Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-11 / 8. szám

1984. JANUÁR 11. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 | A. tévé l Képér nyoj ie előtt ! i A szegedi téli kikötőbe vontatták az úszóházakat, tanyahajókat és a vízibuszokat, hogy a védett öbölben készítsék elő a vízijárműveket a tavaszi szezonkezdetre Szá m ítástech n i ka és képzőművészei Unalmas-e a csak beszélő ember? Vannak, akik nem kedve­lik a televízió vitaműsorait; azokat, amelyekben néhány ember, vagy épp csak kettő cserél gondolatokat egymás­sal esetleg egy teljes órán át. Mondván: a csak beszélő ember szürke látvány a kép­ernyőn, tehát unalmas. S eb­ben van is olykor igazság. Ha azonban amiről beszél- ' nek, amiről folyik a szó, te­hát a tárgy érdekfeszítő és időszerű, sőt életbe vágó, akkor nincs helye-tere az unalomnak. Az elmúlt hét több példával is szolgált rá. Kedden a Stúdió ’84, szerdán a Memento móri, pénteken a fiatalok műsora, de ide so­rolhatnánk az Osváth Júliá­val készült beszélgetést is, két estére osztva. Formát bontott a Stúdió ’84 — megszületése óta nem először — idei első jelentke­zésében rendhagyó módon egyetlen interjú képezte tárgyát, a főszerkesztőnek és a Kulturális Minisztérium államtitkárának dialógusa. Két hangra „írott” publicisz- .tdka, amely a gaz/iaságilag újonnan szabályozott kultu­rális élet lényeges kérdéseit ölelte fel s megcélozta egy­ben valamennyi achitleszi, azaz sérthető pontját. Izgal­mas dialógus többek között arról, hogy a fokozott gaz­daságosság nem hat-e majd ki károsan az igazi értékek megszületésére és elterjesz­tésére, nem segíti-e majd elő a kultúra elü zl éti esed ősé­nek felerősödését, továbbá arról, miként érvényesíthe­tők maradéktalanul — a reá­lis veszélyek ellenére — szo­cialista kultúrpolitikánk cél­kitűzései. És így tovább, va­lamennyi kérdés és a reája adott válasz, mely inkább hasonlított a hangosan gon­dolkodáshoz — helyesen —, semmint kiélezett vitárai, nem hagyott kétséget afelől, hogy a nehezebb gazdálkodá­si viszonyok közepette, ami­kor a nemzeti jövedelem sze­rény növekedése szab hatá­rokat elképzeléseinknek, megnő azok felelőssége, akik közvetlenül irányítanak egy- egy kulturális intézményt, vállalatot, műhelyt. Hisz a központi elvek végrehajtása elsősorban a helyes, a felté­telekhez mindenkor okosan igazodó gyakorlaton múlik majd. Ezt a tanulságot egy­értelműen sugallta az egyéb­ként több kérdésben is vitá­ra serkentő beszélgetés, amely húsbavágóan érdekes volt. Memento móri Közismert, vannak témák, amelyekről nem szívesen be­szélünk, pedig nagyon is tudjuk, hogy léteznek, sőt érezzük is olykor létezésüket. Ilyen például a halál, amely egyszer bennünket is elér, a születés és elmúlás dialekti­kájában az élet törvénysze­rűségeihez tartozik. A tele­vízió most bátor cselekedet­re szánta el magát: négyré­szes stúdióvitát rendez erről a kényesnek mondható fo­galomról — jeles szakembe­rek, filozófusok, orvosok, pszichológusok, teológusok, esztéták bevonásával. Ahogy a Memento móri — ez a mű­sor címe, emlékezz a halál­ra, fordíthatnám kissé pon­gyolán magyarra — készítői vallják, megkísérlik a halál gondolatának „újra társadal­masítását”, azaz úgy kíván­nak szólni róla, hogy oszlas­sák a körülötte meglévő misztikus homályt és a torzí- tó-rémítő előítéleteket. Bár­milyen furcsának tűnik:, iga­zi tartalmának kibontásával „emberivé” avatnak egy többnyire ijesztő képben je­lentkező fogalmat. A vita el­ső részét látva — szerdán késő este a 2-es csatornán, lám, még a televízió is óva­tos és óvatoskodó, különben miért is utalta volna a napi műsor perifériájára — gon­dolatilag igényes vállalkozás, sokféle szempontból több ol­dalról közelít „törékeny” tárgyához, nem kerülve el az ellentétes állapotok felvonul­tatását, szembesítését sem. S ettől valóban izgalmas, igazi csemege a szellemnek, a gondolkodásra szívesen hajló nézőnek. Érdekes mód az emberi lét nagy kérdéseit feszegette és feszegeti két hét múlva is a fiatalok vitaműsora, a Péntek esti randevúban; a boldog élet, a boldogság titkait für­készi. A különbség, hogy er­ről viszont nap mint nap szó esik közöttünk, munkahe­lyen, baráti körben, minde­nütt. S legfőképp a fiatalokat izgatja, körükben gyakori beszédtéma. A Péntek esti randevú tehát politikusán választott, amikor ebben az időszerű témakörben példák sorával és különböző életfel­fogások kiélezett ütközteté­sével keresi arra a kérdésre á választ, hogy vajon mi is teheti igazán boldoggá az embert. Nem általában, a „kincs, bír, gyönyör” költői szintjén, hanem a fogalom nagyon is hétköznapi vonat­kozásaiban, a köznapi dolgok ígéretében. Milyen szemléle­tes volt például a divatos manöken és a neves Győri Balett szólótáncosának; egy­más mellé állítása az élet, a boldogulás járható útjainak lehetőségeként. És milyen elgondolkodtató arra vonat­kozóan, hogy az anyagi el­ismerés mennyire nincs sok esetben egyenes arányban a befektetett energiával, em­beri munkával! Lám, egy di­vatkisasszony többszörösét megkapja annak — pedig csak egy könnyű mutatvány részese —, mint amit egy táncos keres, fizikailag is megterhelő művészi munká­val. Természetesen az anya­giak mellett ott a hírnév — érveltek egyesek —, amely ha idővel el is szállhat, de azért a művészi sikereké messzebbre ér. De lehetne ezt a gondolatot tovább for­gatni „agyunk bográcsában”, más is kisülhetne belőle. S a mostani Péntek esti randevú legfőbb erénye ez a gondola­ti nyitottság, amely demok­ratikus módon ingerel a vé­leménynyilvánításra. Nem befejezett tényeket közöl, nem kinyilatkoztat: gondol­kodtat. A műsorvezető, Ve­rebes István nem egyszer hosszabb szünetet tart egy- egy hozzászólás után, mint­ha csak azt várná, hogy ben­nünk, nézőkben is jól elfész­kelhesse magát az elhangzott vélemény. Élet, remény, bol­dogság, ‘vágyak — e körül mozognak a kérdések. Nem ijs mozognak. kavarognak, forrnak. A felszínen látszó­lag nyugodt minden, de érez­ni a felszín alatt feszítő erő­ként nyugta'anító feszültsé­geket. Szigorúság és derű És végül az Osváth Júliá­val készült beszélgetésről — hisz az előbbiekhez akár csatlakozhatna is ez a port­rénak is beillő „kerti dis­kurzus”; amelyben a mű­vésznő meglehetősen nyersen mondta ki igazát: életről, művészetről, sikerről. Csak úgy áradt belőle a szigorú­ság és ugyanakkor a kedély! A lényeges dolgok iránti fel­tétlen tisztelet szigorúsága, ugyanakkor szavai mögül fel-feltört a művészetben örömét lelő ember aranyló derűje. A színpad hajdani királynője — Ferencsik il­lette őt ezzel a jelzővel — ott, a kerti széken is úgy festett, mint egy királynő, aki nem babérjain trónol — akit kiküzdött sikerei tesz­nek joggal büszkévé. Nyílt, őszinte embersége imponált. Jó, hogy viszontláthattuk az immár csak könyveinek, zon­gorájának élő, a világtól kissé elhúzódó Osváth Júliát — akinek csodálatos hangja emlékezetünkből sohasem tűnhet el. VM. Segíti az oktatást, tanulást Történelmi fogalomgyűjtemény szakközépiskoláknak A megfelelő történelem szemlélet és világnézeti lá­tásmód csak szilárd ismere­tekre épülhet, szükség van az alapvető fogalmak helyes értelmezésére, tisztázására. A mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola pedagógusai Csabai János, dr. Gombás István és dr. Toimay Gábor a fentiek megkönnyítésére, a szakközépiskolai oktatás­ban jól hasznosítható kisle­xikont 'álllíkjttak össze, amelyben a legfontosabb történelmi alapfogalmak ma­gyarázatát, értelmezését ad­ják. A történelmi fogalom- gyűjtemény a tantárgyi kö­vetelményekhez igazodva nem „kész” és szóról szóra megtanulandó definíciókat tartalmaz. A meghatározá­sokban a szerzők azokat a tartalmi jegyeket emelték ki. amelyek ismeretét lénye­gesnek tartják. A címszavak után következő magyaráza­tok rövidek, ugyanakkor a tankönyvek helyenként hiá­nyos információs anyagát is kiegészítik. A könnyebb tá­jékozódást betűrend segíti, a szócikkek végén római szá­mok jelölik, hogy az adott fogalom melyik osztály tan­anyagához tartozik. A fogalomgyűjtemény el­sősorban a szaktanárok mun­káját segíti, de haszonnal forgathatják az érdeklődő diákok is. Előnye még. hogy összegyűjtve, egy helyen tar­talmazza az egyébként szét­szórtan, lexikonokban, kézi­könyvekben fellelhető törté­nelmi alapfogalmakat. Megjelenése a Szolnok megyei Pedagógustovább­képző Intézet gondozásában hamarosan várható. A magyar népművészet műhelyei Az idén is megrendezik a népművészeti nyári egyete­met Zalaegerszegen. A júli­us 9-től 18-ig tartó kurzuson a magyar népművészet mű­helyeivel ismerkedhetnek meg a hazai és külföldi hall­gatók. Többek között a népi hímzés, a népviselet, a ke­ménycserép- és porcelánké­szítés, fafaragás, bőrkikészí­tés, szíjgyártás műhelytitkai­ról hangzanak el előadások. Megismerkedhetnek a részt­vevők a magyar lakodalmi szokásokkal, népi táncokkal és a hangszeres népzenével is. Az elméleti foglalkozáso­kat a göcseji falumúzeum szakmai bemutatói, tánc- és dailtanulás, szakmai kirán­dulások, valamint kulturális programok egészítik ki. A közelmúltban jelentős szakmai és közönségsikert aratott a Budapest Galéria kiállítása, amelyen hazánk­ban első íziben mutatták be a számítógép-technika és a grafika lehetséges kapcsola­tait. A kiállítás tapasztalatai alapján megállapítható — mint azt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségé­ben az MTI munkatársának elmondták — hogy a számí­tástechnikai eszközök alkal­mazása több területen jelen­tős támogatást adhat a mű­vészeti alkotómunkához. Fel­ismerve a téma fontosságát, a képzőművész szövetség fel­vette a kapcsolatot az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, s az eddigi ta­pasztalatokból kiindulva a közeljövőben tanfolyamokat szervez az érdeklődőknek. A számítógéppel vezérelt grafikai eszközök az utóbbi néhány évben világszerte el­terjedtek. s a hazai kutatási és fejlesztési eredmények is biztatóak. Kezdetben első­sorban a mérnöki tervezés­ben alkalmazták, és a beren- dczések felhasználása eddig Az elmúlt esztendő végén hirdette meg népünk olvasó­vá nevelésében érdekelt ti­zenhárom szerv az új Kell a jó könyv olvasópályázatot. Mint az előző, ez a mostani is hazánk felszabadulásának kerek évfordulójához kötő­dik s egyértelműen a szovjet­orosz irodalom jeles alkotá­sainak elolvasására ösztö­nöz. Most is 30 ajánlott mű kö­zül kell hatot kiválasztania annak az olvasónak, aki vál­lalkozik arra, hogy műven­ként 3—3 kérdésre választ adjon, vagy a neki legjobban tetsző műről, esetleg művek­ről 3—10 oldalnyi terjede­lemben véleményét, olvasás közben támadt gondolatait leírja. A hat mű olvasáson alapuló ismeretét megköve­telő hatszor három kérdést helyesen megválaszolok kö­zött 5 fődíjat sorsolnak ki. HI-FI torony, stereo rádió, 10 ill. 6000 Ft értékű külföldi utazási utalvány és számos értékes jutalom várja a sze­rencsés nyerteseket. Az írásos pályázatokat be­küldők legjobbjai hat-, négy-, ill. kétezer forintot kapnak s további 50 000 fo­rint értékű könyvjutalom jut az utánuk következőknek. Természetesen ugyanazon ol­vasó részt vehet mind a pá- -lyázati lapok kitöltésében, mind az írásos pályázaton. Mindazok, akiket érdekel a pályázat, forduljanak tele­pülésük vagy munkahelyük elsősorban a fejlesztési fel­adatokhoz kapcsolódott, pe­dig a rendszer — úgy tűnik — szélesebb körben alkal­mazható. A művészeknek a számítógépes grafika iránti érdeklődése új jelenség, azt mutatja, hogy a művésztár­sadalom fogékony az új tech­nikára. Az is nyilvánvaló­nak látszik, hogy a grafikai eszközök továbbfejlesztésé­hez feltétlenül szükséges az alkotóművészek kifinomult esztétikai érzéke, fantáziája és látáskultúrája. A gép segítheti az ipari formatervezést, a reklámgra- fikát, a tipográfiát, a térkép­es rajzfilm-előállítást, az építészmérnöki gyakorlatot, s még számtalan más. vizuális megjelenítést igénylő terüle­tet. A művészek a tervezett fo­lyamatos, klubszerű találko­zásokon számítástechnikai szakemberek segítségévéi is­merhetik majd meg a kom­putertechnika műhelytitkait. közművelődési könyvtárához, ahol az ajánlott könyvek jó­részét megtalálják, s ott je­lenthetik be részvételi szán­dékukat is. A pályázati la­pokhoz is ott lehet hozzájut­ni, s oda kell leadni a kitöl­tött lapokat és az írásos pá­lyázatokat is legkésőbb 1984. november 1-ig. Nem véletlenül írtam, hogy a könyvtárakban az ajánlott könyvek jórésze megtalálha­tó. Miért nem valamennyi, kérdezhetné joggal minden olvasó. A válasz egyszerű: a pályázat könyveinek egy ré­sze csak 1984-ben, tehát a • most következő hetekben, hónapokban jelenik meg. De a pályázatban részt ve­vő könyvek egyike sem ré­gibb kiadású 1982-nél. Még a klasszikusok is új, 1983— 1984-es kiadásban várnak ol­vasóinkra. Az elmondottakból követ­kezik, hogy az olvasópályá­zat könyvei között ott talál­juk az orosz irodalom néhány klasszikus, de talán keveseb­bet forgatott alkotását. Így Bakunyin Gyónását, Csehov válogatott elbeszéléseit. Dosz­tojevszkij Bűn és bűnhődé- sét, Gogol művét, Az őrült naplóját, Puskin Anyeginjét és Tolsztoj Anna Kareniná- ját. Képviselve van az olvasó­pályázat könyvei közt a szov­jet irodalom egy-két ma már szintén klasszikussá vált da­rabja is. Köztük Gorkij drá­mái, Ilf-Petrov Tizenkét szé­Oktatási kisvállalat Csepelen A közelmúltban alakult CSM Oktatási Vállalat kis­vállalati formában szervezi a szakemberek képzését és továbbképzését, s nemcsak az önállósult csepeli vállalatok­nál, hanem más budapesti és vidéki iparvállalatoknál is. A Csepel Művek múlt évi átszervezéséig a CSM Okta­tási- és Társadalomtudomá­nyi Intézet látta el a Művek dolgozóinak szervezett okta­tását. A társadalomtudomá­nyi ismeretek oktatását az egyes vállalatoknál szervezik meg, és a most alakult kis­vállalat szakmai ismeretek terjesztésével foglalkozik. Az idén 120—130 féle tanfolya­mot szervez, másfélszer any- nyit, mint a korábbi években. Ezek felét elsősorban a most már önálló csepeli vállalatok dolgozóinak, a többit más megrendelőknek. Az igé­nyeknek megfelelően egye­bek között a robottechnikát, a kazánfűtés szabályait és a vállalati gazdasági munkakö­zösségek elszámolási rend­szerét sajátíthatják el a dol­gozók. Változnak az oktatási módszerek is. alkalmazni kí­vánják a videó-technikát, a hangos diavetítést. Minden korábbinál nagyobb az ér­deklődés a kisvállalat nyelv- tanfolyamai iránt, ezért mo­dern eszközökkel szerelték fel a laboratóriumokat. Ter­vezik, hogy külföldi megren­deléseknek is eleget tesznek, programjaikat a TESCO-val egyeztetik, és azon keresztül ajánlják. Az oktatási vállalat ön­fenntartó intézményként mű­ködik, ezért nyereségre tö­rekszik. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha oktatóprog­ramjai igazodnak főleg a csepeli, de más vállalatok, gyárak és üzemek fejlesztési •elképzeléseihez, technológiai felszereltségükhöz, gyárt­mányszerkezetükhöz és szak­ember-utánpótlási igényeik­hez. Ezért az egyes vállalatok oktatási terveit egyeztetni fogja saját programjaival, tematikájával, és szükség esetén előkészítő tanfolyamo­kat is indít. ke, Solohov Csendes Donja. A pályázat meghirdetői törekedtek arra is, hogy mind a legfrissebb, témában is rendkívül változatos szov­jet-orosz műveket, mind pe­dig a Szovjetunió nemzetisé­geinek világszínvonalat el­érő irodalmi alkotásaira is felhívják a figyelmet. Ezért találkozik majd az olvasó Ivanov, Katajev, Moszkalen- ko, Trifonov, Tyihonov és Zaligin írásaival éppúgy, mint Ajtmatov, Csiladze, Kroos, Okudzsava vagy Unt műveivel. Ügy vélem, még ez a ko­rántsem teljes lista is meg­győz arról, hogy a legkülön­bözőbb ízlésű és érdeklődé­sű olvasók mindegyike meg­találja majd a neki tetsző műveket. Hogy ez valóban úgy történjék, abban segíte­nek majd a könyvtárosok, az általuk szervezett ankétok, irodalmi estek, a helyi és az országos sajtó, a rádió és a tv is. A dolgok természetes rendje szerint az 1985. ápri­lisában rendezendő díjkiosz­táson nem minden pályázó iratkozhat fel a nyertesek lis­tájára. Mégis — merem ál­lítani — minden pályázó nyertes lesz annak a lelki épülésnek, szellemi gyönyö­rűségnek, ismeret- és látókör­bővülésnek a révén, amelyet a Kell a jó könyv olvasópá­lyázat valóban jó könyveinek elolvasása jelent. Szurmay Ernő KELL A JÓ KÖNYV Új olvasópályázat felszabadulásunk 40. évfordulójára

Next

/
Thumbnails
Contents