Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-07 / 5. szám

1984. JANUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Téglaipari Vállalat mezőtúri gyárában javában folynak a nagyjavítási munkák. Előre­láthatólag január végén kezdik meg a termelést Bérek, besorolások, tarifák Korszerűsített alapbérrendszer A beszámoló taggyűlések után Fontos tanulságokat hozott az önvizsgálat Jegyzetek a Nagykunsági Állami Gazdaságból Az alapbérrendszer két, egymással összefüggő rész­ből áll. Az egyik a besorolá­si rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az elhatáro­lásnál a munka bonyolultsá­gát, az elvégzéséhez szüksé­ges betanulási, szakmai és begyakorlottsági időt, vala­mint a munkafeltételeket és munkakörülményeket veszik A hozzáértők és a laikusok is sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség központi útmutatásokra, azaz alapbér­rendszerre? A vállalatok és a szövetkezetek miért nem határozhatnak önállóan dol­gozóik alapbéréről? A válasz több oldalú meg­közelítést igényel. Az alap­bérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkeze­tek számára közvetítse a központi törekvéseket, a kü­lönböző munkakörökben dol­gozók rangsorolásán keresz­tül. Enélkül, vagyis a vi­szonylag egységes munka­minősítés hiányában óriási nehézséget vállalnának ma­gukra a vállalatok és a szö­vetkezetek az alapbérek meg­állapításánál. Tudvalévő, hogy a bérta­rifák az egyes munkakörökre alsó- és felső bérhatárokat írnak elő. Többen javasolták az alsó bérhatárok eltörlé­sét. Ez azonban (kétségtelen gazdálkodási előnyei ellené­re) mégsem indokolt, ugyan­is az alsó határ léte ad ga­ranciát többek között példá­ul a pályakezdőknek, a mini­mális alapbérre. Az alapbérrendszer továb­bi hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen ar­ról az egyébként helyes fel- tételezésről van szó, ami sze­rint a gyakorlati idő növe­kedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható ta­pasztalatok. Csakhogy mind­ez gátolja a kisebb tapaszta­lattal, de több rátermettség­gel rendelkező szakemberek méltányos elismerését. A tapasztalatok szerint a különböző bértételek ma már nem felelnek meg a gazda­ságpolitikai céloknak. Nem fejezik ki a szaktudást és a felelősséget. Aránytalanság tapasztaható a vezetők és a beosztottak alapbéreiben is. figyelembe. Az alapbérrend­szer másik része a besorolá­sokhoz kapcsolódó bértáblá­zat, azaz a bértarifa-rend­szer. Az alapbérrendszer rit­kán változó része a besorolá­si rendszer, ugyanakkor (már csak az árváltozások és a béremelések következtében is) a bértarifák viszonylag gyakran módosulnak. A sok kritika ellenére a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövetke­zeti dolgozók . alapbérrend­szere alapvetően bevált. Az elemzések azonban néhány hiányosságra illetve visszás­ságra is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem min­den esetben veszi figyelem­be. A jelenlegi besorolási rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort kel­tő közegben végzett mun­kát, ami kétségkívül csök­kenti a dolgozók munkavál­lalási hajlandóságát. A jelenlegi alapbérrend­szer hibájául róható fel túl­zott összevontsága, az, hogy nem eléggé árnyalt a külön­böző besorolások megállapí­tásánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő fokozat! kü­lönbséget a testhelyzet, a hő­hatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszélyek meg­ítélésénél sem. Nem ad lehe­tőséget a kiemelkedő telje­sítményt nyújtó szellemi dolgozók munkájának elis­merésére sem. Ezt igazolja, hogy a vezetők alapbér- és keresetnövekedé­se az utóbbi 10—12 évben a népgazdaságban foglalkozta­tottak keresetnövekedésének csak a felét érte el. Az 1984. január 1-től érvé­nyes módosítások mind a be­sorolásokat, mind a tarifá­kat érintik. A legjelentősebb változások a munkások alap- bérrendszerére vonatkoznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyásoló körül­ményeket jóval árnyaltab­ban vehetik figyelembe a gazdálkodó szervezetek. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbi­nál jobban megismerhessék a kedvezőtlen feltételek kö­zött végzett munkát. A beso­rolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált figyelem, a megvilágítás, vagy például a vegy porártalom, abban az esetben is, ha csupán befo­lyásolja a munkavégzést. Ed­dig ugyanis a figyelembevé­telhez a károsító hatás orvo­si igazolására volt szükség. A vállalatok számára se­gítség, hogy az új besorolási rendszer a különböző ténye­zőkhöz (például: fizikai erő­kifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vibráció stb.) pontokat rendel, ame­lyeknek alapján könnyen kialakíthatók az új besorolá­si csoportok. Az új rendszer egyébként a korábbi 24+1 kategóriáról 30 + 1 kategó­riára növeli (munkafeltétel­fokozat és szakképzettség fo­kozat alapján) a besorolások számát. A vezetőknek is kedvezőbb A vezetők besorolása is változik, etekintetben azon­ban továbbra is mérvadó a vállalat népgazdasági fon­tosságát kifejező vállalati kategória. Ezek száma azon­ban négyről háromra csök­ken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exporttel­jesítés mutatójával is. Az a vállalat például, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó export-árbevételt produkál, méretétől függetlenül ki­emelt kategóriába kerül. Természetesen ennek megfe­lelő a vezetők javadalmazása is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az ügyintézőknél is. A korábbi­nál nagyobb lehetőség nyí­lik arra, hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket. Korláto­zott keretek között megma­rad az ilyen munkakörben dolgozók gyakorlattal szer­zett joga; nyolc éves tapasz>- talat után azonban már csak­is a teljesítmény és nem a munkában töltött idő számít az alapbérek meghatározásá­nál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fi­zikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíteni­ük, és az alsó alapbérek fe­dezetét 1986 végéig vala­mennyi dolgozó számára elő kell teremteni. Molnár Patrícia A Központi Bizottságnak a XII. kongresszus óta eltelt időszak értékelését és a további feladatokat tartalmazó, tavalyi határo­zatának tükrében a Nagy­kunsági Állami Gazdaság pártalapszlervezetei is tag­gyűlésen mérlegelték mun­kájukat. Ez az értékelés megkönnyítette mind a be­számoló taggyűlésekre való felkészülést, mind az idei feladatok kimunkálását. Elő­segítette a korábbinál kriti­kusabb hangvételt, az akti­vitás élénkülését. A siker forrása A beszámoló taggyűlése­ken a négy pártalapszerve- zet tagságának közel húsz százaléka kért szót. Az ak­tivitás egyik jele ez is. Iga­zuk van viszont a Nagykun­sági Állami Gazdaságban dolgozó párttagoknak ab­ban, hogy az igazi aktivitás nemcsak szavakban, hanem tettek ben is megnyilvánul. Ilyen tekintetben sincs baj egyébként a gazdaságban. Erre vall az is, hogy a ked­vezőtlen termőhelyi adott­ság és a rendkívüli aszály ellenére is nyereséggel zár­ták az évet. Nagy mérték­ben elősegítette ezt a párt- szervezetek agitációs mun­kája. Az aszálykár miatt a gazdasági vezetők által ki­dolgozott intézkedési tervet ugyanis a párttagok részle­tekbe menően beszélték meg a pántonkívüliekkei is. A si­ker forrása: az egész kollek­tíva megnyerése. A siker egyúttal tanulság is. A beszámoló taggyűlé­seken — a pártonkíviÜiek- kel folytatott előzetes be­szélgetések alapján — el­hangzott, a pártonkívüliek igénylik, hogy gyakrabban kérjék ki véleményüket munkahelyük ügyes-bajos dolgairól, másrészt több in­formációt várnak a politi­kai-társadalmi élet esemé­nyeiről. A gazdaság pártve­zetősége ezt az igényt rész­Különleges enzim A tudományos kutatás új lehetőséghez juttatta az Ál­lattartó gazdaságokat: nem­zetközileg is újszerű mód­szerrel különleges enzim­anyagot állítottak elő, ame­lyet a takarmányhoz kever­nek, és ezzel jelentős fehér­je-megtakarítást érhetnek el. A Phylaxia Oltóanyagter­melő Vállalatnál gyártotta első tételeket a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel kö­tött szerződés alapján érté­kesítik. ben a pártcsoportok aktivi­zálásával igyekszik kielégí­teni. Arra törekszik, hogy rendszeres, élő kapcsolatot alakítsanak ki az egész dol­gozó kollektívával. mert mind a pártéletben, mind a termelőmunkában ez az eredmények egyik feltétele. Elsősorban a négyes párt- alapszervezet fizikai dolgo­zó tagjai sürgették a tömeg­kapcsolat erősítését, és en­nek érdekében több meg­szívlelendő javaslatot is tet­tek. Mégpedig többek között azt, hogy fordítsanak na­gyobb figyelmet a fiatal szakmunkásokra. Az utóbbi időkben ugyanis a mellék- tevékenység fokozása révén (alkatrészgyártás a Mező­gépnek, lemezkonténerek szállítása egy debreceni szö­vetkezetnek) hirtelen meg­nőtt a gazdaságban az ifjú szakmunkások száma. A gazdaságban tartott be­számoló taggyűlések egyik tanulsága az előrelátás ér­vényesítése. Javasolták pél­dául a párttagok, hogy az állattenyésztésben szigorúan tartsák be a technológiai fe­gyelmet, mert takarmányból nincs tartalék — nehogy ta­vasszal csökkenteni kelljen az állatok adagjait, hiszen az eleve hozamkieséssel jár. Ehhez hasonlóan takaréko­sabb gazdálkodást sürgettek a termelés egyéb területe­in is. Együtt, érdemibben Voltaképpen a jobb elő­relátást szolgálja a termelő- munka segítésében az üzemi pártvezetőségnek az az el­képzelése is, hogy a szak­emberek önállóságának meg­sértése nélkül, szakemberek bevonásával készített előze­tes vizsgálat alapján konk­rét feladatokkal bízzák meg a gazdasági vezetőket. Az évi munka összegezése még azokon a területeken is kimutat javítani valót, ame­lyeken alapvetően rend van. A gazdaság pártszervezetei­Tegnap ülést tartott a kun­szentmártoni járási és a nagyközségi pártbizottság. Mindkét testületnek ez volt azt utolsó ülése, mert az át­szervezés miatt megszűntek. Ezt követően, tegnap délután megalakult a kunszentmár­ben például folyamatos a pártépítés. A tömegszerve­zetekben dolgozó fiatalokra mégis nagyobb figyelmet kellene fordítani a párttag­gá nevelő és a tagfelvételi munka során. A pártoktatás hatékonyságának növelésé­ben kellő rugalmasságot ta­núsítottak eddig a gazdaság pártszervezetei. Miivel de­cemberben általában sokan mennek szabadságra, akkor nem tartanak foglalkozáso­kat. Előtte és utána viszont hetenként, hogy ne marad­janak el az anyagokkal. Most már nemcsak ez a cél, hanem a tananyag érdemibb elsajátítása. Ezért tűzték cé­lul szemléltető eszközök és filmek felhasználását is az oktatásban. Ami joggal elvárható A beszámoló taggyűlések a kollektív munka gyenge­ségeire is ráirányították a figyelmet. Ezért került az üzemi pártvezetőség idei fel­adatai közé, hogy fokozni kell a vezetőségi tagok ak­tivitását. javítani az alap­szervezeteket patronáló te­vékenységet. A párttagok erkölcsi-fegyel­mi helyzetének megítélése is tanulságok levonásával járt. Ha csupán az erkölcsi ma­gatartást és a munkában va­ló részvételt tekintjük, ak­kor a párttagokkal nincs kü­lönösebb baj a Nagykunsági Állami Gazdaságban. A be­számoló taggyűlések állásfog­lalása szerint viszont több­ről van szó. Elvárják minden párttagtól, hogy ne legyen visszahúzódó, fontos dönté­sek meghozatala előtt nyil­vánítson véleményt, agitál­jon a párt politikája mel­lett, rendszeresen jelenjen meg a pártszervezet rendez­vényein. Egyszóval saját so­raik erősítésével készülnek az egyéb feladatok megoldá­sára. toni városi jogú nagyközségi pártbizottság, melynek első titkára Karancsi Lajos lett. A megyei pártbizottság kép­viseletében mindhárom tes­tületi ülésen részt vett és fel­szólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A BHG kunhegyesi gyára az idén 150 ezer ATSZK telefonvonal megépítését tervezte szovjet exportra. Ez 5,6 százalékkal lesz több az elmúlt évihez viszonyítva Miért kellett változtatni? Árnyaltabb besorolások S. B. Városi jogú pártbizottság Kunszentmártonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents