Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az idén több mint 10 ezer tonna liszt kerül úgynevezett bolti kiszerelésben az üzletekbe a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi gyárából. Az NSZK-beli Fawena típusú gépsoron naponta kétfajta lisztből 50 tonnányit töltenek össze­sen zacskókba Munkásmozgalom, politikai események, korunk problémái Diákakadémiák középiskolákban Ruházati kereskedelem Hiánycikkekre gyártót keresnek E hónap 24-től 26-ig rende­zi meg a ruházató kereskede­lem első önálló „Vevők va­gyunk” kiállítását, s ezen oiytan termékekre kieresnek gyártókat, amelyek eddig gyakorta hiányoztak az üz­leteikből. Első alkalommal a; múlt év áprilisában csatlakozott a ruházati kereskedelem 16 vállalata az iparcikk-keres­kedők immár 6 éve rendsze­resen megrendezett „Vevők vagyunk” kiállításához. Ezt a bemutatót megtekintették a KGST-országok kereske­delmi vállalatainak itt tar­tózkodó képviselői is, s az eredmény: 400 ezer rubel ér­tékű divatcikk gyártatását, illetve kooperációs termelte­tését vállalták. Ezek iá ter­mékek a közeljövőben kerül­nék a magyar üzletekbe. A múlt évi kiállításon a hazai gyártókkal még nem sikerült megállapodást kötnie a1 ke­reskedelemnek. Ezúttal a rövidáru-, textil-, konfekció- és cipőkereskede­lem 20 vállalata állítja ki a hiánycikknek számító termé­keket, s ezek részletes leírá­sával katalógus is készül. A „Vevők vagyunk” kiállításra most a hazai textil-, konfek­ció- és cipőipari vállalatokat, szövetkezeteket, valamint a magánkisipart hívják meg. „Minden nemzedék a maga útján jut el a szocializmus­hoz. Egész társadalmunk számára meghatározó jelen­tőségű, hogy a tizenéves if­júság megtalálja ezt az utat, hogy magáénak vallja és tu­datosan vállalja céljainkat, hogy megismerje társadalmi fejlődésünk eredményeit, el­lentmondásait és ezek tanul­ságaival felvértezve vegyen részt a jövő formálásában...” Az idézet a KISZ KB 1982. március 10-i határozatából való. A határozat nyomán jött létre a marxista diák­akadémiák rendszere, amely­nek első eseményei a megye középiskoláiban az elmúlt tanévben zajlottak le. A marxista diákakadémia vol­taképpen ötvözi a klubmoz­galom, a tudományos isme­retterjesztés legjobb hagyo­mányait, mindamellett kerete a múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel összefüggő közös ismeretszerzésnek, vélemény- cserének. Az 1983/84-es tanévre há­rom téma feldolgozását aján­lották a meghirdető szervek: „Ez történt — a népi demok­rácia története 1944-től nap­jainkig”, „Az emberiség glo­bális problémái” és „A ’80-as évek Magyarországa” cím­mel. A három témakör — kü­lönböző megközelítésű és szintű — feldolgozására Szol­nok megyében 13 középisko­lában alakultak diákakadé­miák. A jászberényi Lehel vezér Gimnáziumban két tagozatba tömörültek a diák­akadémia résztvevői; az egyikben a magyar munkás- mozgalom történetével, a másikban aktuális politikai eseményekkel foglalkoznak — előadások, konzultációk, filmvetítések keretében — a diákok. Ugyancsak Jászbe­rényben, az Erősáramú Szak- középiskolában, a fegyver­kezés és a béke a diákakadé­mia témája. A túrkevei Vá­nyai Ambrus Gimnáziumban öt különböző témájú foglal­kozás képezi a diákakadé­mia gerincét, míg a tiszaföld- vári Hajnóczy József Gimná­zium és Szakközépiskolában kizárólag aktuális társada­lompolitikai kérdésekre (szö­vetségi politika, ifjúság, kül- kapcsol’atok, stb.) koncent­rálnak a szervezők. Szolno­kon, Mezőtúron, Mart­fűn, Törökszentmiklóson szintén számos diák­akadémiai téma alapos megismerését tűzte ki — a megyei KISZ-bizottság felhí­vása nyomán — több száz gimnazista és szakközépisko­lás. A diákakadémiai foglal­kozások vezetői könyveket, folyóiratokat, filmeket, hang­szalagokat is igényelhetnek a megyei közművelődési intéz­ményektől. — vág — Közlekedési ágazat Növekvő áruszállítás Csaknem 20 milliárd beruházásokra Új mozdonyok, autóbuszok, villamosok Ebben az esztendőben a lakosság és a fuvaroztatók növekvő igényeivel összhang­ban kismértékben fokozód­nak a közlekedésre háruló feladatok. A tervek szerint a személyszállításban a tömeg- közlekedés teljesítményei a tavalyihoz hasonlóan alakul­nak, ezen belül azonban a távolsági utazások kissé mér­séklődnek. A városi közle­kedés Budapesten szintén az elmúlt évihez hasonló lesz, a vidéki városokban pedig mintegy négyszázalékos nö­vekedésre lehet számítani. A személyszállítási feladatok .zökkenőmentes teljesítése ér­dekében valamennyi közle­kedési vállalat előtérbe he­lyezi a szolgáltatások minő­ségének javítását. A népgazdaság idei fejlő­désével párhuzamosan az áruszállítás teljesítménye várhatóan csaknem egy szá­zalékkal növekszik. Ezen be­lül a belföldi és az import- forgalom csak minimálisan haladja meg a tavalyit, míg az exportforgalomban ötszá­zalékos teljesítménynöveke­désre számítanak. A vasúti közlekedésben elsősorban az exportszállítások növekedé­séből eredően — valamelyest javulnak az eredmények, úgyszintén a közúti közleke­dési vállalatoknál, ahol a nemzetközi fuvarozás iránti kereslet további fokozódása várható. Az idén folytatódik a va­sútvonalak villamosítása: a vác—aszódi vonal üzembe­helyezésével 1780 kilométer­re nő a villamosított pálya- hálózat. hosszúsága. A köz­úti közlekedésben továbbra is fontos feladat az elhaszná­lódott, nagy benzinfogyasztá­sú tehergépjárművek selejte­zése, illetve dízelesítése. A fajlagos energiafelhasználás javulni fog, így az áruszállí­tási teljesítmények növeke­dése ellenére a közlekedés energiafelhasználása a tava­lyi szinten marad. Kissé csökkennek az idén az ágazat beruházási lehető­ségei: összesen 19,4 milliárd forintot fordítanak beruházá­sokra, 13 százalékkal keve­sebbet, mint az elmúlt évben. Ennek ellenére nem módosul az ez évre tervezett létesít­mény-átadások menetrendje. Az év során helyezik üzembe az észak—déli metróvonal Élmunkás ' tér—Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszéle­sített Árpád-hidat és a Ró­bert Károly körút Váci út— Lehel út közötti szakaszát a felszíni csomópontrendezé­sekkel együtt. Befejeződik az M 3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése és a Kelenföldi Pályaudvar vágányhálózatának rekon­strukciója. Folytatják a fe­rihegyi új forgalmi épület építését. A vasúti hálózat fejleszté­sének keretében a vonalvil­lamosításon túlmenően 200 kilométer hosszú vasúti pá­lyát korszerűsítenek, 50 ki­lométeren pedig önműködő biztosító berendezést szerel­nek fel. A fejlesztési össze­gek csökkenése érezteti ha­tását az országos közforgal­mú úthálózat fejlesztésében: kevesebb jut a gépbeszerzés­re, s egyszerűbb kivitelben készülnek el az utak kiszol­gáló létesítményei. Mérsék­lődnek a járulékos beruházá­sok is. A már megkezdett útkorszerűsítések épitési üte­mét azonban a legtöbb he­lyen tartani' fogják. Az M 1- es és M 5-ös autópályákon tovább folytatják az építést, ám újabb szakasz átadására ebben az évben nem kéről sor. A fővárosban 20 kilomé­terrel, a vidéki helyi közle­kedésben pedig 53 kilométer­rel bővítik az autóbuszháló­zatot. A trolibuszhálózat to­vábbfejlesztése ebben az év­ben nem szerepel a tervek között. A légiközlekedést kivéve minden területen új jármű­veket fognak beszerezni. Egyebek között 11 villamos­mozdony, 25 motorvonat, 50 személy- és egyéb kocsi, s mintegy 200 teherkocsi vá­sárlását tervezi a vasút. A Volán-vállalatok körülbelül 600 új, korszerű autóbuszt állítanak forgalomba. A vil­lamosközlekedés színvonalá­nak javítását 150 új, modern kocsi szolgálja majd. A szociális ellátásban egy­részt az elért színvonal meg­tartása, másrészt — például a lakásépítésben, a munkás- szállításban — a takaréko­sabb gazdálkodás lesz jellem­ző. Tovább javítják a mun­kakörülményeket, s a bizton­ságosabb munka feltételeit. Fejlődik az üzemegészség­ügyi szolgálat, s kedvező irá­nyú változás várható az üzemi higiénés ellátás terü­letén is. ÚjszerU kezdeményezés Munkaügyi adatbank Pécsett Inzulint termelő baktériumok Háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött teg­nap az Akadémia szegedi Bioiógiiai Központjában. A tanácskozás első napján sok fontos elvi megállapodás1 mel­lett egy értékes gyakorlati hasiznosítású kérdésiről is szó esett. Az intézet nukleinsav- kutatásokkal foglalkozó cso­portja génsebészeti techniká­val olyan baktériumtörzset hozott létre, amely tartal­mazza az emberi proimzulin gént. Ennek a „beültetett” génnek a hatásária a bakté­rium egy olyan fehérjét ter­mel, amelyből ismert kémiai, illetve biokémiai átalakítás után emberi inzulin állítható elő. Munkaügyi adatbankot hoztak létre Pécsiett. Segít­ségével könnyebben, gyor­sabban egymásra találhatnak a munkát kínáló vállalatok és az állást kereső emberek. Az országosan is újszerű kez­deményezés a munkaügyi szolgáltató irodában született, amely egy évvel ezelőtt kezd­te meg működését, s azóta összesen százharminc céggel — gyárnál, vállalattal, szö­vetkezettel, intézménnyel — vette fel a kapcsolatot, róluk ma már több mint tízezer munkaügyi adatot őriz. A fiatal szolgáltató szervezet­hez havonta ezer—ezerötszáz ember fordul felvilágosítá­sért, tanácsért, segítségért. Az adatbank szakmánként- is csoportosítja a munkaalkal­makat, így az álláskeresők kedvükre válogathatnak kö­zöttük. Ha nem találnak azonnal megfelelőt, az iroda nyilvántartásba veszi őket ég értesíti arról, h|a kedvező ajánlat érkezik. Az iroda létrehozásakor — 1983 elején — arra számí­tottak a szakemberek, hogy Ha a gyapjas fejű íűrágók és a visító moslékpusztítók erő­szak által jobb lét­re szender-ült tábo­ra egyszer panasznapot tart­hatna valahol, a kisújszállási Manók! István neve bizonyá­ra előkelő helyen szerepelne a panaszlistán. Hogyne sze­repelne. aradkor a jelenleg ötvenkilenc éves Pista bácsi kezélhezi, negyvenöt eszten­deje megszámlálhatatlan mennyiségű, mit sem sejtő híizó- és birfcaélet tapad. Kitől tanulta a szakmát? Innen is, onnan is: részben az édesapjától, aki elmon­dása szerint Csák úgy parasz­tosan vágta a hízókat: az­után egy-toét kisúji, híres iböllórtől; és nagyobb részt úgy), ahogyan tapasztalta mindennek a csínját-lbínját. Ha az ő henitasségéről esik szó. akkor három dolgot ok­vetlen meg kell jegyezni. Az egyik az, hogy hű társa egy iszonyatosan erős. jó négy­méteres kötél. Ezt a sózótek- nőbe érett jószág bal hátsó és jobb első lábára hurkolja úgv. hogv simogatja az ár­tatlan füle tövét, lapocká­ját. és még néhány vigasz­taló szava is adódik a szeren­csétlenhez. Hogyan csinálja, ez szakmai titok, de ha meg­Pista bácsi, a tizennégy késű ember húzza a kötél végét,, térdre rogyik ez előtt az alacsony ember előtt a legvirgoncabb 250 kilós ártány is. Utána jö­het a bökő. Mert a másik ér­dekessége a kései. Vala­mennyit ő készítette: tizen­négy fajtát hordoz magával ha vágni hívják. Az egyik csak szúrásra való. a másik csak szőrfcaparásra, a har­madik bontásra, de akad csontozó, daraboló, hurkaka- paró, fejtőkés és igy tovább. A harmadik sajátossága: olyan ízeket ad mindennek, hogy az ember legszíveseb­ben mind a tíz ujját meg­nyalná az esti vacsorakor. Igaz, ennek az az ára, hogy amíg a kolbásszal, meg a hurkával nincsen készen márkán kívül egyéb nedűt nem kortyolgat. Érdekes eset történt meg vele. jó tizienöt éve az egyik tanyán. Kérdi a gazdát: mi­be sózzam a szalonnát, meg a húsfélét? Hol a teknő? Az nincs, feleli a tulajdonos, sózza le az ágyra. Hová? Hát az ágyra! Azzal már nyaüábolja is a dunnákat, meg a matracokat a sodro­nyos vaságyról, miire ő egyéb híján tényleg itt hintette be a sóznivalókat. Egy biztos: ilyesmit sem előtte, sem az­óta nem csinált. Máshol meg a hájast, tepsi nem lévén a befűtött kemence forró, csu­pasz téglájára rakták. Majd kiszedem reggel, hadd sül­jön át alaposain, így a gaz­daasszony. Hát bizony, át is sült az olyan feketére más­napra, hogy a berentei szén kismiska hozzá! Nevezetes birkapaprikás- főző is. Otthon a verandán felfűzve jó négyméteres hosszúságú, apró csövű erős- paprika-füzér csüng. Ha ezek közül a méregerős, hegyes alkalmatosságok közül hár- mat, négyet ibedefőz az üst­be, nem kétszer, hanem há­romszor is csíp a fenséges eledelt Vallja: nincsen öreg birka, csak ügyeién szakács, ezért ahány jószág, azt mind ajánlatos külön üstben puhí­tani, mert ugye nem kevés nálunk az adminisztráció, dehát birkáéfcnál még nem vezették be a pontos anya­könyvezést. Nehogy azt higgye valaki, hogy ez a termelőszövetke­zeti dolgozó örökösen kés- kollekcióval járkál, és egye­bet sem tesz, csak a juhokat, meg a hízókat irtja kegyet­lenül. Nem, nem. annál jám- borabb ember ő, és lassan­ként a városban, meg a kör­nyéken egyetlen olyan vő­félyként tartják számon, aki egy igazi lakodalmi mozza­nat minden epizódjához jó­ízű, tréfás versikét idéz. Mintegy nyolcvan efféle mondást ismer: más illik a lánykéréshez, az otthoni bú­csúztatáshoz, a tanácsházá­ra induláshoz, a visszaérke­zéshez, azután megint más a csigaleveshez, a hideg sült tálalásához, a birkapapriikás fogyasztásához és ismét új strófa a menyiasszonytónc- hoz. Hosszú ennek a regulá­ja. és miközben mondja, me­séli, figyeli az arcokat, a ha­tást : hogyan fűszerezze to­vább az egyébként sem apá­cai ihletésű jó tanácsokat. Noha. köztudott róla, hogy a szívéttéilkót-tudását bele­adja a nem könnyű produk­cióba, volt rá példa, hegy az egyik kuncsaftja, a hajda­ni vőlegény megállította: ej, ej, Pista bácsi, emlékszik-e még az esküvőnkre? Emlék­szem, öcsém, fej van nekem a nyakamon, nem szita, na­gyon fálntos lagzi volt Az igen. meg csodálatosan is mondta, de úgy látszik hiá­ba, mert rá két évre külön mentünk. Pista bácsi hallgatott egy darabig, majd feljebb tolva a kalapját, megvakarta a homlokát. Nem tudok neked mást mondani fiam, csak azt, ha valaki nem tud énekelni, ne a kottát szidja. Mert az attul még jó. Nevetett az illető és igazat adva parolával váltak dL Nemrég hallotta, ismét kerí­tett magának egy asszonyt. Váljék egészségére, de ugye érthető, nem vállalta az újabb fellépést náluk. Hátha strófa nélkül jobban elbíbe­lődnek egymással. IV Szabó Miklós a gazdasági élet változásai következtében megnő az ál­lást kereső, munkahelyet vál­toztató embereik száma, fő feladatuk tehát ezek segítése lesz. Meglepő módon az el­lenkezője történt: kétszeres' túlkínálat jelentkezik a mun­kaadók részéről. Az irodánál egy év alatt 6704 állásaján­latot jelenítettek be a válla­latok és 3735 ember keresett új munkahelyet; ezek több­sége is olyan volt, aki minő­ségi cserét akart: jobb mun­kakörülményeket vagy több fizetést, illetve pályakorrek­cióhoz, átképzéshez vagy to­vábbképzéshez kért tanácsot, segítséget. Feltűnően nagy az igény alkalmi munkásokra, a kíná­lat azonban szerény. A mun­kaügyi szolgáltató iroda ezért miegjkeresite a pécsi egyete­meket és főiskolákat, ame­lyeknek hallgatói szívesen vállalkoznak alkalmi munká­kéra. Az iroda gondoskodik tehát ajrról, hogy létrejöjjön a kapcsolat az alkalmi mun­kát kínáló vállalatok és sze­mélyek, illetve ia dolgozni akaró diákok között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents