Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-04 / 2. szám
1984. JANUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényi Apritógépgyár bérmunkában készít villanymotorokhoz állórészeket is. Képünkön a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának megrendelésére horizontesztergán forgácsolják .ezt a gépelemet A hetvenes évek elején kialakult — és ma is tartó — energia-, nyersanyag-árváltozások, a költségek ugrásszerű növekedése arra kényszerítette a kutatókat és az élen járó gyakorlati szakembereket, hogy olyan hatékony módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítséget nyújtanak a korszerű technológiák bevezetéséhez és a fokozottabb mértékű takarékossághoz. Éppen ezért«, a népgazdaság valamennyi területén, így a mezőgazdaságban is egy sor próbálkozás, ötlet és újítás valósult meg. Először csak kísérleti méretekben, majd az életképesebb megoldások — ha nem is azonnal — de előbb- utóbb bekerültek és szerencsére ma már el is jutnak a termelésbe. Egy olyan intézményben, mint amely Karcagon is található. néhány év leforgása alatt mintegy félszáz, a gyakorlatnak átadható kutatási eredmény születik. Legutóbb, az elmúlt esztendő végén egy országos pályázat második díját érdemelte ki a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete néhány szakemberének munkája. A meghirdetett „Ésszerű anyagtakarékosság megvalósítása” című pályázat egyik területe a mezőgazdaság és az élelmiszeripar volt, ahol az energiaválság és ‘ az üzemanyagtakarékosság jelenleg is kiemelt szerepet játszik. Az intézet kutatói — más hasonló intézmény dolgozóival együttműködve — egy korábbi, Karcagon született szabadalom továbbfejlesztésével csatlakoztak a már-már mozgalommá szélesedő akcióhoz. A meglévő hígtrágyán hasznosítási technológia önmagában is nagy segítséget jelentett a környezetvédelemmel és e melléktermék elhelyezésével bajlódó mező- gazdasági nagyüzemeknek. A hígtrágyák felhasználására alapozott anyag- és energiatakarékos cukorcirok- termesztési és komplex hasznosítási technológiának kutatási eredményei adták az ötletet a továbblépéshez. A kísérlet alapján a cirok cukortartalmát hasznosítani lehet, alkoholos erjesztéssel, amely ezután alkalmas üzemanyag pótlására. A megoldáshoz vezető úton — egészen a pályázatig — a MÉM műszaki főosztálya is támogatta a kutatást. A Karcagon nemesített cukorcirkot járvaszecskázóval levágják, mechanikus sajtóiéban préselik — s a zöld tömeg 30—40 százaléka ciroklévé válik. Az úgynevezett ciroklé egy fóliával bélelt földmedrű tárolóban 40 óra alatt megerjed. Az igy készült cefre a jelenleg üzemelő szeszgyárakban lepárolható, és belőle magasfokú nyersszesz állítható elő. Az ekképpen nyert alkohol gázolajjal, desztillált vízzel keverve dízelmotorok üzemanyagaként felhasználható. A kísérletek közben e három anyag tartós keveredését biztosító anyagot is sikerült a kutatóknak előállítaniuk. Ez azonban csak 6—8 napig hatásos — ezért olyan helyeken alkalmazható, ahol az így készült üzemanyagot ennyi idő alatt fel tudják használni. A vizsgált erőgép 10 százalék alkohollal, 15 vízzel és 75 százalék gázolajjal üzemelt. A mérések igazolták, hogy a motor átalakítás nélkül a mezőgazdasági és egyéb szállítási munkáknál egyaránt zavartalanul üzemeltethető. Ily módon tehát a hígtrágya felhasználása a cukorcirok termesztésében jelentős hasznot hoz. E módszerrel a cirok termelési költsége egy hektárra vetítve nem haladja meg a 10 ezer forintot. A lé kinyerése után a visszamaradó szárazanyag takarmányozásra kiválóan felhasználható. A cukorlé előállítása jelentős beruházást nem igényel, azonban a lepárló üzem közelsége mindenképpen előnyös. A pályázaton is eredményesen szereplő metódus bevezetését, gyakorlati alkalmazását jelenleg a sajtoló és a lepárló üzem hiánya teszi kérdésessé. A DATE karcagi kutatóintézete a kutatási eljárást a közeljövőben kívánja szabadalmaztatni. S végül: 100 hektár területről melléktermékként nyert 120 tonna alkohol dízelolajhoz keverve évente 312 tonna gázolaj-importot helyettesít, ennek belföldi áron számolt értéke mintegy 2 és fél millió forint. Az alkohol előállításának költsége egymillió, az éves megtakarítás tehát 1,5 millió forint. F. T. Hz idei első Mezőgép-export Szolnokról Tanfolyam a téeszek elnökeinek A Szolnok megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szövetségének szervezésében tegnap, a fővárosban, a Ter- matőszövetkezetek Országos Tanácsa továbbképzési és üdültetési központjában megkezdődött a megyében gazdálkodó téeszek elnökeinek, a társulások igazgatóinak hagyományos téli tanfolyama. A hét végéig tartó program résztvevői többek között a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1983. évi gazdálkodásának értékeléséről, idei feladatairól, a változó gazdasági körülményekhez igazodó érdekképviseleti munkáról, időszerű gazdaság- és társadalompolitikai valamint kül- és belpolitikai kérdésekről hallanak előadásokat, tartanak konzultációkat. A szolnoki Mezőgép Vállalat üzemeiből tegnap kigördültek az idei első, exportgépekkel megrakott vasúti vagonok. Az első tételt — rotációs kaszákat, silózó adaptereket, takarmánybetakarító gépeket és részegységeket — az NDK-ba, illetve az NSZK-ba irányították. Januárban a tizedik esztendejébe lépett a kooperációs együttműködés a szolnoki vállalat, valamint az NDK-beli Fortschritt kombinát között. A közösen gyártott gépekhez a magyar fél tavaly nyolcezer különböző rendeltetésű adaptert, részegységet szállított, közöttük újonnan kifejlesztett és nemzetközi sikert aratott konstrukciót. Ebben az évben a tavalyinál kétezerrel több, összesen tízezer gépet, részegységet exportálnak az NDK-ba. A magyar és az NDK kooperációban készülő gépeket 40 országban forgalmazzák. Hasonlóan jó a vállalat partneri kapcsolata az NSZK-beli Glaas céggel, ahová nyolc esztendeje szállítanak különféle kombájntartozékokat, egységeket. Nehém, de sikeres óv Könnyűiparunk számvetése Az év vége, az esztendő eleje a mérlegkészítés és az előretekintés időszaka az iparban is. Decemberben zajlottak le a különböző iparágak vezetőinek tanácskozásai, számvetést készítettek és megbeszélték a teendőket a könnyűipar vezetői is. Ugyanakkor az egyszerű családi költségvetésből is kideríthetjük, hogy amint nehezednek a megélhetési körülmények, elsősorban ezeken a cikkeken igyekszünk takarékoskodni. Ami lefordítható úgy is, hogy például esztendők óta csökken a ruházati cikkek, iránt a kereslet, a világpiacon válságban van a textilipar és így tovább. Ezekkel a körülményekkel együtt — Szabó Imre ipari miniszterhelyettes fogalmazott így — összességében eredményes esztendőt mondhat maga mögött a könnyűipar. Igaz, az. év első negyedévében anyagellátási, szervezési gondok nehez.ítették a termelést. Az akkori lemaradást feszített tempóban kellett behozni, de végül is sikerült: a könnyűipar 1,2 százalékkal növelte termelését. Az átlag azonban — mint mindig — eltakarja a különbségeket. Pedig ezek elég nagyok, a kimagasló és a várakozástól! messze elmaradó teljesítmények között elég nagy a szóródás. A cipőipar például 5, a nyomdaipar 4, a pamutipar pedig 2 százalékkal termelt többet a tervezettnél, a bútoripar és a textilipar éppen csak eléri azt, a várttól viszont elmarad a A túlteljesítés másik valós értékének megismeréséhez elengedhetetlen tudni: a könnyűiparban eközben rohamosan csökkent a munkáskéz. Az ágazatot kétszer any- nyian hagyták ott, mint limenrjyit az egész iparban terveztek. Tizenháromezer emberrel kevesebb — főként a termelő területeken — akkora veszteség, amit aligha tudtak ellensúlyozni a külföldi munkavállalók. Egy-egy esetben megoldást jelentenek a tsz-ekkel kötött kooperációk is, de ez a helyzet léHogy ennek az iparágnak milyen fontos szerepe van exportban, arról már mindenki hallott, vagy olvasott valamit. Mint ahogy az is meglehetősen ismert. hogy például ruházkodási igényeink 8(1—85 százalékát ez az ágazat elégíti ki. ruházati, a gyapjú-, a bőr-, a szőrme-, a kötő- és a selyemipar produktuma. Elgondolkodtató, hogy a nehezebb piaci helyzetben a kisebb méretű tanácsi vállalatok és szövetkezetek — szemben az állami nagy- vállalatokkal —- kevésbé sikeresen vették az akadályokat, teljesítményük alatta marad a várakozásnak. Rugalmasságukkal, a kisebb szervezet adta kedvezőbb lehetőségekkel kevésbé tudtak élni; aminek elsősorban a hazai ellátás látta kárát. Az időnkénti áruhiányok, a választék szűkössége jórészt erre a számlára írható, mert az ő feladatuk lett volna megfelelő hazai termékekkel ellensúlyozni a szűkösebb import lehet őségek e t. Másfelől a könnyűipar az ipar azon ágazatai közé tartozik, amelyeknek az idén a tervezettet is meghaladóan sikerült a konvertibilis exportot növelniük. Az iparág terveiben eredetileg a tőkés kivitel 13 százalékos emelése szerepelt, erre az év közben még 7 százalékot ráígértek a népgazdaság fizetési mérlegének javítása érdekében. Az eddigi eredmények alapján még azt is sikerült túlszárnyalniuk, az utolsó hónap kezdetén az export már 22,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. nyegén mit sem változtat: a könnyűipar ma is a legnehezebb munkahelyek közé tartozik. Még a munkaerő- piacon is növelnie kell a versenyképességét, hogy helyt tudjon állni az iparágak versengésében. S ez csak az egyik égető teendő. A vállalati feladatok ugyanis ebben az ágazatban sem lesznek sem kisebbek, sem könnyebbek, mint másutt, vagy mii\t az idén. Az ipar a jövő évben előreláthatóan a könnyűipar termelésének 0,5 százalékos növekedésével számol, a konvertibilis exportban 5,3 százalékos, a szocialista kivitelben pedig több mint 8 százalékos emelkedést irányoz elő. Ugyanakkor a teljesítés feltételei Várhatóan még keményebbek lesznek, enyhülésre, jobb eladási lehetőségekre aligha lehet számítani, emellett szigorodik a belső szabályozás is. Ez feltehetően a belső tartalékaik feltárására ösztönzi majd a vállalatokat:. Mert kulcskérdéssé vált: képesek lesznek-e az eddigieknél hatékonyabban gazdálkodni meglévő eszközeikkel, csökkenteni tudják-e még indokolatlanul magas termelési költségeiket? Azok, akik már elkezdték ezt a szigorú önvizsgálatot, s arra is mertek vállalkozni, hogy korszerű, a termelékenységet ugrásszerűen megnövelő kereseti módszereket alkalmazzanak, azok már tudjak, mennyi idő, s pénz mehet veszendőbe a lezser- ség, a fegyelmezetlenség miatt Mégis, az utóbbi időben mintha lelassult volna az új munkaszervezési módszerek alkalmazása, bevezetése a könnyűiparban. Az erőfölény kétes előnyei Nem kevés kifogásolni valót rejtenek magukban a vállalatok egymás közötti kapcsolatai sem. A partneri viszony sok esetben a pillanatnyi érdekellentétek miatt nem alakul ideálisan, pontosabban a vállalatok és persze a népgazdaság hosszabb távú, valós érdekeinek megfelelően. A nehéz körülmények között nem javult, sőt helyenként kifejezetten romlott a szerződéses fegyelem, egyes vállalatok monopolhelyzetüket kihasználva kiszolgáltatott helyzetbe juttatnak másokat. Az ilyen jelenségek elleni mind erélyesebb fellépés, a szigorodó szabályozórendszer azonban mind kevésbé kedvez az ilyen magatartásnak. Legfőképp azonban a fokozódó piaci verseny bírja maja magatartásuk megváltoztam tására a nagyobb vállalatokat is, beláttatva velük: még ők sem lehetnek versenyképesek zavartalan termelési együttműködés, kooperáció nélkül, ennek viszont alapvető feltétele a korrekt üzleti kapcsolat, a jó viszony. Osváth Sarolta Rugalmasság hiány a kisvállalatoknál ? Kevés a munkáskéz Már tavaszi termékeket varrnak a Május 1. Ruhagyár túrkevei üzemében. A különböző fazonú blézerekből és átmeneti kabátokból a hazai választék bővítése érdekében csak kis, két-háromszázas tételeket készítenek “Cukorcirokból alkohol, gázolajhoz keveréknek Díjnyertes tanulmány
