Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
1984. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkaközösségek a szolnoki Ganzvlllben (II) Kisvállalkozás kontra brigádmozgalom II megye gazdasági-társadalmi fejlődése 1983-ban Riportunk első részében megírtuk, hogy a Ganz Vil- iatmossági Művek szjoinoki gyárában is bekapcsolták a potenciális erőforrásokat, a tartalékokat a termelés vérkeringésébe. A vgmk-k enyhítenek a kapacitásgondokon. csökkentik a háttéripari és kooperációs nehézségeket, ugyanakkor többletjövedelemhez jutnak a szabad időben munkára vállalkozók. Nos, nézzük: hogyan érintette a géemkázás a művezetőket, és miiként hatott az új forma a szociálisa brigád- mozgalomra ? A közvetlen termelésirányítók, elsősorban a művezetők problémái ismertek: lehetőségek .és kényszerek, sikerek és kudarcok metszéspontjában dolgoznak. A J,fent” és la ,',fent” között közvetítik az igényeket, a követelményeket — az „ütközőn” utaznak. — Változott-e helyzetük a vgmk-k megalakulása óta? — Semmit — mondja reVígh Sándor, a vasmag-lemezvágó üzemrész művezetője is úgy véli: mindezekre nagyon oda kell figye.ni! Csakhogy egyes középi.Mnyí- tók nem kérik számon következetesen a lazaságokat, arra hivatkoznak, hogy őket vonják kérdőre, ha a sértődött (?) beosztott kikéri a munkakönyvét. Ez igaz ugyan, de emiatt sem engedhető meg a következetlenség, a kibúvás. És az ilyen beosztottól jobb mielőbb megszabadulni. — Kevés, nagyon kevés a hatásos fegyelmezési és ösztönzési eszközünk — ingatja fejét Vígh Sándor. — A munkaközösségek néha „vér- lázátó” módon követelik tőlünk a munkájuk előkészítését, azt is odavágják, hogy ne játsszunk az ő idejükkel. Maximalisták. De kérdem én: főidőben miért nem noszogatják vezetőiket ilyesmiért? A sikereikért mi is sokat teszünk. — S ezért mit kapnak? — Sokszor még a vállve- regetés is elmarad. A vgasnik- kat kiszolgálók, különösen a műszaki ellenőrök sincsenek érdekeltté téve. Hat emberem főállásban lemezcsíkokat vág trafókhoz. Évente több száz tonnát rendel tőLássuk, hogyan hat a vállalati gazdasági munkaközösségek térhódítása a szocialista 'brigádmozgalomra? A nagyiipar „háztájija” itt is átformálja a hagyományos munkamorált és a módszereket? — Egyértelműen — válaszol igenlően Illyés István. — Némi visszaesés tapasztalható a versenymozgalomban és a közösségi életben. Megritkultak a rendezvények, a társadalmi munkák sem olyan hatékonyak. Igaz, zignáltan Illyés István, a 3- as csarnok művezetője — sőt megsokasodtak a tennivalók, mivel munkaköri kötelességünkként írták elő, hogy segítenünk kell az új munkaszervezetben dolgozóikat. Szabályos munkaidőben irányítjuk a főállásúaikat, de emellett még a vgrnk előkészítését (anyagok, szerszámok biztosítását) sem hanyagolhatjuk el. Az is teendőinket szaporítja, hogy a „felségterületünkön” szemmel kell tartanunk: a munkaközösség nehogy hivatalos műszakiban készítse elő vagy végezze a túlmunkát. — Előfordul ilyesmi? — Óhatatlanul. Mondom, nagyon nehéz különválasztani a kettőt, hiszen nem állhatunk ott minden egyes ember mögött. Természetesen nem engedhetjük meg az „összekeveredést”, miként azt sem, hogy kisebb eröbedo- báSsai dolgozzanak, mint a gazdasági munkaközösségben. lünk a BHG, a Videoton és más cég. A lemezvágóknak nyilvánvalóan ez a munka fontos, a géemkázóknak pedig a kisvállalkozás, s