Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 11 |A szerkesztőség postájából I Hiányos az ellátás Hozzászólás cikkeinkhez Keskeny lesz az utca Az utóbbi időben sajtótermékekből igen hiányos Jász- árokszállás ellátása. Különösen vonatkozik ez a hetenként megjelenő, illetve havi folyóiratokra, mint például az Ország Világ, Nők Lapja, IPMj melyek ritkán, vagy egyáltalán nem kaphatók. A főtéren levő újságárus paviSzívműtött, leszázalékolt asszony vagyak. Múlt év december 20-án 16.07 órakor szálltam íel T.iszasülyön a Budapest—Tiszasüly—Szolnok útvonalon közlékedö autóbuszra, amin rosszul lettem. Ezúton köszönöm a BZ 90—81-es rendszámú autóbusz vezetőjének. Remzső Gézának és Szűcs Miklós kalauznak, hogy hozzásegítettek ahhoz, mielőbb hazaérjek és orvosi kezeléshez jussak. P. A.-né Szolnok Ion szinte kong az ürességtől és a postán sem jobb a helyzet Úgy vélem, egy több mint tízezres lélekszámú nagyközség sajtótermékekkel való jobb ellátásának megszervezése nem tűr halasztást. Bánkúti János J ászárokszállás Járműs brigád gondoskodásával címmel írtunk január 8-i lapunkban arról, milyen példás emberi összefogással készítettek a MÁV Járműjavító Üzemben Csák Imre volt járműs dolgozó számára megfelelő méretű tolókocsit. Felesége és családja ezúton köszöni a Járműjavító szocialista brigád*1 jának. szakszervezeti bizottságának azt a sok-sok munkát, amivel könnyebbé tették a beteg ember helyzetét. címmel jelent meg a Néplap január 4-í számában az a válasz, melyhez néhány észrevételt szeretnék tenni. Való igaz, hogy a járási hivatalhoz nem fordultunk panasszal, mert tudtuk, megszűnik. így a megyei tanács szakigazgatási szervét kértük meg, hogy vizsgálja ki beadványunkat. Erre választ is kaptunk, miszerint az utca szélessége valóban kevesebb az előírtnál, de kérték belátásunkat. A tárgyilagossághoz tartozik, hogy a 12/1980. (III. 14.) ÉVM sz. rendelet 93. paragrafusában meghatározott legkisebb 16 méteres szélességű lakóút kialakítását nem a domborzati viszonyok nem teszik ilehetővé, hanem az, hogy a kialakított telkek mögött levő magán- területből — ami zártkert — a tanács nem kíván kisajátítani. A közművek elhelyezkedéséről annyit, hogy a vízvezeték a meglevő házaktól 4 méterre, a villanykarók 2,5 —3,5 méter távolságra vannak. így ezek is beleesnek a leendő úttestbe. Az út az új porták felé lejt, téhát árkot és járdát kell kialakítani, így a megmaradó úttestről nagyobb jármű (teherautó, szippantókocsá) nem tud bekanyarodni. A keskeny utca ennyiben akadályozza majd állattartásunkat. Az Érpart 7—13. sz. háa lakói nevében Katona József Kunszentmárton Köszönöm a segítséget Megszámolták az evőeszközöket Szilveszter estéjén öttcerj kirándulótársammal a Tisza- földvár és Vidéke Afész cibakház! vendéglőjébe mentünk közös vacsorára. A vacsora befejezése után felszólítottak bennünket, hogy csak megszámolva veszik vissza az evőeszközöket asztalunktól. Évenként két-három alkalommal ebben a vendéglőben rendezzük közös vacsoráinkat — megelégedésünkre, éppen ezért nem értjük: ezt most új rendelkezés írja elő, vagy szilveszteri leltározást tartottak. Mindenesetre, mi valamennyien elképedtünk e furcsa felszólításon. Herkó Gyuláné Cibakháza Vadászszerencse A kisújszállási Szövetség Afész elnökétől érkezett hozzánk a következő levél: Igen jó a kapcsolatunk a helyi vadásztársasággal, ezért is döntöttünk úgy, hogy az óévbúcsúztatón két egységünkben is őzpörköltet készítünk vendégeinknek. Sajnos, december 28-án jutott tudomásunkra, hogy a helyi vadászok — objektív okok miatt — nem tudják adni az őzhúst. Szinte pánikszerűen kértünk segítséget, ahonnan csak tudtunk, hogy vendégeinket ne érje csalódás. Kétnapos izgalom, sok-sok telefonálás után végre sikerült; a Szolnok megyei fővadász tudott rajtunk segíteni, aki intézkedett, hogy Szajolban átvehessük az őzet és hozzá boldog új évet kívánt. Ezúton