Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
1984. JANUAR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Avagy egy jelentés, egy beszélgetés és ami a borítékon kívül van Taurina takarmány-tanácsadó Űj szolgáltatással, a számítógépes takarmányoptimalizálással bővíti tevékenységét a Taurina Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat: a taggazdaságok megrendelésére fölmérik és kidolgozzák, hogy az állattartók rendelkezésére álló takarmányokból hogyan állítható össze a legolcsóbb, de kellő tápanyagtartalmú táplálék. Miután a szarvasmarha-tenyésztésben a kiadások 70 százalékát a takarmány ára teszi ki, az optimalizálástól jelentős pénzmegtakarítás várható. Ellőttem egy nemrégiben megtartott SZMT elnökségi ülésre készült jelentés. Miközben olvasgatom, eszembe jut egy vorua tbeszélgetés, amelynek a fővárosba utazván voltaim fültanúja. A ikiu- péban vélem szemközt helyet foglaló két útitársam azt megelőzően ugyancsak régen talóílikaZh a tott, mert meglehetősen nagy ovációval üdvözölték egymást. Mint, ahogy az mór ilyenkor lenni szokott, a kölcsönös érdeklődést ilyesféle kérdések merítették ki: mi van veled; és a család; no és most éppen merre, hol építed a szocializmust; és mondd menynyit fizetnek ezért? A jelentés, amelynek lapozgatása közben a fenti jelenet eszembe jutott, statisztikát tartalmaz a megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek munkavédelmi helyzetéről. Az elemzés szerint az utóbbi három évben csökkenő tendenciát mutat megyénkben az üzemi balesetek száma. Az 1981. évihez képest 4,7 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt 1982-ben — így a dokumentum. Ez utóbbi esztendőben a kiesett munkanapok száma 6,2 százalékkal volt kevesébb az előző évinél, és 24-ről 17-re csökkent a csonkulásos. Iáról háromra a halálos balesetek száma. Kedvezően alakult a nemrégiben magunk mögött hagyott 1983- as esztendő első három negyedévének statisztikái a is — az addig rögzített adatok szolgáltak a jelentés alánjául — mert az üzemi balesetek száma további hat százalékos. a kiesett munkanapoké radier 10 százalékos csökkenést mutatott. Jogos a kérdés: hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi köze lehet egy megyei munkavédelmi helyzetet elemző jelentésnek a fentebb említett, vonaton hallott (beszélgetéshez? Nos, arra már nem emlékszem, hogy útitársaim milyen munkahelyeket nevezték meg, mekkora fizetési összegeket soroltak az általam akaratlaA Taurina új szolgáltatására tizenkét gazdaság már szerződést kötött. Köztük van a kétezres szarvasmarha-állományt tartó dabasi Fehér Akác Tsz, ahol a módszer bevezetésével 1984-re a Taurina 1 millió 640 ezer forint megtakarítást szavatol. Az optimális (takarmányösszetételt az etetési utasítások betartását, s az állatok egészségügyi állapotát a vállalat szakemberei ellenőrzik. Az új szolgáltatás fejében a megtakarítás 15 százalékát fizetik a gazdaságok. Az ország egyik legnagyobb vállalata, az Egyesült Izzó január 1. óta TUNGSRAM RT néven szerepel. Az Idén 5—6 százalékkal kívánják bővíteni a termelést, exportjuk a tervek szerint eléri a 100—100 milliós értéket konvertibilis, illetve rubel elszámolásban egyaránt. Képünkön egy új berendezés. Óránként 2600 normál lámpát gyárt a saját fejlesztésű és kivitelezésű gépsor. A teljesen automatizált gép iránt jelentős a külföldi érdeklődés Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében ebben az évben 45 millió R— 6-os tranzisztoros készülékekbe való elemet készítenek. Ezt a terméket az Akkumulátor- és Szárazelemgyárral együttműködve gyártja az üzem Nem fenékig tejfel Jászberényi tejellátás gondokkal A tej éppen olyan alapvető élelmiszerünk, mint a kenyér, minden nap asztalunkra kerül valamilyen formában. Közel 150 féle tejterméket .állítanak elő a tejipari tröszt vállalatai, ezekből válogathatnak a vevők — hirdetik a reklámok. Ennek ellenére Jászberény nagyobb élelmiszerüzleteiben is csak a felét ismerik a vásárlók, a kisebb jászsági településekre pedig mindössze néhány termék jut el. A terület ellátásáért a Szolnok megyei Tejipari Vállalat jászberényi üzeme felel, de besegít a jászapáti központú Jásztej is. Az üzem a járás nagyobb részén és még a járáson túl is kötelezően árusít, a Jásztejnek nincs ilyen kötelezettsége, s amíg ez utóbbi csak a saját termékeit 'forgalmazza, az üzem a tröszthöz tartozó valamennyi tejipari vállalatét. Miért kell kereskedniük? Azért, mert Berényben csak 2,8 zsírszázalékú fél- és egyliteres fogyasztói tejet gyártanak, mást a társvállalatoktól szereznek be. Az üzletek délelőttönként adják le rendeléseiket az üzemnek, délig összesítik azokat, és két nap múlva — hiányosan — megérkezik az áru. A gond különösen a rövid szavatossági idejű tejtermékekkel van. Az üzletvezetőket óvatosságra inti az a gyakorlat, amikor a vállalat hét végére sűríti az ilyen kényes áruk szállítását, mert hétfőn már nem teheti azokat a vásárlók elé. A néhány éve még gazdag választék leszűkült alapvető termékekre, akadozik az ízesített tejféleségek szállítása, olykor nem is kaphatók. A boltos a tejüzemtől követeli a megrendelt áruját, az üzem a társvállalatra mutogat, amely talán éppen Zalában van, ám a herényi háziasszony az üres pwlt előtt állva minderről mit sem tud. Nem kis bosszúságot okoz a vásárlónak a lyukas tejeszacskó is, kivált ha csak otthon veszi észre. Az üzemhez korábban a kiszállított tej 4—5 százaléka visszaérkezett. Az utóbbi hónapokban azonban határozott javulás van az úgynevezett viss.záruzás tején. Az üzem két dolgozójának szellemes újítása nyomán a járásban megjelentek az oldalhegesztéses tejeszacskók, de eredményeik láttán más vállalatok is érdeklődnék új módszer iránt. A töltőgépek egyszerűen átalakíthatok és így kiküszöbölik a fő hibaforrást, a három fóliafelület találkozását. Bevezették az éjszakai átválogatást is, így az üzemet szivárgó zacskó nem hagyja el. Megszigorították a kifolyt és a lejárt szavatosságú tej átvételét is. Az üzemben úgy gondolják, hogy az idén már sikerül az országos 2—2,5 százalék átlagos mutatónál jobb eredményt elérniük, kevesebb tejet kell visszaszállítaniuk. 1961-ben az üzem napi 25 ezer liter tej feldolgozására épült, most 90—110 ezer litert fogad. Igaz, ebből 60—65 ezer litert szállítanak Budapestre, mert helyben a hatvannégy dolgozójuk és a gépek nem bírnak vele. Az jiziean 13 nagyüzemtől és kistermelőktől gyűjti a tejet, majd 180 lerakóhelyre szállítja azt vissza feldolgozva. A sok szállítás miatt minden litert 18—20 fillér fuvarköltség terheT. A tejet 7 járat hordja ki, éjfélkor kezdődik a rakodás, 6 órára a legtávolabbi üzletek is megkapják. Ilyenkor az ebek harmincad- iára bízott zacskók a boltok előtt várják meg a nyitást. Nem az ebekkel van a baj, a hajnali járókelők sem dézsmálják meg azokat, hanem nyáron az egynapos szavatossági idejű tej a hűtőtérből kikerülve gyorsabban romlik. (Vásárláskor mindenesetre érdemes megnézni a gyártási időt.) A jászberényi üzemet ’79- ben korszerűsítették, de még mindig további bővítés, korszerűsítés előtt áll. Kicsi a hűtőtér, kis teljesítményű a pasztőröző gép, újabb tejtároló siló kellene és gond van a szakképzett és szakképzet- len munkaerővel egyaránt. Pedig Jászberényben még tejipari szakmát oktató iskola is Van, tehát szívesen látnák a 8 osztályt végzett fiatalok jelentkezését. Annak ellenére, hogy az üzemnél sem minden fenékig tejfel, árbevételi tervüket túlteljesítették, és remélhetőleg az idén a termelés mellett marad erő a kereskedelem javítására is. — UP — Ha szakad a zacskó Szűkebb választék Hiányzó utánpótlás nul is hallott párbeszédben. Arira viszont igen, hogy egyikük ekképpen fogalmazott: én pedig ennyit és ennyit viszek haza havonta a borítékban. Ez a mondat jutott eszembe a jelentés tanulmányozása közben, és az. hogy vajon valaha, valahol, hasonló beszélgetés közben elhangzott-e már ilyesféle folytatás: no és tudod, ezenikivül minden második éviben kedvezményesen üdülünk; és ta- .valy óta új üzemi étkezdében ebédelünk; és ebben aZ ötéves tervben ennyit vagy annyit költött a cégünk a munkakörülmények javítására. Alighanem jól sejtem, hogy anyagi boldogulását, előre- menetelét — tisztelet a kivételeknek. ha vannak — legtöbbünk leginkább csak a hónapok végén vagy kéthetenként kézhez kapx>tt boríték vastagságával méri. Pedig ihát jelentősek azok, a fizetési tasakba nem kerü’ő összegek is, amelyeket ugyancsak a magunkénak mondhatunk Az említett jelentés készítői megállapították, hogy a vállalatok gazdaság- vezetésének és szakszervezeti szerveinek megelőző munkáján, a munkavédelmi tevékenység színvonalának javulásán túl, főleg a munka- körülményekben bekövetkezett pvozitív változásoknak köszönhető, megyénkben az üzemi balesetek csökkenő tendenciája. Szolnok megye gazdálkodó egységei 1982- ben 280 millió forintot, és a szűkösebb beruházási lehetőségek jellemezte 1983-as esztendőben se sokkal kevesebbet, 250 millió forintot fordítottak a munkakörülmények javítására, a technológiák korszerűsítésére, a bizi- tomiságoBabb munkahelyek létrehozására. Bizony nem kis összegek ezék. Az üzemek, vállalatok és szövetkezetek szociális költségeinek — olvasom a jelentésben — 1982-ben a 22,6 százalékát, tavaly piedlg a 19,5 százalékát tették ki. És amint már mondtam, a mi pénzünk ez is, a mi biztonságunkat, egészségünkéletünk védelmét szolgálják a jelentős kiadások. De, miközben az évről évre szebb és jobb munkahelyeinken igyekszünk tőlünk — tudásunktól, lehetőségeinktől — telhetőén becsülettel megdolgozni a fizetési tasalk tartalmáért, vajon megteszünk-e mindent azért, hogy ne legyen kidobott ősz- szeg, ami nem kerül közvetlenül a borítékunkba, hogy ne legyenek hiábava- lóak a munkakörülmények javítását szolgáló beruházások? Az SZMT elnökségi ülésre készült jelentés egy másik megállapítása nem engedi, hogy egyértelműen igennel válaszoljunk erre a kérdésre. A VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában ugyanis, a közegészségügyi szervek há- romszáznydlcvanöt dolgozónál mutattak ki a megyében foglalkozási megbetegedéseket. A számok önmagukban is figyelmeztetőek, de még inkább az okok kutatása során megállapított tény: a megbetegedések bekövetkezésének legfőbb okai a nem kielégítő műszaki intézkedések, az egyéni védőeszközök használatának elmulasztása és nemegyszer a termelést közvetlenül irányítók elnéző magatartása. Ismétlem, figyelmeztetőek a számok is, az okokra utaló megállapítások is, hiszen ha nem teszünk meg mi magunk is minden tőlünk telhetőt az üzemi balesetek, a munkahelyi megbetegedések megelőzéséért, könnyen vékonyabb lehet a boríték. Mert ha közvetlenül — lévén szó üzemi balesetekről — fizetés és tápp>énz közötti különbség nem is veszélyezteti a családi kasszát, a balesetek, megbetegedések miatt kiesett munkanapokon elmaradt termelés értéke hiányozni fog a népgazdaság „borítékából”. Tehát mindenképpen mi, az önmagunkra, egymásra — a legfőbb értékre, az emberre — kellően nem vigyázok lehetünk szegényebbek! Temesközy Ferenc Téma: nz idei változásokról is szó esett A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei igazgatóságán tegnap délután dr. Bagdi László igazgató és vezető munkatársai tájékoztatták a Szolnok megyében megjelenő üzemi lapok szerkesztőit a társadalombiztosítás 1983. évi eredményeiről, s az idei változásokról. Egyúttal élénk eszmecserét folytattak arról is, hogyan foglalkozhatnának az üzemi újságok társadalom- biztosítási kérdésekkel, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A tájékoztatóból kiderült: megyénkben tavaly 562 millió forintot fizettek ki azoknak, akik becsületes, sokévtizedes munkájukkal rászolgáltak a társadalom gondoskodására, — akik nyugdíjasként élik életüket. A nyugdíjasok száma egyébként évről évre növekszik. Míg 1981- ben 9223 igénybejelentés érkezett az igazgatósághoz, addig tavaly már 11 253 dolgozó vonult nyugállományba. A nyugdíjasok ügyeit különben 1982 májusa óta a vállalatok kötelesek intézni, igényeiket felmérni és előterjeszteni. A vállalatok gondosak, tavaly már a nyugdíjjogosultak 85 százalékának egy évvel előre intézték a jogosultság idejének beszámítását, az előkészítést. A tanácskozáson elmondták, hogy megyénk nem tartozik a táppénzes állomány statisztikájával sem a sereghajtók, sem az elsők közé. A dolgozók táppénzes napjainak száma némiképp emelkedést mutat — s emiatt tavaly a társadalombiztosítás szakemberei huszonnégy munkáltatót kértek gondosabb ellenőrzésre és felülvizsgálatra. A táppénzes állománnyal visszaélők közül 1983-ban negyvenhét feljelentést tettek az ügyészségen, 5 esetben felfüggesztett szabadságvesztés, negyvenkettőben pénzbüntetés volt a táppénzes utalvány és igazolás hamisításának eredménye. Sajnos, kevésbé emelkedik a családi pótlékként kifizetett összeg, csökkent a több- gyermekes családok száma. Az idei változások közül a társadalombiztosítási munkáltatói járulék emeléséről, valamint az ellátás kiterjesztéséről hangzott el tájékoztató. Az igazgatóság dolgozói különben nemcsak az ellátás - pontos teljesítésében, hanem az érdeklődők tájékoztatásában is szeretnének nagyobb eredményt elérni az idén. Erre szolgál az a megállapodás is, mely szerint időszerű társadalombiztosítási kérdésekről szívesen tájékoztatják az érdeklődőket az üzemi újságok, híradók hasábjain is a_ szakértők. Forinlok a munkakörülmények javítására
