Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
1984. JANUÁR 28. Nemzetközi körkép Hazánk éa a faß födő országok A vegyiháború éllovasai Kihasználatlan lehetőségek Magyarország évek óta fokozott érdeklődést tanúsít a fejlődő országok iránt. Kereskedelmi kapcsolataink dinamikusan bővülnek és a fejlődő országok többségével mindkét fél számára előnyÖ6 gazdasági együttműködés alakult ki. Annak ellenére, hogy ez a törekvés ma is érvényes. az utóbbi időben nem kis erőfeszítést igényel a kapcsolatok szintentartása, s még többet azok fejlesztése. Magyar A fejlődő világ problémáinak egyik jele az adósság- állomány gyors növekedése, amelynek összege már meghaladja a 650 milliárd dollárt. s az éves törlesztési kötelezettség is elérte a száz- milliárdos nagyságot. A fejlődő országok fokozódó nehézségeik miatt rákényszerültek beruházási programjaik és importjuk széleskörű visszafogására. Jellemző, hogy a GATT, vagyis az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény nevű nemzetközi szervezet statisztikai adatai szerint az olajexportőr országok importja 3 százalékkal, az egyéb fejlődő országoké 10 százalékkal csökkent 1982-ben, s feltehető, hagy az 1983-as év adatai még kedvezőtlenebbek lesznek. Sajnos lényeges változás 1984-ben sem várható. Hazánk e nehéz piaci helyzet ellenére 1982-ben még jelentősen — csaknem Kezdeti Ez annál is inkább előnyös. mert a Világbank olyan beruházások megvalósulását segíti elő a fejlődő országokban, amelyekben mi partnerek tudunk lenni. Ilyen például az energiatermelés és elosztás, a mező- gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, valamint a hírközlés fejlesztése. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy ezekben az ágazatokban növekedjenek az exportképes árualapok és tovább javítsuk a versenyképességet. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem egyik fontos eszköze lehetne a termelési együttműköEmnek okai ismertek. Az elhúzódó Világgazdasági recesszió következtében a fejlődő országok exportbevételeinek döntő részét adó nyersanyagok, mezőgazdasági termékek ára — bár az utóbbi időben bizonyos fokú élénkülés már tapasztalható — évtizedek óta a legalacsonyabb szinten van, s 1972 óta először nagymértékben csökkentek a kőolajárak is. aktívum 16 százalékkal — volt kepes növelni kivitelét e térség országaiba, s ezzel külkereskedelmünkben csaknem 580 millió dolláros aktívumot értünk el. Figyelemreméltó, hogy ennek majdnem feléta gépexport jelentette. A másik fontos tétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel volt Sajnos tavalyi kivitelünk előreláthatóan már nem éri el a korábbi szintet, sőt a gépek és berendezések részaránya is csökkent. A fejlődő országokkal folytatott ikapcsojlart: 'bővítését szolgálja az a kiemelt figyelem is. amellyel a magyar- vállalatok a Világbank által finanszírozott létesítmények • versenytárgyalás-felhívásait kísérik. Eddig a magyar vállalatok több mint száz versenytárgyalás kiírásra jelentkeztek, s bár az esetek nagy részében még nem született döntés, máris több, mint 6 millió dolláros megrendelést szereztek. lépések dések létrehozása. Ezt nemcsak mi tekintjük fontos célkitűzésnek, de számos fejlődő ország is szorgalmazza, főleg a gazdasági fejlődésükben alapvető ágazatokban — a textil- és ruházati iparban, a fogyasztási cikkek gyártásában. Furcsa módon e téren a magyar vállalatok nem fejtenék ki említésre méltó tevékenységet. Miután a fejlődő országok többségében jelentős könnyűipari fejlesztéseket hajtottak végre, amelynek eredményeként gyorsan növekedik versenyképességük i$, a magyar könnyűipari ágazat csak úgy tudja megtartani és esetleg bővíteni piaci pozícióit, ha időben felkutatja és kihasználja a termelési kooperációk kialakításában rejlő lehetőségeket. Mindez természetesen a könnyűiparon túl más ipari kooperációkra is érvényes. A fejlődő országokkal kialakítandó együttműködés terén eddig még a gépipar területén is csak kezdeti lépések történtek. így autóbuszok összeszerelése folyik Irakban és Angolában, illetve hamarosan megkezdődik Líbiában és Mozambikban. Vákuumtechnikai gépgyártásban alakult ki együttműködés Indiával és ugyancsak egy indiai céggel jött létre megállapodás urh-rádiótele- fonok összeszereléséről. Vegyes vállalatokat alapítottak Brazíliában és Nigériában az ott eladott magyar orvosi műszerek, készülékek szervizelése céljából. Indiával és Nigériával termelési együttműködés alakult ki a gyógyszeripar területén. A magyar vegyipari szakemberek Líbiában pvc-üzemet működtetnek és hasonló jellegű együttműködésről folynak tárgyalások több más közel- keleti országgal is. Aktívabb piacpolitikát E példák is jól mutatják — lehetőségeinket még nem merítettük ki teljesen. A kapcsolatok bővítését szolgálják azok az államközi megállapodások, amelyek kizárják a kettős adóztatást, megteremtik a vámegyüttműködés lehetőségét, védik a beruházásokat, de ezt célozzák a jogsegély, valamint az egészségügyi, társadalom- biztosítási, légügyi és hajózási. állategészségügyi és növényvédelmi egyezmények is. Az elmondottakat összefoglalva, a jövőben aktívabb magyar piacpolitikára lesz szükség a fejlődő országok kapcsán. Arra. hogy vállalataink. szövetkezeteink, s nem utolsó sorban külkereskedelmünk szenteljenek nagyobb figyelmet erre a térségre. Hiszen népgazdasági érdek, hogy termékeinknek piacot találjunk, amelyekért számunkra nélkülözhetetlen termékekkel és nyersanyagokkal tudnak fizetni ezek az országok. Árvay Tivadar A Varsói Szerződés tagállamai a közelmúltban azzal a javaslattal fordultak a NATO-országok kormányaihoz, hogy még az idén kezdjenek véleménycserét Európa vegyifegyver-men- tesítéséről. Az erről szóló konvenció vagy egyezmény megkötése nemcsak kontinensünkön járulna hozzá a biztonság, a kölcsönös bizalom erősítéséhez, hanem világméretekben is lehetővé tehetné a vegyiháború kockázatának csökkentését. Sokakban joggal merül fel a kérdés, miért éppen most és ilyen hangsúlyosan került napirendire ez a probléma? Erre az egyeztetett szocialista indítvány maga adja meg a választ: „A nemzetközi helyzet mostani éleződő körülményei közepette elsősorban Európában fokozódik a vegyi fegyverek alkalmazásának veszélye.” Hogy ez a megállapítás minden szempontból helytálló, arra az utóbbi idők fejleményei szolgáltatnak magr győző bizonyítékot. A tények tanúsága szerint az Egyesült Államok — a Pensing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugateurópai telepítése mellett — előkészületeket tesz a vegyi hadviselés feltételeinek kialakítására is. Erre Világosan és félreérthetetlenül utalt Billy Minter amerikai tábornok, a NATO középeurópai egyesített légierőinek főparancsnoka, az Armed Forces Journal című katonai szaklapnak adott nyilatkozatában. Azt mondotta, a NATO-nak „megbízható támadó jellegű vegyifegyver- potenciálra van szüksége”, s ezért „feszített ütemű miunka folyik” e harceszközök elhelyezésére földrészünkön. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban eddig felhalmozott különféle mérgező harcanyagok meny- nyisége mintegy 150 ezer tonnára tehető. Ez a hatalmas készlet tötobmillió tüzérségi gránát, akna, légibomba és más, speciális céblia juttató eszköz feltöltéséhez elegendő. Megjegyzendő, az NSZK területén titkos amerikai raktárakban máris ott vannak a hozzávetőlegesen négymillió literre becsülhető toxikus idegbénító anyagok. Várható, hogy Nagy-Britanniában ugyancsak meggyorsítják az ott állomásozó F—111-es bombázók személyzetének kiképzését a tervezett vegyi □ Rien ne va plus!” maffia piszkos pónzoi („Nincs tovább!”) r I Ez a mondat hangzik el minden rulettkaszinóban a krupié szájából. Két éve azonban a San Remo-i játék- kaszinóban nem a krupié, hanem a rendőrség mondta ki a Nincs tovább-ot, s a krupiékkel együtt 118 személyt őrizetbe vettek. A kaszinót ideiglenesen bezárták, majd új bérlővel és új személyzettel engedélyezték ismét a működését. Néhány hete megismétlődött az eset: ez alkalommal azonban az ország mind a négy kaszinójában egyidejűleg. Éjfél után meglepetésszerűen egyenruhás emberek Szerencsejáték — olasz módra vették körül a játékasztalokat San Remóban, Velencében, Saint Vincentben és Campione d’Italiában, s mielőtt a krupiék felszólítása, a „Faites vos jeux” (Tessék tenni! Tessék játszani!) elhangozhatott volna, ismét csak a rendőrség mondta ki „Nincs tovább !”-ot. Csak a külföldi vendégek méltatlankodtak, a hazaiak már ismerték az olasz rulett-gyakorlatot ... Golyóálló mellény, géppisztoly ugyanis a kaszinókat a „tiszteletreméltó társaság” uralja. A szervezett bűnözés elleni harc középpontjába ezúttal mindenekelőtt a bankjegyek lefoglalását és a pénzügyi tranzakciók ellenőrzését helyezték. A maffiaüldözésnél ugyanis mindig felmerül a kérdés: Hová tűnnek a heroinüzletből, a korrupcióból és nem utolsósorban a váltságdíjakból befolyó ösz- szegek? Megállapították, hogy az eltüntetés egyik módja a valutacsempészés: a gyanús pénzeket külföldre viszik, beváltják és visszacsempészik. Hasonló célokat szolgálnak a lottó-feketepiacok és s kétes fogadóirodák, ahol s maffia kicseréli a pénzeket Mindez azonban elenyészi lehetőség a iátékbankokkal szemben, ahol milliárdos cserélnek gazdát. A maffiapénzek (ilyetén eltüntetéséről állítólag a lombardiai szőrmenagykereskedő, Giu- liano Ravizza egyik elfogott elrablójától értesültek as olasz hatóságok. A rendőrség nem kevesebb, mint kétezer embert vonultatott fel a kaszinók körülzá- rására. Saint Vincentben egyenesen golyóálló mellényekben és lövésre kész géppisztolyokkal hatoltak be a kaszinóba a rendőrök. San Remónál gyorsmotorok cirkáltak a tengerpart előtt, fent a légben pedig helikopterek köröztek. San Remóban és Velencében — tekintettel a turistákra — csak civil ruhában jelentek meg a rendőrök, de minden kijáratot lezártak, nem hallgattak a nyavalygásokra, a ruhatárosoknak megtiltották, hogy a vendégek ki- és visszavehes- sék holmijaikat. Csupán a bárok csináltak bombaüzletet ezen a szomorú éjszakán. A sokszáz bezárt vendég mit tehetett volna egyebet, minthogy iszogatott. A rendőrség egyenként hallgatta ki a várakozókat: igazolniok kellett magukat, készpénzüket pedig az asztalra borítani. Az éjszakai akció következménye: 23 őrizetbevétel, köztük Campione polgármestere és helyettese. több kaszinóigazgató, privát pénzkölcsönző és ügyvéd került lakat alá. EltOnnok a piszkos pénzek Az éjszakai rajtaütés ezút- A milánói és torinói állam- tal ismét a maffiának szólt, ügyészség véleménye szerint Megvesztegetett krupiék A szőrmekirályt 1981 novemberében rabolták el, később azonban szabadon engedték. A maffiavadászok a felvilágosítás után kezdték figyelni a játékkaszinókat. Megállapították, hogy a San Remó-i kaszinóban a krupiék borravalója néha magasabb, mint a bank bevétele. Megvesztegetés gyanúja miatt a játébankok több vezetője ellen eljárást indítottak. Feltehető, hogy a maffia volt, a megvesztegető. A módszer a következő volt: az ezzel megbízott maffia-tagok nagy- mennyiségű zsetont vásároltak. lejátszottak egy-két kört, majd meggondolták magukat és a pénztárnál visszaváltották a fel nem használt zsetonokat Ám nem készpénzt kértek, hanem csekket, amelyet bármely banknál beválthattak. Lehetséges, hogy egy bank ilyen üzletekre specializálódott? A jelentések a berga- mói népbank comói fiókjáról, a Banca Amadeo-ról szólnak. A maffia szerepét az olasz játékkaszinók életében a szerencsejátékosok egy része még vitatja. A tények azonban egyre inkább a bűnüldözők feltevését bizonyítják. összeállította: Majaár József csapások végrehajtásához. Dehát végül is milyen jellegű és hatású fegyverekről van szó ? Hogy erről némi fogalmat alkothassunk magunknak, elég emlékeztetnünk az első világháború emberveszteségeire A háború alatt a hadviselő felek összesen 100 ezer tonna, jobbára fojtó vegyi harcanyagot használtak fel. A sérült áldozatok száma elérte az 1,3 milliót — a halottaké a 100 ezret. Pedig akkoriban még nem tudtak előállítani a mai értelemben vett szuperhatású kémiai vegyületeket. A fosz- gén, difoszgén után megjelenő idegmérgek — például a tabun, majd pedig a szarin — már sokszorosan felülmúlták elődeiket. És a Amerikai katona — gázálarcban és védőöltözékben — egy vég-i harcászati gyakorlaton Az őserdőt vegyszerrel permetező amerikai gépek Dél- Vietnamban... és az erdő képe a defoliáns anyag alkalmazása után fejlődés itt korántsem állt meg. A kutatók egyre újabb és újabb vegyti harcanyagokat kísérletezitek ki és ebben a második világháború után kétségtelenül az amerikaiak jártak az élen. Annakidején Roosevelt elnök az embertelen fegyverekről a következőképpen vélekedett: „Az ilyen eszközök bevetését a civilizált emberiség minden bizonynyal a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb cselekménynek minősítené.” A Pentagonban azonban hamar elfelejtették az egykori elnök elítélő szavait, mart Koreában, még inkább Vietnamban széleskörűen alkalmazták a békés lakosok egésízségét és a természeti környezetet károsító különféle vegyszereket Az „Agent Orange” nevű méreggel például legalább 1,3 millió hektárnyi mezőgazda- sági területet, körülbelül 2,5 millió hektárnyi erdőséget és legkevesebb 1,3—1,6 millió embert fertőztek meg Dél-Vietnamban. Ennek genetikai következményei — ahogyan ez utóbb kiderült — akár több nemzedéken át is kóros elváltozásokat idézhetnek elő az utódokban. A NATO-tagállamok — sajátos módon — az itt leírt anyagokat mégsem tekintik vegyi fegyvernek, gyártásukat münden erkölcsi gátlás nélkül megengedhetőnek tartják. Ami a Reagan-kormány- zatot illeti, az elkövetkező öt évben 6—10 milliárd dollárt költ vegyi fegyverekre. Caspar Weinberger hadügyminiszter állítása szerint az 1969-et megelőzően előállított vegyi harcanyagok nagyrésze már elavult, szükség van a régieknél korszerűbb fegyverek rendszerbe állítására. Emögött nyilván üzleti érdekek is meghúzódnak, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló készletek többszáz millió ember életének kioltására elegendőek lenménék. A szakirodalomban mostanában mind több szó esik a bináris vegyi harceszközökről. Amint az elnevezésből kitűnik, ezek két kona- ponensűek, ami azt jelenti, hogy két — külön-külön nem, vagy viszonylag . kis mértékben veszélyes — anyagot töltenek a megfelelő tartályokba. Ezek a vegyi gránát, vagy a bomba repülésekor, .illetve a célbaéréskor összekeverednek, kémiai reakcióba lépnek egymással és így rendkívül mérgező hatásúak. A légutakon és a testfelületen át a szervezetbe jutva, néhány perc alatt végeznek áldozataikkal A halálos dózis nem több, mint 0,6 milligramm! A bináris GB—2 és a VX—2 típusjelzésű idegmérgek tömeges alkalmazása esetén — és eme a légierőn kívül a nagyméretű tüzérségi lövegek, soro- zatvetők és harcászati rakéták egyaránt felhasználhatók — szinte felbecsülhetetlen lenne a polgári lakosság vesztesége. Megfelelő védőeszközök hiányában a „civilek’’ közül minimálisan 20-szor, 30-szór többen halnának meg, mint a fegyveres erők soraiban. Az amerikai katonai tervezők, akiket a legkevésbé sem izgat a nagy népsűrűségű Európa fokozott fenyegetettsége, azt számolgatják, hogy egy kilogramm VX-anyag gyártása csupán 5—6 dollárba kerül, pusztító képessége viszont annál nagyobb. Amoretta Hoeber, a hadügyminiszter tanácsi- adó-hélyettese egy ízben-határtalan cinizmussal ezt mondta: „Egy esetlegles európai háborúban a polgári lakosság feltételnül elpusztulna, függetlenül attól, milyen fegyvereket vetnek be. A vegyi harceszközök talán félelmetesebbek, de valószínűleg nem rosszabbak a nukleárisoknál.” Mindezek után aligha kell különösebb magyarázat a szocialista országok közös javaslatának jelentőségére, időszerűségére. Serfőző László alezredes
