Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

1984. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kötvény és téglajegy iskolaépítésre Tízmillió forint értékű kö­zépiskola-kötvény és három­millió forint értékű tégla- jegy felbocsátásáról döntött legutóbbi ülésén Szolnok vá­ros Tanácsa. Végső és szük- ségmegoldás volt ez az el­határozás annak érdekében, hogy felépüljön a 16 tanter­mes iskola a Széchenyi la­kótelepen. Ennyi tömören a döntés lényege, amelynek előzmé­nyéről és hátteréről úgy vé­lem joggal szeretnének töb­bet tudni Szolnok, mi több a megye lakói. Nemcsak azért mert közvetlenül, vagy közvetetten sokakat érint, hanem mert egy olyan — lassan országszerte általá­nossá váló — „akcióról” van szó, amelynek sikere az emberek segítőkészségén mú­lik, és megértő támogatásuk nélkül kudarcra ítéltetett. Azt, hogy iskolára égetően szüksége van a városnak nem kell bizonygatni, hi­szen több ezer család átélte a tanévkezdés zsúfoltság okozta bonyodalmait. Az is­kolaépítés nem új ötlet, ben­ne van a város VI. ötéves tervében. Akkor miért nincs rá elég pénz? Az okok köz­ismertek: a központi támo­gatás mérséklése és az ár­emelkedés teremtette ezt a helyzetet. Csak egyetlen ösz- szehasonlítás: az 1983-as ár­folyamon 70—75 millióba ke­rült volna az Iskola, az új árak alapján, a tervezett 1985 szeptemberi átadásra, költsége 20 millió forinttal több tesz. Mondjon le a város, azaz a megye egy új oktatási in­tézményről? Egész egysze­rűen nem teheti meg. De felmerül egy másik kérdés is: miért középiskolai köt­vényt bocsátottak ki, ami­kor — a két új általános iskola átadása ellenére is — elképesztő a zsúfoltság az általános iskolákban Szol­nokon, elsősorban a Szé­chenyi lakótelep két isko­lájában, ahol kétezernégy­száz diák tanul. Egy tanu­lócsoportban negyvenen van­nak, az úttörőszobát, a könyvtárat is tanteremnek használják, mégis kiszorult 16 tanulócsoport, tehát több­száz gyereket utaztatni kell. Pedig még a gyermekváros­ban is szorítottak helyet tíz osztálynak. A váltott taní­tás bevezetése lehetetlen, mert a diákok 70 százaléka napközis. (Megannyi ne­gatív következménnyel jár­na, ha tanítás után szélnek eresztenék a lakótelepi gye­rekeket) . A városi helyzetképről: 12 ezer általános iskolás tanul Szolnokon, 70 százalékuk al­só tagozatos, tehát még né­hány évig általános iskolás marad, köziben a következő tanévekben még számuk nagvlétszámú iskolás kor­osztállyal gyarapodik — ami­nek csak örülnünk kell. Ezért született az a salamo­ni döntés, hogy átmenetileg, a demográfiai hullámhoz igazodva általános iskola lesz az az oktatási intéz­mény, amelynek támogatá­sára a kötvényt kibocsájtot- ták. A tervezők, a demog­ráfiai prognózist készítők azt is tudják, hogy a közép- iskolások száma a jelenlegi hétezerről ihártcim-mégy év múlva hétezer fölé emelke­dik és ugyanakkor sajnos az iskolaköteles kort elérőik egyre kevesebben lesznek. Ezért az átmenet után vég­legesen gimnáziummá és szakközépiskolává válik az új létesítmény, amelynek megépítéséhez szükség van a lakosság és a vállalatok Kibocsátás májustól Hz értékpapírok kamatoznak Intézmény, előbb kisdiákoknak majd középiskolásoknak segítségére, pontosabban kölcsönére, hiszen a kötvény vásárlásával tisztes haszon fejében a városnak adnak hitelt. A tervek szerint a 10 millióból az OTP a 3 mil­lió forint értékű lakossági kötvényt május 1-én bocsát­ja ki 500, 1000, 2000 és 5000 forintos címletekben. A kötvényeket 5 év elteltével, lehet kiváltani, kamata 4 százalék, természetesen az ezt követő évek után a ka­mat tovább emelkedik (pél­dául 10 év után már 10 szá­zalék). A kötvény értékpa­pír. az emberek egymás kö­zött adhatják, vehetik. A vádiatok által vásárolt 7 mil­lió forint értékű kötvények 100 ezres és 20 ezres címle- tűék lesznek. Magasabb a kamatuk és mások a kivál­tási feltételei, mint a lakos­sági kötvényeknek. Akiknek módjukban áll, szerény mértékű adomány­nyal is hozzájárulhatnak az úi iskolához, mert március­iban 3 millió forint értékű téglajegy kerül „forgalom­ba”. Akik tégla jegyet vásá­rolnak nem hiteleznek, ha­nem adakoznak. Hitelezőkön és adakozó­ikon egyaránt múlik, hogy az idén szeptemberben 8, jö­vő tanévkezdéskor pedig 16 tanteremben megkezdődhes­sen a tanítás az új iskolá­ban, amelynek az alapjai már megvannak. A vásárlók kedvelik Bővülő mintabolt-hálózat Egyre több termelő válla­lat Igyekszik közvetlen kap­csolatot -teremteni a fogyasz­tóikkal, ezért sorra nyitja márka- és mintaboltjait. Szá­muk ma már meghaladja az ötezret, ami a kiskereske­delmi -üzlethálózatnak több mint 13 százaléka. E boltok­nak nagy a forgalmuk, mert a vásárlók kedvelik a sza­kosított árusítást. Különö­sen az élelmiszeripar és a termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok élelmiszerüzletei népszerűek, amelyekből már több mint kétezer van az országban. A bútorgyártó vállalatok például több mint 30 üzletben árusítják kizárólag saját termékeiket. A ruházati mintaboltok száma meghaladja a százat, ebben az iparágban azonban egy-egy -termelő vállalat hat -nyolc, vagy ennél is több saját üzletet működtet. Ez­zel szemben több olyan is ákad a ruhaipari vállalatok között, amely nem kíván márka és mintaboltot nyitni, mivel nem tartja kifizető­nek. A Belkereskedelmi Minisz­térium szákemberei szerint még jobban ki lehetne hasz­nálni a minta- és márka- bolthálózatot, ha a gyártók nemcsak saját termékeiket árusítanák ezekben, hanem más cégektől beszerzett árut is eladnának, amire jelenleg még igen kevés példa akad. A kereskedelem másik -gondja a mintaboltokkal a ínyitvatartás, amely a tapasz­talatok szerint nem kielégí­tő. A márka- és mintabol­tok többsége ugyanis szom­baton zárva tart, csütörtö­kön a kereskedelmi boifihá- iózattól eltérően nem tarta­nak ibevásárlónapot meg­hosszabbított nyitvatartás- sal. Módosul néhány belföldi utazási kedvezmény A Minisztertanácstól ka­pott felhatalmazás alapján a közlekedési miniszter 1984. április 1-i hatállyal módosí­tásokat hajt végre a belföl­di távolsági személyszállítás kedvezményrendszerében: E szerint: A nyugdíjasok az eddigi évi 8 helyett 16 alkalommal kapnak 50 százalékos vasúti vagy távolsági autóbusz­utazási kedvezményt; foly­tatva az utazási kedvezmé­nyek korábban elhatározott fokozatos szűkítését, a köz- alkalmazottak családtagjai­nak 33 százalékos, valamint a Ganz-MÁVAG és jogutód vállalatok dolgozói család­tagjainak 50 százalékos vasúti utazási kedvezmé­nyét 1984. április 1-i hatály- lyal megszünteti. Egyszerűsített ügyviteli gyorsszolgáltatást vezetett be autószervizében a jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet. Az alsó, felső, külső, belső és motormosásra vonatkozó szolgáltatást egyetlen befizető vénnyel adminisztrálják, amely egyúttal ki- és belépőül is szolgál Sajtótájékoztató a megye közbiztonságáról A bűnözési grafikon alig emelkedett Eredményes nyomozás — Kevesebb a lopás, a betörés, a közúti baleset — Több az erőszakos bűncselekmény, a szervezett visszaélés A megye közrendjéről, közbiztonságáról és a tavalyi rendőri munkáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Daróczi András ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. Mielőtt a bűnözés alakulását ismertette, hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozott politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok között a megye közrendje és közbiztonsága egyértelműen szilárd volt. Igaz, hogy nem csökkent a bűncselekmények száma, de az 1,5 százalékos emelkedés lényegesen kisebb mértékű, mint amilyen a korábbi évek­re jellemző volt. Mindehhez tudni kell, hogy a 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát tekintve Szolnok megye az ország legkevésbé fertőzött területe. A megyék között a 19. helyen áll. Amikor a bűnözési hely­zetképet elemezzük, elsősor­ban a negatív magatartások­ról beszélünk, amelyek reá­lis megítéléséhez azonban figyelembe kell venni, hogy a megyében élőknek csak egy kis hányada követi el a tör­vénysértéseket. Számuk ta­valy valamivel több mint há­romezer volt. Egy tettes számlájára azonban több bűncselekmény írható. A bűnesetek száma tehát több volt, meghaladta a négyezer­háromszázat. Nyomozást pe­dig 5100 törvénysértés eseté­ben rendeltek el. A nyomo­zás eredményessége meg­nyugtató (74,6 százalékos). Jobbára csak a kis horderejű, csekély társadalmi veszé- lyességű bűntettek maradtak felderítetlenül. Az általános helyzetkép mozaikokra bontva ellenté­tes tendenciát mutat. Az ál­lam biztonságát veszélyezte­tő törvénysértések a megyé­ben már jó ideje elvétve for­dulnak elő. A tavalyi eszten­dőre is ez volt a jellemző. Arányuk a bűncselekmények számához viszonyítva szinte alig kifejezhető. Ami a közbiztonságot ille­ti: a vagyon elleni és a ga­rázda bűncselekményekre kell a megelőzés, az eredmé­nyes bűnüldözés érde­kében még nagyobb gon­dot fordítani. Számuk ugyan­is 13 százalékkal nőtt. Az erőszakos bűncselekmények közül főleg a rablások váltak gyakoribbá, szám szerint 42 volt 1983-ban, az emelkedés 40 százalék. A személyek el­len elkövetett bűncselekmé­nyek szembetűnően brutá- lisabbá váltak. Bizonyára so­kan emlékeznek még; arra a bűncselekményre, amelynek egy hétéves szolnoki kislány Statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hi­vatal a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában köz­readta gazdasági és társadal­mi életünk területi jelensé­geit feltáró új kötetét. Az évkönyv képet ad a településegyüttesek kialaku­lásának folyamatáról a het­venes években, majd részle­tesen beszámol az 1982. évi eredményekről. Gazdag táb­laanyaga ábrákkal illusztrál­va mutatja be a népesség, népmozgalom, foglalkozta­tottság és az egyes népgaz­dasági ágak mutatóinak ala­kulását. Életkörülményeinket a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások, a kulturális, egészségügyi és kommunális ellátás tükrében ismerteti. A településhálózat című feje­zet a települések jellemző adatait, a városok, kiemelt községek és az üdülőkörze­tek részletes mutatóit teszi közzé, ezáltal lehetőséget nyújt az azonos szerepkörű települések helyzetének ösz- szehasonlítására. Az adatokat több színes grafikon és térképmelléklet teszi szemléletessé. volt az áldozata. A nyomozás befejeződött. A bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható Magda János ügyét vádemelési javaslattal átadták a főügyészségnek Az erőszakos bűntettek tettesei­re gyakran nemcsak a bruta­litás, hanem a részegség is jellemző. Minden negyedik erőszakos bűncselekmény el­követője ittas volt tavaly. Mi több, már nem csupán az erőszakos, hanem a vagyon elleni bűncselekmények egy részét is az alkoholos álla­pot, vagy az alkoholszerzési vágy motiválja. Nyilvánva­lóan az alkoholizmus elleni fellépés nemcsak és nem el­sősorban a rendőrség dolga. A vagyon elleni bűncselek­mények köréből azonban em­lítést kell tenni néhány pozi­tív változásról. A tavalyi ér' volt az első olyan esztendő, amikor kevesebb volt a lo­pás, a betörés. De sajnos rög­tön mellé is kell tenni a ne­gatívumot: a módszer vál­tozott, amely a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett bűncselekményekre jel­lemző. Elsősorban nem a be­törők, hanem a „házon be­lül” szervezetten, bűnszövet­ségben elkövetett visszaélé­sek veszélyeztetik a társadal­mi tulajdont. Az oly sokat emlegetett laza bizonylati fegyelem, a -belső ellenőrzés helyenkénti teljes hiánya te­remti a csábító alkalmat a csalásra, a sikkasztásra, a hűtlen kezelésre. A főkapi­tányság vezetője néhány, már befejezett és még folya­matban lévő ügyet említett. Utalt a Hűtőgépgyár radiá­torüzemében történt .vissza­élésekre. Elmondta, hogy több százezer forint értékű radiátor- és anyaghiány sen­kinek sem tűnt fel. A leltár A praktikus vízgazdálko­dási statisztikai zsebkönyv számot ad a népgazdasági ágha sorolt több mint félezer szervezet, valamint a nép­gazdaság más ágazataiban — általában az 1979—1982. években — folytatott vízgaz­dálkodási tevékenységről. Ismerteti a vízgazdálkodás helyét és szerepét gazdasági életünkben, majd részletesen, hosszú idősorokban [tekinti át az ágazat termelőerőinek és sokrétű feladatának ala­kulását. Ezután sorra veszi a tevékenység személyi és anyagi feltételeit, az ered­ményeket pedig megyei bon­tásban is közreadja. Táblá­zatai megismertetnek a vízgazdálkodás szerteágazó termelés- és szolgáltatás- jellegű munkáival: a vízter­melés és felhasználás, a köz­üzemi vízellátás, a csatorná­zottság, valamint a szenny­vízkibocsátás és tisztítás ala­kulásával, intenzív fejlődé­sével. Számos információt is tar­talmaz a zsebkönyv a hévíz- és gyógyvíztermelésről és hasznosításról is. dokumentumai olyan hiányo­sak és kuszáltak voltak, hogy még az igazságügyi szakér­tők is nehezen tudták meg­fejteni. A szolnoki Skála Áruház műszaki osztályának vezetői és jónéhány dolgozó­ja ellen eljárás folyik^ Az ed­digi bizonyítékok szerint a kár 2 millió forint. Általá­ban csak egy-egy bűncselek­mény során szokott kiderül­ni, ho,g;y néhány gazdálkodó szervnél meglepően lezserül kezelik a közös vagyon őrzé­sét. A védő- és a riasztóbe­rendezéseken spórolnak. A társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár értéke az elmúlt évben kevés híján 10 millió forint volt. A személyi tulajdont sem kímélték a bűnözők. Nem egv könnyelmű és sok pénz­zel, arannyal, értéktárggyal rendelkező embert loptak meg. Egy jászberényi asz- szonytól 900 ezer forintot, egy kunszentmártoni férfitől 1,2 millió forintot loptak el a szekrényből a tolvajok. A személyi tulajdont ért kár nagysága is meglepő: meg­haladja a 8 és fél millió to- rintot. Tavaly a bűncselek­ménnyel okozott veszteség­nek hozzávetőleg 40 százalé­ka került meg a nyomozás során. És végül arról az egyértel­műen biztató változásról szólt Daróczi András, amely a közutakon történt. Keve­sebb volt ((2,1 százalékkal) a sérülést okozó baleset. Csökkentek a halálos kime­netelű karambolok. (Két év­vel ezelőtt 62 áldozatuk volt, tavaly 56.) Az összesen 600 baleset közül minden ötödik­nek előidézője az alkohol volt. Ami elgondolkodtató még akkor is, ha némileg kevesebb volt az ittas jár­művezető tavaly a közúton, mint az azt megelőző eszten­dőben. Tény, hogy 1983-ban 570 ittas vezetőt vontak fele­lősségre és ezért vagy más közlekedési törvénysértésért több mint 1100 jogosítványt vettek el egy időre. A rend­szeres közúti ellenőrzések, a következetes felelősségrevo- násök, a megannyi közleke­dési témájú előadás, filmve­títés, vetélkedő — mint azt a közúti baleseti statisztika bizonyítja — nem volt telje­sen hatástalan. Pszichiátriai tanácskozás Lelki krízisek megelőzése A lelki válságok, az ese­tenként öngyilkossághoz is vezető konfliktusok megelő­zésének lehetőségeiről ta­nácskoznak a Magyar Pszi­chiátriai Társaság szociál- pszichiátriai szekciójának és a Korányi Kórház krízis-in­tervenciós osztályának teg­nap Budapesten kezdődött tudományos ülésén. Dr. Füredi János, a Társa­ság alelnöke megnyitójában hangsúlyozta: pszichiáterek, pszichológusok, szociológu­sok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sokakat érintő lelki válságok megelőzésére. Együttesein tanulmányozzák: miként segíthetnék elő a pszichés betegek és az egész­séges emberek pillanatnyi lelki krízisének gyógyítását. A kétnapos ülésen mint­egy ötven előadás hangzik el. Ismertetik a társadalmi beilleszkedési zavarok komp­lex vizsgálatának eredmé­nyeit. Beszámolnak az ön- gyilkosságot megkísérelt be­tegek gyógykezelésének, a válsághelyzetek befolyáso­lásának tapasztalatairól. Számos előadó a serdülőko- rúakat érő lelki krízisek gyógyításának, gondozásának módjáról tájékoztatja a szak­ma képviselőit. Települési viszonyokról, vízgazdálkodásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents