Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

1984. JANUÁR 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ÖSSZEFOGÁSSAL, TÁMOGATÁSSAL A bejárat előtt majdan szabadidő-park létesül Jászkiséren megújul a művelődés háza Az épület külsőre 'kicsit meghökkentő, vagyis inkább szokatlan ezen a tájon. Nyilván Jászkiséren is akad olyan ember, aki ma még „gyanakodva” szemlélgetd a község régi, dűlőfélben lévő művelődési házából újjá­születő „csodát”. Megvallom nékem nagyon tetszik a sá­rospataki művelődési köz­pont alkotójának jászkiséri „álma” is. A felújítási mun­kálatokat ugyanis Makovecz Imre tervei alapján végzik a helyi költségvetési üzem dol­gozói. Egyelőre szürkék a majdan hófehér falak, a bar­na palatető helyén még csak a szigetelő anyag látszik, a belső tér azonban már sej­tetni engedi, hogy a megye legszebb, az igényeknek leg­inkább megfelelő községi művelődési ház lesz a jász- kiséri. A felújítás-várhatóan 10 és fél millió forintba ke­rül. A pénzösszeget — amely­ben már a belsőépítészeti munkák és a berendezés egyiészének költségei is sze­repelnek — az Országos Köz­művelődési Tanács, a megyei és a helyi tanács biztosította. — A régi művelődési ház már nem tudta biztosítani a munkánkhoz szükséges fel­tételeket — mondja Győri Jánosné igazgató. — Min­den a felújítás mellett szólt, ám ne tűnjék szerénytelen­ségnek, ha azt mondom, ab­ban, hogy ennyi segítséget, támogatást kaptunk eredmé­nyeink is szerepet játszottak. Az intézmény nyitott ház és játszóház kísérleteit már a korábbi években is országos -zakmai érdeklődés övezte. A megyei tanács és az OKT nyilván ezért nyújtott jelen­tős anyagi támogatást a fel­újításhoz, de nagy segítsé­günkre volt a Népművelési Intézet is, hisz közreműkö­désével szinte jelképes ősz- szegért juthattunk hozzá Ma­kovecz Imre nagyszerű ter­veihez. Itt a községben sem maradtunk magunkra. A ter­melőszövetkezet például biz­tosította az építkezéshez szükséges összes téglát. (Ez nem kevés, 100 ezer darab.) A helyi polgárvédelmi ala­kulat a régi épületein a szük­séges bontási munkákat vé­gezte el, a Jászsági Állami Gazdaság jászkiséri kerüle­tének dolgozói a romok el­takarítását vállalták, a szál­lításhoz szükséges járműve­ket biztosították és a község lakód közül nagyon sokan vé­geztek már ezidáig is társa­dalmi munkát az építkezé­sen. Úgy tűnik tehát, hogy a jól végzett munka jó „be­fektetés” még a közművelő­désben is. Az építkezés ideje alatt azonban nyilván nehezebb a dolga a népművelőnek, noha Jászkiséren arra is találtunk példát, hogy hogyan lehet a szükségből erényt ková­csolná. — Miután 1982 nyarától nincs igazi „hajlékunk”, olyan megoldásokkal próbál­tunk élni, amelyek pótolhat­ják a hiányt. Például a ko­rábbinál gyakrabban hagy­juk el a község határait. Ha­vonta két alkalommal „szín­házi járatokat” indítunk Szolnokra, de főleg Buda­pestre. S éppen azért, hogy a gyermekek ne érezzék any- nyira a művelődési ház hiá­nyát gyakran nézünk gyer­mekelőadásokat. Ilyenkor persze a szülök is velük tart- tanak, ezek az utazások hét­végi családi programoknak is kitűnőek. Kirándulni is gyakrábban járunk, tavaly 50—60 alkalommal is felkere­kedtünk, többnyire ezeket az alkalmakat is összekötjük színházlátogatással. Száz­százötvenre tehető azoknak a száma, akik már számíta­nák ezekre a programokra s időről-ídőre velünk tarta­nak. Persze nem mindig Bu­dapest az úticél, a jászberé­nyi művelődési központ rendezvényeit is látogatjuk. — Jó volna ha ez a szokás a művelődési ház átadása után is megmaradna. — Valóban szeretnénk ha együttmaradna ez a társaság, hiszen az utazások során olyan j ól összebarátkoztak még azok az emberek is, akik itthon ezidáig úgy vél­ték, nincs mondandójuk egy­másnak. A művelődési ház ideigle­nesen a helytörténeti (kiállí­A jó munka jó befektetés Szükségből erényt A közönség nem vész el tóházíban rendezte be „iro­dáját.” — A honismerti szakkör, a díszítőművész szakkör itt tartja foglalkozásait, isme­retterjesztő előadásoknak is otthont ad az épület. — S az iskola? — Valójában kézenfekvő a kérdés, de valahogy azt ta­pasztaltuk. hogy nem szíve­sen járnak oda közművelődé­si programokra sem a gyere­kek sem a felnőttek. Nyil­ván úgy vélik, hogy az isiko- lában csak tanulni lehet. En­nek ellenére a zeneoktatás­nak, szakköri foglalkozások­nak otthont ad az oktatási intézmény. Több, mint öt­ven gyerek tanul jelenleg zongorázni, furulyázni és klarinéton játszani. Termé­szetesen a játszóház progra­mok sem maradtak abba. Az alsó tagozatosok bábszakkö- rén, az óvodások alkotókö­zösségében, a gyermekek helytörténeti szakkörének foglalkozásain folytatják a pedagógusok ezt a munkát. Ugyanakkor nyitott játszóhá- 'zi napokat is rendezünk jó időben szabadtéren, máskor az iskola előcsarnokában, amely kiállításoknak is ott­hont adott a múlt évben. Nagyobb rendezvényeket nem tartunk, kivéve komoly­zenei koncerteket a gyere­keknek a moziban. Nagyon szeretnénk, ha a művelődési ház nem vesztené el a kö­zönségét az építkezés ideje alatt. Jászkiséren úgy tervezik, hogy még ebben az évben átadják a közönségnek a fel­újított épületet, amelynek homlokzatán ez áll majd: A művelődés háza. A fen­tiek alapján abban is bízha­tunk, hogy tesz közönség, amely birtokába veszi az újjászületett intézményt, a boltívek alatt a klubszobá­kat, a kávéházat, a galé­riát, a több funkciójú szín- házterlmíet, egyszóval a mű­velődés házának minden ze- gét-zugát. T. E. A belső tér boltívei, emeletnyi magasságban a színházterem mennyezetének faszer­kezete Fotó: NZS. A nevelők szellemi műhelye lesz Bemutatjuk a megyei pedagógiai intézetet A felsőoktatás korszerűsí­tésének programja nagy fi­gyelmet fordít a szakembe­rek továbbképzésére is. Ért­hető, hiszen az egyeteme­ken, főiskolákon megszerzett ismeretek néhány év alatt elévülnek, s az önképzés mellett szükség van átfogóbb, rendszerező továbbképzé­sekre is. Különösen fontos a pedagógusok tudásának ál­landó megújítása, „karban­tartása”, hiszen munkájuk hatása még évtizedek múl­va is érződik a tanítványok felkészültségén, munkaerköl­csén. egyáltalán egész élet­módján. Éppen emiatt tar­talmi és szervezeti megúju­lás előtt áll a pedagógus- továbbképzés. amelynek irá­nyítását majd az országos továbbképzési tanács látja el. de sorra alakulnak meg a megyeszékhelyeken is a pedagógiai intézetek, ame­lyek összevont szellemi és anyagi erőkkel az eddigiek­nél magasabb szinten, haté­konyabban segítik az óvó­nők, tanítók, tanárok mun­káját. Három intézmény összevonásával Szolnokon három intéz­mény— a pedagógus-tovább­képző, a nevelési tanácsadó és a Pályaválasztási Tanács­adó Intézet — összevonásá­val idén január 1-én kezd­te meg munkáját a Szolnok megyei Pedagógiai Intézet. Mindhárom intézmény kü­lönböző Oldalról ugyan, de eddig is egy célt, az okta­tás-nevelés ügyét szolgálta. A pedagógus-továbbképzőben évente 8—900—1000 nevelő vett részt a különböző tan­folyamokon. Ez azt jelenti, hogy négy-öt évenként ré­szesültek továbbképzésben ilyen formában pedagógusa­ink. A tíz év alatt —■ eny- nyi ideje létezett ugyanis a pedagógus-továbbképző — számos tudományos rendez­vénynek is házigazdája volt az intézet, s kialakított ma­ga körül egy olyan előadó szakembergárdát. amely akadémikusokból, s a leg­eredményesebben tanító ne­velőkből, . szakfelügyelőkből áll. A tanfolyamok így egy­re inkább megfeleltek az el­várásoknak. betöltötték hi­vatásukat, hiszen a résztve­vők igazi szellemei műhely­ben érezhették magukat, a szakterület legkiválóbb mű­velőivel vitatkozhattak, szá­molhattak be tapasztalataik­ról, eredményeikről, gond­jaikról. Az intézetnek nagy szerepe van abban, hogy na­gyobb zökkenők nélkül tör­tént meg az új oktatási-ne­velési tervek bevezetése, s többé-kevésbé idejében fel­készítette a pedagógusokat az új feladatokra. A pályaválasztási tanács­adó intézet a diákok vá­gyai, szakmaválasztása, s a munkahelyeik igényeit pró­bálja egyeztetni. Számos ki­állítással. pályaismertető ki­advánnyal, előadásokkal, üzemlátogatások szervezésé­vel segíti, a pedagógusok munkáját, illetve megköny- nyíti a fiatalok számára a korántsem egyszerű döntést. A teljesen tanácstalan diá­koknak pedig a műszeres, or­vosi, pszichológiai vizsgála­tok után ajánlanak, javasol­nak pályát. Évente öt-hait- száz fiatal tulajdonságait, adottságait elemzik ilyen formában, és segítik megta­lálni számukra a leginkább megfelelő foglalkozást. Továbbképzés, kísérletek i A pedagógia legnehezebb területén dolgoznak a ne­velési tanácsadó munkatár­sai. A 3—18 éves korosztály speciális nevelési problémái­val foglalkoznak, évente ezer-ezerkétszáz gyereket vizsgálnak meg. döntenek a gyógypedagógiai intézetbe helyezésről, illetve visszate­lepítésről a normál általá­nos iskolába vagy korrekci­ós osztályokba, s ezenkívül iskolaérettségi vizsgálatokat tartanak a hatéves gyere­keiknek. A tanácsadóban a pedagógusok mellett pszi­chológus, orvos, ideggyó­gyász ad tanácsokat a szü­lőknek, nevelőknek a gyer­mekek neveléséhez. Az intézmények összevo­nása után is mindhárom in­tézet munkatársai tovább folytatják az imént csak rö­viden ismertetett munkáju­kat ugyanott, ugyanabban az épületben, ahol eddig is dol­goztak. Az összevonás még­sem formális, sokkal több­ről van szó, mint három in­tézmény egyesüléséről. A megyei pedagógiai intézetet a jövőben a nevelők olyan szellemi műhelyévé formál­ják. amely lehetőséget ad a szervezett továbbképzések mellett az önművelésre, a nevelés minden területén „otthona” lesz a kutató, kí­sérletező óvónőknek, taní­tóknak tanároknak, s a tu­dományos eredmények köz- vetítőjekénit az iskolák tá­masza lehet. Az új intézet megfelelő, a korábbiaknál jobb személyi és tárgyi feltételekkel kezd­hette meg munkáját. A négy csoportban — a továbbkép­zési és módszertani, a pá­lyaválasztási. a nevelési és a gazdasági csoportban — jelenleg huszonkilencen dol­goznak, de három üres állás eddig még nem talált gaz­dára. Többnyire egyetemet, főiskolát végzett szakembe­rek. pedagógusok, pszicholó­gusok, orvosok, könyvtáro­sok immár közösen segítik az iskola, az oktatás-neve­lés ügyét egységes szellem­ben. S az idén szeptember­től a megye szakfelügyelői gárdájával is gyarapodik az intézet szellemi tőkéje. A tárgyi feltételek összeg­zésével nagyobb lehetőség nyílik a különböző műsze­rek, az eszközállomány ha­tékonyabb kihasználására. Az intézet egyébként hat­millió forintos költségvetés­sel dolgozik. A szolnoki Ma­gyar utcai épületben 6,5 ezer kötetes pedagógiai szak- könyvtár. mintegy kétszáz­féle periodika, folyóiratok, hetilapok várják a kutató, kísérletező nevelőket. Meg­találhatók a megyei pályá­zatokra beküldött tanulmá- ’ nyok. dolgozatok gyűjtemé­nye is. Itt kapott helyet a Pedagógusklub. s a hangula­tos épület udvarán pedig ze­nei esteket tartanak. Segítség újító pedagógusoknak Az intézet munkatársai je­lenleg a szervezési-működési ' szabályzat, s a tervek ösz- szeállításán dolgoznak. Az eddigi bevált formák mel­lett alkotó csoportokat mű­ködtetnek. amelyekben tu­dományos munkával foglal­kozó pedagógusok dolgoz­nak, s ezzel egyidejűleg az intézet segíti az újító ne­velők munkáját, illetve „ta­lálmányaik” minél előbbi megvalósítását is. Ugyancsak tervezik, hogy a_ nevelési csoport munkáját kibővítik a diagnosztizálás mellett te­rápiával. Ez igencsak idő­szerű feladat, hiszen a fia­talok körében gyakori je­lenség az alkoholfogyasztás s a „ragasztózás”. Az idén is számos tudo­mányos tanácskozásra kerül sor az intézet rendezésében, illetve közreműködésével. Februárban Szolnók lesz a házigazdája a Debreceni Akadémiai Bizottság neve­lési munkabizottsága ülésé­nek, májusban pedig ugyan­csak a DAB-bal és az OPI- val közösen tartják meg a Fórum ’84-et, amelyen a közoktatás aktuális kérdésed­ről esik majd szó. Az új intézmény első esz­tendeje bizonyára hagy majd még maga után kívánnivaló­kat. Nyilván nem sikerülhet egycsapásra kialakítani azt a pedagógiai szellemi műhelyt, amelyet megterveztek. Az összevonás, a szellemi erők és a tárgyi feltételek egye­sítése azonban mindenesetre biztató, jó alapot jelent az elképzelések megvalósításá­hoz. Tál Gizella Jön: Egy szerelem három éjszakája Színházi bemutatók, bábjátékok, szerzői estek A szolnoki Szigligeti Szín­házban kedden tartják meg Carigiale: Az elveszett levél című vígjátékának bemuta­tóját, de már megkezdőd­tek Hubay—Ránki—Vas: Egy szerelem három éjszakája cí­mű musicaljének próbái is. Január 30-án, hétfőn este Szolnokon vendégszerepei a békéscsabai Jókai Színház Németh László: Sámson cí­mű darabjával, amelynek címszereplője Nagy Attila. A szolnoki amatőr színház is újabb bemutatót tart. Feb­ruár 4-én a Komarov terem­ben láthatja a közönség Mi­chel de Guelderobe: Escori­al című darabját. A gyerekék sem panasz­kodhatnak a közeli hetek színházi programjára: Téli tréfák, nyári mókák címmel az Állami Bábszínház elő­adását nézhetik meg febru­ár elsején a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban. S ugyanitt rendezik február 11-én a gyermek- bábosok országos fesztiváljá­nak bemutatóját. A Maikra írójával Kertész Ákossal találkozhat a kö­zönség a MÁV Járműjavító Művelődési Házban február 14-én. február 27-én pedig Radványi Barna szerzői est­jére kerül sor a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Házában. Fotósok figyelmébe Pályázat a környezet- védelemről Harmadik alkalommal hdir- detik meg az idén az orszá­gos környezetvédelmi fotó- pályázatot, amelynek Szol­nok a házigazdája. A pályázat célja, hogy a fotóművészek eszközeivel felhívja a figyelmet a ter­mészet és a környezet vé­delmére. A pályamunkákat — fekete-fehér képeket, so­rozatokat, színes diákat — április 15-ig küldhetik el a fotósók a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba. A nyilvános zsűrizésre április 20-a után kerül sor. A legsi­keresebb fotók készítőinek két-ikét első, második és har­madik díjat adnatt át, s a legjobb képeket, diákat má­jusban kiállításon mutatják be a nagyközönségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents