senkitől se behajtani, mégis voltak panaszok. A népi ellenőrök megál­lapították, hogy a panaszok részben jogosak, továbbá azt is, hogy a kivitelezők — a Szolnok megyei ÁÉV és a Jászsági Építőipari Szövet­kezet — a 60 lakás fűtési rendszerét a szegedi Tervező Szövetkezet tervei alapján készítették. Hiányzik azon­ban a folyosóról és néhány lakás konyhájából a radiá­tor. A szélső fal nagyobb hőleadását sem ellensúlyoz­za semmi odabent. Az is ki­derült, hogy a forró víz a hőközpontban egy vezetéken visszaszökik a már felfűtött lakásokba. emellett még több „apró” üzemeltetési hi­ányosságra is fény derült. A vizsgálat lezárult. Meg­születtek az intézkedések, „elindultak” a levelek, hogy a Városgazdálkodási Válla­lat, a tanács, a tervezővel és az építést lebonyolító szol­noki Tervező-Beruházó Vál­lalattal közösen megoldja a 2 éves problémát. A NEB közbelépése tehát reményt csillant a megoldásra, a fi­zetési vitára pedig Nagy György a következőket vá­laszolta. — A távfűtésért a lakók minden légköbméter után 23,4 forintot fizetnek éven­ként, ez a tényleges költség mintegy negyede. Jó szándé­kunkat mutatja, hogy a szükségesnél több olajat tü­zeltünk el, ott ahol az elő­írt hőmérséklet hiányzik, de csakis ott, méltányolni fog­juk a bejelentéseket. A szük­séges radiátorokat amint le­het felszereljük, az apróbb hiányosságokat is hamaro­san megszüntetjük. Lukácsi Pál Legfőbb céljuk: ne csökkenjen a község lélekszáma Amikor hétfőn este háromnegyed hatkor a nagyrévi mű­velődési házban még jó ha ötvenen voltunk, bizony egy fa­batkát sem adtam volna a hat órára hirdetett falugyűlés si­keréért. Honti Bálint, a HNF községi bizottsági titkára nem osztotta nézetemet. Alapos előkészítés — Bízom abban, itt hat körül telt ház, százötven, kétszáz ember lesz, mivel alaposan előkészítettük ezt a fórumot. A tavalyi is na­gyon aktív, sikeres volt: so­kan jeljöttek, és remélem, most sem lesz másként. — Mit jelent az alapos­ság? — Azt hogy a Népfront huszonöt aktívája az előző napokban végigjárta a vá­lasztópolgárokat, és névre szóló meghívókat küldtünk az • embereknek. Kértük őket, ne hallgassanak, bár én ahogy ismerem őket, ez felesleges volt. — Merne vállalkozni arra, hogy előzetesen „megjósolja” a hozzászólók témakörét? — Bizonyos vagyok, a leg­többen a jó, vezetékes ivóvi­zet kérik, de valószínű, szó lesz a hiányzó állatorvosi státuszról is, mivel a falu la­kossága évente eddig több mint háromezer szerződött sertést hizlalt meg. A kör­zeti orvosi ügyelet miatt is nagy a zúgolódás, és való­színű, a kenyér- és süte­ményellátással kapcsolatban is lesznek kritikai észrevéte­lek. (Nem szeretnék a dol­gok elébe vágni, de ami Honti Bálint „jóslatát” ille­ti, majdnem telitalálatnak bizonyult). Mint ahogyan ez a hétfői időzítés is az volt, hiszen a kezdésre több mint százhatvanan tisztelték meg jelenlétükkel ezt a fontos fórumot. Tóth András a tiszakürti Községi Közös Tanács — oda tartozik Nagyrév is — elnöke röviden ismertette az elmúlt év községet érintő eseményeit, eredményeit. Szólt arról, hogy a tanács tavalyi költségvetése 14 mil­lió 880 ezer forint volt: elég ahhoz, hogy az intézmények zavartalan működését biz­Kórdés: Ezután a hozzászólások következtek. Szusszanásnyi szünet után csak úgy zápo­roztak a kérdések. Az ivó- vízellátással kapcsolatban kért szót Varga Károly, Haj­dú Lászlóné nyugdíjas, Tu­ba Imre vízkezelő, 'Vinczle Sándor termelőszövetkezeti dolgozó. Lukács József és Köljes iGyuláné nyugdíja­sok az utak rossz állapotát kifogásolták, amelyekhez az is Jhozzájárul, hogy többen nem tartják rendben a há­zuk. kertjük előtti utcafron­tot. Murányi Károly terme­lőszövetkezeti dolgozó kér­te: minél hamarabb kerítse­tosítsa. A felújítások jó ré­sze — az elhangzottak sze­rint — inkább a tiszakürti- eket érintette. Ami Nagyré­vet illeti, itt a gyarapodás, fejlődés főleg társadalmi munkák (révén1 következetti be. Rendbe hozták a Hősök terét, a művelődési ház kö­ré, valamint az orvosi ren­delőhöz betonjárdát húztak, elkészült a buszváró alapja. Arról is szólt a tanácselnök, hogy a jó ivóvízellátás 1986- ban rendeződik, amikorra társulásos alapon elkészül a vízmű. Ehhez természetesen az itt élőknek is pénzbeli tá­mogatással kell hozzájárul­ni. Ismertette, hogy az épít­kezőknek lesz elegendő csa­ládi telek, szólt arról, hogy szeretnék korszerűsíteni az orvosi rendelő fűtését. A megjelentek tudomást !sze-i reztek arról is, hogy rend­szeres szociális segélyként 590 ezer forintot osztottak ki a tanácshoz tartozó há­rom községben, és rendkívü­li segélyként is adtak 221 ezer forintot. (Ugyanakkor; jó lett volna tudni, hogy eb­ből az összegből mennyi ju­tott a nagyréviekre, hiszen a a itt élőket elsősorban az érdekelte volna.) Még arról is tájékoztatta a választópol­gárokat, hogy a tervek sze­rint számolnak a régi teme­tő újbóli megnyitásával, és a művelődési ház karban­tartására is gondot fordíta­nak. A beszámolót követően Arany Elemér kirendeltség­vezető vázolta a nagyrévi tanácsi csoport munkáját. A tagjainak jelentős érdemük van abban, hogy az ezer la­kost tavaly is másfélmillió forint értékű társadalmi munkát (út-, árok-karban­tartás, fásítás, parkosítás, járdaépítés, stb.) végzett a szűkebb „hazáért”. az ivóvíz nek új állatorvost, mivel er­refelé sok a háztáji jószág. Szamos Józsefné takarítónő pedig arról érdeklődött: mi­ért és kinek vásároltak a fa­luban több mint 200 ezer forintért új szolgálati la/- kást? Turóczi László megem­lítette, hogy csak 300 forint csúszópénzért kapott megfe­lelő kályhát. Kovács Imre nyugdíjas felszólalása vi­szont nagy tapsot kapott. Beszélt a hétvégi orvosi, ál­latorvosi ügyeletekről, ame­lyeket sokan sérelmeznek. Ehhez hozzájárul az is, hogy a legtöbb, itt élő idős ember tájékozatlan, mikor igényel­het betegség esetén mentőt. Aki például ilyenkor szíves­ségi alapon kér egy betegnek magángépkocsit, ez legtöbb­ször minimum 200 forint költséget jelent. Egyben ar­ra kérte a tanács jelenlé­vő vezetőit, hogy éljenek a nagyobb feladatkörükkel, segítsenek abban, hogy ne elköltözzön, hanem megma­radjon a népesség. Jakus Imre a községi párt-végre­hajtóbizottság nevében szólt az elhangzottakhoz. Egyben közölte, hogy a fiatal, szö­vetkezeti tagok a műút mel­lett ingyen kaphatnak telket, ha tizenöt évig itt dolgoz­nak. Ö is szorgalmazta, kel­lene egy állatorvos, mivel félő, ha nem lesz, csökken az állattartási kedv. Dr. Tóth Éva, a megyei tanács osztályvezetője arra kérte a tanács illetékeseit, hogy igyekezzenek a faluban olyan feltételeket biztosíta­ni, amelyek az itt élők köz­érzetét kedvezően befolyá­solják. Tóth András tanácselnök válaszában ígérte, hogy a vízprobléma 1986-ra, a víz­mű megépítésére rendeződik. Ö is egyetértett abban, hogy a területi átszervezések ré­vén több, lakossági ügyinté­zés körülményessé vált, mi­vel például Mezőtúr a jelen­legi csatlakozások között szinte megközelíthetetlen. Egyben vállalta, hogy az itt élők, menetrenddel, közjegy­zői ügyelettel kapcsolatos kérését továbbítja az illeté­keseknek. A szolgálati la­kásról szólva megemlítette: ezt a majdani, érkező állat­orvosnak vásárolták. Ügy vélte: tapasztalatai szerint a hétvégi orvosi ügyelet is megfelelő. Őszinte százötven perc A teljességhez tartozik: jó néhány közbeszólás, egyet nem értés élénkítette, tarkí­totta az elnöki válaszokat. Mintegy jelezve amikor bó­lintottak, illetve amikor az érvelést (állatorvosi, orvosi ügyelet, kútkifolyók száma) nem tartották elég meggyő­zőnek. Egy bizonyos: hallatlanul aktív, szókimondó falugyű­lés volt, amelyet az is iga­zol, hogy fél kilenc körül fe­jeződött be. Most már csak arra van szükség, hogy a ta­nulságokat minden érintett fórumon levonják, érdem­ben foglalkozzanak a felve­tésekkel. Mert ha nem ez történik, várható, hogy a húsz éve még ezernyolcszáz lelkes falu mai ezer körüli lélekszáma tovább csökken. Ez pedig semmiképpen nem kívánatos. D. Szabó Miklós Mozgássérültek részére az országban egyedül a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának kisújszállási üzemegysége készít önhajtós kerekesszékeket és utcai háromkerekű kocsikat. Termelése a megrendelésekhez igazodik Energiatakarékosság Kiadvány sikeres pályázatokról A MTESZ az energiataka­rékosságért címmel kiad­vány jelent meg, amely a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet*-' ségének energiatakarékossá­gi pályázataira 1980 és 1982 között beérkezett díjnyertes, illetve elfogadott pályamű- veket ismerteti, rendszerezi, csaknem 200 pályamunka bemutatásával. A kiadvány a pályamun­kák rövid tartalmi ismerte­tése mellett közli a szerzők nevét és a munka nyilván­tartási számát is. Ezzel a pályaművek teljes anyagát megismerhetővé, hozzáfér­hetővé tették. Százharminc pályamunka műszaki meg­oldásai az ipar csaknem va­lamennyi területén felhasz­nálhatók. Negyven módszert mezőgazdasági hasznosításra ajánlanak.

Next

/
Thumbnails
Contents