Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nőtt az ópftésl kedv Meg kétszereződött a munkáltatói támogatás Élónk forgatom az OTP Jászapáti fiókjánál Az OTP jászapáti fiókja öt településen kezeli a lakosság pénzét. Jászapáti, Jászivány, Jászszentandrás, Jász kísér és Jászdózsa 24 ezres lakossá­gának a múlt évben 336 mil­lió forint volt a takarékbe­tét-állománya. Ez 19 millió­val több, mint ’82-ben, azon­ban a növekedési ütem elma­rad a korábbiaktól. Kecskés József fiókvezető véleménye szerint ebben egy­részt a megélhetési költsé­gek növekedése^ másrészt a tavaly január óta érvényes kedvező építési hitelfeltéte­lek játszanak szerepet. Az előbbi nem szorul magyará­zatra, az utóbbinak pedig az építőket terhelő saját rész (önerő) igénybevétele az oka. Míg tavalyelőtt 224 építési kérelmet bíráltak el. addig ’83-ban 344 személy kapott építési kölcsönt. Kilencven- hárommilliós építési költség­re 48 millió forint hitelt ad­tak. Mintegy 9 millió szociál­politikai kedvezményt számí­tottak be, a munkahelyek te­hervállalása a családiház­építésben megkétszereződött. Száznegyvennégy új lakás építése mellett a fűtés-kor­szerűsítés dominált. Az OTP- fiók vonzási körzetében ará­nyait tekintve is Jászapátin volt a legnagyobb az építési kedv, de a kedvező hitelfel­tételek hatására máshol is fellendült a kislakásépítés. Viszont csökkent az áruvá­sárlási és a személyi, a ko­rábbi szinten maradt a me­zőgazdasági hitelek igénybe­vétele. — A hiteltartozás ilyen mértékben még nem nőtt, 'mint az elmúlt évben, — mondja a fiókvezető, — de a 275 millió forinttal adós la­kosság fizetési készsége meg­felelő. A 25—30 százalékkal megnövekedett ügyfélforga­lom mellett létszámgondjaink is voltak, és hogy mégis pa­naszmentesen, jó színvonalon tudtuk munkánkat ellátni, abban sokat köszönhetünk a párt- és tanácsi vezetésnek, a gazdasági egységek és tár­sadalmi szervek vezetőinek. Segítettek az ifjúsági és az átutalásibetét-akcióban, a la­kossági Igények felmédébé- ben Jászkiséren a MÁV Építő­gépjavító Üzemben ’76 óta kihelyezett pénztár működik. A dolgozók fizetésnapokon helyben intézhetik el pénz­ügyeiket, felvilágosítást kap­nak a kölcsönfeltételekről. A jászapáti OTP-fiók 12 dolgozója ma még korszerűt­len, szűk helyen dolgozik, de a hangulat jó és bizakodó. Alig várják, hogy az év vé­géin a mostaninál háromszor nagyobb, új OTP-fiókot be­rendezzék, és otthonos kör­nyezetben fogadhassák ügy­feleiket. — lp ­Formatervezett tárgyak boltja Pécsett Pécs belvárosában, a Szé­chenyi téri Nidfc udvarban december 7-én nyílt meg a Magyar Kereskedelmi Kama­ra Ipari Formatervezési Tá­jékoztató Központja és a „Baranya” Kereskedelmi Vállalat közös üzlete. A magas formatervezési szíinvonalon álló, magyar eredetű, sorozatban gyártott ipari termékeket forgalmazó üzlet egy több mint százéves hangulatos emlékházban vár­ja vásárlóit. A Formatervezett Tárgyak Boltja mintegy 400 féle áru­cikket kínál az érdeklődők­nek. Elsősorban lakásfelsze­relési cikkek kaphatók (bú­torok és konyhagépek kivéte­lével), többek között főző- és tálalóedények, kerámia és porcelán étkészletek, üveg­poharak és kiegészítő tár­gyaik, különféle lakástextí­liák, köztük ágytneműk, szö­vött és nyomott mintás abro­szok, konyharuhák, törülkö­zők, függönyök. A bolt választékában a háztartási felszereléseket já­tékok és írószerek egészítik ki. Minden árucikk magyar gyártmány, a termékek fo­gyasztói ára átlagos. A for- matervezettség kizárólag az áruk használati értékét nö­veli. A Design Center és a „Baranya” Kereskedelmi Vállalat szakértői ugyanis nem luxuscikkek összeválo- g^tására törekedtek, hanem az egyébként — bár néha csak szórványosan — piacon levő áruk' egy formatervezési szempontból szelektált kon­centrált kínálatnak biztosí­tására. A boltban sajnos egyidejű­leg nem vásárolható meg mind a 400 kiválasztott ter­mék, azonban minden kivá­lasztott termékről nyilván­tartó lap található az üzlet­ben, a legfontosabb adatok (feltüntetésével, fotóval, vagy mintadarabbal. Ez megiköny­nyítheti az igényes vásárlók, a tervezők, a kereskedőik, a gyártók munkáját, mert egy helyen tekinthetik meg a magyar lakásfelszerelési áru­kínálat legjavát. A bolt az ízléses, jól fel­használható és formailag ki­fogástalan termékek iránti meglevő kereslet kielégítése mellett piacfelmérési funk­ciókat is betölt: a kereslet és a vásárlókedv változásaiból felmérhető lesz, hogy első­sorban mely cikkcsoportok­ban és milyen mértékben mutatkozik tömeges igény formatervezett áruk iránt. Téten is épül a csongrádi híd Az elmúlt hónapok aszályos időjárása kedvezett a csong­rádi vasúti Tisza-híd építke­zésének: a múlt év tavaszán kezdett munkát nem zavar­ták árhullámok, a Hídépítő Vállalat a téli napokban is dolgozó munkásai így némi előretart ássál számolhatnák. Most az 500 méter hosszú híd hét pillérét tartó cölöpöket A Bakonyban néhol 30—40 centiméteres a hó, mostoha világ jár az erdei vadra A táplálékhiány óvatosságuk feledésére késztette a szarva­sokat és a vaddisznókat: szer- de regigei a magasbakonyi szérűskertekig vonultak le kukoricaszárért. A malaccsapatokat vezető vaddisznó kocák valóságos folyosókát vájnak testükkel a hóból ki sem látszó újszü­készítik; összesen százhu­szonhét, egyenként 19—23 méter hosszú betoncölöpöt mélyítenek a földbe, először az. árterületen, később a fo­lyó medrében is. Az új híd 1986-ban készül el. A forgal­mat addig a szomszédságá­ban álló vasúti hídon bonyo­lítják le; ezt azután lebont­ják. letteiknek. A kicsinyeit neve­lő vaddisznók nem merész­kednek tovább az erdő- és mezőszéleken, inkább több tíz köbméter havat túrnak fel, hogy felkutassák az er­dei avarban rejtőző makkot, egyéb élelmet. Az erdészek és a vadőrök lovas szánokkal indultak út­nak; szénával, abrakkal rak­ták meg az etetőket, s feltöl­tették a sózókat is. Összejön az egész család aranylakodalom Öcsödön Népes családja körében ne­vezetes évfordulót ünnepel ma Öcsödön Erdei Sándor téesz-nyugdíjas és félesége, született Nádudvari Julianna. Esküvőjük napjára, 1934 ja­nuár 31-re emlékeznek, s megtartják aranylakodalmu­kat. Az Erdei házaspár tíz gyereket nevelt fel nagy tisz­tességben, szerényen. A hat lány és négy fiú közül nyolc családja Öcsödön él, s az ün­nepi asztalnál tizenegy uno­ka és két dédunoka is helyet kap. Természetesen hazatér a lakodalomra a legidősebb fiú, a Jánoshidán élő Sándor és a budapesti lakos Antal is. Mindezt Enyedi Antalné tanítónő írta meg szerkesztő­ségünknek, aki néhány fiata­labb Erdei gyereket, most pedig azok gyerekeit tanítja. Erdei vadtápszo Igá lat Eszük ás szívük üzen Mit várnak 1984-től? Hegedűs Szabolcs Mészáros Kati Sipos János Sipos János rajza Béki Beatrix Fut ceruzájuk, ecsetjük a 'hótiszta papíron — és las­san előtűnik, amit látnak, amit kezük által eszük és szívük üzen. A rajzok hol szelíden, hol meg komoran, szigorúan tekintenek reánk. S a „vallomások” közül ki­kandikál a kérdés: mit vár­nak ezek a martfűi általános iskolás gyerekek az új. de már első hónapfiát búcsúz­tató esztendőtől? Egy kislány arra gondol, hogy milyen jó lenne ötö­söket kapni az iskolában. Ez a kislány Béki Beatrix, ne­gyedikes. „Szeretek iskolán ba járni, csak hát a jegyek Inem micidig (olyanra sike­rednek, ahogyan szeretném. Pedig tessék elhinni — ta­nulok. A rajz- és technika­órákra szívesen megyek. Az olvasást is kedvelem. Ügy szoktam gyakorolni, hogy mamának újságolt, könyvet olvasok fel, mert tetszik tudni, ő már öreg, s rosz- szabbul lát, mint a fiatalab­bak. De anyuval is szoktam ké­szülni az órákra, amikor ha­zajön az ABC-ből, ahol el­adó. Én is boltos szeretnék lenni, ha felnövök. Már többször voltam bent anyu­nál a boltban, sőt tessék el­képzelni, kenyeret is adtam el egy vevőnek! Ezt leraj­zoltam. Azt is, amikor anyu­ék mondták, hogy kistestvé­rem születik. Még egyedül vagyok, nagyon örülnék egy testvérnek, ezért vettem elő a rajzlapot. És persze, az ötösök miatt. Sokkal több ötösöm lehetne, ha nem iz­gulnék annyira. A jó jegy­nek örül a tanár néni, anyu, apu meg mama is. Most jobb lesz a bizonyítványom, mint tavaly, s apuék meg­ígérték, hogy akkor elmehe­tek velük nyaralni a Bala­tonra és a mama testvéré­hez, aki Csehszlovákiában él”. ■rv hatodikos Hegedűs Sza­bolcsra várok, aki a klari­nétvizsgáról érkezik. Vajon miféle dallam keringett ben­ne, mikor erős kontúrokkal, de melegbarna színekkel megrajzolta az „évszázad emberét”, a számítógépet. Persze, sosem a részlet, ha­nem mindig a kép a lényeg. „A lényeg pedig az — mondja Szabolcs —, hogy nagyon szeretném, ha mie­lőbb kapna az iskolánk szá­mítógépeket. Mert tetszik tudni, az ilyen korszerű technikáké a jövő, s mire mi felnövünk, ezekkel fogunk dolgozni. Láttam-e már szá­mítógépet? Hogyne, s nem­csak a tévében... Egy a ci­pőipari szakiskolában is van, ahol édesanyám és édes­apám tanárok. Nem, ők nem számítógépeznek, itörtéine».- met és magyart tanítanak. Még miért lenne jó ne­künk egy számítógép? Mert fejleszti a tudásunkat, meg­könnyíti majd a munkát is. Ha lett volna több időm és rajzlapom — akkor azt is megrajzoltam volna, hogy ne legyen ennyi eldobált szemét az iskolában, főleg az udvarán. A rajzon jól látsza­na, milyen csúnya az iskola meg más hely is, ha a gyere­kek, az emberek nem törőd­nek a tisztasággal, a környe­zetükkel. Például a parkokat is elrondítják, farigcsálják a padokat.” Csupa zöld mezőben, fák, között sátrak, játszó gyere­kek, színes ruhába, mosoly­ba öltöztetve. „Ez itt én va­gyok” — mutatja Mészáros Kati. i,Gyakran lemegyünk a Kőrös partjára kirándul­ni; az idén is jó lenne ott játszani, pihenni. A bogrács­ban mi fő? Krumplipapri­kás. A sátrakban kik lak­nak? Anyuka, apuka, a na­gyobbik és a kisebbik fiú­r testvérem, meg az unoka- testvéreim, szóval, a csalá­dunk. így jó, együtt lenni. Néha összekapok egy könyvön a testvéremmel, mert ő is azt akarja olvasni, amelyiket én. Néha nagyon ricsajozunk. De ezt nem raj­zoltam ide, mert szerintem jobb a békesség. S ha csend van, inkább olvasgatok: pél­dául a Szeleburdi családot nagyon szeretem. Igen, ez a kislány énekel, kedveli a dalokat, úgy, mint ahogy én is. Énekből ötös vagyok, az iskola énekkarába is eljárok. Nagykoromban cukrász le­szek, az unokatestvéremmel így tervezzük. A cukrászü­zemben sok-sok süteményt csinálunk, s mindenkinek adunk, aki kér belőle. Kül­dünk majd azoknak a gye­rekeknek is, akiket (mikor is?) a tévében mutattak, hogy mennyire soványak, mert éheznek. Az lenne a jó, ha senkinek sem kellene éhezni”. Paul Gauguin írta egyhe- lyütt, hogy egy jó festmény­nek egyenlőnek kell lennie egy jó cselekedettel. Sípos Jancsi rajza is fölér egy jó tettel. „Ez a kéz akár az én kezem is, de bárki más ke­ze is lehetne, mert szerin­tem minden embernek ki kellene nyújtania a kezét a másik felé. A másik kéz egy indiáné... őket lelőtték a fehérek, mikor betelepültek Amerikába. Ez már régen volt. de a tévében azt látjuk, a rádió­ban azt halljuk, hogy most sincs mindenhol béke. Sok­sok milliót költenek fegy­verekre, bombákra Ott er­re is telik, másutt meg nagy a szegénység. Ha nem lennének rakéták, mindenki járhatna iskolába, szép ruhákban. Mi is az is­kolában nemrég játékokat gyűjtöttünk a nicaraguai gyerekeknek. Fut ceruzájuk, ecsetjük a papíron — és eszük, szívük üzen. Bűki Beatrix rajza Sz. Tamás Tibor Mészáros Kati rajza ISKOLAI SZÁMITO&ffji VAGYOK Hegedűs Szabolcs rajza

Next

/
Thumbnails
Contents