Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 12. IA tudomány világa I flt jöuö növényei Az elmúlt ötéves tervidő­szakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdé­szeti nörvényfaitta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal ren­delkeznek, hegy az iparszerű növénytermesztési rendsze­rek követelményeinek meg­felelnek, és méltán tekintik őket a viliág élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszak nemesí­tését elsősorban a termőké­pesség fokozására való tö­rekvés jellemezte. A növény- nemesítők a betegségeknek és esetenként a kártevőknek jobban ellenálló egyedek ki­válogatásával — szelektálá­sával — vagyis rezisztencia­nemesítéssel is igyekeztek az új fajták termőképességét növelni. A példaként említhető bú­zának már vannak a vörös rozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kap­csolatban viszont még rosz- szabb a helyzet. A vörös- és feketerozsdának ellenálló fajták pedig érzékenynek bi­zonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogv olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek a rozsdabetegségek­nek és ezenkívül még a liszt­harmatnak is ellenállnak. Ezt a célt szolgálják egyébként a koráin érő fajták i®, mert nem adnak időt az említett kórokozók kártételének a ki­fejlődéséhez. A lucerna új fatálnak ter­mőképességét is elsősorban a betegségeknek és kártevők­nek jobban ellenálló egyedek szelektálásával kívánták ed­dig fokozni. Megfigyelték azonban, hogy tíz százalék­kal több a levélfelülete an­nak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat, miután a nö­vényi fehérje zöme a leve­lekben található. Meg is kez­dődött olyan lucemaegyedek szelektálása, amelyek össze­tett levele 5—6 levélkéből áll. A levelek száma mellett természetesen figyelembe veszik a levelek nagyságát és elhelyezkedését. Az új faj­ták kaszálás utáni sarjadzá- sa gyorsabb, hiszen a több levélke a napenergiát is job­ban hasznosíthatja. A na­gyobb teljes levélfelületet az ellenállóképességgel társítva olyan új fajtához remélnek eljutni, amely a jelenleginél sokkal több fehérjét ered­ményez hektáronként. A reziisztens burgonyafaj­ták előállítására folytatott kísérletek során figyeltek fel arra. hogy a sejtek osz­tódása idején a sejtmagban jól megfigyelhető örökítő­anyag-hordozó elemekből — a kromoszómákból — a szo­kásosnak; a felét tartalmazó, vagyis fél knoimoszómasizámú alakok felhasználásával könnyebb a kívánatos tulaj­donságok átvitele az utó­dokra. A szokásos gyakorlat, hogy a nemesítő nagy számú, jó tulajdonsággal rendelkező, úgynevezett szülő növénye­ket jelentős számban keresz­tez, és az utódaikat az elérni kívánt tulajdonságok alap­ján szelektálja, igencsak kö­rülményes és hosszadalmas. A fél kromoszómaszámú alakok felhasználásával a szokásosnál sokkal gyorsabban és kevesebb vesződséggel lát­szanak előállíthatónak a kívánt tulajdonságok, illetve az ezekkel rendelkező új nö­vények. Kitűnt hogv az ilyen alakoknak nagy az ellenálló­sága a vanasodóssal, a vész és a levélsodródásvírus kór­okozóival. sőt bizonyos fo­nálférgekkel szemben is. A fél kromoszőmászámú alla- kok előállításával lehetőség kínálkozik a hasznos gének valóságos összegy ű i tés ere, ugyanakkor a nem • kívána­tosaiknak mintegy a kiszűré­sére. A korszerű nemesítési munkához olyan sokoldalúan felkészült szakember-kollek­tíva szükséges, amelyben nemcsak a genetikus, az élet- tanos és a növényvédő, ha­nem a biokémikus, a mate­matikus és a biofizikus is egyre fontosabb munkatársa a növénynemesítőnek. Komiszár Lajos Az Opel gyár konstruktőreinek olyan személyautó-modellt sikerült kialakíta­niuk, amely megjelenése után nyomban meghódította a szakvilágot. Döntő szerepet játszott ebben a modell takarékos üzem­anyag-fogyasztása és az autó kitűnő me­nettulajdonsága. Persze az is fontos szem­pont, hogy a gyár igen sokrétű és változa­tos formában kínálja az Asconát: az öt alapmodell három különböző verzióban kapható, két-, négy- és ötajtósban (az ötö­dik a hátsó, felcsapható ajtó). Ráadásul újabban az Ascona dízelmotoros változatát is kibocsátotta az Opel cég. Az 1600 köb­centiméteres, négyütemű, négyhengeres, vízhűtéses dízelmotornak van egy műszaki újdonsága is: nemcsak fenn elhelyezett bütykös tengelye van, hanem egy hidrauli­kus szelepjáték-kiegyenlítője is, ami fö­löslegessé teszi a szelepek utánállítását. Ezenkívül különleges üzemanyag-befecs- kendezőkkei is ellátták az autót, amelyek­kel akkor is minden nehézség nélkül újra beindítható a motor, ha a vezető feledé- kenységből ki hagyta ürülni az üzemanyag- tartályt. A 40 kW teljesítményű motorral rendelkező kocsi sokkal fürgébb, mint a régebbi idők dízel-személyautói, bízvást felveszi a versenyt a korszerű benzinmo­toros kocsikkal. Az autó sebességváltója öt fokozattal rendelkezik. A motor 90 km/óra mellett csuprán 4,7 liter (!) üzem­anyagot fogyaszt, de még az országúti 120 km/óra sebességnél is csak 6,8 litert, a vá­rosi forgalomban pedig 7,1 litert. A 60 li­teres tank egyszeri feltöltéséből ilyenképp mintegy 1000 km-es út megtételére futja. Képünkön: az Opel Ascona 1,6 D különle­ges elrendezésű, jól áttekinthető és hozzá­férhető motorházába nyerhetünk betekin­tést. Virágzatvizsgálat kukoricanemesítő telepen Töltheti! szárazelem Már régóta ismeretes, hogy a szárazelem megfelelő kö­rülmények között újratölt­hető. Ehhez az kell, hogy az elemet nagyobb feszültségű árammal töltsék újra, mint amennyi voltot az elem szol­gáltat. Ám az újratöltést még azelőtt kell elvégezni, hogy az elem kimerült vol­na, s benne helyrehozhatat­lan károsodás következett volna be. Továbbá a töltés idejét és á töltőáramot na­gyon pontosan kiéli szabá­lyozni, mert túl töltve a szá­razelem tönkremegy. Egy londoni cég a maga itjranzlsztoros rádiókészülé­kébe egy olyan töltőt épített be, amely önműködően el­lenőrzi, mikor kell a száraz­elemet újratölteni, de azt is, hogy mikor kell az újratöl­tést abbahagyni. Gyors, olcso, alapos ipari tisztítás Látnak-e a hernyók? A pillangók összetett sze­mét már sok kutató vizsgál­ta, de a hernyókkal, ame­lyekből a pillangók kifejlőd­nek. ebből a szempontból eddig még nem foglalkoztak. A japán Kyushu egyetem kutatói a fecskefarkú pillan­gó hernyóinak látási folya­matait vizsgálva megállapí­tották, hogy a hernyóknak a fej mindkét oldalán hat-hat egyszerű szemből álló össze­tett szemük van. Ezek a sze­mek nem csupán az ember számára látható^ hanem az ultraibolya hullámhos^szúsú- gú fényt is felfogják. A sze­mekhez tartozó idegek vil­lamos aktivitásának vizsgá­latával megállapították, hogy a hernyók színeket is látnak.- Megfigyelték ugyanis, hogy a fényérzékelő sejtek három különböző típusba tartoznak Az első típus az ultraibolya fényre, a második a kékre, a harmadik a zöldre érzékeny. Nyitva marad a kérdés, hogy mennyire érzékeny és mire szolgál a hernyók látá­sa, s hogy vajon a hernyó színlátása ugyanolyan-e, mint azé a pillangóé, amely belőle kifejlődik. Az ipari tisztító eszközök és készülékek hazai fejlesz­tése jó ideig elmaradt az igények mögött. Csak miután bebizonyosodott, hogy a tisz­taság megőrzi a drága beru­házások, gépek, épületek, járművek értékét, láttak ne­ki a kialakításukhoz. Az eredmény egy hat modellből álló gépcsalád lett. amelynek tagjai közül sokféle szem­pont alapján választhatnak a felhasználók. Nagyobb vagy kisebb nyomású, illetve víz­kapacitású, a kezelt felüle­tet kímélő hideg vagy meleg­vizes, vagy éppen gőzsugaras tisztító készülékek egyaránt találhatók ezek között. Táp- feszültségük egyfázisú vagy háromfázisú, üzemeltetésük automatikus vagy csak fél­automatikus vezérlésű, kivi­telük energiatakarékos. Az ipari tisztító készülé­kek lelke a hosszú élettarta­mú olajfürdős dugattyús munkaszívattyú, amely a szó­rópisztolyon keresztül nagy nyomással juttatja a vegy­szerrel kevert hideg, meleg vagy forró vizet a tisztítan­dó felületre. A melegvizes modelleknél egy kettősfalú, csőspirállal ellátott kazán­ban óránként 5—6 liter tü­zelőanyagfogyasztású égő gondoskodik a mosófolyadék 90 Celsius-fokra történő fel- melegítéséről. A rendkívüli mosóhatást tulajdonképpen a 10—80 bar-os nyomással éri el a készülék. A szórópisz­toly kezelésénél lehetőség van a mosószeresről öblítő­szeresre való gyors, vízátkap­csolásra. A melegvizes készü­lékek automatikus lángelle- nőrzésűek, és vízkimaradás esetén kikapcsolnak. A Veszprémi Mezőgép Vál­lalat Sterimob márkanévvel gyártja és hozza forgalomba e sokhasznú készülékeket, amelyeknek ST—80 H típus­jelű hidegvizes — változata képünkön látható. Milyen nemű a kiscsirke? Szovjet szakemberek olyan elektronikus berendezést fej­lesztettek ki, amellyel nem szerint szétválaszthatok a tojásból frissen kikelt csibék. A készülék tervezése során a kutatók abból indultak ki, hogy a tyúkok és a kakasok csibe korukban nem egyfor­mán csipognak. A hangok fi­nom különbségeit az emberi fül ugyan nem érzékeli, az lönböző. A nőstényeken több zsiradék rakódik le, és ke­vesebb a húsuk, ezért jóval kevesebb fehérjére van szük­ség. Ha a nemek megkülön­böztetése nélkül annyi fe­hérjét kevernek a takar­mányba, amennyi a hímek leggyorsabb növekedését biz­tosítja, sok fehérje megy ve­szendőbe, hiszen ugyanez a mennyiség a nőstények szá­elektronikus berendezés azonban még a legapróbb el­térésekre is reagál, s ezért a csibék gépi úton csoportosít­hatók. Az ivar szerinti elkülöní­tésre már csak azért is szük­ség lehet, mert valószínűleg a csirkéknél is hasznosítha­tók azok a tapasztalatok, amelyeket angol szakembe­rek a nagyüzemi pulykane­velés során szereztek. Vizs­gálataikból kiderült, hogy a súlynövekedés sokkal gyor­sabb, ha a hím és a nőstény állatokat más és más táplá­lékkal etetik. Minthogy az első hetekben semmiféle előny nem származik a külön kosztból, a kis pulykákat csak négyhetes korukban vá­lasztják szét. Ezután fejlődé­sük üteme már egészen kü­mára túlságosan sok. Az egyik kutatóállomáson két év alatt 15 ezer pulykát nevel­tek fel, nemek szerint elkü­lönítve, 8-tól 14 hetes koruk­ig. Az eredmény kitűnő volt, de kiderült, hogy még jobb lett volna, ha a 6 hetes ko­rukig adott takarmány keve­sebb fehérjét tartalmaz. így ugyan soványak maradnak az állatok, de amikor hizlal­ni kezdik őket, gyors gyara- podásnák indulnak, és 14 he­tes korukra már semmiben sem maradnak el azoktól a társaiktól, amelyeket kezdet­től fehérjedús takarmányon tartottak. A képen látható kis. álla­tokról a modern technikai eszközökkel pillanatok alatt megállapítható, melyik nem­hez tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents