Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

1984. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Vízkutató- és Fúró Vállalat tiszajenői gyógy- és ásványvízüzemében az elmúlt éves tervet 3,6 százalékkal teljesítették túl. Képünk a palackozóban készült Amikor a vásárlók az ellenőrök A megyében — i@azx»lvámy- nyal ellátva — 370 társadal­mi ellenőr segíti a lakosság fogyasztói érdekeinek védel­mét. A tavalyi 740 ellenőr­zésből 256-ot önállóan végez­tek és a hatósági ellenőrzé­sekbe is rendszeresein! bevon­ták őket. Az 1983-as vizsgá­latok eredménye: 140 hely­színi bírság (az egy sze­mélyre jutó átlag 871 Ft); a jegyzőkönyv alapján, a 77 szabálysértési eljárás hatá­Engedményes áruk a bőség kosarában A brigádban, amellyel vá­sárló körútra indultam a héten Szolnokon, két társa­dalmi ellenőr, az SíZMT és a Kereskedelmi Felügyelőség képviselője vett részt, utóbbi Nagy András főelőadó, ő volt a „hatóság”. Az évi 40 millió forintos forgalmat lebonyolító szan- daszőlősii Bőség ABC mint­egy hatezer ember alapellá­tásáról gondoskodik. Tiszta­ságával, kulturáltságával már az első percekben ked­vező benyomást keltett. Amíg a társadalmi ellen­őrök vásároltak, körüljár­tam, szemlélődtem a gondo­lák között, és a városközpont nagyáruházaiból ismerős áru­cikkek köszöntek vissza: a Ceylonból és a Himalája hegyoldalából származó, kel­lemes illatú Sdnigáli instant tea, Pufii fánkpor, lengyel burgonyapüré-por, Pnopa fa- sirtpor, diétás instant kakaó­por ... A vegyes osztályon a fürdőszobamórlegtől a haris­nyanadrágig, a kávéfőző al­katrészektől a vetőmagvakig, kli tudja hányféle cikk! Le­het okuk panaszra azoknak, akik ide járnak vásárolni? A próbavásárlás befejező­dött, az ellenőrök felfedték kilétüket, megkezdődött a „vOsszamérós”. Voltak apró tévedések a mérésnél, de va­lamennyi a vásárló javára, R fagyit ki kell dobni! Azok a lejárt tartósságé tájékoztató füzetük, amiben megtalálható, hogy minek rozatai 800—6000 forintos bírság megfizetésére kötelez­ték a vétkeseket!. A fogyasz­tók megkárosítása esetén, ha a vásárló ismert (pl. a Tü- zép-számlán szerepel a név és lakcím), kártalanítják; ha a vásárló ‘kiléte nem állapít­ható meg, a jogtalan bevé­telit elvonják a bolttól az ál­lamkassza javára (Tavaly erre is volt példa: 10 eset­ben 111 ezer forint.) De hagyjuk a statisztikát! vagyis a bolt kárára — ösz- szesen 3 forint 20 fillér ér­tékben. A pénztáros ponto­san számolt. Amikor a biok. kokat stornírozták, a pénzt visszaadták, 10.25-öt muta­tott az óra. A kosárban akadt egy csomag szeletelt trappista saj!t (a szajoli érlelőből), arain nem volt feltüntetve a fogyasizthatóság ideje. A vi­etnami lychees, bogyós gyü- mölcskonzervről leesett a Délker címkéje, olyan rosz- szul ragasztották rá. Volt még benne egy taisak rétes- lap, amit már ki kellett vol­na vonni a forgalomból, mert február 10-én lejárt (30 nap) a minőségmegőrzési ideje... egy üveg, 1980 novemberé­ben gyártott sárgarépa-koc­ka (minőségét két évig őrzi meg!), amit most, a legutób­bi árváltozáskor még fel­áraztak!, ahelyett, hogy ki­vonták volna a forgalomból. A vásárlásit, a fogyasztha­tósági, illetve eltarthatósági idő ellenőrzése követte. Szak­értő szemmel nézelődtek a brigád tagjai a kisáruház- ban. Találtak 34 csomag 4,50 forintos szerecsendió-virágot, ami ’82 augusztusában —; 54 csomag 60 filléres kori­andermagot, ami '83 febru­árjában „lejárt”; 83 csomag 44,10 forintos 100 grammos Qmnáa, kávét, ami minősé­gét 60 napig megőrzi — de ez tíz napja letelt. élelmiszerek, amelyek a fo­gyaszthatósági idejük egy- harmadát nem haladták meg, a lejárat után árenged­ménnyel még forgalomba hozhatók, de a minőségért már kizárólag a bolt felel. Viszont azt a 180 „téld fa­gyit” á/4,50 forintért, ami­nek ’83 október 23-án volt a határideje, mór le kell írni, mert emberi fogyasztásra al­kalmatlan. A neszoritfelelős, azzal vé­dekezett, hogy nincs feltün­tetve a címkén: meddig őr­zi meg, minőségét. (Igaz!) — Maguknak is megvan a mennyi a minőségmegőrzés i ideje, csaki elő kellett volna keresni belőle. Igaz? Az áruház vezetője, Bucz- kó István', akihez a kérdés szólt, 26 éve dolgozik a szak. mában, és nyitása óta — 13. éve — ebben az üzletben, amely már tízszeresen kivá­ló. Súlyos szabálytalanságot nem észlelt az ellenőrzés, a naplóban „csak” megörökí­tették a felelősök nevét, minden következmény nél­kül. Illetve, legközelébb, ha hasonló hibát találnak ná­luk, már nem kerülhetik el a felel ősségrevonást. Máisodmagammal beálltam én is vásárolná a Széchenyi lakótelepi áruház húsospult­ja elé. Kiadós vendégseregre számítunk estére, kellene az a szép darab rövid karaj, le­het vagy másfél kiló, kiilö- nyi szép marhacomfo, egy kötözött sonka (készítői nem spóroltak a cukorspárgával!!), kevés csécsi szalonna. To­vább sétáltam, levettem a pultról féíkllónyi kenyeret (előre csomagolt „zsákba­macska”, éreztem, ez se ma került ki a kemencéből!). A zöldségestől 15 deka dióbe­let kértem. Fizettünk annak rendje és módja szerint, az­tán bejelentettük ott is a próbavásárlás tényét, kér­tük a vezetőt. Helyszíni bírság az AranyKannában A mérésekkel a tőkehús­nál nem volt probléma, ha­nem a 36 forintos csecseit „összetévesztette” a hentes a 48 forintos, ízesített papri­kás csemegeszalonnával. Ke­rek 3 forint volt a 21 deká­nál emiatt az árdrágítás, amiért az eladó, (aki melles­leg szakképzett, fel kellett volna ismernie az árut) 1000 forint helyszíni bírságét fi­zetett. Ebben közrejátszott az is, hogy az árak nem vol­tak megfelelően feltüntetve. Figyelmeztetést kapott a zöldséges is, mert a gyors­mérleg nem a 0-án állt, a fél dekától „indult”, s a pa­pírzacskó, amit egyébként jogosan mért bele az áru sú­lyába (de miért olyan vas­tag,?!) újabb fél dekát jelen­tett — vagyis egy deka egyetlen vásárlásnál. Egy ki­ló dióbél 130 forint. Találtunk 43 forintos Fe­nyő habfürdőt, ami a fel­írása szerint csak '82 novem­beréig őrizte meg minőségét. Akadt lejárt fogyaszthatósó- gú élelmiszer. Tucatjával kerültek a kezünkbe a me­gye legnagyobb élelmiszer AiBC-jében olyan háizitész- ta félék, aero6olos készítmé­nyek (tisztítószerek, autó­ápolószerek, piperecikkek), amelyek flakonján ott sze­repel, hogy meddig hozha­tók forgalomba, de az nem, hogy mikortól (gyártási idő?). (Ha a szállítmány ér­kezésekor a minőségre is Ügyelnének, nem kellene át­venni az ilyeneket. Akkor viszont jogos (?) a kérdés: mivel töltenék fel az eladó­tér polcait? ... Szerencsére a kereske­dők elismerik a /társadalmi ellenőrök segítő szándékát. Tudják, hogy nem ellenük, hanem értük is dolgoznak, amikor a fogyasztók érde­keinek védelmében figyel­meztetnek. Mert a cél néma minden áron való büntetés, hanem a hibák megszünteté­se. R. E. KETTŐS A HASZON Százmilliók a lakóhelyért | _____Megtiszteltetés é s sok önzetlenül végzett munka megbecsülése volt, amikor tavaly Szolnok me­gye Tanácsa az 1982 évi tár­sadalmi munkák elismerése­ként megkapta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa serlegét. Ez azt is mutatta, hogy a megyék között a leg­jobb eredményeket mi,„ itt a Tisza mellékén, a Jászságban és a Kunságban, a Tiszazug­ban értük el: összesen 841 millió volt a társadalmi munkák, a településfejlesz­téshez a lakosság által adott pénz és anyag értéke. Nem akarom olvasóim számokkal untatni, de feltétlenül ide kívánkozik még, hogy abban az évben kétszázötvenhárom­ezren vállaltak kisebb-na- gyobb feladatot a közössé­gért,. hogy Szolnok megyé­ben az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke akkor 1891 forint volt. A serlegátadó ünnepség után voltak, akik megkér­dezték: meddig lehet még ezt az eredményt fokozni? Egyáltalán lehet-e évről év­re több társadalmi segítsé­get várniuk a tanácsoknak, mint amit addig kaptak a la­kosságtól, az üzemektől, a munkahelyi kollektíváktól? Nos, hogy lehet fokozni, az eredményeket, mert jó célért az emberek mindenkor szí­vesen adják munkaerejüket, azt íme bizonyítja az 1983-as esztendő eredménye. Hozzá­tehetjük azt is, hogy a Ha­zafias Népfront elismerése, újabb lendületet adott a munkák szervezésének. Bár végleges adatok még nincse­nek, előzetes számítások sze­rint 980 millió forint körül lesz az az érték, amit tavaly dolgozott a lakosság saját faluja, városa gazdagításáért. Pontosabban: 780 millió fo­rint a munka értéke és 200 millió körül alakul az az ősz- szeg, amit pénzbeli hozzájá­rulásként, vagy építési anyagként adtak az embe­rek, a munkahelyek. Vagyis 2200 forintra nőtt 1983-ban az egy lakosra jutó társadal­mi érték a megyében. Nem érdektelen közelebbről is megvizsgálni, hogy milyen tapasztalatok húzódnak meg e számok mögött? Nem túlzás azt állítani: az embereknek ma természetes ha segítségüket kérik egy- egy közösségi feladat végre­hajtásához. A többségnek már sajátja a tudat: ma­gunknak is csinálom, a saját családomnak is, ha a közös­ségért dolgozom. Különösen akkor, ha a saját érdekét is Formatervezett robot Több célra alkalmazható ipari robotot szerkesztettek a Videoton Elektronikai Vál­lalatnál. Többet tud, mint egy automata, mechanikus mozgása nagyobb a hagyo­mányos célgépeknél, átprog- ramoeiható más munkára, tehát okosabb elődeinél. Bár nem feladata, de képes egy szál virágot a vázáiba helyez­ni. vaigy egy üvegpoharat az asztalról felemelni. A gyár fiatal mérnökei és szakmunkásai tervezték és készítették, tavaly novem­beriben az Alkotó Ifjúság Pályázat gyári kiállításán mutatták be először. A je­lek szerint ez a berendezés lesz az alapja a gvár robot- családjának. Továbbfejleszt­ve, a különböző készülékek összeszereléséhez és az al­katrészgyártásihoz egyaránt jól alkalmazható lesz. A Videoton első ipari ro­botját „betanítás után” az egyik gyáregységben „alkal­mazzák”. Az őt követő test­vériéivel a tunei-gyártás fá­rasztó műveleteit szándékoz­nak elvégeztetni. látja, ha olyan feladat vég­rehajtásához hívják, amely­nek teljesítéséhez neki is érdeke fűződik, különösen szívesen megy és dolgozik. Nagyon fontos, tapasztalat: általában ott sikeresek a tár­sadalmi munkaakciók, ahol a tanácstagok, a népfront ak­tívák közvetlen, személyes kapcsolatban vannak a la­kossággal. Ahol nem levél­ben, vagv hirdetőoszlopokra kiragasztott felhívással invi­tálják munkára az embere­ket, hanem beszélnek velük, és elmagyarázzák nekik: ezt meg ezt kell csinálni, jöjjön és segítsen. Ezért is sikere­sebb általában a falvakban a társadalmi munkák szerve­zése, és ezért nehezebb pél­dául olyan nagyobb város­ban, mint Szolnok. A nagy bérházakban, ahol több száz ember lakik — egymást szin­te nem is ismerik, ezért az­tán — tisztelet a kivételnek — a társadalmi munkák szervezése is nehézkes, és ezért néz ki sok bérház kör­nyéke szívfájdítóan senki földjének. Az egészséges lokálpatrio­tizmusnak óriási szerepe van a közösségért végzett mun­kában. A mi falunk, a mi iskolánk, — hallottam már nagyon sokszor riportútjaim során, amikor arról beszéltek nők és férfiak, idősek és fiatalok, hogy ha az ember szereti azt a települést, amelyen él. amely otthont, kenyeret ad, hát azért fele­lősséggel tartozik. Sorolhat­nék példának jászsági köz­ségeket. ahol többek között az iskolaépítés vált ilyetén­képpen közüggyé. Az igények változása is hozzájárul a társadalmi munkák vállalásához. Erre napjainkban nagyorv sok" példát lehet sorolni. Szolno­kon, Jászberényben, Túrke- vén az energiaracionalizálá­si program mozgatja meg az embereket. Most aki csak te­heti gázfűtést szereltet a la­kásába, mert kényelmes, tisizíta fűtési mód. Sokszor elhangzott már rádióban, té­vében, hogy ma Magyaror­szágon körülbelül minden negyedik családnak van gép­kocsija. Nos, ehhez nélkülöz­hetetlen, hogy a legkisebb községekben is megfelelőek legyenek az útviszonyok, mert ha már megvette egy család a gépkocsit, akkor azt használni is szeretné. De ha a kátyús, sáros úton elsüly- lyed a drága jármű, ha egy­szerűen nem tud elindulni a lehetetlenül, rossz útviszo­nyok miatt, akkor ürömmé változik az az öröm, amit a kocsi megvétele jelentett. A téli vásár zárónapján, szombaton is nagy volt a forgalom a boltokban, bár a legkeresettebb cikkek! nagy része már a bét közepén el­fogyott. Az ország 36 Centruim- áruházáiban a két hét alatt 177 millió forint értékű ked­vezményes árut adtak el. Ez ugyan valamivel kevesebb, mint tavaly volt, de a BNV 23-as pavilonjában egy hét­tel meghosszabbítják a Centrum-vásárt, s amíg a készlet tart kedvezménnyel Tovább javítja exportle­hetőségeit a bonyhádi Bony- KS Cipőipari Szövetkezet, amely már évek óta kapcso­latban van Európa egyik legnagyobb cipőgyárával, a Salamander AG-vei. Az e célt szolgáló céltudatos mű­szaki fejlesztési program keretében újabb, a kézi mun­kát kiküszöbölő gépeket sze­relnek fel. Először, még eb­És ha a tanács azt mondja: segítség kell, munka és pénz- beni hozzájárulás, hogy le­gyen gázvezeték, űt. akkor a kérés mindig nyitott fülekre talál. És az őszinte, nyílt, kérő szóra ezután még nagyobb szükség lesz. Bizony eléggé lapos a tanácsok pénztárcá­ja, alaposan meg kell fontol­ni, hogy mire költik a forin­tokat. Gyakorlat már a me­gyében, hogy az éves fejlesz­téseket jóváhagyó tanácsülé­seken elfogadják azt a „lis­tát” is, — ez a megvalósítás­ra váró létesítmények jegyzéke — amelyhez a la­kosság, az üzemek, a szövet­kezetek, az intézmények se­gítségét kérik. Ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak, hogy mindazok a létesítmé­nyek megépüljenek, ame­lyekre feltétlen szükség van, ahhoz újból szükség van a lakosság támogatására is. Méghozzá a fokozottabb tá­mogatásra. Százmilliókban fejezhető ki az az összeg, ami hiányzik a tanácsok kasszá­jából. Nem elegendő a pénz iskolaépítésre, nincs elég forint vízvezetékre, csator­nára, útra, és lehet sorolni a jogos szükségleteket, ame­lyekre egyelőre még nincs elegendő pénz. A segítség- nyújtás egy újabb módja most, hogy a tanácsok tisz­tességes kamat fejében köt­vényeket bocsátanak ki, azaz kölcsönt kérnek a lakosság­tól. így próbálnak az égető gondokon enyhíteni. De ez nem pótolja és nem is pó­tolhatja az immár hagyo­mányos társadalmi munka­akciókat. Ezért hárul most nagy fe­lelősség a munkákat szer­vezőkre, összefogókra, mert nem elég csak hívni az em­bereket, felismertetni velük a saját érdekeiket, gondos­kodni kell arról is, hogv ha már megjelentek a munka helyszínén, hát legyen ele­gendő szerszám, anyag, hogy tudjanak dolgozni, és ne ácsorgással töltsék el az időt. R társadalmi munkáknak kettős a hasz­nuk. Anyagi segítséget jelen­tenek, és ez a mai pénzszűke világban óriási dolog, de ami talán még ennél is fontosabb, a közösség dolgaival való tö­rődésre, a saját lakóhelyért való felelősségvállalásra ne­velik az embereket. És erre még akkor is szükség lesz, ha majd bővebben jut pén­zünk terveink valóra váltá­sához. Varga Viktória árusítanak női ruhát, gyer­mek- és férfi konfekciót. A pavilon hétközmaponként 11-től 19 óráig, szombaton 10-től 15 óráig tart nyitva. Az 59 Slkála-Coop Aruház vásári forgalma csaknem 143 millió forint volt a kiét hét alatt, ez több mint 40 szá­zalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. A buda­pesti Skálában a legkereset­tebbék a férfi öltönyök, női télikabátok, a csizmák és a fiaméi! termékek voltak. ben az évben, egy kikészí­tő szalagot és jövőre pedig egy cipő-al j ameg munkáló gépsort állítanák munkába. Később a rakodás egyes munkafolyamatait is auto­matizálják. Az új gép>ekkel és a munkaszervezés tökéle­tesítésével lényegesen na­gyobb megrendelést tudnak vállalni a Salamander AG- tóli. Véget ért a téli vásár Több Salamander Cipők Bonyhádról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents