Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

1984. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Még egyszer egy rendeletről Az adó közgazdasági szerepe Tisztségviselőket neveztek ki Jóváhagyták az idei költségvetést ülést tartott a kunszentmártoni városi jogú Nagyközségi Közös Tanács Tegnap ülést tartott a kun­szentmártoni városi jogú Nagyközségi Közös Tanács. Berta László tanácselnök is­mertette az Elnöki Tanács számukra városi jogot adó rendeletét, majd a testület új szerepkörből adódó fel­adatait elemezte. Hangsú­lyozta, hogy a vonzáskörze­tükbe tartozó községek taná­csaival való kapcsolatukat az egyenjogúság és az együtt­működés kell, hogy jelle­mezze, nem pedig az alá- és fölérendeltségi viszony. A vonzáskörzet települé­seinek nevében Boros Lász- lóné cserkeszőlői tanácselnök köszöntötte a testület tagjait, majd Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese szó­lalt fel. Aláhúzta, hogy a vá­rosi jog adományozása elis­merése annak a sokévi mun­kának, melyet Kunszentmár- ton lakosai kifejtettek. A nagyközség és vonzáskörze­tének idei feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy növelni kell a vezetők hozzáértését, mert ezen a tájon kisebb a felsőfokú képzettséggel ren­delkezők aránya, mint a me­gye más körzeteiben. A szak­embergárda létszámának gyarapítása ezért itt sürge­tőbb feladatként vetődik fel. Végezetül javasolta a testületnek; törekedjen arra, hogy a lakosság minél széle­sebb rétege legyen részese a település fejlesztését elő­irányzó tanácsi munkának. Berta László ezután rövi­den azt fejtegette, hogy a városi címet nemcsak óhaj­tani kell, hanem keményen, eredményesen dolgozni is érte. Ezt követően az új szakigazgatási szerv kialakí ­tásáról döntött a testület, majd a végrehajtó bizott­ság titkárává dr. Györgyi Lajost nevezte ki. Az osz­tályvezetőket szintén ez al­kalommal nevezték ki. A testület idei működési .. költségvetése és fejlesztési alapjának terve került ez­után napirendre. A működé­si költségvetést 49 millió 262 ezer forint kiadással hagy­ták jóvá. Alapvető célul tűz­ték ki az intézmények üze­meltetését, a szolgáltatások színvonalának megtartását. E törekvések jegyében szab­ták meg a főbb feladatokat, így például a körzeti orvosi rendelő felújítását, egy fog­orvosi körzet kialakítását, Szelevényen (a társközség­ben) pedig a meglévő épület átalakításával egy új óvodai csoport szervezését. A terv biztosítja háromszáz gyer­mek nyári üdültetését és százötven tanuló diákotthoni elhelyezését. Az idei fejlesztési alap ter­vét ötmillió 863 ezer forint kiadással hagyta jóvá a ta­nácsülés. A rendelkezésre álló szabad saját eszköz és a céljelleggel kapott megyei támogatás nem tesz lehető­vé jelentősebb fejlesztéseket. Néhány fontos — elsősorban kommunális jellegű — fel­adat megoldását a következő évekre kellett halasztani. Számol viszont a terv a Kil- lián lakótelepen az útépítés befejezésével és a telefonhá­lózat kiépítésének megkezdé­sével. Figyelembe vette a szelevényi Hősök tere és a Petőfi úton való útépítést is. A tanácsülés út-, közműfej­lesztési hozzájárulásra is határozatot hozott. A ma­gánlakás-építés elősegítése érdekében a kunszentmárto­ni Vasvári Pál úton 12 telek kialakítását és a kapcsolódó közművek kiépítését is in­dokoltnak tartotta a testület. A kunszentmártoni tanács­ülés a nagyközségi Népi El­lenőrzési Bizottság idei el­lenőrzési tervének jóváha­gyásával ért véget. Januártól kezdve megvál­tozik az általános jövedelem- adózás csaknem tíz éve ér­vényben lévő rendszere. A háztáji gazdálkodók változat­lanul a már korábban jelen­tős engedményt adó rendelet szerint fizetnek majd a költ­Röviden a liberális szóval jellemezhetjük a miniszter- tanácsi rendeletet. A felemelt adóhatárok és a csökkentett adókulcsok hatására várható­an többen és többet dolgoz­nak majd a magánszektor­ban. De bármennyire is al­kalmazkodik egy intézkedés a 80-as évek magyar gazda­ságának ár- és értékviszo­nyaihoz, önmagában még nem garantálhatja, hogy az emberek ezentúl önként. s az adó társadalmi céljait megértve fizetnek. Igaz, a rendelet szigorúbban bánik a befizetést elbliccelőkkel. hi­szen 20—50 százalékos pót­lékkal kell megtetézni a hát­ralékokat. De hosszabb távon nem lehet megoldás az utóla­gos, szigorú büntetés. Inkább többet beszélhetnénk arról, hogy mivégre, kinek fizetünk adót? Az adó nálunk — ahogy a fejlett országokban is — az államirányítás egyik fontos, közvetett eszköze. Kulcsai­ségvetésnek, ám a kiskeres­kedők, kisiparosok, gazdasá­gi munkaközösségek és pol­gári jogi társaságok, egyszó­val a kisvállalkozások, vala­mint a szellemi foglalkozású­ak január elsejétől már az új mérce szerint adóznak. ban és határaiban, a mentes­séget adó passzusaiban jól tükrözi a népgazdasági prio­ritásokat, elvárásokat. Január elsejétől — eleget téve a társadalmi elvárások­nak — megszűnik az adózás büntető jellege. A jogszabály egyformának ismer el min­dén olyan tevékenységet, amire van kereslet. Az adót az elért nyereség szerint fi­zetik majd. A közös költsé­gekhez tehát jövedelmük arányában járulnak hozzá ezentúl a magánszektorban dolgozók. Miközben megszűnik az adózás büntető jellege, na­gyobb hangsúlyt kap az az elv, hogy az adó az igazsá­gos közteherviselés egyik nélkülözhetetlen eszköze. Ezt már azért is alá kell húzni, mert napjainkban még rit­kán hangzik el az ünnepi be­szédek ékes mondatai között, hogy az iskola, óvoda, köztér, vagy éppen egy új híd a be­fizetett forintokból épült fel. heti el célját, hiszen hosz— szabb távon nem a jövedel­mek csökkennek, hanem az elvégzett munka csökken mindannyiunk kárára. Az új szisztéma már tükrözi a 80- as évek magyar gazdaságá­nak realitásait és azt a felis­merést, hogy több és jobb minőségű munkáért nagyobb fizetség jár, és minden tevé­kenység. légyen szó egy szá­mítástechnikai programokat készítő gazdasági munkakö­zösségről, vagy egy kisközség televízióit javítgató iparos­emberről, egyformán hasz­nos, ha akad rá vevő. De a haszon arányában kell hozzá­járulni a közös költségekhez. Ennek mértékét az ösztönzés és a vásárlóerő szükségszerű szabályozósának kettős kor­látái közé illesztette most a kormányzat. Az állampolgári fegyelem mércéje Az új rendelet paragrafu­sait olvasva talán sokaknak eszébe jut majd, hogy a ma­gánszektorban dolgozók ér­dekét szolgálják az új, libe­rális adókulcsok és határok. Törvényes lehetőség nyílott immár a kiváló munkával arányban álló magasabb jö­vedelmek szerzésére is. ezért nem érdemes most már az adóeltitkolás kockázatos ma­nővereibe fogni. Pénzt vagy... szabad időt7 A vásárlóerő szabályozása A közteherviselés fontos eszköze Harminckilenc gazdasági munkaközösség működik Jászberényben Jászberényben 1982. ápri­lis 27-ón hagyta jóvá a vá­rosi tanács vb hatósági osz­tálya az első gazdaságii mun­kaközösséget. A városi ta­nácson Tóth Lásztóné főelő­adó intézi a társasági szer­ződéseket, a közösségek, ha­tóságok ellenőrzését és vezeti a nyilvántartást. — A városban most 39 gazdasági munkaközösség működik, ebből 30 vállalati és kilencet alakítottak ma­gánszemélyek. Eleinte las­san ment az ügyintézés, mert hiányosan érkeztek a társa­sági szerződések, nem felel­teik meg a tartalmi és formai követelményeknek. Pedig nálam az ügyintézési határ­idő 30 nap, 3 hétnél nem időzött többet az asztalomon egyetlen szerződés sem. A Hűtőgépgyárban alakult a vállalati munkaközösségek fele. Schiller Erik gazdasági igazgató az augusztus óta az üzemekben, irodákban gom­bamódra megszaporodott kö­zösségekről kedvezően beszél. Főleg a produktív munkában dolgozó közösségek segítik a vállalati terv teljesítését, külön szakaszolható munka- folyamatokat vállalnak, ön­álló részegységeket gyárta­nak. Ha ésszerűen beilleszt­hetők a gyártási folyamatba, elvileg bármiennyi megala­kulását szívesen látják. Sőt, közös kezdeményezésre lét­rejött egy gazdasági munka- közösségeket létrehozó gaz­dasági munkaközösség is. — A fogalmazás majdnem pontos — mondja dr. Ifko- vics József, a Stádium gmk egyik jogi képviselője — de mi öten ennél többet is vál­laltunk. Felmértük a válla­lat igényeit, milyen munká­ra, ímelyiik területen várják a jelentkezőket. Tanácsot adunk gazdasági és pénz­ügyekben, keresetről, adó­zásról tájékoztatjuk a vál­lalkozókat, és ami a legfon­tosabb egy gazdasági mun­kaközösségnél: a számvitelt, az adminisztrációs munkáju­kat is vállaljuk. Vitathatatlan a Stádium érdeme a 15 vállalati gmk működésében, de a cégbíró­ság, a városi tanács és az üzemi OTP-fiók gyors ügy­intézése is dicsérendő. A Zúzmara gazdasági munkaközösség rábízta ma­gát a Stádiumra és egyhóna­pos előkészület után, szep­tember közepén megkezdte a termelést. Mint fantáziane­Az vállalja, akinek megéri vük is elárulja, mélyhűtő­dobozokat — műszakilag he­lyesen: hőcserélőket — gyár­tanak a 3 csillagos Bosch- hűtőszekrényekhez. Huszon- hatan két brigádban dolgoz­nak, ami azt jelenti, hogy minden másnap délután 4-től este fél 11-ig tart a ráadás a napi munkára. ivethetenként ötször napi tizennégy óra! — Kétszáz hőcserélő gyár­tására szerződtünk, a gyár­nak többre is szüksége vol­na. de nekünk elegendő a normát teljesíteni — mond­ja Tóth László, a szervizosz­tály vezetője, az egyik kép­viselő. Néhány hónapja dol­gozunk, de a 100 százalékot elérni most is kemény mun­káinkba kerül. Többen író­asztal mellől járunk le a Bosdh-üzembe. Feszített a tempó, 6 óra alatt egyszer tartunk egy 10 perces szüne­tet, de a hangulat nagyon jó. Túl vagyunk az első fi­zetésen, így a család is meg­nyugodott otthon. A pénzről nem beszél, de megtudom, hogy a gyári gaz­dasági munkaközösségiben 50 —70 forintos órabérék van­nak. Közgyűlésükön eldön­tötték, hogy január 1-től be­vezetik a differenciált bére­zést és jobban ellenőrzik a minőséget is. Az órabérek le­het vannak olyanok, akiket ellenvetésre késztetnek. Erre a válasz: a különmunkával elért magasabb órakeresete­ket alapvetően indokolja a szervezettebben, intenziveb­ben végzett munka. Ezen kí­vül olyan munkaidőn túl végzett tevékenységről van szó, amelyet a bérrendszer is túlóradíjjal ismerne el. Az Aprítógépgyárban mű­ködik 5 munkaközösség, a városgazdálkodási vállalat­nál 4, más vállalatnál, szö­vetkezetnél 1—1, 2 pedig megszűnt. A Gravitál Mélyépítő gmk, mint a legtöbb magánvállal­kozás szolgáltat. Tóth Tiha­mér mélyépítő technikus és társai jól tudták, hogy a szennyvízbekötésekre, kisebb volumenű mélyépítési mun­kákra nincs vállalkozó Jász­berényben. A jogszabály megjelenése (’81 szeptember) óta fontolgatták a megalaku- . lást. fél évig tartott a papí­rok intézése, végül tavaly jú­niusában kezdték el a mun­kát. Több megbízásuk volt, többnyire intézményektől. Gyorsan és megbízhatóan dolgoznak, munkájukért 1 év garanciát vállalnak. — Evés közben jön meg az étvágy — mondja Tóth Tiha­mér —, a tevékenységünket szeretnénk kibővíteni, de mindent elölről kell kezdeni. Hetünknek közel 10 ezer fo­rintjába került a megalaku­lás, tehát újból ilyen költsé­gek és hosszú tortúra előtt állunk. Egyébként szennyvíz- bekötések, kisebb utcaii ge­rincvezetékek tervezését, ki­vitelezését végezzük, de vál­lalunk mederburkolást, ön­kéntes társulásoktól is kap­tunk megbízást. Általában hétvégeken dolgoztunk, örül­tünk, hogy pénzhez jutunk, de egy idő után már hiány­zott a szabad idő. Igaz az csinálja, akinek megéri.. . Megéri, annyit még elárul, de hogy ez forintban mit je­lent, arról ne kérdezzem. Az árakat jogszabály írja elő, az ütemet maguk diktálják, a minőséget -pedig megköve­teli a jó hírnév. Lukácsi Pál Bár a magánjövedelmek­ből származó bevételek mint­egy 3 milliárd forintja cse­kélynek látszik a költségve­tés több százmilliárdos ösz- szegéhez képest, de ez mit- sem változtat a tényen. Kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a mai helyzetben nemcsak a külső, hanem a belső piaci és pénzügyi egyensúly megtartása is a gazdaságpolitika elsődleges célkitűzései közé tartozik, így valóban minden forint szá­mít. Ez már átvezet az adó má­sik közgazdasági szerepéhez, a vásárlóerő szabályozásához. Ahogy a vállalati szférában a kiáramló pénzek visszafo­gásának egyre inkább elsőd­leges eszközévé válik az adó­zás, ugyanilyen megfontolá­sokból mind erőteljesebben érvényesül ez a funkció a magánszektorban keletkezett jövedelmek esetében. Per­sze egy rendkívül szigorú adórendelet — mint például a most leköszönő általános jövedelemadózás — nem ér­Szölömetszési bemutató Kiváló szőlőtermés háromszor Kedvező előjelekkel indul­nak az idei szőlőmunkák Dél-Magyarországon: ősszel tökéletesen beértek a vesz- szők, a rügyek termékenysé­ge jobb az átlagosnál és mindeddig kár nélkül telel­tek a tőkék — hangzott el azon a szőlőmetszési bemu­tatón, amelyet tegnap tar­tottak Pécsett. öt megye nagyüzemi gazdaságainak szülészei vettek ezen részt, s a legfőbb kérdésük az volt; hogyan hatott az ültetvé­nyekre a múlt évi aszály. A tanácskozáson elhangzott, hogy bár több-kevesebb aszálykár volt az egész tér­ségben, a meleg időjárásnak és a napfényes órák magas számának köszönhetően jó kondícióban vannak a sző­lők. 1982-ben és 1983-ban — mint közismert — kimagas­lóan gazdag termés volt, a szőlőrügyek nagy száma és az (átlagosnál jobb termékeny­ségük erre az esztendőre is bő szüretet ígér. Felmerül azonban a kérdés: lehetsé­ges-e a mi természeti vi­szonyaink között egymást követően háromszor kiváló szőlőtermést elérni ? Száz évre visszamenőleg megvizs­gálták a szüreti eredménye­ket, s kiderült, hogy a XIX. század nyolcvanas éveiben ’85-ben, ’86-ban és ’87-ben — egymás után háromszor ad­tak gazdag hozamot a szőlő­tőkék. A Dunaújvárosi Vasmű új kokszolójához gyárt különböző vasszerkezeteket a jászalsószent- györgyi Vegyesipari Szövetkezet. Többféle létrát, átjárót szállítanak megrendelőjüknek Ha ez majd a gyakorlat­ban is nyilvánvalóvá válik az érintettek számára, talán többen megértik, hogy mire is szolgál az általuk fizetett adó. S talán azt is belátják, hogy a pontos adóbefizetés az állampolgári fegyelem egyik fontos mutatója, mér­céje. Más szavakkal: csak annak az embernek lehet nyugodt az álma. jó a közér­zete, akinek az adóhivatalban is rendben van a szénája. Lakatos Mária Megszűnt a tröszt Önállósultak a szeszipari vállalatok Január elsejével megszűnt a Szeszipari Vállalatok Trösztje, s az iparág hat vállalata önállóan kezdett tevékenykedni. A szervezeti korszerűsítés eredményeként az üzemek várhatóan a ko­rábbinál rugalmasabban kör vethetik, a piaci változáso­kat, és a nyereségérdekelt­ség fokozásával eredménye­sebb gazdálkodásra töreked­nek. Az iparág évente megkö­zelítőleg 6,5 milliárd forint értékű terméket állít elő — mintegy ötszáz változatban. Ennek döntő többsége más iparágakban továbbfeldolgo- zásra kerül, a többi között a vegyi, a textil-, a papír-, a gyógyszer)-, a festékipar- foan. Az olcsó és a márkás szeszes italok mellett jelen­tős az ágazat üdítőital-gyár)- tása is. A vállalatok export­ja megközelíti az évi 9 mil­lió dollárt. Az önálló gazdálkodás le­hetőségeit kihasználva a válj-: lalatok várhatóan szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat a mezőgazdasági termelők­kel. Közös érdekeltséggel for kozzák a külföldön jobban eladható termékek előállítá­sát. Az export fokozására a Budapesti Likőripari Válla­lat máris megkezdte a piac­kutatást az olyan ci kkek elő­adására — barackpálinka, likőrök, márkás Italok —, amelyek eddig csak szeré­nyebb mértékben szerepeli­tek a kivitelben, ám kereslet mutatkozik irántuk külföl­dön. A tröszt megszűnésével egyidőben a vállalatok élet­re hívták a Szeszipari Szol­gáltató Közös Vállalatot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents