Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 4. Miér! vágják ki a fákat? A Tiszaföldvár—Mezőtúr útszakaszon kivágásra jelöl­tek rnár 182 élő akácfát, ami felháborít bennünket. Meg­értenénk, ha a fák termőte­rületen lennének, de mivel gidres-gödrös árokparton sorjáznak, nem tudjuk, miért vágják majd ki őket. Nem Örökzöld dallamok — egészséges évek című ren­dezvényre szólt a meghívó a szolnoki Ságvári Endre Mű­velődési Központba, méltó befejezéseként az egészség- nevelési hónapnak. A kö­szöntő és szavalat után elő­adást hallgattunk az egész­séges életvitelről, amit a kor­szerű táplálkozásról bemu­tató és bőséges kóstoló is kö­vetett. A program első felé­ben ötletbörze volt, majd a nyugdíjasok megtekintették az Erika című filmet. A szünetben jogi tanácsot beszélve arról, hogy így sincs elég fa a környéken. Hol itt a környezetvédelem? Inkább ültetni kellene még több fát, hogy szebb legyen a határ és az út melléke. Kérjük, segít­senek megmenteni a fákat. Olasz Lajos Mezőhék kaptunk különböző ügyek­ben, majd ezután sok vállal­kozó kedvű nyugdíjas lépett fel vers-, mese- és próza­mondással, énekkel és zené­vel. Az egészségnevelési osz­tály főorvosának zárszavával ért véget a program. Ügy vé­lem, nagyon hasznos, szóra­koztató volt az itt eltöltött négy óra, köszönjük a szer­vezőknek a sok munkát, a rendezvényt segítő vállala­toknak a támogatást és vár­juk a folytatást. Sándor Gézáné Szolnok utca szélességét az illetékes elsőfokú építési hatóság 10 méterben határozta meg. A cikkben közölt 16—20 méte­res utcai szélességet az em­lített helyen nem lehet ki­alakítani a meglévő termé­szeti — domborzati — viszo­nyok miatt. A tervezett be­építés mintegy 150 méter ut­cai szakaszt érint. A közmű­vek elhelyezését a beépítés nem akadályozza, a közleke­dés megoldható. A tárgyilagosság kedvéért meg kell említeni, hogy a te­Az utasok Lapunk december 21-i szá­mában Kárpótlás ... címmel közöltük szolnoki olvasónk panaszát, melyre a követke­zőket válaszolta a Szolnoki Taxiipari Szolgáltató Szövet­kezet elnöke: Szövetkezetünk a lakossági igények jobb kielégítésére nagyobb bevásárlóhelyeken helyezett el a kórházaknál, és a taxikban CB-készüléke- ket. Természetesnek tartom, hogy mindenki olyan taxit vesz igénybe, amilyet jónak lát vagy amit a helyszínen talál. Ugyanakkor elvárható, hogy ha valaki magától nem talál taxit, s kérésére Szöv- taxit hívnak a helyszínre, azt veszi igénybe. Utólag nem tisztázható, hogy a kérdéses esetben a hívott taxi meny­nyi idő múlva érkezett a kórházhoz, jó 10 perc telt-e el, vagy a gépkocsivezető nyilatkozatának megfelelően a Mártírok útjáról a forga­lom miatt 5—6 percig tartott oda az út. Tény viszont, hogy lepülésen több olyan utca van, amelynek a szélessége még a 10 métert sem éri el, és ott is foglalkoznak jószág­tartással. Ennek feltételeit nem az utca szélessége, ha­nem a telek nagysága dönti el alapvetően, a panaszosok telkének területét viszont nem érinti a tervezett beépí­tés, így a jószágtartás zavar­talan. Amennyiben a közle­kedésben később problémák »jelentkeznének, úgy helyi forgalomszabályozással az megoldható lesz. érdekében az utasnak ennyi várakozás is sok volt. Gépkocsivezetőnk az előző hívásnál hasonlóan járt, mert megérkezése előtt egy Volán-taxis vitte el azt az utast, akiért érkezett. A portásnő az előző eset miatt hívta kárpótlásul, hogy az elmaradt fu­var helyett másikhoz jus­son. Érthetőnek tartom ezért a gépkocsivezető bosszúsá­gát, amikor megtudta, hogy odaérkezése előtt másik uta­sát is elvitték. Nem tartom ugyanakkor megengedhető­nek, hogy ilyen esetben a gépkocsivezető akár az utas­tól, akár a másik gépkocsi- vezetőtől kérjen 20—30 fo­rintos kárpótlást. A gépko­csivezető figyelmét ezért felhívtam, hogy hasonló ese­tek elkerülése végett gyor­san és udvariasan igyekez­zék az utas rendelkezésére állni, mert csak akkor vár­ható el, hogy az utas a CB-n rendelt gépkocsi megérkezé­sét bevárja. Köszönet a szervezőknek Szerkesztői üzenetek Nemrég alakult meg Sza- jolban a nyugdíjasok klubja, s máris nagy örömet szerez­tek nekünk a fenyőünnepség megszervezésével. Az össze­jövetelünkön a helyi általá­nos iskola alsótagozatosai­nak kultúr- és tánccsoportja Örömmel olvastuk a Nép­lap december 28-i számában a Korlát az ABC-nél című írást. A jászalsószentgyörgyi ABC lépcsőfeljárójához is kellene korlát, amit már többször szóvátettünk, még tanácstagi beszámolón is. Az írásban kapott válaszban meg is ígérték, de a korlátot azóta sem szerelték fel, illet­ve a legutóbbi felvetésünkre adott kedves műsort. Ezúton mondunk, köszönetét mind­azoknak, akik közreműköd­tek és megajándékoztak bennünket az ünnepségen. Papp Sándorné Szajol azt a választ kaptuk, hogy a lépcsőnél kialakított szintkü­lönbségek nem teszik indo­kolttá a korlát felszerelését. Ügy véljük, valami megol­dást mégis találniuk kellene az illetékeseknek, mert az idős emberek nagyon nehezen és balesetveszélyesen tudnak itt közlekedni. több aláírás J ászalsószentgyörgy Sz. I., Jászberény: A szol­gálati év elismerésének ál­talános szabálya szerint a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott dolgozóknak (gazda­sági cseléd, gazdasági mun­kás, napszámos stb) 1948 előtt munkáiban töltött ide­jét csak egykorú okirati bi­zonyíték alapján lehet szá­mításba venni. Ilyen bizo­nyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága titkárá­nak a munkáltató megneve­zését, a munkaviszony idő­tartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető ha­tósági bizonyítványa is. Az ilyen bizonyítványt a ható­ság két tanú egybehangzó és hitelt érdemlő nyilatkozata alapján, kérelemre állítja ki. N. A., Kisújszállás: A munkaruha és a formaruha a juttatási idő letelte után a dolgozó tulajdonába megy át. Ha a munkaviszonya korábban megszűnik, a visz- szaszolgáltatás vagy a meg­váltás tekintetében a kollek­tív szerződés rendelkezései az irányadóak. Kiss András, Törökszent- tniklós: Az árvaellátás nem az életben maradt szülőnek, hanem az árvának jár. Tehát amíg a jogosultság fennáll, az árvaellátás folyósítását nem szüntetik Ibe akkor sem, ha az életben maradt szülő házasságot köt. Korlát kellene Elsejével leptek életbe Adózás összevonva Módosított bérkategóriák Január T-től életbe lépett matot fizetnek az ügyfelek­több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állam­polgárokat, több más új ren­delkezés pedig a közösségi érdekű vállalati gazdálkodás jobbítását szolgálja. Az állampolgárokra vonat­kozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tartozik az általános jövedelemadó­ról szóló minisiztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A kü­lönféle foglalkozások szerint korábban eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg. Az esetek túlnyomó ré­szében mérséklődik az adó­teher. A legmagasabb adó­kulcs 75-ről 65 százalékra csökkent, s ezt is csak évi 600 ezer forinton felüli jö­vedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint he­lyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig szá­mított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Ked­vezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adó­mentesek, s csak az ezt meg­haladó jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb követ­kezményei leisznek vis'zont az adóalap (a nyereség) eltitko­lásának: az eddigi — több­nyire szabálysértési — bír­ság helyett 20—50 százalék­kal felemelt adót fizetnek azok, akik ki akiarják játsza­ni az adóügyi szabályokat. Emelték a kamatlábakat egyes taritósi betéteknél, ösz­tönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pén­zével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állam­polgároknak folyósítható hi­telekre. Az Országos Taka­rékpénztár a takaréklíevél- betéteknél két év után az ed­digi 5,5 helyett 6,5, három év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után 7 helyett 8, hét év után pedig 8 helyett 9 szá­zalék kamatot fizet. A má­sik tartós lekötésű betétfaj­ta, az ifjúsági takarékbetét kamata hat év után a koráb­bi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1,5, hét év után 5 plusz 1 he­lyett 5 plusz 3 százalék. Fel­emelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalé­kot, .tíz év után 5 plusz 2 he­lyett 5 plusz 4 százalék ka. nek. Valamennyi kamatláb- emelés visszamenőleg érvé­nyes, tehát azokra a taka­réklevelekre, ifjúsági taka­rékbetétekre és lakástakaré- kcssági betétekre is, amelye­ket korábban váltottak. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költ­ségeket növelő áremelkedé­sekkel. valamint egyes támo­gatások megszüntetésével, il­letve mérséklésével össz­hangban 1984-ben a mező- gazdasági termékek felvásár­lási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési for­rásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mező- gazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általá­nos szabályoktól. A vállalati bér- és kereset­szabályozási rendszer úgy alakul, hogy több vállalat él­het a rugalmasabb kereset­szabályozás lehetőségével, mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből ki­elégítő a kínálatuk. A vállalati dolgozók alap­bér -rendszerénél az a leglé­nyegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 25, alsó határát pedig csaknem 10 százalék­kal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehe­tőségét teremtette meg, hogy a vállalatok, a magasabb ka- tegória|határniak megfelelően emeljék a kiemelkedő mun­kát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van. Egyébként a munkabér leg­kisebb összegét — amely 1983. december 31-ig 1350 forint volt — 2000 forintban hatá­rozza meg az új szabályozás. Az új besorolásokat 1984. december 31-ig mindenkép­pen el kell készíteniük a vál- lialatoknajk, s biztosítaniuk kell. hogy dolgozóik alapbé­re 1986. december 31-ig lega­lább elérje /bérkategóriájuk új alsó határát. Arról is ren­delkezett a Minisztertanács, hogy a korábbi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatos személyi jövedelemkiegészí­téseket fix összegű bérpót­lékká alakítják: a vállalatok, a nem mezőgazdiasági szövet­kezetek és a költségvetési in­tézmények dolgozóinaki az eddigi havi 290 forint bérki­egészítés helyett 310, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek dolgozóinak 200 helyett 210 forint bérpótlékot fizet­nek. Válaszok, intézkedések Telefonfülke már van címmel a nyilvános tele­fonállomások állapotáról kö­zöltünk cikket lapunkban, melyre a következő tájékoz­tatást kaptuk a Debreceni Postaigazgatóság távközlési és műszaki igazgatóhelyette­sétől: A posta jelenleg elsősor­ban a helyi távbeszélő köz­pont bővítésére hélyezi a fő súlyt, mert ez alapvető felté­tele a távbeszélőhelyzet ja­vításának. Ennek üzembe he­lyezése márciusban várható, s ezzel megszűnik a tárcsa­hangra való várakozás, és a címmel közöltük lapunk december 21-i számában kunszentmártoni olvasónk levelét, amiben szóvá tették, hogy az Érpart utcát — melynek egy részét tavasszal építik — 10 méter szélesség­re tervezik. Itt mindannyian állattartással foglalkoznak, ezért a takarmányszállítás, fuvarozás miatt a lakók a 10 méter szélességet keskenynek nagy forgalmú alközpontok elérhetősége is javul. Emel­lett a nyilvános állomások üzemállapotának javításához folyamatban van a szükséges műszerek beszerzése, a kar­bantartó dolgozók szaktanfo­lyamra történő beiskolázása, a többletkészülékek beszer­zése stb. Az új távbeszélő­névsorból is elegendő áll majd rendelkezésre a meg­rongáltak pótlására. Mind­ezek megvalósulása 1984 első felében folyamatosan várha­tó. tartják és úgy vélik, a ked­vező döntésre még nincs ké­ső. Olvasóink levelére a kö­vetkezőket válaszolta a Kun­szentmártoni Járási Hivatal elnöke: Hivatalunkhoz az utca la­kói nem fordultak beadvány­nyal, így nem is foglalkoz­tunk az Érpart utca kialakí­tásával, illetve beépítésének problémájával. A tervezett Az értelmi fogyaté­kos gyermek után el­tartója emelt össze­gű családi pótlékra jogosult. A jogosult­ság kiterjed nemcsak a tel- jes, hanem a középsúlyos ér_ telmi fogyatékos gyermekre is. A családi pótlékra jogo­sultság — szolgálati idő, s egyéb feltételek — igazolása mellett, szükséges annak bi­zonyítása (az e célra rend­szeresített. orvosi igazoláson), hogy a gyermek születésétől fogva, illetve 16 éves kora, továbbtanulás esetén a 19 éves karának betöltése előt­ti időponttól beteg. A családi pótlók igénylést az említett orvosi igazolás csatolása mellett a munkál­tatónál működő társadalom­biztosítási kifizetőhelynél, ha ilyen nincs, akikor a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság családi pótlék osztályánál kell benyújtani. Ugyanezen feltételek fenn­állása esetén a nyugdíjban, átmeneti járadékban, illetve rendszeres szociális járadék­ban íészesülő értelmi fogya­tékos és középsúlyos fogya­tékos gyermeke is jogosult családi pótlékra. Ha a fenti ellátásban részesülő szülő kéri a családi pótlék megál­lapítását, az ellátás^ folyósí­tó szervnél (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, 1820 Budapest) kell az igényt bejelenteni. Keskeny lesz az utca Emelt családi pótlék, árvaellátás, rokkantsági nyugdíj Hasznos tudnivalók a jogosultságról Ha a beteg gyermek szü; lője elhal, utána gyermeke árvaellátásra jogosult. Ha nyugdíjasként hal el a szü­lő, az igénylést szintén a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságnál, ha aktív dolgozó­ként, akkor a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztályénál kell elő­terjeszteni. Az árvaellátás megállapí­tásánál a 67 százalékos mér­tékű rokkantság fennállása a jogosultság feltétele, ame­lyet a benyújtott igénybeje­lentés elbírálása során az orvosi bizottság dönt el. Hogyan válhat rokkantsá­gi nyugdíjra jogosulttá sa­ját maga, a részben munka­képes középsúlyos fogyaté­kos? A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki — egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatko­zás következtében munka- képességét 67 százalékban elvesztette, és ebben az ál­lapotban egy évig javulás nem várható; — a szükséges szolgálati időt megszerezte, amely 22 éves életkorig 2 év 25 éves életkorig 4 év 30 éves életkorig 6 év 35 éves életkorig 8 év és azon túl legkevesebb 10 év és — rendszeresen nem dol­gozik vagy keresete lénye­gesen kevesebb a megrokka­nás előtti keresetnél. Az is jogosult rokkantsági nyugdíjra, aki az iskolai ta­nulmányai megszűnését kö­vető 180 napon belül szolgá­lati időt szerzett és 22 éves életkora előtt megrokkant, a szerzett szolgálati idő tar­tamára tekintet nélkül. Aki tehát születésétől fog­va részben munkaképes kö­zépsúlyos fogyatékosként is­kolai tanulmányainak befe­jezését követően 180 napon belül munkába áll, és ezt a munkát nem tudja ellátni rokkantsága miatt, igényel­heti rokkantsági nyugdíj megállapítását. Az igénybe­jelentést mindig maga a dol­gozó, illetve gondnoka kez­deményezheti közvetlenül, vagy a nyugdíjelőkészítéssel foglalkozó munkáltatóján ke­resztül. Ha a 22 éves életkort be­töltött rokkant kéri a nyug­díj megállapítását, és nem rendelkezik a korcsoportjá­ban előírt szolgálati idővel, de annak felét megszerezte, és legalább 50 százalékban csökkent a munkaképessége, rendszeres szociális járadék megállapítását lehet kezde­ményezni. Ez esetben azon­ban sor kerülhet az ellátás megállapítása helyett az egészségi állapotnak megfe­lelő munkakörbe történő át­irányításra. Ez a feladat a 8/1983. (VJ. 29.) EüM—PM sz. rendelet­ben foglalták szerint a reha­bilitációs eljárás folyamán kerül megoldásra, a területi rehabilitációs bizottság tevé­kenységén belül. Összeállította: Bánhalmi Ferencné a Társadalombiztosítási lg. nyugdíjosztály munkatársa Szolnok Felejthetetlen emlék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents