Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 11 |A szerkesztőség postájából I Hiányos az ellátás Hozzászólás cikkeinkhez Keskeny lesz az utca Az utóbbi időben sajtóter­mékekből igen hiányos Jász- árokszállás ellátása. Különö­sen vonatkozik ez a heten­ként megjelenő, illetve havi folyóiratokra, mint például az Ország Világ, Nők Lapja, IPMj melyek ritkán, vagy egyáltalán nem kaphatók. A főtéren levő újságárus pavi­Szívműtött, leszázalékolt asszony vagyak. Múlt év de­cember 20-án 16.07 órakor szálltam íel T.iszasülyön a Budapest—Tiszasüly—Szol­nok útvonalon közlékedö au­tóbuszra, amin rosszul let­tem. Ezúton köszönöm a BZ 90—81-es rendszámú autó­busz vezetőjének. Remzső Gézának és Szűcs Miklós ka­lauznak, hogy hozzásegítet­tek ahhoz, mielőbb hazaér­jek és orvosi kezeléshez jus­sak. P. A.-né Szolnok Ion szinte kong az ürességtől és a postán sem jobb a hely­zet Úgy vélem, egy több mint tízezres lélekszámú nagyköz­ség sajtótermékekkel való jobb ellátásának megszerve­zése nem tűr halasztást. Bánkúti János J ászárokszállás Járműs brigád gondosko­dásával címmel írtunk ja­nuár 8-i lapunkban arról, mi­lyen példás emberi összefo­gással készítettek a MÁV Járműjavító Üzemben Csák Imre volt járműs dolgozó számára megfelelő méretű tolókocsit. Felesége és csa­ládja ezúton köszöni a Jár­műjavító szocialista brigád*1 jának. szakszervezeti bizott­ságának azt a sok-sok mun­kát, amivel könnyebbé tet­ték a beteg ember helyzetét. címmel jelent meg a Néplap január 4-í számában az a válasz, melyhez néhány ész­revételt szeretnék tenni. Va­ló igaz, hogy a járási hiva­talhoz nem fordultunk pa­nasszal, mert tudtuk, meg­szűnik. így a megyei tanács szakigazgatási szervét kértük meg, hogy vizsgálja ki bead­ványunkat. Erre választ is kaptunk, miszerint az utca szélessége valóban kevesebb az előírtnál, de kérték be­látásunkat. A tárgyilagosság­hoz tartozik, hogy a 12/1980. (III. 14.) ÉVM sz. rendelet 93. paragrafusában meghatá­rozott legkisebb 16 méteres szélességű lakóút kialakítá­sát nem a domborzati viszo­nyok nem teszik ilehetővé, hanem az, hogy a kialakított telkek mögött levő magán- területből — ami zártkert — a tanács nem kíván kisajá­títani. A közművek elhelyez­kedéséről annyit, hogy a víz­vezeték a meglevő házaktól 4 méterre, a villanykarók 2,5 —3,5 méter távolságra van­nak. így ezek is beleesnek a leendő úttestbe. Az út az új porták felé lejt, téhát árkot és járdát kell kialakítani, így a megmaradó úttestről nagyobb jármű (teherautó, szippantókocsá) nem tud be­kanyarodni. A keskeny utca ennyiben akadályozza majd állattartásunkat. Az Érpart 7—13. sz. háa lakói nevében Katona József Kunszentmárton Köszönöm a segítséget Megszámolták az evőeszközöket Szilveszter estéjén öttcerj kirándulótársammal a Tisza- földvár és Vidéke Afész ci­bakház! vendéglőjébe men­tünk közös vacsorára. A va­csora befejezése után felszó­lítottak bennünket, hogy csak megszámolva veszik vissza az evőeszközöket asz­talunktól. Évenként két-három alka­lommal ebben a vendéglő­ben rendezzük közös vacso­ráinkat — megelégedésünkre, éppen ezért nem értjük: ezt most új rendelkezés írja elő, vagy szilveszteri leltározást tartottak. Mindenesetre, mi valamennyien elképedtünk e furcsa felszólításon. Herkó Gyuláné Cibakháza Vadászszerencse A kisújszállási Szövetség Afész elnökétől érkezett hoz­zánk a következő levél: Igen jó a kapcsolatunk a helyi vadásztársasággal, ezért is döntöttünk úgy, hogy az óévbúcsúztatón két egysé­günkben is őzpörköltet ké­szítünk vendégeinknek. Saj­nos, december 28-án jutott tudomásunkra, hogy a helyi vadászok — objektív okok miatt — nem tudják adni az őzhúst. Szinte pánikszerűen kértünk segítséget, ahonnan csak tudtunk, hogy vendé­geinket ne érje csalódás. Két­napos izgalom, sok-sok tele­fonálás után végre sikerült; a Szolnok megyei fővadász tudott rajtunk segíteni, aki intézkedett, hogy Szajolban átvehessük az őzet és hozzá boldog új évet kívánt. Ez­úton is köszönjük az utolsó pillanatban tett gyors intéz­kedést, a megyei vadászok segítségét. Valarpennyiüknek mi is eredményekben gazdag boldog új évet kívánunk. „Csendélet” Szolnokon, a Kulich Gyula út 8. sz. ház mellett. (A fotót Farkas Mátyásné szolnoki olvasónk küldte) Kik jutnak zártkerthez? Több száz reménykedő csa­lád álma fog hamarosan va­lóra válni, amikor a kijelölt bizottság eldönti, kik vehe­tik használatba Szolnokon, a Malomzug környéki zártkert- parcellákat. A felhívást ol­vasva azonban akadtak olya­nok is, akik keserűen fakad­tak ki: azoknak jut eggyel több falat a közös tálból, akiknek egyébként is van mit a tejbe aprítani. Akik igazán rászorulnának, a „földosztás” közelébe sem férhetnek, hi­szen nincs készpénzük, ami­ből kifizethetnék a haszná­latbavételi díjat. Természetes, hogy egy te­lekosztást nem lehet szociá­lis segélyakcióként felfogni, de az igénylési lapon kért adatokból arra lehet követ­keztetni, hogy a kérelmezők vagyoni szociális helyzete nem kis súllyal esik latba a kertek odaítélésekor. Persze mondhatná valaki: akinek nincs pénze mozijegyre, ke­ressen magának olcsóbb szó­rakozást. Igen ám, csakhogy egy zártkert nem egyszerűen hobby, valamiféle luxus, ha­nem több-kevesebb jövede­lem forrásául is szolgálhat a használójának. Ezért lenne méltányosabb azok számára is elérhetővé tenni, akik — mint jövedelemkiegészítő lehetőségre — a leginkább rászorultak, s vállalnák a részletfizetés terheit; akik­nek az is sokat jelentene, ha a család zöldség- és később gyümölcsszükségletét ki. tud­nák elégíteni. Ezért jó lenne, ha az összes értékkategóriá­ban az ingatlanok bizonyos százalékát azok részére tar­tanák fenn, akiknél az egy főre jutó jövedelem egy meg­határozott érték alatt van, vagyontalanok és csak rész­letekben tudják fizetni a használatbavételi díjat. Venyige László Szolnok Még maradnak a fák Lapunk január 4-i számá­ban Miért vágják ki a fákat? címmel közöltük Olasz La­jos mezőhéki olvasónk leve­lét, melyben arról írt, hogy a Tiszaföldvár—Mezőtúr kö­zötti útszakaszon kivágásra jelöltek 182 élő akácfát, ami felháborító. Észrevételére a következő választ kaptuk Sárközi Imrétől, a Szolnoki Közúti Igazgatóság környe­zetvédelmi és fásítási mér­nökétől: Valóban 182 fát jelöltek kivágásra, de a felülvizsgálat során megállapították, kö­rülbelül 60 fát kell majd ki­vágni az említett útszaka­szon. Erre azonban csak 1985-ben kerül sor és a hó­fúvásveszély elhárítása mi­att. Néhány fát pedig azért kell kivágni, mert azok űr­szelvénybe hajlanak, illetve sérültek, kiszáradnak. Gombavizsgálat A szolnoki Városi Tanács V. B. Csarnok és Piac Intéz­ményének igazgatójától kap­tuk a következő levelet: Az elmúlt időszakban mű­ködési területünkkel kapcso­latban több elmarasztalás je­lent meg a Néplapban. A Só­lyom utcai baromfi piac rész­leges sötétségével összefüggő kritikát elfogadjuk. Az üzlet és a baromfipiac közös össze­fogással létesült és bármi­lyen kevés pénzt is jelentett volna az udvari világítás megoldása, erre már nem fu­totta. csak ebben az évben tudjuk megvalósítani. Nem tudjuk viszont elfogadni azt az elmarasztalást, ami a VII. kerületi használtcikk-piaccal kapcsolatosan intézményün­ket érte. Itt az árusítás ide­je minden héten csütörtök, de hétfő, kedd zárva tar tás melilett a többi napokon egyéb árusításokra nyitva tartunk. Helypénzt természe­tesen nem szedünk, de ennek ellenére a piac belső takarí­tásáról gondoskodunk. Hosszú évek gondját tud­tuk megoldani azzal, hogy a fedett csarnok forgalmával, nyitvatartásával összhangban a következőképp tartunk gombavizsgálatot: hétfőn 7- től 18 óráig, kedden és szer­dán 7-től 10-ig. csütörtökön és pénteken 7-től 18 óráig, szombaton 7-től délután há­romig és vasárnap 7-től l'l óráig. Az üzlet üzlet? címmel tettük szóvá lapunk december 29-i számában a szolnoki vasútállomás étter­mében tapasztalt hiányossá­goké. Cikkünkre Máfaszolt Szarvas Imréné, az Utasellá­tó Vállalat Békés—Szolnok megyei területi igazgatója. Leveléből