mindkét csoport tőlem várja, hogy oldja meg a problémáit. — ön egyébként gmk-s? — Nem. Sokunknak egyéb megbízatása is van, például Szabó Jóskát ’82-ben a művezetők alakította szocialista brigád élére választottuk, azonkívül munkásőr. Jómagam pártvezetőségi tag vagyok. Ezeknek a megbízatásoknak is eleget kell tennünk. Ügy vélem, elsősorban azok férjenek be, akiknek tényleg szükségük van a pénzre. Én örülök, ha kiszabadulok ebbői a vasporból, gépzajiból — szabad időmet a családommal vagy a gyümölcsösben töltöm. Megszívlelendő álláspont. Való igaz: a közéletiség s a család nem szorulhat háttérbe! És a túlfeszített tempó idegessé, fáradttá tesz mindenkit. Nem beszélve arról, hogy rontja a munka minőségét. Márpedig ez ellen a szolnoki Ganzvillben is mindennapos közelharcot vívnak. Mert a minőség rangot, pénzt jelent! volt brigád, amelyik szabadságot vett iki, hogy ezt teljesítse. — Annyit vállalunk, amennyit bírunk — veti közbe Bársony Miklós, a Korvin Ottó brigád vezetője — és az sem vitatható, hogy anyagilag elégedettebb emberekkel a versenymozgalom és a közélet is könnyeb Den megy. Szerintem a gazdasági vállalásaink javultak, s eddig is ezek álltak a brigádmozgalom előterében. A politikai, kulturális rendezvényeket pedig jobban kellene megszervezni, akkor többen látogatnák! Most eléggé szétszórtan vannak rendezvények. A „lanyhulásban” nem lebecsülendő szerepet játszik az, hogy az itt dolgozók fele bejáró. Abban mindnyájan egyetértenek: a közösségi életet is tartalmasabbá tehetnék — jobb szervezéssel. A brigádvezetők azt mondják, mozgalmukban nem a vgmk-k, hanem a merev szabályok, a sablonok, a naplóvezetés. a színházi és kiállítás’ jegyek gyűjtése, illetve a bürokratizmus mellett az értékelés ellentmondásai okoznak problémákat. A brigádmozgalom említett hibái, az öntudatra hivatkozó mozgósítás és a kevéssé jutalmazott többletmunka azonban nem állítható szembe élesen az anyagilag jól ösztönzött gmk-val. Kétféle munkaszervezetről van szó, melyek jelenleg kiegészítik egymást. No, és a háromszor 8 óra! Miikor a helyzet úgy kívánta, mindenki áldását adta a kereten túli túlórákra. Most? Többnyire géemkáznak — jobban megérd anyagilag. Hiszen mindenki számol: a brigádvezető, a tagok, a gazdálkodók, a kereskedő... Termelési érték, önköltség, minőség, határidő, s minden mögött pénz és pénz van. Tehát. akire számítanak, keményebb bérmunkát vállalhat. Finomítások szükségesek Igazi vállalkozás-e a gmk? Illyés Béla tapasztalt mesterségben, helyismeretben egyaránt, azt tartja, hogy nem Vérbeli ez a fajta vállalkozás, mivel tulajdonképpen azt végzik g-mikl-bian, amit eddig túlórában csináltak. Azért géemkáznak, mert jelenleg a főállásban a bérszínvonal-gazdálkodás kötöttsége megfojtja a túlteljesítést, nem lehet igazán megszigorítani a normákat, mert akkor el kell törölni a „bérplafont” és a 105 százalékot, amit (túlteljesítésért)- maximum ki lehet fizetni jelenleg. Ez esetben viszont túllépnek a bérkereten, amit nem engednek meg a szabályozók. Végezetül Illyés István művezető annyit mond csöndesen: — Sok kérdés merül föl, amelyek tisztázásra várnak, mihamarabb. Finomítani kell a munkaközösségek működését. Mert vannak tartalékaink. ha még tovább kívánunk lépni a hatékonyságban. De egyet mondok: tisztes vezetéssel, kifogástalan műszaki föltételekkel és megfelelő ösztönzéssel