Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-10 / 7. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUAR 10, Parkok, szobrok, szökőkutak Szolnokon Szeplöivel együtt is szép Száz Játszótér (de milyen?) A témához, mint a futballhoz mindenki ért. Szolnok közterületeiről, parkjairól, tereiről van szó. A hirtelen nagyot nőtt megyeszékhely képe — szinte törvényszerűen — felemás, furcsa: „városszépítészetileg” egyik-másik része központilag is jóL „eltalált” rendező elvre utal, míg a város más, s nem is jelentéktelen részletei, alapvető köztisztasági problémákat vetnek fel. Nézzük például a Széchenyi lakótelepet. Többnyire lehangoló a kép: nem is a beton-, aszfalt-, kő- és fémhulladékot „virágzó”, kínlódva begyepesített területek, s nem a házak közé tuszkolt garázsok ötlenek elsősorban szembe, hanem a szelek által ide-oda, mindenhova lerakott szemét, papír és műanyagcafatok; vagyis a köz- tisztaság. A lakók számához viszonyítva kicsi játszóterek, befásított területek „életkorukhoz” képest igencsak leromlottak : a helyszűkében szenvedő gyerekek a fiatal fákon próbálják ki erejüket, vagy ott futballoznak, ahol éppen tervszerűen gyepesítettek. Évek óta mindössze annyi a változás, hogy — néhány hónappal ezelőtt — az úgynevezett övárok fölé el1 helyeztek egy hidat, ezen keresztül végre birtokba vehették a szomszédos „ősgyepet” a lakótelepi gyerekek. A Széchenyi más részei sem tükröznek boldogítóbb képet. A bontás alatt lévő régi disznópiac, az Aranykanna ABC környéke, a WC nélkül (!) kialakított piac — a környezetrendezés ideiglenességeit mutatják. S noha mindehhez hozzátartozik, hogy a K. Bozsó Károly úti iskola előtti park és játszótér a rendezettség jegyeit viseli, s imitt-amott a lakók keze- munkája sem ment veszendőbe — a lakótelep összképe meglehetősen vigasztalan. Némiképp rendezettebb a Várkonyi téri, a Vosztok úti, a József Attila úti lakótelep. * * * Szolnok parkjainak, tereinek összes felülete mintegy egymillió négyzetméter. Ennek egy része „esetenként gondozott”. Az összes terület fenntartására évi 4,5 millió forint áll a tanács város- gondnoksági csoportja rendelkezésére. Egy négyzetméterre tehát 5 forint 27 fillér. Ez alig van alatta az országosan elfogadott és „ajánlott” összeg — felének (12 forint négyzetméterenként). A Szolnokéhoz hasonló lélekszámú Szombathelyen ugyanekkora parkterületre — évi 9 millió forintot költenek. Viszont — hogy a kép még vegyesebb legyen — Szolnokon 100 játszótér van, míg a jóval nagyobb Szegeden csak 70. Mindez persze csak játék a számokkal: nem ismerjük, mennyi virágot ültetnek Szombathelyen és Szegeden, Szolnokon minden évben félmillió forintot költehek —• csak virágokra. És így tovább, sorolhatnánk a példákat, ellenpéldákat — alátámasztva összegekkel, négyzetméterekkel. Azt tegyük hozzá: az indulatos és türelmetlen szolnoki „átlagpolgár” észreveszi, hogy utcájából már megint nem vitték el a szemetet két napig, de ugyanő örül annak is, amikor családostul elmegy a Tiszaligetbe, hogy szőkébb pátriájának vannak csodálatosan szép, a természettől el nem szakadt területei! Észreveszi és felháborodik, hogy a Pelikán szálló és a művelődési központ között meglehetősen. sokáig burjánzik a gaz — aztán ismét hosszú idő kell hozzá, hogy felfedezze — az új és szép téren (amely majd Györfi Sándor szobrával lesz teljes) kellemesen lehet üldögélni, pihenni a napsütésben. Egy szolnoki rádiós fórumon megkérdezték: hová lettek a Kossuth tér szökőkútjai? A városi tanács válasza: már elkészültek a tervek a kutak helyreállítására. (Igaz: a megvalósításhoz városi köz- intézmények, szocialista brigádok, üzemek összefogására van szükség.) * * * Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amely időszámításunk után 1975- ben ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját... De szép is volt! — sóhajthatnak a szolnokiak, hallgatván a való mese első sorait. Nem mese volt, igaz volt az is, hogy egy fiatal kertészmérnök diplomamunkáját a Művésztelep előtt lévő Gutenberg tér szoborparkká való átalakításáról készítette. A szakemberek szerint szép, emberléptékű terv volt ez, illeszkedő a városképhez; egyszersmind kifejező szimbóluma lehetett volna annak a nem mindennapi ténynek, hogy Szolnok — a képzőművészet régi városa A „többlépcsős” terv az adqtt környezethez alkalmazkodott: az utakhoz, a házakhoz, a nagyranőtt fákhoz. Amit „hozzátett” a tervező: néhány vidám, csobogó szökő- kutacska — és a Szolnoki Művésztelepen élő művészek szobrai. A terv — a 900. évforduló hevületében — sikert aratott. A városi tanács kezdeményezésére hozzáláttak a megvalósításhoz: jelentős költséggel átalakították a Gutenberg teret — helyükre kerültek a cementlapok, gyepesítettek. A Kisújszálláson élő szobrász, Papi Lajos kőből faragott Kuoorgó című kisméretű szobrát föl is állították. S ezzel véget ért a lendület. Epilógusa a Gutenberg térnek: ma már Papi Lajos szobra sincs ott — vandálok megrongálták. A tér torzó maradt. Milyenek hát a város közterületei? A kérdésre aligha adnának két egyforma választ Szolnok lakói. (A bevezetőben a labdarúgáshoz hasonlítottuk a témát.) Egy bizonyos, ez a hirtelen megifjodott, nehezen öltöztethető „kamasz” város: a lakóié. Tehát; nekik- nekünk szép, még szeplöivel is az. Reménykedünk, hogy előbb-utóbb eltűnnek majd a szeplők is. Vágner János Lakások, iskolák Tolnában Az új esztendő első napjaiban a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Szekszárdom három tízemeletes ház — össfzesen 186 lakás — Paikson 62, Dombóváron 45 lakás készítéséihez láttak hozzá és egy-egy garzonházat építenek Szekszár- don és Paikson. A lakások mellett még két iskolát is készítenek; a vállalat kőműveseinek többsége e helyeken dolgozik, hogy a tanévkezdésre elkészüljön a huszonnégy tantermes bonyhádi és a tizenkét tantermes mágocsi iskola. Találkozó a Tallinnban Pótszilvesztemel kötötte össze szombaton közös ünnepségét a Hallássérültek és a Vakok megyei szervezete. A Nemzeti-Tallinn étteremben megtartott lialálkoeóra hivatalosak voltak azok a társadalmi aktívák, pártoló tagok is. akik a két szervezet munkáját támogatják. Az ünnepi vacsora előtt hangulatos műsorral kedveskedett a szajoli asszonykórus és a hallássérülteik martfűi csoportja. tjj artézi kutat fúrnak Alattyánon. A kút — amely mintegy másfél millió forintba kerül — hosszú időre megoldja a község jelenlegi ivóvízgondját Korszerű postahivatallal gyarapodik a megye. A Debreceni Postaigazgatóság ezúttal Alattyánban építtet mintegy másfél millió forintos költséggel új hivatalt. A kivitelezési munkákat a Jászsági Építőipari Szövetkezet végzi Elkészült a FEOR Nyolcszáz foglalkozás, hétezer munkakör ElSadás Martfűn fl hiszékenység vámszedéirül Népszerű a martfűi fiatalok körében az ifjúsági szórakoztató központ, amely kedd és csütörtök kivételével minden nap várja őket: hétfőn, szerdán és pénteken 17 órától 20 óra 30-ig, szombaton és1 vasárnap 15 órától 20 óra 30 percig. A nyitvatartási időben társasjátékok, ügyességi és logikai játékok kölcsönözhetők, de zenehallgatással is szórakozhatnak a résztvevők. A központ gondoskodik külön programokról is, holnap este fél hétkor például a hiszékenység vámszedőiről hangzik el előadás. De érdekesnek ígérkezik a január 25-i téma is, amely a szülők megszólításával foglalkozik. Százmillióért épül Szennyviz- iszap-égetö mii Budakeszin Befejezéséhez közeledik Budakeszin az iszapégető mű építése: a csaknem száz millió forint értékű beruházás révén lehetővé válik a budakeszi és környékbeli szanatóriumok szennyvizének tisztítása, valamint a szennyvíz- iszap maradéktalan megsemmisítése. A világviszonylatban is korszerűnek számító technológia bevezetését a környezetvédelmi szempontokon kívül az indokolta, hogy a 60- as években készült, elsősorban a kórházak szennyvizére tervezett tisztítómű már nehezen tudta ellátni feladatát. Időközben ugyanis a kórházak főgyűjtőcsatornájára a települést is „rácsatolták”, s ezáltal a tervezett napi 1860 köbméter szennyvíz helyett a hetvenes években már 2500— 3000 köbmétert kellett megtisztítani. Ezt ugyan megoldották, ám a nagy mennyiségű szennyvíziszap hagyományos módon való feldolgozása — a szikkasztás és talajba temetés — egyre nagyobb gondot okozott, ezért döntöttek a szennyvíziszap elégetése mellett. A Fővárosi Csatornázási Művek beruházásához harminchatmillió forinttal a Pest megyei Tanács is hozzájárult. Az építkezés 1980. második felében kezdődött a mély- és magasépítési munkákat a beruházó Fővárosi Csatornázási Művek, a technológiai szerelést a Szellőző Művek szakemberei végezték. Három és fél év alatt elkészítették az iszap vegyszeres kezeléséhez szükséges tározókat. technológiai berendezéseket. új gép- és kazánházat építettek, helyére emelték a sváici Ghelfi cégtől vásárolt. 1.32 méter átmérőjű hat méter hosszú csőkemencét, amelyet gázzal lehet 1200 fokra hevíteni. A kemencéhez tartozik — a füstgázok elvezetésére — egy huszonöt méter magas kémény is. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei — az új bérbesorolási jogszabályok figyelembe vételével — ösz- szeállították a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) módosított változatát, amely 1985. január 1-től szolgál a foglalkozási, munkaköri besorolások alapjául. A FEOR egységes számjelrendszerrel jelöli a dolgozók foglalkozását, lehetőséget adva a keresők teljes körének csoportosítására foglalkozás, munkakör és beosztás szerint. Az új rendszerezés mintegy 800 foglalkozást, ezeken belül 7 ezer munkakört sorol fel. A nyilvántartott foglalkozások, illetve munkakörök száma nemigen változott 1975 óta, amikor az egységes rendszer első összeállítása készült, mindössze néhány új foglalkozás „született”, köztük az atomerőművi főberendezés-, illetve segédberendezés-gépész, gépkezelő. A módosítások főként az átcsoportosításokat, a munkakörök pontosítását, esetenként ösz- szevonását jelentik több mint ezer foglalkozásnál, illetve munkakörnél. A legtöbb változás az egészség- ügyi dolgozók besorolásában lesz: az eddigi 740 egészség- ügyi munkaköri megnevezés az új rendszerezésben 240- re csökken. Jelentős változás az is, hogy a három műszakban dolgozók, közvetlenül a betegekkel, gondozottakkal A szűkösebb anyagi lehetőségek miatt új beruházások helyett többnyire csak a már folyamatban lévők folytatására futja az idén a vasút erejéből. Két új utascsarnok építésének megkezdésére van mód, s több állomáson folytatódik a rekonstrukció, a felújítás. Az új csarnokok közül az egyik a Kelenföldi pályaudvar nemrégiben elkészült utasaluljárója mellett épül fel. A mintegy 120 millió forintos beruházás előkészítése már a múlt évben megkezdődött, s az idén hozzáfognak az építkezéshez. A tervek szerint 1986—87-ben már az új épületben fogadják az utasokat. Addig a régi állomásépületet olyan állapotba hozzák, hogy a jelenleginél jobb körülményeket teremtsenek a vonatra várakozóknak: kívül-belül tatarozzák az öreg állomást, elvégzik a szükséges átalakításokat. Idei feladat az új fonyódi állomás építkezésének megkezdése is: a régi, rossz épületet tavaly lerobbantották. A 37 milliós új foglalkozó ápolók, szülésznők, gondozók fizikai munkakörbe kerülnek. (Ezt az indokolja, hogy jelenlegi besorolásukban nem kaphatnak műszakpótlékot). A termékszerkezet átalakulása, a technológiák, valamint a vállalatok szervezeti változása miatt számos fizikai munkakört is módosít az új nomenklatúra, illetve egyes szakterületeken összevonja a túlrészletezett bontást. Bebizonyosodott, hogy némely munkaköröket nem indokolt külön feltüntetni, hiszen esetenként — a munka jellegéből adódóan — a különféle tevékenységek ösz- szefonódnak. A fizikai dolgozók körében a legtöbb besorolásbeli változás az építőiparban történik, ahpl 64 munkaköri megnevezés szűnik meg ésszerű összevonások, átcsoportosítások révén. A módosított FEOR bevezetésével megszűnik egy eddig használatos, nehézkes és magyarosnak sem mondható kifejezés: a „nem fizikai” foglalkozás. Ennek használatát korábban azzal indokolták, hogy számos foglalkozás nem tekinthető egyértelműen sem szelleminek, sem fizikainak. Mivel azonban e magyartalan kifejezésnek nem volt különösebb gyakorlati haszna, az új nomenklatúrában ismét a két alapkategória, a szellemi és a fizikai dolgozók kifejezés szerepel. beruházás kiviteli terveit már készítik, a csarnok átadása 1986 nyarára várható. Már megkezdett építkezést folytatnak és fejeznek be ebben az évben Sárospatakon, ahol 70 millió forintot költenek új állomásépület létesítésére. Kaposvárott 4,4 millióért építik az új megállót, a munkák még az idén befejeződnek. Hortobágyon átépítik a régi utasfelvételi épületet; nagy gondot fordítanak arra, hogy a megállóhely illeszkedjék a nemzeti park hangulatába, s alkalmazkodjék az idegenforgalmi igényekhez. Mintegy hatvan állomásépületet újítanak fel; egyebek között a miskolci Tisza pályaudvaron, Recsk—Parádfürdőn, Pécsett, Lepsényben, Baján, Szentesen, Tisza- lökön, Kisterenyén és Szent- lőrincen folynak tatarozási munkák. Kijavítják az .épület, s a tetőszerkezet hibáit, festenek, mázolnak, átalakítanak, vagyis „konzerválják” a régi állomásokat, s korszerűsítik szolgáltatásaikat. VASÚTÁLLOMÁSOK Uj csarnokok helyett rekonstrukció Festenek, mázolnak, átalakítanak
