Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-09 / 290. szám
1983, DECEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY A Minisztertanács megtárgyalta Több önálló kezdeményezés a munkaversenyben (Folytatás az 1. oldalról) tékben a fokozódó követelményekhez igazítani. I Az 1983. évi gazdasági *" fejlődés fő vonásai: A nemzeti jövedelem termelése közel áll a tervezetthez. a belföldi felhasználás meghaladja a számítottat. Ä munlka termelékenysége emelkedik, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál kisebb. Az ipari termelés növekedése megközelíti a tervezettet, az egyes ágazatok termelése. differenciál-tan alakul. A termelés bővülését hátráltatják a kedvezőtlen külpiaci feltételek, helyenként a munkaerőhiány, a behozatallal, a belföldi kooperációs kapcsolatok hiányosságaival összefüggő nehézségek. A termelés szerkezete, a versenyképesség, az értékesítési tevékenység — az erőfeszítések ellenére — még nem felel meg a követelményeknek. Az építőipar termelése meghaladja a tervezettet. Ezen belül csökken a beruházási építkezések, növekszik a fenntartási, felújítási tevékenység, a lakosságnak végzett építés részaránya. Ugyancsák növekszik az építőipari export. A mezőgazdaság termelése összességében a kedvezőtlen időjárás ellenére eléri a tavalyit. A jelentős aszálykárok következtében kalászosokból. kukoricáiból, szálas takarmányból, ipari növényekből és zöldségből a számítottnál kevesebb termett. Az állattenyésztés fejlődik, az állomány — főleg a sertésállomány — tovább növekszik. a takarmányellátás kielégítő. Az állattenyésztés hozamai meghaladják a tervezettet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége bővül. Az energiaellátás kiegyensúlyozott. A népgazdaság a számítottnál és a tavalyinál is kevesebb energiát fogyaszt. A hulladékok és a melléktermékek hasznosítása javul. A foglalkoztatottak száma — főként az iparban és az építőiparban — csökken. Munkaerőhiány a fővárosban, néhány vidéki ipari körzetben, főleg egyes fizikai munkakörökben -mutatkozik. Az 1984. évi terv az 1983. Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termeié (az 1982. évihez viszonyítva) Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem A szocialista szektor beruházásaira 180—183 milliárd forint fordítható. _ Gazdaságpolitikai fő céljaink elérése tartós minőségi változásokat követel a termelésben, a gazdálkodásban. Ennek mindenekelőtt a hatékonyság és a versenyképesség erőteljes növelésében kell megnyilvánulnia-. Ehhez elengedhetetlen a termékszerkezet korszerűsítésének és a műszaki m lesztésnek a meggyorsítása, a költséggazdálkodás és a beruházási tevékenység további javítása, a céltudatos külkereskedelmi munka. A szabályozórendszer egyes elemeit úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek gazdasági céljaink elérésére. Az ipar növekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly javításához és a nemzeti jövedelem termeléséhez. Fejlődése az exportképességtől és a jövedelmezőségtől függően jobban differenciálódjék. A vállalatok fordítsanak nagy figyelmet a korszerű, jó minőségű,. keresett termékek kifejlesztésére és gyártására. Bővítsék a gazdaságosan értékesíthető, az importot megfelelően helyettesítő, kedvező anyag- és energiafelhasználással előállítható terméA lakosság reáljövedelme és fogyasztása várhatóan az elmúlt évj színvonalon marad. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozó-k átlag-keresete 4,0—4,5 százalékkal nő. A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalékkal emelkednek. A tervezett szociálpolitikai intézkedések — a családi pótlék és az alacsony összegű régi nyugdíjak felemelése — megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladja meg a tervezett 7,5 százalékot. A lakosság életkörülményei javulnak. Felépül 76 ezer lakás, javuil a lakás- gazdálkodás. Elkészül 2100 bölcsődei, 8100 óvodai hely. 1500 általános iskolai osztályterem és 900 kórházi ágy létesül. A települések ivóvíz- és földgázellátása -bővül. Az előirányzott -kereskedelmi, hírközlési, egészség- ügyi, oktatási, művelődési fejlesztések teljesülnek, -illetve túlteljesülnek. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai fejlődnek. A kivitel számottevően, a behozatal kis mértékben nő. Együttműködésünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval erősödik. A rubelelszámolású áruforgalom — a beruházási gépek forgalmát kivéve — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású kivitel jelentősen bővül. a behozatal pedig a tavalyi szinten marad. t> A Központi Bizottság az összes körülményt mérlegelve megerősítette, hogy a XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat folytatjuk. Ennek megfelelően szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében a gazdasági munka középpontjába 1984-ben is -a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzését kell állítani. A Központi Bizottság, megvizsgálva az előkészítő munka során kialakult elgondolásokat és számításokat, egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1984. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé térj essze: vénytermelés teljesítménye közelítse, az állattenyésztésé haladja meg az 1982. évit. A hozamok emelkedjenek, a ráfordítások csökkenjenek. Gabonafélékből legalább 15 millió tonna termést kell elérni. A meglevő állatállomány fenntartásához, a hozamok növeléséhez nélkülözhetetlen a takarékos, országos méretekben jól szervezett takarmánygazdálkodás. a gyepterületek, a melléktermékek jobb hasznosítása. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége és a háztáji termelés is fejlődjék. A mezőgazdasági, élelmi- szeripari és kereskedelmi szervezetek javítsák együttműködésüket a termelésben, a tárolásban, a feldolgozásban, valamint a forgalmazásban. A közlekedésben nagy figyelmet kell fordítani a szállítási igények összehangolt, folyamatos kielégítésére, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, a ráfordítások csökkentésére, a személy- szállítás feltételeinek javítására. A népgazdaság energiaigényének zavartalan kielégítése érdekében folytatni kell az energiagazdálkodási és -racionalizálási program végrehajtását, a fűtőolaj helyettesítését más energiahordozókkal. A beruházások előirányzatait mind az állami döntési körben, mind a vállalatoknál, szövetkezeteknél pontosan be kell tartani. Előnyben kell részesíteni az exportképességet növelő, az energia-^ és anyaggazdálkodást ésszerűsítő fejlesztéseket. A beruházási tevékenység hatékonyságát javítani szükséges. . Az életszínvonal meg- alapozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, ^z elosztható forrásokkal összhangban tervezhető. Ennek megfelelően a lakosság fogyasztása és reáljövedelme lényegében az ez évi szinten marad, a társadalmi juttatások mérsékelten növekednek. Az átlagkeresetek — a bér- preferenciával és a bérpolitikai intézkedésekkel együtt — 43—5,0 százalékkal emelkednek. A lakosság pénzbevételei — a pénzbeni társadalmi juttatásokat is beleszámítva — mintegy 8 százalékkal növekednek. A bérnövelési lehetőségeket a teljesítmények fokozására, a hatékonyság, a minőségi munka javítására kell felhasználni. A bértarifa-rendszer módosítása nagyobb lehetőséget teremt a teljesítmény szerinti bérezésre. A bérpreferencia elsősorban a kivitel ösztönzését szolgálja. Szűk körben sor kerülhet bérpolitikai intézkedésre. A 40 órás munkahétre való áttérés feltételeit a teljesítmények növelésével, a termelékenység gyorsabb emelésével, a szervezettség javításával kell megalapozni. Azl áll látná ártámogatás csökkentése, az ellátás biztonságának fenntartása és külgazdasági helyzetünk miatt a fogyasztói árszínvonal emelkedik. Az idei áremelések jövőre is érvényesülő hatása, valamint a szabadáras termékek várható áremelkedése 4,5 százalékot, az elkerülhetetlenül szükséges központi áremelés mintegy további 3 százalékot tesz ki. A fogyasztói árszínvonal 1984-ben összesen 7—8 százalékkal emelkedhet. Kiemelt fontosságú feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása, az árucí'] látás színvonalának megőrzése, javítása, a szolgáltatások iránti kereslet jobb kielégítése. Az életkörülmények javítását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer lakás, elkészül 1100 általános iskolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kórházaik, bővítése, javul az egészségügyi ellátás. Be kell fejezni a többi között az észak—déli metróvonalnak az Élmunkás tértől az Árpád-hídig terjedő szakaszát), az Árpád-híd átépítését és az Operaház rekonstrukcióját. Meg kell kezdeni a Nemzeti Színház építésének előkészítését. r A külkereskedelmi áruforgalom egyenlegét mindenekelőtt a kivitel dinamikus növelésével kell tovább javítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében megkülönböztetett fontossága van a KGST-országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésünk további erősítésének. A fejlődő országokkal is szélesíteni kell a gazdasági együttműködést. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább kell bővíteni a gazdasági kapcsolatokat. g Az 1984. évi népgazda- sági terv nagy követelményeket támaszt a gazdasági élet valamennyi területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. A vállalatok, a szövetkezetek- és a tanácsok a követelni'nyékét figyelembe véve, a fő gazdaságpolitikai célokkal összhangban készítsék el a jövő évi terveiket. A gazdálkodó szervezetek fokozottan használják ki tartalékaikat, adottságaikat. Gazdasági feladataink megoldása az állami, párt- és társadalmi szervektől egységes cselekvést, a gazdaság- politikai célok elérésére törekvő, kezdeményező munkát igényel. Elsősorban a dinamikus fejlődésre képes, lehetőségeik kihasználására törekvő vállalatokat, szövetkezeteket támogassák. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaver- seny-mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, főként az energia- és anyagtakarékosságot, a jövedelmező export bővítését, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. A tömegtájékoztatás és a propaganda segítse elő, hogy p. közvélemény megismerje! és támogassa a népgazdasági terv céljait. Tudatosítsa, hogy a ténylegés lehetőségekkel számoló gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítése, az 1984. évi terv fő előirányzatainak teljesítése vívmányaink védelmét, az ország fizetőképességének megőrzését, további szocialista fejlődésünk feltételeinek megteremtését szolgálja. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1984. évi népgazdasági terv céljainak megvalósításáért. A kommunisták járjanak élen a feladatok vállalásában és teljesítésében. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy mozgósítsák tagságukat, a dolgozókat az ország gazdasági fejlődése érdekében végzett alkotó, kezdeményező, fegyelmezett munkára,- a becsületes helytállásra. * * * A Központi Bizottság a továbbiakban személyi és szervezeti kérdésekben határozott. A szocialista munkaver- seny-mozgalom eddig is igen fontos szerepet töltött be hazánk. gazdasági-társadalmi fejlődésében. Segíti a szocialista tudat formálását, a dolgozók tulajdonosi felelősség- érzetének kialakítását, a munkához való új viszony kifejezését, hatékony formája a dolgozók, brigádok önkéntes -küzd em ény ezés én e[k — állapítja meg a Miniszter- tanács, a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága Intézőbizottságának együttes határozata, amely az új követelményeknek megfelelően módosította a munkaverseny szabályozását. Az új szabályozás azt az elvet érvényesíti, hogy a munkaverseny elsősorban vállalati kategória, és feladata, hogy a vállalati kollektívák céljainak valóra váltását segítse. Nagyobb önállóságot biztosít a vállalati kollektíváknak a szocialista munkaverseny szervezeti, feltétel- és értékelési rendszerének kialakításához, s elősegíti, hogy a munkaverseny jobban kapcsolódjék a vállalatok mindenkori konkrét feladataihoz hatásosabban mozdítsa elő azok teljesítését. Ennek megfelelően a jövőben maguk a vállalatok — a vállalati vezetés a munkahelyi demokrácia illetékes fórumaival együttesen — a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban szabják meg a munkaversenyeredmények elismerésének formáit és az ösztönzésre fordítható összegeket. A magasabb szintű, vagyis á minisztériumi és minisztertanácsi elismerés szabályainak egész sor kötöttségét is megszüntetik. Nem az lesz a döntő, hogy egy-egy brigád mióta működik, korábban milyen kitüntetési fokozatokat ért el, hanem 1984. január 1-től a pénzügyminiszter módosítja az ifjúsági betét és a lakástakarékossági betét, valamint a takaréklevél után térítendő kamat mértékét, és 1984. március 1-től új, magasabb kamatozású takarékbetétfajtákkal egészíti ki az eddigieket. 1984. március 1-től évi 6 százalékos, illetőleg évi 7 százalékos kamatozású takarékbetétkönyvbe is lehet * pénzmegtakarításokat elhelyezni. Évi 6 százalékos kamatot azoknak fizetnek, akik betétjüket 2 évre, évi 7 százalékos kamatban pedig azok részesülnek, akik betétjüket 3 évre helyezik el. Az erre vonatkozó betétszerződés megszegése (a betét lejárat előtti felvétele) esetén ■ a pénz tulajdonosa — akárcsak az egyéves lekötésű betéteknél — kamatot nem kap. A lakásra takarékoskodók eddiginél nagyobb támogatása érdekében az ifjúsági takarékbetét kamata az alábbiak szerint változik: — 5 évig tartó takarékoskodás esetén a kamat azonos az eddigivel, — 6 éven át folytatott takarékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék plusz 1 százalék helyett évi 5 százalék plusz 1,5 százalék, — 7 éven át folytatott takarékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék plusz 1 százalék helyett évi 5 százalék plusz 3 százalék. Az ifjúsági betétek kamatkiegészítésének növelésén túlmenően lehetővé válik, hogy a betételhelyező ne csak a rendszeres havi befizetéseit teljesíthesse, hanem egyszerre nagyobb összeget is elhelyezhessen vagy betétvállalását felemelhesse. az, hogy ma mit nyújt á közösségnek. A jutalmazásra rendelkezésre álló összegek növelésére a mai viszonyok között nincs lehetőség, arra azonban mód van, hogy az eredmények szerint jobban differenciáljanak, a kitüntetést és jutalmat valóban a legjobbak kapják, s így azonos összegből több jut a legrátermettebbeknek. Az ilyenfajta differenciálás lehetővé teszi, hogy a szakma, illetve az ágazat kiváló brigádja címet elnyert kollektívák — a brigádok egy-egy tagjára számítva — kétezer helyett háromezer forintot kapjanak, ugyanígy növeli^ a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádjának járó fejenkénti háromezer forintot ötezer forintra, a Munlka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett brigádok egy-egy tagjára számított hatezer forintot nyolcezer forintra. A vállalati elismerésekkel, kitüntetésekkel járó összegeket központilag nem szabják meg, az a jövőben a vállalatok hatáskörébe tartozik. A határozat egyértelműen kimondja, hogy a munkaverseny szervezésével, a feltételék biztosításával kapcsolatos feladatok a vállalati vezetők munkaköri kötelességéhez tartoznak. A szakszervezeték és a KlSZ-szer- vezetek sajátos politikák nevelő eszközeikkel segítik a dolgozók kezdeményezéseit és erősítik a munkaverseny mozgalmi jellegét. A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB felkérte a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsát és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy közreműködésükkel segítsék a határozat eredményes végrehajtását. A rendelkezés az 1984. január 1. előtt megkötött ifjúsági takarékbetét-szerződésekre is érvényes. A lakossági betét után a betétes az évi 5 százalékos alapkamaton felül a továbbiakban 7 éven túli lekötés esetén a jelenlegi évi 1 százalék kiegészítés helyett évi 3 száza- „lék kiegészítésben, 10 éven át folytatott takarékoskodás eáetén pedig a jelenlegi évi plusz 2 százalék helyett évi plusz 4 százalék kamatkiegészítésben részesül. Vagyis a 10 éves takarékoskodás után elérhető kamat plusz kamatkiegészítés együttesen évi 9 százalékot tesz ki. A változás január 1. előtt megkötött lakástakarékossági betétszerződésekre is vonatkozik. Az előbbi intézkedésekkel összhangban az ugyancsak hosszú lejáratú takarékossági célokra szolgáló takarék- levél kamata is emelkedik a következők szerint: — egy évet meghaladó betételhelyezés esetén a kamat változatlanul évi 3 százalék, — a két évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 5,5 százalék helyett évi 6,5 százalékkal kamatoznak, — a három évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 6 százalék helyett évi 7 százalékkal kamatoznak, — az öt évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 7 százalék helyett évi 8 százalékkal kamatoznak, — a hét évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A kamatváltozásra vonatkozó rendelkezések' a takaréklevél esetében is visszamenőleges hatályúak, évi váriiató teljesítés százalékában 101.5— 102,0 98.0— 99,0 1011.5— 102,0 97.0— 98,0 100,0—101,0 100,0—100,5 100,0 kék körét. Határozottabban, gyorsabb ütemben szorítsák vissza a tartósan veszteséges, alacsony hatékonyságú tevékenységeket. Az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségben elégítse ki, csökkentse a kivitelezési időt. Erősödjék vállalkozási készsége, az eddiginél nagyobb arányban végezzen felújítási, fenntartási és lakossági építési munkákat. Bővítse a külföldön végzett gazdaságos tevékenységét. A mezőgazdaságban a nöAz újszászi Vegyesipari Szövetkezet a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárával kooperálva különböző típusú villamos gépek állórészeit készíti Emelkedik néhány lakossági takarékbetét kamatlába
