Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 25. Tárgyalások Tel flvivban li'gjianem kellemetlen tárgyalások színhelye Izrael. A vendég: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki sorrendben a második bonni miniszterelnökként látogatott el Tel Aviv- ba. Igaz, Willy Brandt 13 évvel ezelőtt járt a zsidó államban, ám azóta a két ország között a vitás kérdések nem csökkenitek, ellenkezőleg. inkább szaporodtak. Bonn álláspontja néhány lényeges, alapvetőnek mondható ügyben eltér Izraelétől. Semmiképpen nem értenek egyet a Rajna partján az izraeli megszállási politikával, s többször is kifejezésre juttatta az NSZK új kabinetje éppúgy, mint a korábbi szociálli-berális koalíció: elismeri a palesztinok önrendelkezési jogát. Ugyanakkor nem azonosul bizonyos arab fölfogással, vagyis nem vonja kétségbe Izrael állam létezési jogát és eredeti határait. A közel-keleti kérdéskomplexumban tehát középutasnak minősíthető az NSZK állásfoglalása. Sok okból ez számára az egyetlen járható út. Mint rendkívül fejlett ipari nagyhatalom, az arab államok olaja nélkül képtelen lenne tartósait fenntartani gazdaságát, ráadásul létfontosságú exportérdekei is úgy diktálják, hogy orientációja ne ütközzék az arab világ többségének álláspontjával. Izraellel — éppen a terhes régmúlt okán — Bonn szívélyes kapcsolatokat ápol, de mindig arra törekedve, nehogy azok elsőbbséget élvezzenek az arab olajtermelőkhöz fűződő jóviszonnyal szemben. Néhány éve — még a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció idején — híre ment, hogy Szaúd-Arábia nagy érdeklődést tanúsít az akkoriban legkorszerűbbnek tartott Leopárd—2 nyugatnémet gyártmányú harckocsik iránt. Népes sza- údi küldöttség jártazNSZlK- ban. fölkeresték néhány hadiipari üzemet is. s a többi között megtekintették egy gyakorlópályán a kiszemelt Leopárdokat. Az üzletből azonban — noha több száz tankra szólt volna a megrendelés — nem lett semmi. A koalíció kötötte magát korábbi elhatározásához: válsággócokba nem szállít fegyvereket. Kohlék — legalább is a jelekből ítélve — rugalmasabb partnereknek ígérkeznek aszaú- di megrendelők számára. ez a kilátásba hehelyezett, kétségkívül jelentős üzlet most alaposan beárnyékolja a kancellár és Jichak Samir izraeli kormányfő tárgyalásait. Mint ahogy nehéz dolga lesz az izraeli politikusnak abban is, hogy próbálja mérsékelni vendégének álláspontját a palesztinokkal összefüggésben. Ebben Bonn és Tel Aviv között aligha közeledik az álláspont. Bár Samir reményének adott hangot a nyugatnémet Stem magazinnak nyilatkozva: azt várja Kohl látogatásától, hogy az NSZK közelebb kerül a palesztinok megítélésében az izraeli — elutasító — véleményhez. Kohl számára is kényesnek ígérkeznek a témák, hiszen — közvetve — az NSZK legfontosabb szövetségesével, az USA-val kerül szembe az izraeli álláspontok elvetésével. Ezt a kancellár is jól tudja, de Bonn orientációjában ennek ellenére enm várható látványos változás. Gyapay Dénes II párbeszédnek egyenlő alapokon kell folytatódnia Jurij Andropov válasza a Pravda kérdéseire Kérdés: Az Egyesült Államok és a NATO vezető köreiben az utóbbi időben mindinkább azt állítják, hogy a nemzetközi helyzetben semmilyen aggasztó dolog nem történik, és hogy a jelenlegi viszonyók között általában úgymond „a világ biztonságosabbá vált”. így van-e ez? Felelet: Nincs alap ilyen következtetésre. A veszedelmes világméretű feszültség okai, amelyekről már volt alkalmam beszélni, fennállnak. Nagyobb biztonságra tett-e szert Európa az amerikai rakéták telepítésének elkezdésével? Természetesen nem. A nukleáris veszély megnö- ivekedett. Határozottan ezt mutatja milliók komoly aggodalma Európában. Az európai kontinensen levő amerikai rakéták nem szilárdították: meg az Egyesült Államok biztonságát. Az Egyesült Államok á^zal, hogy végső célként a maga javára kívánta billenteni a katonai egyen- siúljyt, válaszintézkedések megtételére kényszerített minket. Az amerikai rakéták európai megjelenése nemcsak a (katonai, hanem a politikai feszültséget is fokozta. Megszakadtak a tárgyalások, amelyeknek a célja az volt, hogy korlátozzák és lényegesen csökkentsék a nukleáris fegyverzetet. Az események ilyen fordulatáért teljes egészében az Egyesült Államok vezetése a felelős. Felelősek a NATO- országok kormányai is, amelyek népük akarata ellenére saját területükre befogadták az amerikai rakétákat. Vajon biztonságosabb lett-e a világ attól, hogy a Közel- Keleten most az izraeli ag- resszorral együtt amerikai katonák is harcolnak az arabok ellen? Izzó a helyzet Közép-Ame- rikában, ahol az Egyesült Államok politikai kormányzata merényleteket követ el szuverén államok függetlensége ellen. Aki azt állítja, hogy a világon ,semmiféle veszedelmes dolog nem történik”, nyilvánvalóan ki akarja törölni az emberek emlékezetéből a Grenada elleni amerikai agressziót is. Imperialista garázdálkodás folyik a világ más térségeiben is. A valós helyzet veszedelmes és kiélezett. Alábe- csülése megengedhetetlen. Felvetődik a kérdés, vajon miért jelentkezik szándékosan eltorzítva a jelenlegi világhelyzet az amerikai vezetők nyilatkozataiban ? Mindenekelőtt azért, hogy a népeknek a washingtoni militarista politikával szembeni, nap mint nap növekvő aggodalmát megpróbálj ák eloszlatni, hov”- az ezzel a politikával szemben erősödő szembenállásnak elvegyék a lendületét. Kérdés: Az amerikai elnök nemrégiben a szovjet—amerikai párbeszéd mellett foglalt állást. Beszédében a következő hangzott el: „Az erő és a párbeszéd kéz a kézben halad”, ön hogyan vélekedik erről? Felelet: .Bennünket nem kell meggyőzni a párbeszéd hasznosságáról és célszerűségéről. Ez a mi politikánk. De a párbeszédnek egyenlő alapon kell folytatódnia, nem pedig az erő pozíciójából, ahogyan ezt Reagan javasolja. A párbeszédnek konkrét megállapodások elérésére kell irányulnia. Szeretnék emlékeztetni a genfi, európai közép-hatótávolságú atomfegyverekről folytatott tárgyalásokra. Az Egyesült Államok-, képviselői csaknem két éven át — ahogy mondani szokás — csak a szalmát csépelték. Ezalatt Washington új, első- csapás-mérő atomrakéták nyugat-európai telepítésére készült. Többször is figyelmeztettünk rá. milyen következményekkel járhat mindez. Az amerikai fél saját kezűleg szakította félbe a genfi tárgyalásokat, nagy kárt okozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszédnek. Most az Egyesült Államok elnöke kijelenti, hogy — úgymond — készek felújítani a tárgyalásokat, visszatérni Genfbe. Felvetődik a kérdés: lehetséges, hogy az amerikai fél felismerte mit tett, és a párbeszéd mellett síkraszáll- va esetleg kész változtatni negatív álláspontján ? Nem, ez nem történt meg. Az elnök beszéde nem tartalmaz semmilyen új elgondolást, új javaslatot, sem az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásával, sem pedig más kérdésekkel kapcsolatban, az amerikai álláspontban semmi ilyesmi nem lelhető fel. Már beszéltem róla és ismét meg kívánom erősíteni: készek vagyunk arra, hogy minden reális lehetőséget felhasználjunk a tárgyalások folyt: tására annak érdekében, hogy megállapodjunk a nukleáris fegyverzet korlá#. tozásáról és csökkentéséről, az egyenlőség, az egyenlő biztonság elve alapján. Tárgyalásokba azonban a tárgyalás kedvéért nem bocsátkozunk, nem teszünk úgy, mintha nem lennének ránk és szövetségeseinkre irányított új rakéták Nyu- gat-Európában. Ezzel együtt meg kívánom erősíteni: a Szovjetunió csak konstruktív, kölcsönösen elfogadható alapon hajlandó megoldani az európai nukleáris fegyverzet problémáját. Ehhez egy dologra van szükség, amíg még nem késő, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak késznek kell mutatkozni arra, hogy visszatérjen a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek telepítése előtti helyzethez. Azt. hogy az Egyesült Államok valóban komolyan akar-e tárgyalni velünk a gyakorlati lépések alapján fogjuk megítélni. Kérdés: Milyen más problémák lehetnek még a párbeszéd témái? Felelet: A szovjet vezetés meg van győződve arról, hogy lehetőség van több más probléma komoly megvitatására, amelyek megoldása kétségtelenül javítaná a világhelyzetet, a szovjet— amerikai kapcsolatokat. Konkrét javaslatok és kezdeményezések egész körét terjesztettük elő, amelyeknek célja a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. Javaslataink továbbra is érvényben vannak. Ha például az Egyesült Államok kötelezné magát arra — amint azt a Szovjetunió tette —, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert, az már jelentős mértékben hatna a nemzetközi légkörre, kapcsolataink légkörére. Mit DAKAR Jasszer Arafat, á PFSZ V. B. elnöke tegnap, afrikai körútja keretében a Szenegáli Köztársaság fővárosába érkezett. Arafat még az este folyamán tárgyalt Abdou Diouf elnökkel. A két politikus még újból találkozik. Arafat kőrútjának következő állomása Mali. BAGDAD Irak és Irán határtérségében tegnap is folytatódtak a 'tüzérségi harcok. Hadijelentéseiben mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy polgári célpontokat ágyúzott. Az iraki hadijelentés szerint az újáni tiizérsée la Baedadtnl keletre, az iraki—iráni határ közelében fekvő Mandali és Zurbatie lakónegyedeit is lőtte. Irán szerint a front déli részén folyó harcokban 20 iraki katona vesztette élejelentene ez a gyakorlatban? A két legerősebb atomhatalom lemond az atomfegyver egymás elleni alkalmazásáról. Ez azt jelenti, hogy nem lesz sem első, sem pedig következő csapás. Ha a NATO-országok elfogadnák a Varsói Szerződés tagállamainak arról szóló javaslatát, hogy ne alkalmazzanak katonai erőt egymással szemben, az ugyancsak komoly mértékben emelné a bizalom szintjét Európában sőt az egész világon. Nem lehet elodázni annak a problémának a megoldását sem. amelyet a fegyverkezési hajszának a világűrre való kiterjesztése jelent. Ellenkező esetben az emberiség újabb fenyegetéssel kerül szembe, amelynek méreteit most még elképzelni is nehéz. A Szovjetunió konkrét javaslatokat terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy miképpen hárítsák el az erő — világűrből, illetve a világűrben való — alkalmazásának veszélyét, és felszólítja az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat erről a kérdésről. Ha a Nyugat készséget tanúsít ezen a téren, hozzá lehet látni a bécsi tárgyalásokon napirenden szereplő, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló kérdések gyakorlati megoldásához. Az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatainkat már régen a tárgyaló- asztalra tettük. A háborús veszély csökkentésére Irányuló intézkedés-komplexumból mi — kezdetként — egy egyszerű, ugyanakkor eléggé hatékony lépést javasolunk az Egyesült Áliamoknak: az atomfegyverzet befagyasztását; fokozni kell az erőfeszítéseket az említett fegyverek jelentős- mértékű korlátozásáról és a radikális csökkentésekről szóló megállapodás mielőbbi elérése érdekében. A népek joggal várhatják az Egyesült Államok kormányától, hogy ezekben a kérdésekben józan észről és realizmusról tegyen tanúbizonyságot. Ahhoz, hogy mindezekben a kérdésekben megegyezés jöhessen létre, elsősorban az Egvesült Államok, illetve a többi NATO-tagország szándéka és politikai akarata szükséges. Ez kedvező helyzetet teremtene ahhoz, hogy más kérdésekkel is foglalkozni lehessen, hogy egyikről át lehessen térni a másikra. Mi ebben látjuk a béke megőrzésére irányuló politika sikerének a zálogát. Csakis ezen az úton előrehaladva — és nem az. erőben bízva, vagy szónoklatokkal — lehet a világot, amelyben élünk valóban biztonságosabbá tenni. Az Amerikai,Egyet- sűlt Államok kormányától azt várjuk, hogy tegyen konkrét lépéseket, álljon készen arra. hogy éppen ezt az utat válassza. Ez részünkről megfelelő visszhangra talál. [Telexen | lérkezettl tét, illetve sebesült meg. Irak több irtani tüzérségi állás megsemmisítéséről adott hírt. BÉCS Tegnap Bécsben teljes ülést tartott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága, amelyet a párt januári, XXV. kongresszusán választottak. A párt vezető testületé újjáválasztotta központi bizottsági titkári tisztére Hans Kaltot és Karl Reitert, s a KB titkárává választotta dr. Walter Silbenmayert. Az utóbbi a KB újonnan szervezett, az üzemi munkával foglalkozó osztályát vezeti majd. A KB Elhunyt Mihail Leszecsko A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy január 21-én, 75 éves korában, súlyos és hosszas betegség után elhunyt Mihail Leszecsko. a Szovjetunió Minisztertanácsának volt elnök- helyettese. Mihail Leszecsko 1958-tól a Szovjetunió állami tervbizottságának első elnökhelyettese, miniszter, 1962-től a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, 1977-től pedig 1980 októberében történt nyugdíjazásáig a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese volt. Stockholmi konferencia fl NBTO-tagállamok javaslata A stockholmi bizalom- és biztonságerősítői valamint leszerelési kjéijdésektoel foglalkozó konferencián a NATO-tagál lajmolk tegnap azt javasolták, hogy az államok tájékoztassák egymást az Európában levő légi és szárazföldi erők szerkezetéről, jelezzék ezentúl 45 nappal előre az egy hadosztálynyi, vagy annál nagyobb katonai erők gyakorlatait, a 25 ezer főnél többet érintő mozgósításokat és értesítsék egymást a riasztásból végrehajtott hadgyakorlatok kezdéseikor. Mint emlékezetes, Andrej Cílamiko szovjtet külügyminiszter stockholmi felszólalásában kiemelte: a Szovjetunió kész a helsinki záróokmányban megfogalmazott bizalomerősítő intézkedésekhez nagyobb jelentőségű és átfogóbb kiegészítő intézkedéseket kidolgozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább lehetne fejleszteni a nagy hadgyakorlatokról való tájékoztatás kérdését. Mint mondta, rendkívül időszerű lenne az ilyen hadgyakorlatok méreteinek korlátozásáról is megállapodást kötni, meghatározva a résztvevő csapatok számszerű adatait. Belgrádban tárgyal az osztrák kancellár Dr. Fred Sinowatz osztrák kancellár tegnap délelőtt kü- lönvonaton három napos hivatalos látogatásra Belgrád- ba érkezett. A pályaudvaron Milka Planinc, a jugoszláv kormány elnöke, Braniszlav Ikonics, a szerb köztársasági kormány elnöke és más jugoszláv hivatalos személyek üdvözölték. Az osztrák kancellár kíséretében van Herbert Saldier szövetségi pénzügyminiszter, Erich Schmidt, szövetségi kereskedelemügyi államtitkár és más hivatalos személyek. Fred Sinowatz a délutáni órákban m|egkez)dte tárgyalásait vendéglátójával. Milka Planinc kormányfővel. Dr. Fred Sinowatz, osztrák kancellár Belgrádba érkezett. A képen vendéglátójával, Milka Planinc, jugoszláv kormányfővel a belgrádi pályaudvaron (Telefotó — KS) Irán, Szíria, Líbia és Dél-lemen II Fehér Ház „fekete listáján” Az Egyesült Államok külügyminisztériumának illetékesei „terrorista nemzetnek” minősítették és a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolták Iránt. John Hughes, a külügyminisztérium szóvivője a teheülésének középpontjában — 3 kongresszus határozatainak megfelelően — a munkásság körében végzett munka állott. VARSÓ Összesen 21571 személyre terjedt ki a fél évvel ezelőtt meghirdetett általános közkegyelem — mondta a PAP hírügynökség tudósítójának Henryk Pracki, a lengyel legfőbb ügyész helyettese. — Az amnesztia a társadalmi és politikai célok tekintetében mindenben megfelelt a várakozásnak. Pracki elmondta, hogy a közkegyelem 3666 politikai bűnözőre vonatkozott. Közülük 730 személynek elengedték a hátralévő büntetés letöltését, 130 büntetését pedig a felére csökkentették. 1674 személy ügyében megszüntették az eljárást. ráni kormányt tette felelőssé a Bejrútban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok főhadiszállása ellen októberben és a kuvaiti külképviseletek ellen decemberben elkövetett pokolgépes merényletekért. Irán annak idején határozottan cáfolta, hogy bármilyen módon köze lett volna a terrorcselekményekhez. A külügyminisztérium „fekete listáján” egyebek között Szíria, Líbia és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság is szerepel. A minősítés nyomán Washington megszorító intézkedéseket léptetett életbe Teheránnal szemben. Az exportkorlátozás a gyakorlatban annyit jelent, hogy bizonyos — amerikai megítélés szerint potenciálisan katonai célokra is felhasználható — berendezéseket ezentúl csak különleges engedéllyel adhatnak el Iránnak. Az intézkedések az Iránból származó olajimportot nem érintik. A washingtoni bejelentés gyakorlatilag újabb fenyegetés az amerikai vezetés érdekeinek nem megfelelő politikát folytató közel-keleti államok. mindenekelőtt Szíria címére is.