a fő- munkaidőben ás lehetne keresni annyit, hogy elég lenne a jó megélhetéshez. S legtöbbünk ezt szeretné. (VÉGE) Sz. (Tamás Tibor Továbbra is az „ütközőn” A közélet és a család sem szorulhat háttérbe! Több mint 2 ezer 200 CO védőgázas hegesztőberende. zést exportált eddig az NSZK-ba a ivarcagi /vuaianos Technika Ipari Szövetkezet. A múlt évi 16 millió forintos tőkés exportot az idén növelni KivanjaK (Folytatás az 1. oldalról.) gépipar külkereskedelmi értékesítése nőtt a legjelentősebben (18,8 százalékkal). A szocialista iparban foglel koztatottak száma tovább csökkent, összesen 58 ezer főt. 1,3 százalékkal kevesebbet foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. Továbbra is a fizikai foglalkozásúak elvándorlása a jellemző, a nem fizikai munkakörökben — az előző években tapasztalt mérséklődés után — létszámbővülés következett be. A termelékenység 4,1 százalékkal emelkedett, mely 0,9 százalékponttal magasabb az előző évi növekedési ütemnél. A termelékenység az építőanyag-iparban és az élelmiszeriparban nőtt a legnagyobb mértékben. A foglalkoztatottak munkabére 5,1 százalékkal, keresete pedig 5,2 százalékkal volt több. mint tavaly. Megyénkben a mezőgazda- sági nagyüzemek 1983-ban 463,8 ezer hektáron gazdálkodtak. A földterület művelési ágak szerinti megoszlása. valamint a vetésterület az utóbbi években nem módosult számottevően. 1983-ban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkent a növénytermesztési ágazat termelése. A 360,1 ezer hektár szántó 38,1 százalékán búzát termesztettek. A termés - mennyiség a rendkívüli aszály miatt — a területnövelés ellenére — 10,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A kukorica termés- mennyisége és termésátlaga valamennyi alföldi megyében elmaradt az előző évitől', megyénk nagyüzemeiben a termés mennyisége csupán 56,0 százaléka az előző évinek. A vetésterület egynegyedéről a gyenge minőségű termést kénytelenek voltak lesi lózni, belőle magas önköltségű, de gyenge beltartalmi értékű szdlázst készítettek. A cukorrépa előző évi termésmennyiségének kétharmadát (425,1 ezer tonnát) takarították be a nagyüzemek. A napraforgó termés- mennyisége 70,1 ezer tonna lett, ugyanis a területnövelés nem ellensúlyozta a termésátlag csökkenését Az aszály hatására a zöldség és gyümölcs felvásárlás sa (a megyei székhelyű áfé- szek és a Zöldért által) kisebb mennyiségű volt, mint az előző években. Az országban 19, meliorációra kijelölt térség közül kettő, a Jászsági és a Tiszafüredi (Tisza II.) megyénkben van. (E mellett a térségen kívüli meliorációs tevékenység is jelentős.) Az utóbbi három évben majdnem 50,0 ezer hektáron végeztek terület- és vízrendezést, valamint talajjavítást. A talajvizsgálat eredményeihez és a termesztett növény igényeihez igazodó talajerő-visszapótlás 1983-ban gazdasági tényezők mérsékelték. A műtrágya árának és a szervestrágya kijuttatási költségénék emelkedése mi att csökkent a szerves - és műtrágyázott terület nagysága és az egy hektárra jutó trágya mennyisége is. Megyénkben az 1983-as évben az öntözés termésmentő tényezővé vált. Az utóbbi években egyenlőtlen területi eloszlásban az 524 mm-es 50 éves átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott (1981-iben 483 mm. 1982-ben 400 mm és 1983-ban 390 mm). A mesterséges vízpótlásra azonban kevés gazdaságnak volt lehetősége. Megyénk állatlétszámában — a teljes körű állatszámlálás alapján — továbbra is csökkent a szarvasmarha, de ismét gyarapodott a sertés- állomány. A háztáji és kisegítő gazdaságokban is tovább csökkent a szarvasmarha-állomány, a sertésállomány növekedése pedig az egy százalékot sem érte el. Takarmányellátásuk és felvásárlásuk folyamatosan biztosítva volt. Az állati termékek felvásárlásának alakulásában is tükröződik az állomány változása. 1983-lban 8,1 százalékkal kevesebb vágómarhát, 9.5 százalékkal több vágósertést és 13,0 százalékkal több vágóbaromifit váisárol - tak fel. mint az előző évben. A felvásárolt tehéntej 168,2 millió liter volt, 3,7 százalékkal haladta meg az 1982. évit. A mennviségi növekedést az egy tehénre jutó tej- hozam emelésével érték el. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatottak száma nőtt az utóbbi években. Az állami gazdaságokban 1983-ban 7.5 ezer főt foglalkoztattak. átlagkeresetük 1.2 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezetekben tartósan állományiban levők száma 33.2 fő volt, átlagkereset ük 1.6 százalékkal volt több, mint 1982-ben. A mezőgazdasági nagyüzemek bevételkiesése meghaladja az egy milliárd forintot, ennek pótlására többirányú intézkedést tettek. A lakosság életkörülményei A lakónépesség száma a növekvő természetes fogyás és az előző évivel feltehetően megegyező vándorlási veszteség miatt az 1982. évinél nagyobb mértékben csökkent, és 1983 végén 441 ezer fő volt. Az élveszületések száma 1983-ban az évközi népmozgalmi adatok alapján mintegy 5,5 ezer, mely 5,5—6,0 százalékkal kevesebb az előző évinéL Az ezer lakosra jutó élveszületés tovább csökkent. 13,2-ről 12,5-re. A halálozások száma, mely 6,5 ezer volt, mintegy 4,0—4,5 százalékkal meghaladta a tavalyit. Az ezer lakosra jutó halálozás az országosnál és az 1982. évinél is magasabb volt. A foglalkoztatottak száma 1983-ban lényegében nem változott, ugyanakkor — az utóbbi évek tendenciájának megfelelően — a munkaerőátcsoportosulás tovább folytatódott. A munkaerőmozgás az iparból a mezőgazdaságba és a szolgáltatásba irányult. 1983-iban a lakosság főbb forrásokból származó készpénz- bevétele 6,9 százalékkal, az előző évinél és az országosnál is mérsékeltebb ütemben nőtt. A főbb bevételéken belül a bér- és bérjéllegűek — ezen beiül a munikabérek — növekedésének mértéke évről évre csökken. A foglalkoztatottak átlagbérének és átlagkeresetének 1983. évi növekedése a megfigyelt népgazdasági ágiakban csaknem azonos (3,8, illetve 3,6 százalék) volt mely lényegében megegyezik a népgazdasági terv célkitűzéseivel. Az anyagi ágakban az egy (floglalkoztatotfcra jutó átlagos havi bér 4224 forint, a havi kereset 4445 forint volt. A mezőgazdasági termék- értékesítésből származó bevételek az 1982. és azt megelőző éveknél jóval dinamikusabban. 15,4 százalékkal nőttek. Ebben jelentős szerepe volt a felvásárlási árak emelkedésének" és az élőállat-. döntően a sertésfelvásárlás növekedésének. A társadalombiztosítással kapcsolatos kifizetéseik tavalyit meghaladó növekedése főként a családi pótlék 1982. évhez mért 7,6 százalékos bővülésével függ össze. A táppénz növekedése 2.1 százalékponttal maradt el az előző évitől. Az egyéb lakossági kifizetések az 1982. évinél kevesebb, de továbbra is dinamikusan. 24,3 százalékkal emelkedtek, amit a szaporodó kisvállalkozások és azok tevékenységének kiszélesedése idézett elő. A lakosság takarékbetétállománya 1983 Végén 6321,0 millió forint volt. 9,1 százalékkal haladta meg az 1982. év végit. Az éves betétnövekedés 525,2 millió forint, 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az 1983. év során a megyében épített lakások száma 3104 volt, 5,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és a megszűntéké 1143, amely 9.4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Állami erőforrásiból a használatba vett lakások 15,0 százaléka. 465 lakás épült, magánerőből pedig az előző évinél 1,9 százalékkal több, 2639 lakás készült el. Megyénk kiskereskedelme az elmúlt éviben 16,9 milliárd forint értékű árut forgalmazott, amely folyó áron az egy évvel korábbit 6,9 százalékkal felülmúlta, míg változatlan áron számítva kissé alatta maradt annak. Országosan a forgalom volumene — a tervezett csökkenés - sei szemben — valamelyest meghaladta az előző évit. Az árufőcsoportonkénti forgalom az országos tendenciától eltérően alakult, ösz- szehasonlítható áron számolva bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből mérsékel- . tebben nőtt, vegyes iparcikkekből az országos kis mértékű bővüléssel szemben valamelyest viszaesett, ruházati dikklefcből pedig fjbbban (2.6 százalékkal) csökkent a forgalom. A vendéglátás változatlan áras forgalmának növekedése kedvezőbb volt az országosnál, amit elsősorban a szafcvállaiiati gyermek- és diákétkeztetés forgalombővülése eredményezett. Az áruellátást az év folyamán időszakosan hiánycikkek nehezí tették, azonban az alapellátás színvonala az előző évihez hasonlónak mondható. Főként a ruházati cikkekből hiányoztak a differenciált igényeket is kielégítő hazai és import áruk. A hiánycikkek számát a kereskedelmi vállalatok külkereskedelmi árucseréi, termeltetési tevékenysége, közvetlen beszerzései révén sem sikerült jelentősen mérsékelni. A kiskereskedelem az 1983. év során átlagosan 31,2 százalékos kedvezménnyel, 311 miliő forint értékű árut értékesített. A kiárusításokba, vásárokba bevont áruk értéke 2,9 százalékkal, a lakosság megtakarítása pedig 1.4 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A megye orvosellátottsága javult: 10 ezer lakosra 21 orvos jutott, az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 2100-ra csökkent. Ennek ellenére a megye egészségügyi helyzete még mindig kedvezőtlenebb az országosnál. A kórházi ágyak száma az előző évihez képest nem változott, a bölcsődei helyeké viszont 120- szal növekedett. Kedvezőbbé vált az óvodás korúak elhelyezésének aránya (92,1 százalék), aanit a férőhelyék 255-tel történő bővítése és a korosztály kis mértékű csökkenése tett lehetővé. Az általános iskola nappali tagozatán az 1983/&4-es tanévben 54,7 ezren tanulnak, 721 fővel többen, mint az előző tanévben. Az iskolai beruházások eredményeként az osztálytermek száma 72-vel nőtt, és emiatt kedvezőbbé vált az egy osztályteremre jutó tanulók száma is. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógusok száma szintén tovább nőtt, és megközelítette a 3500-at. A megye középiskoláiban 10 100- an tanultak, akiknek 57,2 százaléka szakközépiskolás. A megye felsőfokú oktatási intézményeinek 1436 hallgatója volt. A levelező tagozaton tanulók aránya az előző tanévi 42,4-rői 39,0 százalékra csökkent. Megyei Statisztikai Igazgatósig