is köszönjük az utolsó pillanatban tett gyors intézkedést, a megyei vadászok segítségét. Valarpennyiüknek mi is eredményekben gazdag boldog új évet kívánunk. „Csendélet” Szolnokon, a Kulich Gyula út 8. sz. ház mellett. (A fotót Farkas Mátyásné szolnoki olvasónk küldte) Kik jutnak zártkerthez? Több száz reménykedő család álma fog hamarosan valóra válni, amikor a kijelölt bizottság eldönti, kik vehetik használatba Szolnokon, a Malomzug környéki zártkert- parcellákat. A felhívást olvasva azonban akadtak olyanok is, akik keserűen fakadtak ki: azoknak jut eggyel több falat a közös tálból, akiknek egyébként is van mit a tejbe aprítani. Akik igazán rászorulnának, a „földosztás” közelébe sem férhetnek, hiszen nincs készpénzük, amiből kifizethetnék a használatbavételi díjat. Természetes, hogy egy telekosztást nem lehet szociális segélyakcióként felfogni, de az igénylési lapon kért adatokból arra lehet következtetni, hogy a kérelmezők vagyoni szociális helyzete nem kis súllyal esik latba a kertek odaítélésekor. Persze mondhatná valaki: akinek nincs pénze mozijegyre, keressen magának olcsóbb szórakozást. Igen ám, csakhogy egy zártkert nem egyszerűen hobby, valamiféle luxus, hanem több-kevesebb jövedelem forrásául is szolgálhat a használójának. Ezért lenne méltányosabb azok számára is elérhetővé tenni, akik — mint jövedelemkiegészítő lehetőségre — a leginkább rászorultak, s vállalnák a részletfizetés terheit; akiknek az is sokat jelentene, ha a család zöldség- és később gyümölcsszükségletét ki. tudnák elégíteni. Ezért jó lenne, ha az összes értékkategóriában az ingatlanok bizonyos százalékát azok részére tartanák fenn, akiknél az egy főre jutó jövedelem egy meghatározott érték alatt van, vagyontalanok és csak részletekben tudják fizetni a használatbavételi díjat. Venyige László Szolnok Még maradnak a fák Lapunk január 4-i számában Miért vágják ki a fákat? címmel közöltük Olasz Lajos mezőhéki olvasónk levelét, melyben arról írt, hogy a Tiszaföldvár—Mezőtúr közötti útszakaszon kivágásra jelöltek 182 élő akácfát, ami felháborító. Észrevételére a következő választ kaptuk Sárközi Imrétől, a Szolnoki Közúti Igazgatóság környezetvédelmi és fásítási mérnökétől: Valóban 182 fát jelöltek kivágásra, de a felülvizsgálat során megállapították, körülbelül 60 fát kell majd kivágni az említett útszakaszon. Erre azonban csak 1985-ben kerül sor és a hófúvásveszély elhárítása miatt. Néhány fát pedig azért kell kivágni, mert azok űrszelvénybe hajlanak, illetve sérültek, kiszáradnak. Gombavizsgálat A szolnoki Városi Tanács V. B. Csarnok és Piac Intézményének igazgatójától kaptuk a következő levelet: Az elmúlt időszakban működési területünkkel kapcsolatban több elmarasztalás jelent meg a Néplapban. A Sólyom utcai baromfi piac részleges sötétségével összefüggő kritikát elfogadjuk. Az üzlet és a baromfipiac közös összefogással létesült és bármilyen kevés pénzt is jelentett volna az udvari világítás megoldása, erre már nem futotta. csak ebben az évben tudjuk megvalósítani. Nem tudjuk viszont elfogadni azt az elmarasztalást, ami a VII. kerületi használtcikk-piaccal kapcsolatosan intézményünket érte. Itt az árusítás ideje minden héten csütörtök, de hétfő, kedd zárva tar tás melilett a többi napokon egyéb árusításokra nyitva tartunk. Helypénzt természetesen nem szedünk, de ennek ellenére a piac belső takarításáról gondoskodunk. Hosszú évek gondját tudtuk megoldani azzal, hogy a fedett csarnok forgalmával, nyitvatartásával összhangban a következőképp tartunk gombavizsgálatot: hétfőn 7- től 18 óráig, kedden és szerdán 7-től 10-ig. csütörtökön és pénteken 7-től 18 óráig, szombaton 7-től délután háromig és vasárnap 7-től l'l óráig. Az üzlet üzlet? címmel tettük szóvá lapunk december 29-i számában a szolnoki vasútállomás éttermében tapasztalt hiányosságoké. Cikkünkre Máfaszolt Szarvas Imréné, az Utasellátó Vállalat Békés—Szolnok megyei területi igazgatója. Leveléből idézünk: Vasútállomási éttermünknek, vállalatunk üzleteinek, dolgozóinak nem érdeke a. cikkben közölt esemény. Sajnálatos tény, hogy ilyen előfordulhatott, ugyanakkor jó, hogy fény derült rá, mert megmutatta tevékenységünk hibáit is. Erélytelenek, gyengék voltak a felszolgálók és üzletvezetők. A hasonló esetek elkerülésére az étteremben 17—24 óra között ruhatáros teljesít szolgálatot. A bezetők és felszolgálók figyelmét pedig felhívtuk, hogy ittas embert ne szolgáljanak ki. valamint a szakmában elvárható udvarias, vendégcentrikus magatartásra. Őszintén bízunk intézkedéseink hatásában és abban, hogy a cikkben említett esemény nem ismétlődik meg üzletünkben. Szerkesztői üzenetek Varga Ferenc Kunszentmárton: Mivel olvasónk pontos lakcímét nem írta meg, ezúton válaszolunk felvetésére. A levelében írtakat a helyszínen Vizsgáltuk mc|g, s azokat jogosnak tartjuk. Szerkesztőségünk a karácsonyi, valamint az újévi lapszán .on téves információ alapján a Mit, hol, mikor című oldalban tévesen tájékoztatta a kunszentmártoniakat. Igaz, hogy az év minden ünnepnapján — karácsony és újév kivételével — a tejbisztróban kaphatnak kenyeret és tejet az ünnepnapi vásárlók. Hogy a tejbisztró dolgozói is esztendős ünnepet tarthassanak, a helyi áfész karácsonykor és újévkor a Park presszóban várta a vásárlókat, bőséges készlettel, erről azonban szerkesztőségünket nem értesítette. Sajnos, olvasónknak — s lehet másoknak is — bosszúságot okozott a tej bisztró lehúzott redőnye, s ezért joggal címezte nekünk haragos levelét. a Legfelsőbb Bíróság A MÁV felelős a csomagmegőrzésért Egy vidéki gyár alkalmazottja Budapesten átutazóban poggyászát a Keleti-pályaudvar automata csomag- megőrzőjében helyezte el. Amikor azonban dolgai végezte után kinyitotta, megdöbbenve látta: a rekesz üres. Ezért kárának megfizetéséért a MÁV ellen pert indított. Az Államvasutak azzal védekezett, hogy az automata csomagmegőrzőben elhelyezett tárgyak elvesztéséért csak vétkesség esetén felelős. Ez nem terheli, tehát a kárt nem tartozik megtéríteni. Az elsőfokú bíróság ezt az érvelést elfogadta, és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megváltoztatta, a MÁV-ot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. — Helytálló a MÁV védekezése, hogy a rekeszekben elhelyezett tárgyakért csak vétkesség esetén felelős, de- azt, hogy vétkes-e, nem a károsultnak kell bizonyítania, hanem a vasútnak kell kimentenie magát, és bizonyítani, hogy az elvárható módon járt el — hangzik az ítélet. Ez azonban nem állapítható meg. Nem elég, ha automata-rekeszeket bocsát rendelkezésre, hanem a csomagok megőrzéséről is gondoskodnia kell. Ennek a kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy minden rekeszt olyan zárral lát el, amit más nem nyithat ki, vagyis eltér az általában használatos szerkezetektől. A technikai fejlettség mai színvonala mellett nincs akadálya ilyen zárak felszerelésének, és ez a MÁV-tól mindenképpen elvárható. Miután ezt elmulasztotta, őrzési kötelezettségét megszegte, és a csomag elvesztéséből eredő kárt megtéríteni tartozik. Egyetemi hallgatónak jár-e gyermektartásdíj? — Egyetemi hallgató fiamat elvált feleségem teljesen elidegenítette tőlem, semmi kapcsolatot nem tart velem, sőt nemrég rendkívül durva hangú levelet írt nekem, amelyben második feleségemet is sértegette — adta elő egy művezető a járásbíróságon. Ezért kérem a bíróságot, mentesítsen a gyermektartásdíj fizetése alól. — Nem én, hanem a volt férjem magatartása idegenítette el gyermekünket apjától — replikázott az asszony. A járásbíróság az apát gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, mert úgy találta, hogy a fiú nem érdemtelen arra. Az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — Az egyetemi tanulmányait folytató nagykorú gyermeket a szülő nem köteles eltartani, ha nemcsak vele, hanem közeli hozzátartozójával szemben is súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít — mondta ki a határozat. Az ilyen korú gyermekektől fokozottabban elvárható, ne csak anyagi igényt támasszon, hanem a családi kapcsolatnak megfelelő magatartást is tanúsítson. Abban a korban van, amikor viselkedésének helyes vagy helytelen voltát, valamint annak következményeit el tudja bírálni. Aki ezt nem tartja be, nem méltó a törvényen alapuló tartásra. Ilyen esetben azonban gondosan vizsgálni kell, hogy a kifogásolható magatartást mi váltotta ki. Ebben a vonatkozásban a szülőnek gyermekével való kapcsolatát is figyelembe kell venni, mert az érvénytelenség csak a kettőjük közt kialakult viszony alapján bírálható el. — Az apa csatolta az általa kifogásolt levelét, ami a kapcsolat végleges megromlását idézte elő — hangzik tovább a határozat. Az anyát és a fiút terhelte annak bizonyítása, hogy ezt a súlyosan elítélendő viselkedést valóban az apa magatartása váltotta ki. Ezt azonban az ügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták, ezért az új eljárásban tisztázni kell. Meg kell hallgatni a fiút is. Az anya állításával szemben ugyanis a húszéves gyermek lelki egyensúlyát nem borította volna fel, ha már az elsőfokú bíróságok idézésének eleget tesz, és a tárgyaláson megjelenik. Éppen ellenkezőleg: bírói kioktatás után megkísérelhető az ellentétek megszüntetése. Azt is meg kell állapítani, igaz-e az apa állítása, hogy elvált felesége idegenítette el tőle gyermekét. Amennyiben az új eljárás során az derül ki, hogy a fiú a tartásra érdemes, ennek összegét a szülő teherbíró képessége, a gyermek szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani, de tekintetbe kell venni azt is, kap-e állami vagy társadalmi támogatást, és az anyától mennyiben várható el, hogy a továbbtanulás költségeihez hozzájáruljon. Válás 35 év után A házasság 35 évig tartott, felneveltek három gyermeket, amikor megkezdődött a válóper. Az asszony arra hivatkozott, megsokallta férje durvaságait, a veréseket. A tanyát, amelyben laknak, ő örökölte, de később közösen bővítették, és felnőtt, családos gyermekeik is ott élnek. A járásbíróság a házasságot felbontotta, és a ház használatát közöttük megosztotta. Fellebbezésre a megyei bíróság a ház kizárólagos használatára a feleséget jogosította fel, míg a férjet kötelezte, hogy tizenöt nap alatt távozzék; elhelyezéséről magának kell gondoskodnia. Döntését azzal indokolta, hogy a tettlegességek miatt lehetetlen egy házban lakni. A jogerős ítéletnek csak a lakáshasználatra vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. A határozat indokolása szerint a házasság megromlását mindkét fél magatartása okozta. A korábbi tettleges- ségeket a megyei bíróság tévesen tekintette olyan súlyosnak, ami az elvált házastársak között a ház megosztott használatát lehetetlenné tenné. A férj már hosz- szabb ideje nem viselkedik úgy, ami a bérlőtársi jogviszony megszüntetését vonná maga után. Közös tulajdon esetén ilyen döntés csak akkor indokolt, ha a lakás — terjedelme vagy beosztása, illetve a felek közti rossz viszony miatt — megosztva nem használható. Még ha az ingatlan az asszony kizárólagos tulajdona, akkor is súlyos méltánytalanság volna a férjet távozásra kötelezni. A ház terjedelme és beosztása a megosztott és jól elkülönített használatot lehetővé teszi. — Mindezek miatt a jogerős ítélet törvénysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni, és új bizonyítási eljárást kell lefolytatni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Nincs tisztázva, a tanya az asszony külön vagyona-e vagy mint a házasság tartama alatt történt építkezéseket figyelembe véve, közös tulajdon-e. Az új eljárás során azt is meg kell állapítani, hogy a házban a gyermekeik is ott laknak-e, mert akkor őket is- perbe kell hívni. Hajdú Endre