idézünk: Vasútállomási éttermünk­nek, vállalatunk üzleteinek, dolgozóinak nem érdeke a. cikkben közölt esemény. Saj­nálatos tény, hogy ilyen elő­fordulhatott, ugyanakkor jó, hogy fény derült rá, mert megmutatta tevékenységünk hibáit is. Erélytelenek, gyen­gék voltak a felszolgálók és üzletvezetők. A hasonló ese­tek elkerülésére az étterem­ben 17—24 óra között ruha­táros teljesít szolgálatot. A bezetők és felszolgálók fi­gyelmét pedig felhívtuk, hogy ittas embert ne szolgáljanak ki. valamint a szakmában el­várható udvarias, vendég­centrikus magatartásra. Őszintén bízunk intézkedé­seink hatásában és abban, hogy a cikkben említett ese­mény nem ismétlődik meg üzletünkben. Szerkesztői üzenetek Varga Ferenc Kunszent­márton: Mivel olvasónk pon­tos lakcímét nem írta meg, ezúton válaszolunk felveté­sére. A levelében írtakat a helyszínen Vizsgáltuk mc|g, s azokat jogosnak tartjuk. Szerkesztőségünk a karácso­nyi, valamint az újévi lap­szán .on téves információ alapján a Mit, hol, mikor cí­mű oldalban tévesen tájékoz­tatta a kunszentmártoniakat. Igaz, hogy az év minden ün­nepnapján — karácsony és újév kivételével — a tej­bisztróban kaphatnak kenye­ret és tejet az ünnepnapi vá­sárlók. Hogy a tejbisztró dol­gozói is esztendős ünnepet tarthassanak, a helyi áfész karácsonykor és újévkor a Park presszóban várta a vá­sárlókat, bőséges készlettel, erről azonban szerkesztősé­günket nem értesítette. Saj­nos, olvasónknak — s lehet másoknak is — bosszúságot okozott a tej bisztró lehúzott redőnye, s ezért joggal cí­mezte nekünk haragos leve­lét. a Legfelsőbb Bíróság A MÁV felelős a csomagmegőrzésért Egy vidéki gyár alkalma­zottja Budapesten átutazó­ban poggyászát a Keleti-pá­lyaudvar automata csomag- megőrzőjében helyezte el. Amikor azonban dolgai vé­gezte után kinyitotta, meg­döbbenve látta: a rekesz üres. Ezért kárának megfize­téséért a MÁV ellen pert in­dított. Az Államvasutak azzal vé­dekezett, hogy az automata csomagmegőrzőben elhelye­zett tárgyak elvesztéséért csak vétkesség esetén fele­lős. Ez nem terheli, tehát a kárt nem tartozik megtéríte­ni. Az elsőfokú bíróság ezt az érvelést elfogadta, és a kere­setet elutasította. Fellebbe­zésre a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megváltoztatta, a MÁV-ot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. — Helytálló a MÁV véde­kezése, hogy a rekeszekben elhelyezett tárgyakért csak vétkesség esetén felelős, de- azt, hogy vétkes-e, nem a ká­rosultnak kell bizonyítania, hanem a vasútnak kell ki­mentenie magát, és bizonyí­tani, hogy az elvárható mó­don járt el — hangzik az íté­let. Ez azonban nem állapít­ható meg. Nem elég, ha auto­mata-rekeszeket bocsát ren­delkezésre, hanem a csoma­gok megőrzéséről is gon­doskodnia kell. Ennek a kö­telezettségének úgy is eleget tehet, hogy minden rekeszt olyan zárral lát el, amit más nem nyithat ki, vagyis eltér az általában használatos szerkezetektől. A technikai fejlettség mai színvonala mellett nincs akadálya ilyen zárak felszerelésének, és ez a MÁV-tól mindenképpen el­várható. Miután ezt elmu­lasztotta, őrzési kötelezettsé­gét megszegte, és a csomag elvesztéséből eredő kárt megtéríteni tartozik. Egyetemi hallgatónak jár-e gyermektartásdíj? — Egyetemi hallgató fia­mat elvált feleségem telje­sen elidegenítette tőlem, semmi kapcsolatot nem tart velem, sőt nemrég rendkívül durva hangú levelet írt ne­kem, amelyben második fe­leségemet is sértegette — ad­ta elő egy művezető a já­rásbíróságon. Ezért kérem a bíróságot, mentesítsen a gyermektartásdíj fizetése alól. — Nem én, hanem a volt férjem magatartása idegení­tette el gyermekünket apjá­tól — replikázott az asszony. A járásbíróság az apát gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, mert úgy találta, hogy a fiú nem érdemtelen arra. Az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Az egyetemi tanulmá­nyait folytató nagykorú gyer­meket a szülő nem köteles eltartani, ha nemcsak vele, hanem közeli hozzátartozójá­val szemben is súlyosan ki­fogásolható magatartást ta­núsít — mondta ki a határo­zat. Az ilyen korú gyerme­kektől fokozottabban elvár­ható, ne csak anyagi igényt támasszon, hanem a családi kapcsolatnak megfelelő ma­gatartást is tanúsítson. Ab­ban a korban van, amikor vi­selkedésének helyes vagy helytelen voltát, valamint annak következményeit el tudja bírálni. Aki ezt nem tartja be, nem méltó a tör­vényen alapuló tartásra. Ilyen esetben azonban gon­dosan vizsgálni kell, hogy a kifogásolható magatartást mi váltotta ki. Ebben a vonat­kozásban a szülőnek gyer­mekével való kapcsolatát is figyelembe kell venni, mert az érvénytelenség csak a ket­tőjük közt kialakult viszony alapján bírálható el. — Az apa csatolta az álta­la kifogásolt levelét, ami a kapcsolat végleges megrom­lását idézte elő — hangzik tovább a határozat. Az anyát és a fiút terhelte annak bi­zonyítása, hogy ezt a súlyo­san elítélendő viselkedést valóban az apa magatartása váltotta ki. Ezt azonban az ügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták, ezért az új eljá­rásban tisztázni kell. Meg kell hallgatni a fiút is. Az anya állításával szemben ugyanis a húszéves gyermek lelki egyensúlyát nem borí­totta volna fel, ha már az el­sőfokú bíróságok idézésének eleget tesz, és a tárgyaláson megjelenik. Éppen ellenkező­leg: bírói kioktatás után megkísérelhető az ellentétek megszüntetése. Azt is meg kell állapítani, igaz-e az apa állítása, hogy elvált felesége idegenítette el tőle gyerme­két. Amennyiben az új eljá­rás során az derül ki, hogy a fiú a tartásra érdemes, ennek összegét a szülő teherbíró képessége, a gyermek szük­ségleteinek figyelembevételé­vel kell megállapítani, de te­kintetbe kell venni azt is, kap-e állami vagy társadal­mi támogatást, és az anyá­tól mennyiben várható el, hogy a továbbtanulás költsé­geihez hozzájáruljon. Válás 35 év után A házasság 35 évig tartott, felneveltek három gyerme­ket, amikor megkezdődött a válóper. Az asszony arra hi­vatkozott, megsokallta férje durvaságait, a veréseket. A tanyát, amelyben laknak, ő örökölte, de később közösen bővítették, és felnőtt, csalá­dos gyermekeik is ott élnek. A járásbíróság a házassá­got felbontotta, és a ház használatát közöttük megosz­totta. Fellebbezésre a megyei bíróság a ház kizárólagos használatára a feleséget jo­gosította fel, míg a férjet kö­telezte, hogy tizenöt nap alatt távozzék; elhelyezéséről ma­gának kell gondoskodnia. Döntését azzal indokolta, hogy a tettlegességek miatt lehetetlen egy házban lakni. A jogerős ítéletnek csak a lakáshasználatra vonatkozó része ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte, és a já­rásbíróságot új eljárásra kö­telezte. A határozat indokolása sze­rint a házasság megromlását mindkét fél magatartása okozta. A korábbi tettleges- ségeket a megyei bíróság té­vesen tekintette olyan sú­lyosnak, ami az elvált há­zastársak között a ház meg­osztott használatát lehetet­lenné tenné. A férj már hosz- szabb ideje nem viselkedik úgy, ami a bérlőtársi jogvi­szony megszüntetését vonná maga után. Közös tulajdon esetén ilyen döntés csak ak­kor indokolt, ha a lakás — terjedelme vagy beosztása, il­letve a felek közti rossz vi­szony miatt — megosztva nem használható. Még ha az ingatlan az asszony kizáró­lagos tulajdona, akkor is sú­lyos méltánytalanság volna a férjet távozásra kötelezni. A ház terjedelme és beosztása a megosztott és jól elkülöní­tett használatot lehetővé te­szi. — Mindezek miatt a jogerős ítélet törvénysértő, ezért ha­tályon kívül kellett helyezni, és új bizonyítási eljárást kell lefolytatni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Nincs tisztázva, a tanya az asszony külön vagyona-e vagy mint a házasság tartama alatt tör­tént építkezéseket figyelem­be véve, közös tulajdon-e. Az új eljárás során azt is meg kell állapítani, hogy a házban a gyermekeik is ott laknak-e, mert akkor őket is- perbe kell hívni. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents