Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 5. IA tudomány világa I A „zöld forradalom” lehetőségei Növénynemesítő génsebészet Már nem csupán, fantázia- termék vagy nemesitől vágyálom, hanem előbb-utóbb létre is hozhatónak tűnik az olyan csodanövény”, amelynek a spenóthoz hasonlóan ehetők a levelei, s miképpen a babnak, éppúgy fehérjékben gazdagok a magvai, tápanyagban bővelkedők és burgonyára emlékeztetők a földben lévő gumóképződményei, a gyökerei pedig a pil- langósvirágúakihoz hasonlóan nitrogénkötésre képesek, és még a szára is hasznosítható rostokat szolgáltat. A nö- vénygeneti'kusok ilyen irányú reményeit éltetik azok a korszerű laboratóriumi eljárások, mint amilyen a szövet- és a sejtkuiltúra technikája, a sejtmagegyesítés, de a génátvitel is. E módszerek hasznosításával rövid idő alatt, s célratörőbben lehet előállítani nagyobb terméshozamú, maximális tápanyag- és ihatóanyagtartal- mú. betegségékkel, kártevőkkel, különféle vegyszerekkel, s hátrányos környezeti hatásokkal szemben kedvezőbb ellenáll! óképességű növényújdonságokat. A „zöld forradalom” első üdvöskéje a sejtfal nélküli sejtanyagok összeolvasztásával paradicsomból és burgonyából született, egyelőre ugyan még terméketlen korcs. Egy másik ilyen jellegű beavatkozás során a zöldbab nitrogéngyűjtési génjét ültették át napraforgóba. Ehhez egyébként azt a „trükkös” megoldást alkalmazták, hogy a bab ilyen tulajdonságú örökítő anyagát egy növényi rákot kiváltó daganatgénnel olvasztották egybe. Ugyanis ez a baktériumgén képes legyőzni a befogadó gazdanövény genetikai korlátáit. Az így kapott és „napra babnak” keresztelt sejtkeverékből a valódi „naprabab” létrejöttéig azonban még olyan bonyolult feladatok várnak megoldásra, mint a baktériumörökségből a daganatprogram eltávolítása, és a tiszta „naprabab”-sejt gondos felnevelése kifejlett növénnyé. Márpedig a sejt- és szövet- kultúrából kialakított növény felnevelése eddig csak bizonyos növényfajoknál, így burgonyánál, orchideáknál sikerült. Egyidejűleg több helyütt törekednek a gabonafélék n i trogé ngy ű j tő képességének kialakítására, illetve a pillangós növényekkel együttélő nitrogéngyűjtő baktériumtörzsek ilyen tevékenységének az ösztönzésére. Egyes baktériumtörzsek ugyanis, amelyek életműködésükhöz hidrogént használnak fel, a többinél is jóval gyorsabban rögzítik a talajlevegő különben növények számára hasznosíthalatlan nitrogéntartalmát. Belőlük igyekeznek a nitrogéngyűjtésre késztető örökítőanyagot — gént — átültetni a kevésbé aktív baktériumtörzsekbe. Másirányú törekvés a haszonnövény ellenállóvá tétele az általános hatású gyomirtóknak. E célból olyan anyag képzésére kell örökletesen képessé tenni, amely hasítja lebontja a gyomirtó ve- gyület méreganyagát. Ezt elérve a gyomirtószerrel kezelt haszonnövény állománya zavartalanul fejlődhet, a gyomok viszont kipusztulnak közüle. Szintén a legújabb neme- sítési célok egyike, hogy rovarölő hatóanyag létrehozására tegyenek képessé egyes növényeket. Az ezirányú — még nyilvánosságra sem került — kísérletek állítólag máris sikeresnek ígérkeznek. Míg a növényi génsebészet, a még csupán részben tisztázott génszerkezet és -funkció miatt csak gyerekcipőben jár, a sejttechnika már a gyakorlatban is hasznosítható. így a sejttechnikánál az átlagon felül termő és ellenállóképesnek bizonyuló növények szöveteit vagy sejtjeit — ami virágporzacskó is lehet —, tápanyagba helyezik, s feloldják. Az oldathoz növekedési hormonokat is adagolva, tiszta fajú új növények nyerhetők. Ki is nemesítettek már ilyen módon húsz százalékkal nagyobb termőképességű olajpálimákat. A károsító rovarokik a 1 és férgekkel valamint gombabetegségekkel és vírusfertőzésekkel szemben ellenállóbb növények kikísérletezése a jobban ellenőrizhető szövet- és sej tkultúra-kísérletekkei előbb elvégezhető, mint a szabadföldi eljárásokkal. A vírusbetegségektől fenyegetett orchideák és más növények esetében újra előái- líthatók ilyen módon a még nem fertőzött és tovább nevelhető legkisebb részek is. Hasonló utakat követve kerülhet sor olyan új fajták előállítására is, amelyek levélállásuk, zöld színanyaguk kedvezőbb sajátossága következtében nagyobb mennyiséget fognak fel és többet értékesítenek a rájuk záporozó napsugarakból, a ma még nem kellően kiaknázott energiaforrásból. Már az eddigi eredményekből is kétségtelen, hogy a növényi génsebészet, akárcsak a szövet- és sejtkultúráik minden bizonnyal egy új zöld forradalom kapunyitói lehetnek. Komiszár Lajos Téli vendégeink Oltás a lyukas fogak ellen A kutatók már régen megállapították, hogy a szuvasö- dást a szájüregben élő baktériumok okozzák. E baktériumok két enzimet választanak ki, az ún. szintetázokat, amelyek nagy molekulájú cukrokat hoznak létre. E nehezen oldódó cukrok kópé-1 nyébe a baktérium befészkeli magát, és tovább él anélkül, hogy oxigénre volna szüksége. Életműködése közben tejsavat ttermél, amely megtámadja a fogzománcot, és lassanként az egész fog elpusztulhat. Egy fogklinikán 24 embert vizsgáltak, akikről biztos volt, hogy nem , szenvednek fogszuvasodásban. A vizsgálatok kimutatták, hogy vérükben antitestek képződtek a baktériumok által kiválasztott két szintetáz ellen. Ezek az emberek tehát ellenállók voltak a szuvasodással szemben. Ez a felismerés adta a gondolatot ahhoz, hogy megkíséreljék a szuvasodást oltással megelőzni. A marburgi (NSZK) Beh- ring-üzemekben szuvas fogakból olyan baktériumtörzset tenyésztettek ki, amelynek különösén nagy mértékű a szintetázkiváliasztása. A kutatók ezen az úton olyan oltóanyagot akarnak készíteni, amely az emberi szervezetet bőséges szintetáz-antitest termelésére hangolja. Ezzel a vakcinával — ha sikerül előállítani és beválik —. persze csak akkor van értelme oltani, ha még nem lépett fel szuvasodás, tehát az iskoláskor előtt. A rikácsoló sirálysereg hozzátartozik ritkán befagyó folyóink és nagyobb tavaink téli hangulatához. Ezek a madarak — többségükben — vendégként érkeznek hozzánk télim Egyesek a Balti-tenger partjairól, sőt né- hányian a Jeges-tengerről húzódnak délre, mások táplálékkereső kalandozásaik közben a Fekete- és a Földközi, tengerről jutnak el hazánk területére. Északról elsősorban a táplálékhiány kényszeríti őket délre, de ebben az évszakban a tőlünk délebbre élők is könnyebben jutnak élelemhez, ha minél nagyobb területen szóródnak szét. A leggyakoribb téli sirályvendégünk a dankasirály, amely tőlünk a Földközitenger vidékére vonulók helyébe érkezik a Balti-tenger menti országokból. A téli vendégsereg többségét ezek teszik ki. A dankasirálynál valamivel ismeretlenebb az ugyancsak északról érkező viharsirály, amely november közepétől márciusig tartózkodik nálunk. Minél szigorúbb a tél Észak-Európában, annál több viharsirály vendégeskedik nálunk. Legnagyobb — redstzeresen érkező — sirályvendégünk, az ezüstsirály a legkülönbözőbb tájakról jön, s tulajdonképpen az év minden szakában megfordul itt táplálékért. A legritkább vendégünk a sirályok óriása, az ezüstsirálynál is nagyobb dolmányos sirály. A legkisebb sirálylátogatónk, a kis sirály a Balti- és, a Fekete-tenger közötti vándorlás sórán ejti útba hazánkat. Képünkön & Balaton parti vizei fölött röpködő sirályokat láthatunk. Az élelemért cserébe bemutatják repülőművészetüket: ügyesen keringve és forogva rendszerint még a levegőgen elkapják a feléjük dobott falatot. De ha az a vízbe pottyan, onnan is gyorsan fölszedik. A hullámzással szemközt repülve, lábbal érkeznek ia víz felszínére, energikusan taposni kezdenek, fölcsípijc az élelmet, majd lendületet véve a levegőbe emelkednek. Nem kis fáradsággal szerzik élelmüket, hiszen a nap jó részét a levegőben töltik. Az egyre emelkedő kokszárak és energiaköltségek arra sarkallják a kohászokat, hogy optimális nagyságú kohókat építsenek, és különféle módszerekkel minimálisra csökkentsék a vas kohósításának energiaköltségét. így azután a nagyolvasztók az iparág valóságos gigászai lettek. Egy évtizeddel ezelőtt még a 12 méteres medenceátmérő és a 2600 köbméteres hasznos térfogat jelentette a gyakorlati maximumot. Ma már viszont egyre-másra épülnek a 14 méter medenceátmérőjű, 4000—5000 köbméter hasznos térfogatú olvasztók, amelyeknek napi termelése eléri a 10—12 ezer tonnát (ami évi 3,5—4 millió tonna nyersvastermelésnek felel meg). A méretek növelésén túl a fúvó szélhőmérséklet fokozása is igen hatásos eszköze a teljesítménynövelésnek, a kokszmegtakarításnak, s általában a hőgazdálkodás javításának. Nem volt könnyű feladat a nagyolvasztó előmelegített égéslevegőjének hőmérsékletét 600—700 C-fokról 1000 —1300 C-fokra növelni. Ehhez speciális belső falazatú léghevítő tornyokat kellett építeni. Később kiderült, hogy a nagyol-' vasztó fúvószelének, oxigénnel való dúsítása még alacsonyabb kokszfogyasztási értékekhez vezethet, de alapos meggondolások és számos kísérlet alapján a mai körülmények között csak speciális nyersvas- fajták előállításánál érdemes ezt a módszert alkalmazni. Bebizonyosodott, hogy — nem kis mértékben — azáltal is lehet csökkenteni a kokszszükségletet, ha az ércet előzőleg szemcsékké zúzzák, rostálják, majd zsugorítják. Képünkön egy új szovjet óriáskohó, egy 4000 köbméter hasznos térfogatú nagyolvasztó építési munkálatait láthatjuk. E kohó már optimális technológiával fogja előállítani a nyersvasat. Lyukakkal könnyített Új gumiabroncs munkagépekhez Az időjárás befolyásolható? Felhöátalakító elektronsugár Az időjárás mesterséges befolyásolásának legfőbb eszköze az ún. felhőáitaliakítás. Ez abból áll, hogy valamely esőzésre nem képes (túlhűlt vízcseppekből álló) felhőt átalakítanak esőt adó felhővé, vagy pedig az ilyen felhőt egészen szétoszlatják. Az átalakítás fő módszere eddig az volt, hogy ezüstjodidot vagy más vegyi anyagokat juttatnak a felhő belsejébe. Névadóban egy meteorológus most új módszert dolgozott ki. Eszerfnt elektronágyúból nagy sebességű elektronnyalábot lövell a felhőbe, ezáltal albban tízezer' fok körüli hőmérsékletű, jól vezető csatorna keletkezik. Ebbe a csatornába azután milliomod másodpercnyi időközökben újabb és újabb elektronnyalábot lőnek, így a hatás erősen fokozódik, és a felhő fizikai állapota lényegesen megváltozik. Ezzel az eljárással az időjárás befolyásolásának új és hatékony eszköz© juthat a kezünkbe. Szennyvizek tisztításához Művese szűri a tejet Dán szakemberek a művese működési elvét az ipar területén is hasiznosítják. Különleges hártyák alkalmazásával olyan rendkívül finom szűrési rendszereiket alakítottak ki, amelyek például arra is alkalmasak, hogy a fehérjemolekulákat elválasszák a tej 'többi alkotórészétől. Ezzel a lefölözött tejből és a tej saviból 80 százalék fehérjét tartalmazó sűrítményt tudnak előállítani. Az eljárás alkalmazásával a tejüzemek elfolyó szennyvize kevésbé lesz ártalmas a környezetre. Mivel a sízűrést kb. 10 C-fokon végzik, a fehérje nem szenved sérülést. A tejipar az így nyert fehérjesűrítményt nagyobb fehérjetartalmú joghurt, sajt, túró, csecsemőtápszer stb. előállításához használja fel. A képen látható villás' targonca gumikerekéről a feltalálók azt állítják, hogy a jövő gumijia. Egyelőre nem arra gondolnak, hogy a személyautókat is ilyen abroncsokkal látják el, hanem inkább arra, hogy a teherautókra. darukria, emelőkre szerelik fel, amelyek olyan terepen járnak, ahol a megszokott gumiabroncsokkal közlekedni lehetetlen lenne (például ócskavastelepen, ahol az, éles, vasiak bizony nem kímélik a gumiabroncsokat). Az új típusú abroncsot „gumirugó abroncsnak” keresztelték el, és a feltalálók véleménye szerint egy meghatározott sebességig egyesíti a légrugó és a tömör gumiabroncsok összes jó tulajdonságát Ez a konstrukció lyukakkal kikönnyített szegmentekből áll, amelyeket egy több részre osztott abroncspárra szerelnek fel. A gumirugó igen nagy terhelést bír el, hiába hasít bele a legélesebb üveg- vagy vasdarab is, lazt kilöki magából. Ezzjel lehetővé teszi, hogy más típusú gumiabroncsok számára elképzelhetetlen terepen is viszonylag biztonságosan mozogjon. Közismert, hogy hasonló feladatokra különböző vállalatok már régóta keresnek egy megfelelő abroncs- típust, ési eddig leginkább a tömör gumi felelt meg e célra. Ezek a kerekek azonban önmagukban is nehezek voltak. A feltalálók szerint a gumirugó abroncs a tömör guminál sokkal könnyebb. Tekintettel arra, hogy az elképzelés szabadalmi védelem alatt áll, éé még sorozatban nem gyártják, a részletes leírást egyelőre nem közük a feltalálók, noha néhány nemzetközi vásáron már bemutatták a kereket. Rövidesen kiderül majd, hogy rövid életű, vagy több évtizedes jövőjű műszaki szenzációról van-e szó.
