Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 8. IA tudomány világa I A magyar Duna-hajózásról XVI. századi magyar naszád (Hufnagel egykori rajza) Kifizetődik Zátony és haltenyésztés Kövérség és szülés A Duna örök kapocs Európa nyugati és a klasszikus értelemben vett keleti részei között. Ezt mutatja, hogy például az Arpádházi királyok uralkodásának idején — az országlakosok arányához viszonyítva —, nagyobb volt a Duna országon belüli és nemzetközi áruforgalma, mint a múlt század második felében, írja Bornemissza Félix, a magyar folyamhajózás neves szakértője. Az első, hajózással kapcsolatos ismert okmányunk is nagyon régi, 1148-ban kelt. A pesti és a kerepesi révet említi, s élénk kereskedelmi hajóforgalomról tanúskodik. A hajósok céhekbe tömörültek s a legmódosabb kereskedők közé tartoztak a török hódítás idejéig. Mit szállítottak a Dunán, Tiszán és mellékfolyóikon a XI—XVI. században, tehát az államalapítástól az ország török megszállásáig? Belkereskedelmi forgalomban a síkság és hegyvidék cserélt terményt és természeti kincset. A Felvidékről és Erdélyből épületfát úsztattak az erdőben szegény vidékekre, vagy kővel, márvánnyal, sóval és borral rakták meg a dereglyéket. A síkságról bárkákon szállították az őrölni- valót. Külkereskedelmünk oroszlánrészét a gabonakivitel alkotta, amit csaknem kizárólag hajókon szállítottak. Az ásványi kincsek is vizen hagyták el az országot. Országunk békés gyarapodását gyakran akasztották meg háborúk, amelyekből a hajósok sem maradtak ki. A Duna hadiúttá vált. A királyok bevonultatták a hajósokat katonai szolgálatra, és ugyanekkor mozgósították saját királyi hajósnépüket is. A királyi hajósnép eleve fegyverforgatókból állt, hiszen a királyi jövedelmeket (rév-, vámjövedelem stb.) esetenként ki kelleti kényszeríteni, majd megoltalmazni. Háborúban a hajók szállították a katonaságot, az utánpótlást, sőt előfordult, hogy a hajókra rakott fegyveres népnek meg is kellett ütköznie a vizen támadó ellenséggel. Mint amikor a bizánci császárok úgyszólván folyamatosan vezették hadjárataikat Magyar- ország ellen, szárazon és vizen egyaránt. A török hódítás kiterjedésével a magyar kereskedelmi hajózás hanyatlásnak indult. Ezután csak kisméretű belhajózásról beszélhetünk. A folyami hajózás csak a török végleges eltűnése után lendült föl. Ehhez még az is hozzájárult, hogy 1751-ben megtiltották a városoknak a hajóvámok szedését. 1774-ből származik az első belhajózási szabályzat, amelyet 1804-ben magyarul is kinyomtattak. II. József is szívén viselte a dunai hajózás fejlesztését, ö volt az első, aki a Dunán a Fekete-tengeren keresztül a Dnyeperig akarta kiterjeszteni a hajóforgalmat. Jutalmakat helyezett kilátásba a gyakorlati kivitelezőknek, rendszeres hajójáratokat akart indítani Bécstől Gáláéig. A Duna-tengerhajózás azonban ekkor még nem valósulhatott meg, mert a török hatóságok minden elképzelhető módon és ürüggyel gátolták a Habsburg-birodalom hajóinak szabad közlekedését, másrészt — és ez volt a súlyosabb — igen sok technikai nehézséggel kellett a hajósoknak megbirkózniuk a hosszú útvonalon. Egyedül a Vaskapu, illetve a Kazánszoros zuhatagjai is riasztóan hatottak, költséges volt a vontatás, a vontató utakat nem lehetett karbantartani, rablók támadása veszélyeztette a kereskedőket, és így tovább. Ha a Duna-tengerhajózás ekkor még nem is valósulhatott meg, a belhajózás annál nagyobb lendületet vett. 5000—6000 mázsa teherbírású ácsolt fahajók ezrei szállították az árut szerte Magyarország vizein. A hajózás központjai Győr, Komárom, Pest, Baja, Szolnok, Szeged, Sziszek és Károlyváros voltak. 1794-ben Királyi Szabadalmazott Hajózási Társaság alakult, amely a hajózási feladatokon kívül folyamszabályozással és hajózható csatornák építésével is foglalkozott. Hajdani hajóforgalmunk nagyságát jelzi, hogy első hazai biztosító társaságunk a vízi gabonaszállítmányok biztosítására alakult Komáromban. Csepy Zsigmond odavalósi ügyvéd buzgalma hozta létre 1807-ben Császári királyi szabadítékos révkomáromi biztosító-társaság néven, s 1854-ig működött. Székhelyén kívül Pesten, Mosonban, Baján, Monostorszegen és Törökbecsén volt irodája. Az árut ácsolt fahajókon szállították. A kisméretűek sok típusba sorolhatók (dereglye, bárka, sajka stb.). A merőleges bálványú (orr- és fartőkéjű) nagy fahajók lehettek nyitottak, úgynevezett tetejetlen vagy pusztahajók, valamint tetővel ellátott fedeles hajók. Az 1817-ben Bernhardt Antal által épített első dunai gőzhajó, a Carolina, 1822-ben emberi rosszindulat folytán süllyedt el Eszéken, s majd csak az 1829-ben Bécsben alapított Császári királyi Első Dunagőzhajózási Társaság állja ki az idők próbáját. Első hajójukat az uralkodóról nevezték el, ami azért is említésre méltó, mert majd ez a Eranz I lesz 1848-ban a szabadságharc első hadihajója Hadigőzös Mészáros néven. Lehetetlen a magyar belhajózásról beszélni gróf Széchenyi István nevének említése nélkül. Neki köszönhető folyóink szabályozásán kívül az Alduna zuhatagos szakaszán a hajózási akadályok elhárítás^ és a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrehozása. A kiegyezés után sorra alakultak magyar gőzhajózási vállalatok. A fordulat — vagy inkább a nagymérvű fejlődés — akkor következett be a magyar Duna-hajózás történetében, amikor 1894- ben az állami rendelkezési jogot biztosított magának az önálló vállalattá előléptetett Magyar Folyam- és Tenger- hajózási Rt-vel, és évi 400 000 forint államsegélyben részesítette. Ez az első hajózási társaság, amelynek ügykezelési nyelve magyar volt. A MFTR szépen fejlődött, s 1918-ban már 93 gőzhajója és 389 uszálya volt. Az első világháborút követően ki kellett szolgáltatni a győztesek részére 4 személyszállító- és 23 vontatógőzöst, valamint 181 uszályt. A második világháborús veszteség ennél is súlyosabb volt, amit azonban 1947-ben enyhített, hogy a társaság visszakapta az elhurcolt hajókat. A MFTR 1955 óta Magyar Hajózási Rt (MAHART) néven működve hazánk legnagyobb hajózási vállalata. Hajóinak árbocán magyar zászló leng a Duna teljes hajózható szakaszán, a tengereken és az óceánokon is. Csonkaréti Károly A partközeiben élő tengeri halak különösen kedvelik az egyenetlen, zátonyos aljzatot, mert ott könnyen elrejtőzhetnek a ragadozók elől. Éppen ezért gondoltak a haltenyésztési szakemberek arra, hogy sima, egyenletes tengerfenekeken mesterséges zátonyokat hozzanak létre. Ilyen mesterséges zátonyok találhatók már Japán és Ausztrália partjain, s bizonyos karib-tengeri szigetek közelében is. A néhány év óta tartó kísérletek bebizonyították, hogy a mesterséges zátonyok telepítése kifizetődik. Szovjet tudósok a közelmúltban a Fekete-tenger partvidékén mesterséges zátonyokkal kapcsolatos kísérletsorozatot végeztek. Két, egymástól különböző — homokos és sziklás — partsza„Szerelmes” legyek Az egyre nagyobb méreteket öltő gépkocsiforgalom és az élővilág kapcsolatát az utóbbi években sokféle szemszögből vizsgálták. Kevés adat van azonban arra, hogyan befolyásolja a közutak gépkocsiforgalma az út menti élővilág közül a rovarok viselkedését. Legújabban két amerikai rovarkutató éveken át végzett vizsgálatokkal egy rejtélyes közúti jelenségre keresett magyarázatot. Florida autópályáin minden évben március—június között milliószámra lepik el a levegőt egy légyfaj egyedei. Ezek ilyenkor heves násztevékenységet mutatnak, mintha „szerelmi őrületbe” estek volna. Talán azért is kapta a faj a szó szerint „szerelem poloskája” nevet (a faj tudományos neve: Plecia neare.) A rajzó legyek sok kellemetlenséget okoznak, a nyitott ablak mellett utazók szemébe hullanak, ellepik a szélvédő üvegek felszínét, eltömik a gépkocsi hűtőberendezéseit. E legyek életmódjáról közelebbi adatot keresve kiderült, hogy petéiket bomló állati vagy növényi anyagokra rakják, és ezek szaganyaga váltja ki a legyek szexuális viselkedését. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a gépkocsik kipufogó gázaiból származó szennyező anyagokból az UV-sugarak révén olyan szaganyagok keletkeznek, amelyek a bomló állati és'növényi anyagokból is szabaddá válhatnak. Úgy látszik, a legyek nem tudnak a kétféle szaganyag között különbséget tenni. Újabb érdekes régészeti leletek kerültek napvilágra Felső-Egyiptomban, a Királyok Völgyében, ahol az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Magyar Média reklámvállalat közös tudományos expedíciója a háromezerkétszáz évvel ezelőtt élt Dzsehudi Messz Írnok sírját tárja fel. Kákosy László professzor, a feltárások vezetője, a Luxor melletti Gurna faluból telefonon mondotta el kedden az MTI kairói irodájának, hogy a sírban az első termet kitakarították. A törmelék eltávolítása után derült ki, hogy a zúzalék csodálatos frisseségben őrizte meg a terem falán végigfutó domborműsorozatot, az ábrázolások színeit. Az Írnok Ámon magtárainak felügyelője, az arisztokrácia fontos alakja lehetett. Sírjának díszítései — mint Kákosy mondja — művésziek. A legnagyobb dombormű életnagyságú, a legkisebb huszonöt centiméternyi. A magyar kutatóknak három kaszt választottak ki megfigyeléseik céljaira. A kísérleti partszakaszon elvégzett faj- és egyedszámlálás után megállapították, hogy a sziklás és köves partszakasz élővilága valóban sokkal gazdagabb a homokosénál. A kísérletsorozat következő szakaszában a homokos övben 10 méter mélységben 25 négyzetméter területen mesterséges zátonyt hoztak létre 13 nagyméretű autógumiból. A mesterséges zátonyra hamarosan húsz halfaj telepedett le, csupa olyan, amilyen eddig ismeretlen volt a homokos övezetben. A kísérletek ideje alatt a mesterséges zátonyokon még nem gyülem- lett össze elegendő táplálék, ezért bizonyos halfajok az új zátonyt csak amolyan „szállodának” használták. Mások csupán éjszakára merészkedtek a zátonyokhoz. Egyre több olyan munkahely van — vasúti szolgálat, légiközlekedés, diszpécser- központok, mentő- és tűzoltószolgálat stb. —, ahol fontos követelmény több egyidejű beszélgetés, telefonon vagy rádiótelefonon érkező jelentés megbízható, folyamatos rögzítése. Az igény az ilyen készülékek iránt annyira fokozódott, hogy ‘ a hazai ipar is (a Budapesti Rádió- technikai Gyár) berendezkedett a gyártásukra. Így született meg a képünkön látható SHR—216 típusú 16 csatornás 1/2 coll-os mágnesszalaggal működő jelentéstároló. E típus előzménye, egyszerűbb változata az SHR—116- os készülék, amely egy futóművű szalagberendezés és a hozzá tartozó elektronika révén felvételre és lejátszásra egyaránt alkalmas. Az SHR—216-os tulajdonképpen egyszerűbb társa megkétszerezésével alakult ki, mivel1 két teljesen egyenértékű futóművet tartalmaz. Konstruktőrei a felvétel pontos idejét rögzítő időjeladót is terveztek bele, s ugyanakkor időjelvevővel is ellátták, mely lejátszáskor a szalagon rögzített pontos időt számlálócsövein kijelzi. Adott szalagszakasz gyors kikeresésére a normál sebesség kb. 40-sze- rese szolgál, mellyel a szalag előre-hátra futtatható. Amennyiben az adott felhasználási területen követelmény a folyamatos (napi 24 órás) felvétel, az SHR—216- os jöhet csak számításba. Ha a folyamatosan rögzített információ fontossága szigorúan megköveteli az állandóan készenlétben lévő tartalék ábrázolás ragadta meg leginkább a figyelmét: az egyiken Háthor istennő előtt rázzák az ősi egyiptomi hangszert, a szisztrumot. A másikon az előkelő halott egy áldozati asztal előtt áll, a harmadikon pedig a papok a száj megnyitásának szertartását végzik a halotton. Kákosy már hónapokkal ezelőtt feltételezte, hogy a hagyományos thébai sírépítkezésekről van szó, és esetleg további részei vannak a kriptának, amit a feltárások kezdetekor még nem lehetett bizonyossággal megállapítani. A sírtakarítás közben Kákosy véleménye igazolódott be, ugyanis előttünk egy titkos kürtő, amely alighanem egy alsó szinten kivájt sírkamrába vezet. Szaporodnak a későbbi feldolgozásra félretett régészeti leletek a magyar expedíciónál, amely november elején látott munkához és az első szakaszt december első harmadáig igyekszik befejezni. Fából készült, PtolemaioszA Bolgár Tudományos Akadémia szülészeti és nőgyógyászati intézetében azt tanulmányozták, hogy miképpen hat a kóros elhízás a terhes nők és az újszülöttek egészségi állapotára. A súlyfölösleges nők körében a szokottnál gyorsabban figyelhető meg terhességi mérgezés, magasabb vérnyomás és cukorbetegség. Az ilyen nők többnyire nagy gyermeket hoznak a világra, ezek pedig fokozottabban ki vannak téve a szülési sérüléseknek. A túlsúlyos anyák gyermekei között a gyermekhalandóság kétségtelenül nagyobb. Azoknál a nőknél, akik első ízben terhesek, átlagosan 19,5 óra alatt megy végbe a szülés, azoknak pedig akik már több gyermeket hoztak a világra, 13 óráig tart, ellenben a rendes súlyú nők körében 15, illetőleg 10 óra. készüléket, úgy az SHR—216- ost csak felvételre- nasznál- ják, olymódon, hogy a másik futómű a tartalék. Az üzemi futómű bármely mechanikus vagy elektromos hibája, illetve szalagsáv vagy szalagszakadás esetén az automatika a tartalékra kapcsol. Ebben az összeállításban ellenőrző lejátszásra egy SHR—216-os készüléket állítanak be. kori táblát találtak Kákosy- ék, színes képekkel és hieroglifákkal. Az isteneket, bárkákat ábrázoló képek mellett az egyik felirat azt mondja el, hogyan rendelik el Ó-Egyiptom istenei, hogy az egyik — a sír eredeti tulajdonosa után ugyanitt eltemetett — halott lelke bejusson a túlvilágba. A gazdag Írnok múmiája még nem került elő, de az utólagos bete- metkezések múmiái egymás után kerültek napvilágra a sziklasírból. Érdekes, hogy a múmiák legtöbbje nők maradványait őrizte. Nemüket és életkorukat a Gurnába látogató Kiszely István antropológus állapította meg. A sziklasírba temetett halottak legidősebbjei hatvan év körüli lehetett, de gyermekeket is temettek a thébai írnok sírjába. A sziklasír feltáratlanul maradt részeinek titkaiba a magyar expedíció a következő ásatási idényben próbál behatolni. Csak akkor derül ki, hogy az alagutak, aknák hová vezetnek, Franz után I., a későbbi „Hadigőzös Mészáros” Egyiptom Magyar kutatók a Királyok Völgyében Megőrzött információk
