Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T Javítani kell a közgazdasági munkát Majoros Károly látogatása a Mezőgép Vállalatnál kodás eredményezte a mérsé­kelt emelkedést. Ennek alapján a gazdálkodásuk leg­fontosabb mutatója a 26 mil­lió forintos nyereség, ame­lyet sikerült a közös gazda­ságnak az előző év szintjén tartani. A termelőszövetkezet alap­jai a rendkívüli aszály elle­nére sem gyengültek. A nagy létszámú állatállomány szá­mára biztosították a szemes és szálas takarmányokat. Az idén a növénytermesztés és az állattenyésztés részére minden feltétel megvan a magasabb hozamok elérésé­hez. A szövetkezeti tagok egy főre jutó jövedelme 13 szá­zalékkal nőtt a létszám 5 szá­zalékos csökkenése mellett. Mindez a kísérleti szabályo­zás és a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésével, a kitűzött feladatok teljesítésé­vel, a jövedelemnövekedést pedig a négyszázharmincegy tsz-tag fegyelmezett munká­jával érték el. A szolnoki Mezőgép Vállalat részére az első félévben 50 TDO dohányszárító kamrát gyár­tanak a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet lakatosüzemében tvedeiemnoveked Zárszámadás Jásztelken Pécsi pezsgő szovjet exportra Jubilál a pécsi pezsgő: az idén lesz 125 éve annak, hogy a Littke-cég megkezdte en­nek a nemes italnak a készí­tését a mecsekaljai városban. Pécs ma is „pezsgőváros”. A Villány-mecsékaljai Borgaz­dasági Kombinát két üzemé­ben érlelik az italt, a régiben klasszikus pezsgőt, az újban pedig úgynevezett tankpezs­gőt. Ma már 14 féle termék tartozik a Pannónia pezsgő­családhoz. Ez az első teljes termelő éve a tanfcpezsgőgyárnak, amely százmillió forintos költséggel tavaly készült el, s már az őszi BNV-n vásár­díjjal ismerték el három fe­hér és egy vörös pezsgőjének kiváló minőségét. Az új üze­met azért hozták létre, hogy növeljék az exportmínőségű italok gyártását, ennek meg­felelően már az idén ötmillió palackot szállítanak külföld­re. Legnagyobb része szovjet piacra kerül. A magyar és cirill betűs szöveg mellett Pécs és Szekszárd régi cí­merképe díszíti a palackok címkéjét, jelezve, hogy a gyá­rat a pécsi kombinát és a szekszárdi gazdaság társulás formájában működteti. Az idei első pezsgőszállítmányok már el is indultak a Mecsek- aljáról a Szovjetunióba. A klasszikus pezsgőből másf ál!-'két millió palackkal exportál az idén a Villány- mecsekaljai Borgazdasági Kombinát. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet nemrég új, korsze­rű üzemcsarnokba költözött dobozüzemének termékei szinte az ország minden tájára elkerülnek. Az idén 70 millió forint értékben gyártanak füles, fedeles és díszdobozokat, valamint gyüj tőkartonokat A hatezer hektáron gazdál­kodó jásztelki Tolbuhin Ter­melőszövetkezetben is a na­pokban tartották meg az el­múlt évi gazdálkodásról szá­mot adó zárszámadó küldött- gyűlést. A Jászságot egymás után két évben sújtó aszály 16 millió forintos kiesést oko­zott a növénytermelési fő­ágazatnak A hatékony in­tézkedések hatására azonban a többi ágazat eredményesen gazdálkodott 1983-ban. Az állattenyésztési főágazat a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb árbevételt ért el. Az egyéb tevékenységek, mint például a kereskedelmi szol­gáltatás szintén az előirány­zottnál is több bevétellel gaz­dagította a közös gazdaságot. A fentiék eredményekép­pen a Tolbuhin Termelőszö­vetkezet teljesítette a terve­zett 188 milliós árbevételi tervét, ami pedig 5 százalék­kal meghaladja az elmúlt esztendeit. A költségeket te­kintve, a takarékos gazdái­Gondosabb munka, kevesebb panasz Tegnap délelőtt a szolno­ki Mezőgéphez látogatott Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára. A vendé­get a vállalat központjában Barta Szilveszter, az üzemi pártbizottság titkára és Szí* ráki András igazgató fogad­ta, majd Csikós Istvánnal, a megyei pártbizottság tagjá­val, az üzem dolgozójával, Hegyes Istvánnal, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kárával és Marosi Gézával, az üzemi KISZ-bizottság tit­kárával együtt tájékoztat­ták a vállalatnál végzett po­litikai-mozgalmi munkáiról, a gazdasági feladatok megol­dásának eredményeiről, ter­veiről. A gazdasági munkáról szólva a házigazdák kiemel­ték, hogy bebizonyosodott annak a döntésnek a helyes­sége, amelynek értelmében 1976-ban megalakult a ma 10 gyárban és gyáregység­ben dolgozó nagyvállalat. A tavalyi 2 milliárd 363 millió forintos termelési érték 800 millióval nagyobb, mint az egyesülés előtti évben az egységek összesített terme­lése volt. A piaci alkalmaz­kodóképesség javulását pe­dig mi sem bizonyltja job­ban. mint az, hogy a szol­noki Mezőgép termelésének mintegy felét 1983-ban ex­portálta, a tőkés kivitel ér­téke az 1976-os 4 millió fo­rintról 320 millióra növeke­dett. Az idei esztendő teendőiről szólva elmondták, hogy a Mezőgép termelési lehetősé­geinek kihasználását már most konkrét szerződések biztosítják. A vállalat a ko­rábbi években megszokottnál valamivel lassúbb növeke­dést tervez, az export ará­nya azonban továbbra is di­namikusan változik, 50-ről 58 százalékra. A tájékoztatókban érté­kelték a vállalati gazdasági munkaközösségek munkáját. Sziráki András igazgató el­mondta, hogy a cég kebe­lén belül dolgozó új szerve­zetek hasznosan segítették a termelési törekvések megva­lósítását. ám az elemzések azt is bebizonyították, hogy a munkaközösségeknek lefi­zetett pénzt a vállalat ha­tékonyabban használhatta volna fel, ha bérként költ- heti el. Majoros Károly, a tájékoz­tatók meghallgatása után többek között a Mezőgép ta­valy rendszeresnek mondha­tó pénzgazdálkodási zavarai­nak elemzését kérte. Az igazgató elmondta hogy az okok között a külső feltéte­lek nehezedése mellett — például mind itthon, mind külföldön romlott vevőik fi­zetőkészsége. hosszabb idő alatt érkezett meg a kiszál­lított árukért járó pénz — fontos szerepet játszottak a tervezés hibái, például egész évben a vártnál kevesebb nyereséghez jutott a válla­lat. A nehézségeket fokozta, hogy — igaz ennek a lépés­nek az előnyeit az idén él­vezhetik — az esedékes be­ruházások nem kevés pénz­be kerülő előkészítését a szükséges hitelek megérke­zése előtt kezdte meg a Me­zőgép. A tájékoztató és a kérdé­sekre kapott válaszok után Majoros Károly üzemlátoga­tásra indult a vállalat ve­zetőinek kíséretében. A vál­lalat részben már üzembe helyezett, a KGST-országok együttműködésével készülő R—35-ös számítógéppel fel­szerelt számítóközpontjában a megyei pártbizottság első titkárát megismertették azok­kal a lehetőségekkel, ame­lyeket az új, az egész gaz­dálkodási folyamatot átfogni képes létesítmény kínál a gazdasági munka korszerűsí­tésére. Majoros Károly ez­után Tószegre, a Mezőgép­nek az NDK és a csehszlo-c vák kooperációból jelentős részt vállaló gyárába utazott, majd a cég életével való is­merkedést a vállalatnak a szolnoki Landler Jénő úti telepén, az ottani új tanmű­helyt és a központi gyártás- feilesztési üzemet megte­kintve folytatta. Tapasztalatait összefoglal­va a megyei pártbizottság első titkára, a fejlesztési üzemben látott igen korsze­rű technikát, a Mezőgép pi­acszerzési törekvéseit mél­tatva felhívta a figyelmet arra, hogy a helyesen vál­lalt műszaki fejlesztési erő­feszítések csak akkor vál­hatnak igazán gyümölcsöző­vé, ha a vállalati közgazda- sági elemző munka, a gaz­dálkodás színvonala is mi­nél előbb javuL V. Sz. J. A vállalat két éve befejezett tanműhelyében a legkorszerűbb vezérléstechnika alkalmazá­sát is elsajátíthatják a szakmunkásnak készülő fiatalok és a szakközépiskolások Az első évet záró Jászsági Elektromos Szolgáltató Kis­vállalat, a Jelszol igazgatója csütörtökön számolt be a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának. A tanács kisvállala­ta a pontos éves mérlegét még nem készítette el, de már hónapokkal ezelőtt tud­ták, hogy a tervüket túl fog­ják teljesíteni. Az Ipari Minisztérium ál­lásfoglalása alapján a Selka /Vállalat /jászberényi szervi­zéből is önálló vállalat ala­kult 1983. január elsején. Fel­adata a szolgáltatás színvo­nalának javítása, melyhez pénzügyi és szervezeti önál­lóságot kapott. A 6 el kánál ugyanás a szolgáltatás fej­lesztéséinek olyan korlátái voltak, amelyeket saját ber­kein belül nem tudott átlép­ni. A szervezés ’82. szeptem­bertől elkezdődött, a szerviz létszáma csaknem teljes egé­szében vállalati dolgozó lett. — Az összeszokott, műsza­kilag jól képzett szakmun­kásgárda január 2-án tulaj­donképpen ott folytatta, ahol 2—3 nappal korábban abba­hagyta — emlékezik Nagy Mihály igazgató a kezdetek­re. — Volt helyiségünk, vol­tak műszereink, ugyanaz volt a munka, és mégis minden megváltozott. Üj volt az ön­állóság az alkalmazottak nem voltak felkészülve az adminisztrációra, a könyve­lésre Hétszáz forint kész­pénzzel nyitottunk, emellett a raktárkészletünk sem volt megfelelő. Már nem lehetett a „központtól” kérni segítsé­get, átalánydíjas ügyfeleink­hez fordultunk előlegért. nék hatására a megrendelők észre se vették az átszerve­zést. Ugyanoda vitték az elektromos háztartási gépe­ket, és az elektroakusztikai berendezéseket javítani, mint korábban, és ugyanannyit is fizettek értük. Pedig a Gelka még tartogatott kellemetlen meglepetést utódjának. Ked­vezőtlen feltételekkel ruház­ta át á garanciális szerződé­seket, illetve év közben töb­bet meg is szüntetett. De a dolgozók az önállóságot nem kényszernek, hanem lehető­ségnek tekintették. — Egy évvel ezelőtt — mondja Nagy Mihály —, bo­rúlátó jelek kísérték a mun­kánkat. Olyan vélemények keringtek, hogy növekednek a lakossági kiadások, keve­sebb lesz a javítási, nem lesz életképes a kisvállalat. Ter­vezni is csak óvatosan mer­tünk. Az utolsó évi 3,7 millió forintos árbevétellel szem­ben ’83-ra 3,3 millióra gon­doltunk, mert már tudtunk az év közben kieső néhány garanciális javításról. Űj szerződéseket kötöttünk á Hűtőgépgyárral és a Ramo- villal, így megszűnt az a helytelen gyakorlat, hogy az ügyfelünk garanciális televí­zióját mi javítottuk, de a rá­dióját a Ramovil szervizébe, a Műszeripari Szövetkezetbe kellett vinnie, a Hajdú mosó­gépét hozzánk hozta, de az import centrifugáját már nem fogadhattuk. Anyagot is szabadabban jtudtunk vásá­rolni, és nemcsak a Gelka raktáraiból, hanem a gyárak vevőszolgálatától, sőt kiske­reskedőktől is. Tehát jó az A dolgozók közös igyekeze- önállóság nekünk is, az ügy­iének és a tanács segítségé-feleinknek is, azonban jó vol­na, ha a megye négy ilyen kisvállalatát a megyei tanács időnként összehívná terv- egyeztetésre, tapasztalatcse­rére. A Jelszolnál az első negyed­évben sem volt 20—30 száza­lékos visszaesés, mint a me­gye más, hasonló kisvállala­tainál. Forgalmuk hasonlóan alakult a korábbi évekéhez, és végül a tervezettnél 400 ezer forinttal több bevételt értek el. A 9700 készpénzes ügyfél mellett 1100 garan­ciális javítást könyveltek el. Szaporodott az automata mo­sógép és a színes tévé, na­gyon kevés a fehér-fekete tv (sokan „besegítenek” iparen­gedély nélkül is a szolgálta­tásba), megjelentek az új technológiáik. A városi tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy „bővült a szolgáltatás köre, javult a munka szín­vonala, csökkent az átfutási idő és a panaszok száma”. A Jelszol erre az évre a ter­melékenység és a szolgálta­tás színvonalának növelésé­vel 4,5—5 százalékkal maga­sabb bevételt tervez a tava­lyinál. L. P. Egyéves a Jelszol kisvállalat

Next

/
Thumbnails
Contents