Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983. DECEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyobb figyelem a kis települések ellátására Az idén 440 milliárdot hagyunk a boltokban A belkereskedelmi mipiszter sajtótájékoztatója A belkereskedelem munká­jának tapasztalatairól, az idei áruforgalomról, az áruellátás jelenlegi helyzetéről, és vár­ható alakulásáról — az ün­nepi kínálatról és a jövő évi kilátásokról — tájékoztatta tegnap a sajtó munkatársait dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter a Parlament­ben. Mint említette, a terve­zettnél 1 százalékkal maga­sabb, folyó áron a tavalyihoz mérten 7,2 százalékos forga­lomnövekedéssel számolnak országosan a szakemberek, ami azt jelenti, hogy az idén 440 milliárd forintot forgal­maz a kiskereskedelem. Nem volt gondtalan eszten­dő, hiszen csaknem mostaná­ig a tervezettnél kisebb volt az árukészlet, de már meg­felelő (68 milliárd forintnyi áru vár a vásárlókra az üz­letek polcain, s raktáraiban). Ez biztató az elkövetkező hó­napokra is. Kiegyensúlyozott volt viszont eddig is alap­vető és kiegészítő élelmisze­rekből az ellátás, egyes terü­leteken javult is (diabetikus ételek, bizonyos konzervek). A vendéglátásban változatlan áron és mennyiségben is nőtt az üdítőital- és ételforgalom, nagyobb részt vállalt az ál­lami és szövetkezeti vendég­látás a gyermekétkeztetésből. Ám az iparcikkek kínálata elmaradt a tavalyitól, több hiánycikk okozott gondot a vásárlóknak és kereskedők­nek. Különösen a magánerős lakásépítkezés körül kialakult (feszültség, azj építőanyagok, szerelvények hiánya miatt, bár ezekből az árucikkekből is jóval többet adtak a tava­lyinál. Gondosan felkészült a ke­reskedelem az ünnepekre. Bőven lesz minden olyan élelmiszer, amit ilyenkor ke­resnek a fogyasztók. E na­pokban megjelenik a boltok­ban a narancs, majd a ba­nán is — utóbbiból valami­vel több az előző évinél, de ez nem jelenti azt, hogy elég is. Importcikkekből is javult a kínálat, főként játékokból, fehérneműből, szabadidős ru­hákból, a téli sportcikkek és a híradástechnikai cikkek vá­lasztéka is jobb lesz. — A távolabbi programban is fontos feladat az elért életszínvonal megtartása. Az aszályos év ellenére meg kell tartani a kereskedelemnek a ijó színvonalú élelmiszer-el­látást, javítani az iparcikk­kínálatot, elsősorban építő­anyagból és szerelvényekből s az egyéb hiánycikkekből: hűtőszekrény, automata mo­sógépi, bojler radiátor... Az a tapasztalat, hogy a lakosság — és a sajtó is — sok min­denre érzékenyebben reagál, mint korábban, több a pa­nasz, mint egy-két évvel eze­lőtt. Bizonyos rétegek nehe­zebben élnek. A fogyasztási cikkek minősége és az azzal arányos ár igénye is fokozó­dott. Felelősen érezzük ezt a légkört. A kormányzat min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy jövőre kevesebb hiánycikk legyen — mondot­ta a miniszter. Az 1984. évi népgazdasági terv az iparnak és a kereske­delemnek is megfogalmazta feladatait. Az iparral szem­ben támasztott első számú követelmény: jövőre is olyan legyen a termelés, hogy a növekvő export mellett fo­lyamatosan, az eddiginél zökkenőmentesebben lássa el a belföldi piacot. A keres­kedelem javítsa az alapellá­tást, nagyobb gondot fordít­son a napi cikkekre és na­gyobb figyelmet a kis tele­pülések ellátására. R.E. Jövedelmezőség és export a I ■■ i »r ■ ■■ a ■ ■ r ■ f B _______ * m ± _ _ l_ N ovekvo külpiaci ertekesitesek a juhtenyésztésben ’83-as csúcsszámok — Hány bőr húzható le a birkáról A juhtenyésztés népgazdasági jelentőségéhez nem fér kétség, azonban az ágazat gazdaságossága — az értékelések szerint — már nem kis eltéréseket mutat. Döntő szerepet játszik ebben, egyrészt az állatok elhelyezési, tartási, takar­mányozási, és nem utolsó sorban értékesítési körülménye. A jobbára hústermelésre specializált ágazatot az elmúlt évben érzékenyen érintette a bárányok árának jelentős mértékű csökkenése, a külpiaci szállítások késése. Arról érdeklődtünk Sumi Lászlótól, a Terimpex Állat- és Terményforgalmi Külke­reskedelmi Vállalat főosz­tályvezetőjétől, mi várható az elkövetkezendőkben az exportpiacokon, elkerülhe­tő-e a tavalyihoz hasonlió kedvezőtlen helyzet? — Az elmúlt évben min­den egyes húsféleségnek — a sertésnek, a szarvasmar­hának, a baromfinak és a juhnak — egyaránt csökkent az ára. Ha figyelembe vesz- szük azt a tendenciát, hogy a juhhús ára szinte két év­tizeden keresztül évről évre emelkedett, valóban nagy csalódást okozott a juh te­nyésztőknek a ’82-es év. vé­gül is megtört ez a tenden­cia. Korábban, ugyanis min­den esztendőben 5—10 száza­lékos &remei kedéseket ter­veztünk, amely nem kimon­dottan alkalmazkodott a pi­aci feltételekhez. Ettől ma már nem térhetünk el. — Ebben az évben sokkal jobb a helyzet, nem túlzás ha azt mondom, csúcsszá­mok lesznek a külpiaci érté­kesítésben. Szinte a teljes jerkebárány-állomány hús­exportra kerül Az olasz pi­acra 800 ezer 25—27 kilo­gramm közötti jerkét szál­lítottunk. Az idén összesen 1,3 millió élő juh exportját terveztük, már szeptember végén e mennyiség 86 száza­lékán is túl voltunk. Az ér­tékesítésiben van azonban probléma is, például az év vegén novemberre, decem­berre a báránvok általában 35—40 kilogramm súlyúak, a közelgő zárszámadás, vagy éppen a takarmányhelyzet miatt a gazdaságok felajánl­ják a forgalmazóknak hús­ként értékesítésre. Ezzel megszabadulnak az egyéb­ként továbbtenyésztési cél­ra szolgáló állatoktól. Meg­győződésem egyébként, hogy legalább 10 évre előre ked­vező a juh és a juhhús kül­piaci helyzete. — E régi állatfajjal fog­lalatoskodó termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok, közöttük a jó hagyományok­kal rendelkező Szolnok me­gyei mezőgazdasági nagy­üzemek — ahol 140 ezer anyajuhot tartanak — álla­taikat mely országokba szál­lítják? — Nekünk legcélszerűbb lenne Európában, a legköze­lebbi országokban értékesí­teni a juhot, azonban 1982- től határt szab ennek a Kö­zös Piac. Évente csak, mint­egy 21 ezer tonnányi kivite­lét engedélyezik számunkra. Ügynevezett önkorlátozási szerződést kötöttünk az EGK-val, ami azt jelenti, hogy ezt a mennyiséget nem léphetjük túl. A Közös Piac mindent elkövet az import korlátozására. — Ezt elkerülendő, az arab piacok felé orientáló­dunk. amelyek felvevőiképes­sége hosszú időre biztosítja számunkra az eladást. A Kö­zös Piacon belül a legna­gyobb vevőnk Olaszország, évente 19—20 ezer tonna élő­állatot szállítunk oda, míg Franciaország és az NSZK mintegy kétezer tonnát vá­sárol tőlünk. Távlatokban elképzelhető, hogy némikép­pen csökken a Közös Piac országainak felvevőképessé­ge,' hiszen 70 szjázalékban önellátóak, az arabokkal el­lentétben, amelyek hosszú időn keresztül nem fogják magukat juhokkal ellátni. — Véleménye szerint szükség van-e fajtaváltásra az exportcentrikus tenyész­tés miatt? — Magyarországon a Fé­sűs meninó legyőzött min­denféle nosztalgiát, húsa, gyapja miatt a legértékesebb fajta nálunk. Vannak azon­ban elképzelések: például amennyiben a magyar juh­állomány további fejlődése elérné az évenként) 5—8 szá­zalékot — ekkor az értéke­sítés iránya főként az arab országok felé irányulna — árutermelő keresztezésekre lenne szükség, az úgyneve­zett zsírfarkú juhfajtával. — Már évek óta az ága­zat nyereségének kérdései foglalkoztatják a gazdaságok vezetőit, önnek mi erről a véleménye? — Sajnos a legtöbb me­zőgazdasági nagyüzemben a közös költség egy részét a juhágazatra „sózzák”. A má­sik probléma pedig az, hogy országszerte szinte üresek a legelőink, a takarmányozás pedig sokkal többe kerül. Nem utolsó az. hogy a férő­helyek tetemes építési költ­ségei — magas amortizáció — is jelentősen terhelik az. ágazatot. A két és félezer fo­rintos férőhely bizony luxus­nak tűnik, a szerfás, egysze­rű hodályok jóval olcsóbbak és a birka is jobban érzi ma­gát benne. — Véleményem szerint is igaz, hogy csak a többhasz­nú juhászat lehet gazdasá­gos. de előbb számolni kell. amennyiben húsként értéke­síti a gazdaság 60—70 forin­tot kap élősúly-kilogram­monként, azonban ha nyolc héten keresztül tejen, lege­lőn. tehát természetes körül­mények között tartja, bárány­ként értékesítve, száz forin­tot kaphat érte ... biztosan nem fizet rá. Ha hasonlítom a sertéshez, marhához, a juh­nál a gyapjú még pluszként számolható. — Visszatérve az előbbi kérdéshez: a birkát vélemé­nyem szerint kéthasznúnak lehet felfogni, hús és gyapjú, vagy gyapjú és tej. — A hármas hasznosítás érdekében megyénkben is egyre több fejőház épül. az ehhez való berendezéseket az Agrocoop forgalmazza, mivel az utóbbi években fo­kozódott a kereslet a juhsajt iránt, valamint emelkedett a juhtej ára, érthetőnek tar­tom ezt á lépést. — Egyáltalán nem ellen­zem a juhok fejését. csak az értékesítés szempontjából kell eldönteni a gazdaságok­nak, hogy a többlet tej fi­zet-e annyit, amennyit ront a hús és a gyapjú minősé­gén. A külföldi piacokon jó húsformára, húsminőségre van szükség, hiszen tejesbá­rányként tudjuk a legjobb áron, eladni. .Ettől függetle­nül fejhetnek a gazdaságok csak ne azokat az anyákat, amelyeknek szaporulatait külföldre szánják. Abrakból tejet... az pedig sokba ke­rül. Döntsék el tehát a gaz­daságok, hogy — adottságaik­nak megfelelően — hol, me­lyik gazdaságosabb? Forgács Tibor A Minisztertanács elnökének látogatása Nógrád megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap Nógrád megyébe lá­togatott. A vendégeket Sal­gótarjánban, a megyei párt­székházban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai, társadalmi és gazdasági eredményeiről és tennivalóiról. Szólt arról, hogy az ipari üzemek és gaz­daságok, vállalatok, Intéz­mények dolgozói egyetértő­én és cselekvőén támogatják a párt és a kormány erőfe­szítéseit a gazdasági, keres­kedelmi, pénzügyi stabilitás megőrzésére, elért életszín­vonalunk, alapvető vívmá­nyaink megtartására. A tájé­koztató után Lázár György, Géczi János társaságában felkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol Ürmössy László vezérigazga­tó ismertette a vállalat te­vékenységét, fejlődését, a termelés hatékonyságának fokozására irányuló munkát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az utóbbi évek szi­gorúbb gazdálkodási rendje, a nehezebb kereskedelmi fel­tételek közepette is képes volt termelésének értékét 1980-hoz képest csaknem megháromszorozni, és ver­senyképes maradt a külföldi piacokon is. Szem előtt tart­va a termékszerkezet javítá­sát és a feldolgozott termé­kek arányának növelését, a 'nagyüzem több sikeres re­konstrukciót hajtott végre. Ennek legutóbbi állomása a szeggyártás teljes megújítá­sa, minek következtében a jövő évtől a korábbi húsz­ezer tonnával szemben évi huszonnyo'lcezer tonnányit gyártanak ebből a termékből, bővül a szögfélék választéka is. A vállalat eredményessé­gében nem kis szerepet ját­szik az eleven innovációs te­vékenység. Hazánkban első­ként itt vezették be például az úgynevezett félmeleg ko- vácsolási technológiát, ami­vel húsz százalékkal lehet csökkenteni a forgácsolással járó anyagveszteséget, a ha­gyományos dróthúzással szemben háromszorta terme­lékenyebb, ráadásul energia- takarékos is a most bevezet tett mikrohengerlés. Az ilyen ési más fejlesztési program megvalósításával a vállalat termelési értéke az évtized végére eléri az öt és fél mil­liárd forintot. A Miniszterta­nács elnöke a vezérigazgató tájékoztatása után megte­kintette a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek huzalművét, hideghengerművét és ková­csoló gyáregységét. Délután a megyei pártbizottság székhá­zának nagytermében aktíva értekezleten időszerű nem­zetközi és belpolitikai kérdé­sekről tartott előadást. Lázár György szerdai munkanapját Szécsényben fejezte be, ahol a nagyközsé­gi tanács székházában a já­rások megszüntetésével kap- csollatos tennivalókról foly­tatott eszmecserét. Nagyobb hozamokat tervez az IKR Aczél György hazaérkezett Moszkvából Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására no­vember 28—30-a között láto­gatást tett a Szovjetunióban. Aczél György megbeszélést folytatott Konsztantyin Cser- nyenkoval, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a KB titkárával, Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagjával, kulturális minisz­terrel], továbbá Mihail Zim* janyinnal, az SZKP KB tit­kárával. Aczél György tegnap este hazaérkezett Budapestre. A jövő évi tervek teljesíté­sének megalapozására az idén 1,2 milliárd forint értékű gé­pet vásárolt a Bábolnai Ipar- szeri! Kukoricate\pneilő Kö­zös Vállalat, az IKR. Ez az összeg lényegesen több, mint amennyit eredetileg tervez­tek A gépi beruházási prog­ramot azért tudta túlteljesí­teni a közös vállalat, mert a taggazdaságok egy része sa­ját fejlesztési forrásaiból együttesen 180 millió forin­tot ideiglenesen átengedett részére, jövőre pedig ennek csaknem a kétszeresével, 300 millió forinttal segíti a közös vállalat beruházási program­jának megvalósítását. Mind­ez jó lehetőséget teremt ah- hozi hogy az idei aszály okoz­IKR ta terméskiesést a hatodik ötéves terv végéig pótol­hassák a gazdaságok. Jövőre az IKR újabb 46 000 hektárt von be az ipar­szerű gabonatermelési prog­ramba. Ha sikerül elérni a hektáronkénti 5 tonnás őszi­búza hozamot, akkor az IKR már 2,6 millió tonnával járul hozzá az országos gabona­program teljesítéséhez. Ez az országos terv mintegy ötö­dé. Az új tervek azt bizo­nyítják, hogy az idei aszály nem késztette a vállalatot sem visszalépésre, sem meg­torpanásra, sőt megalakulása óta most tervezi az eddigi legmagasabb hozamok eléré­sét. Szolnoki adapterek az NDK>ba Tovább fejlesztik az együttműködést Januárban a tizedik esz­tendejébe lép a kooperációs együttműködés a legnagyobb hazai mezőgépipari vállalat, a Szolnoki Mezőgép, vala­mint az NDK-beli Fortschritt Kombinát között. A szakosí­tási egyezmény keretében, a szolnoki vállalat gyáraiban komplett részegységek ké­szülnek az NDK-ban gyártott korszerű, szálas és; tömeg­takarmány betakarítógépek­hez. Ebben az évben a ma­gyar fél kereken 8 ezer kü­lönböző rendeltetésű adap­tert szállít exportra. A gyárt­mányok választékát az idén tovább bővítették, új nagy­teljesítményű E—299-es je­lű silózó adaptert fejlesztet­tek ki. A sorozatgyártást megelőzően a terméket az NDK Állami Minőségvizsgá­ló Intézete a legmagasabb minőségi fokozattal látta el, de a nagy sorozatban készü­lő E—318-as jelű adapter is ugyanilyen elismerést ka­pott. A Szolnoki Mezőgép 1983- ra vállalt kötelezettségének eleget téve 600 millió forint értékű terméket exportál az NDK-ba. Szinte naponta indítanak útnak gépekkel teli vagono­kat. Gyáraiban decemberben is végig folyamatos lesz a termelés, a két ünnep között is ütemesen dolgoznak és szállítanak. A jó minőség, a szállítási határidők pontos betartása tovább erősíti a szolnokiak piaci pozícióját. Jövőre például a tavalyinál 2 ezerrel több, összesen 10 ezer adapter gyártására szü­letett megállapodás, ezzel a szolnoki Mezőgép Vállalat a szocialista országok mezőgép vállalatai közül a legnagyobb arányú kooperációs együtt­működést képezi. Dolgoznak a hetedik ötéves terv előké­szítésén is. A majdnem egy évtizedes kooperációs együtt­működést a nemzetközi mun­kamegosztás keretében, hosszabb távra szóló, új ele­mekkel bővülő úgynevezett részegység szakosodási egyez­mény váltja fel. A Szolnoki Mezőgép központi gyárában NDK kooperációban februárban kezdték el az új, nagyobb típusú kukorica silózó adapJzrek gyártását. Ebben az évben 4200 da­rabot szállítanak az NDK partnernak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents