Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 1. IA tudomány világa I % Megfelelő eszköztárral Környezetvédelmi kutatásunk helyzete és fejlődése Sok szó esik napjainkban — hazáinkban és világszerte — az emberi környezet jelen és jövő helyzetéről. Régebben csak a makro- és miik- rokörnyezetbe jobban belelátó természettudósok emelték fel a szavukat a várható veszélyek elkerüléséért, ma kormányok, parlamentek, az államigazgatás valamennyi fórumai, tudományos akadémiák és nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek foglalkoznak azzal, hogy gyermekeink és unokáink is Fejlesztés — Magyarországon is az első jelzés a tudósok részéről jött: 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia megbízta Kaán Károly erdőmérnök tagját, hogy készítsen tanulmányt a hazai természetvédelem problémáiról. Mégis a mi nemzedékünkre maradt, hogy Kaán Károly akkori ajánlásait megvalósítsa. 1971-ben vált általánossá az igény nálunk, hogy elmélyítsük a környezetvédelmi kutatásokat. 1977-ben a Minisztertanács határozatot hozott a környezet- és természetvédelem szervezetének a továbbfejlesztéséről. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervbe bekerült egy kutatási-fejlesztési célprogram Az emberi makro- és mikrokörnyezet legkedvezőbb kialakítása címmel, amelyet 1977-ben Az emberi környezet védelme címre egyszerűsítettek. Az egyes tárcák is kidolgozták a saját környezetvédelmi kutatási programjukat. A Magyar Tudományos Akadémia Az ember és természeti környezetének (bioszféra) védelme címmel tárcaszintű főirányt fogadott el, de ugyanúgy tárcaszintű kutatásokat vállalt a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium is (például a mezőgazdaság kemizálása, vízminőség-védelem. a lakosság védelme a természetes és mesterséges környezet káros hatásaitól stfo.) Az országos környezetvédelmi kutatási célprogram az első időszakban (1972—75) koncepcionálisán hiányos volt: túlzottan előtérben állt a települési környezet védelme, háttérbe szorult viszont az intenzíven fejlődő mezőgazdaság, valamint a vízminőség-védelem problematikája. Kezdetben a társamegtalálhassák azokat a környezeti tényezőket, amelyeket az apók és nagyapák élvezhettek. Érthető ez, hiszen a második világháború utáni évtizedek rohamos ipari, mezőgazdasági és urbanisztikai fejlesztése óriási tehertételt jelentett a Föld légkörére, édesvízkészletére, természetes növényzetére, és már nemcsak a fejlett, ha-1 nem a fejlődő országokban is. Az emberi környezet így vált nagyon jelentős társadalmi kérdéssé. célprogram dalom tudományok teljes érdektelenséget mutattak az új kutatási programokkal szemben, e miatt késett a jogi és közgazdasági szabályozó rendszer kidolgozása. Az V. ötéves tervidőszakra sikerült kiigazítani az aránytalanságokat. Ekkor alakultak ki az alapjaiban ma is Mindenképpen óriási előrelépést jelenítenek a már felsorolt állami intézkedések, hátteret és lehetőséget adnak arra, hogy a környezetvédelem ügye lassan az általános társadalmi és az egyéni tudatban változásokat hozzon. A tudományos kutatásban az eredmények sohasem máról holnapra jelentkeznek, de eredmények természetesen itt is születtek. Alapvetően két új kutatási irányzat rajzolódott ki. Az egyik az új, egységes mérési módszerek, eljárások, műszerek kipróbálása, a másik mérési adatok, adatsorok gyűjtése a levegőről, a vízről, a talajról, a zajról, a hulladékokról, a biológiai objektumok szennyezettségéről. Ezek alapján ma sokkal részletesebben ismerjük az ország környezeti állapotát, mint 10—12 éve. Ennek a két kutatási irányzatnak az eredményei alapozták meg az ágazati környezetvédelmi adatbankok kialakítását, megteremtődnek tehát az országos környezetvédelmi figyelő-észlelő rendszer feltételei. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács már határozatot hozott ennek szükségességéről. Az eredményekről Láng István, az MTA főtitkárhelyettese egy előadásán a következőket mondta: „Ügy vélem, hogy az elmúlt évérvényes témacsoportok: levegőtisztaság-védelem, a felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelme, hulladékok ártalmatlanítása, illetve hasznosítása, a Balaton regionális komplex környezetvédelme, ökoszisztémák, génbankok és a települési környezet védelme. Ebben az időszakban (1976— 80) már a jogtudományok, a közgazdaságtudományok, a szociológia, a neveléstudományok képviselőinek érdeklődése is fokozódott. A VI. ötéves terv időszakára a témakörök kiegészültek a zajártalom elleni védelem és a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi kutatásával. Mindezeken kívül számos olyan tárcaszintű környezet- és természetvédelmi kutatási program lépett életbe. amelyek jól kiegészítik az országos szintű prioritások rendszerét. tized hazai környezetvédelmi kutatásának eredményei alapvetően a következő időszakban válnak társadalmi valósággá. Az elmúlt periódus egy szükségszerű és kikerülhetetlen felkészülési, szerveződési időszak volt ahhoz, hogy valódi minőségi ugrást lehessen elérni a közeli jövőben. Kialakult egy jó képességű kutató-fejlesztő gárda, feltártuk valós helyzetünket, létrejöttek nemzetközi kapcsolataink, vannak konkrét társadalmi célkitűzéseink, az eszköztárunk is elegendő az alapvető feladatok megoldásához. Biiztos vagyok benne, hogy a következő tíz esztendő az elvárás, a remény és a bizalom további beteljesülésének időszaka lesz.” De azt is bizonyosra vehetjük, hogy az elkövetkező esztendők mindig bonyolultabb problémákat vetnek fel, mint a korábbiak. Annál is inkább, mert hazánk emberi környezetének védelmét sajátos közgazdasági környezetben kell megoldani. De semmilyen anyagi-gazdasági nehézség sem mentheti fel a mai nemzedéket kötelessége teljesítése alól: a jövő nemzedékének biztosítanunk kell az emberi környezetet, az eddig általunk okozott károkat ki kell javítanunk! — horti — Tíz év eredménye Orvosi Nobel-dij 1983 Újabb lehetőségek a genetikában A tudósnő laboratóriumában Több mint 30 évvel ezelőtt 'Barbara McClinctock amerikai biológus kutatónő különös felfedezéseikről számolt be. A kukoricaszemek színének és más alaktani sajátságának öröklődését vizsgálva azt tapasztalta, hogy e tulajdonságokat meghatározó gének bizonyos kombinációban érthetetlen következményekkel járnak. Normális körülmények között e gének pontos helye a kromoszómán egyértelműen meghatározható. A gének elhelyezkedésének feltérkénezésében korábban a kutatónő maga is kiemelkedő hírnevet szerzett. A fenti kísérleti eredményekből azonban arra a hihetetlennek tűnő megállapításra kellett jutnia, hogy bizonyos esetben a gének „vándorolni” kezdenek, melyet gyakran a kromoszómák eltörése, átrendeződése és génjeik mutálása kísér. Barbara McClintock felfedezésével az akkori genetika semmit sem tudott kezdeni. Egyesek hitetlenkedve fogadták, mások kuriozitásként kezelték. Lassan azonban halmozódtak az újabb adatok más szervezetekben A mérnök számol, rajzol. Ez a kép él bennünk a műszaki alkotókról, noha a számolás és rajzolás többnyire rutinmunka. Ez a mérnöki rutinmunka azonban ma már jórészt számítógéppel segíthető, automatizálható. A számítógép szerepe a számításokban már közismert, de mind jobban terjednek a rajzgépek — szakinyelven plotterek — is, amelyek joggal tekinthetők a számítógép „kezének”, hiszen tollat mozdító mozdulatuk a komputer parancsa szerint igazodik a tervező, a mérnök elképzeléseihez. ' A rendszer számítógépes részére nem kell sok szót vesztegetnünk, mert a számítógép funkcióinak általános ismerete tökéletesen elegendő annak megértéséhez, hogyan segít a gép a rajzolásban. Adatokat tárol, biztosítja azt a vezérlést, amely a digitális jeleket analóggá alakítja, és a számokban rögzített információkat lefordítja a milliméter vagy a centiméter nyelvére, vezérli azokat a mechanizmusokat, amelyek végül papírra vetik a tervező elképzeléseit. Azt sem kell különös részletességgel taglalni, hogy a számítógép és a rajzolóautomata összekapcsolása máért jelent új minőséget a tervezésben, hiszen a számítógép adattároló kapacitása gyakorlatilag minden igényt kielégít, és ezeket az adatokat tetszés szerinti variációkká kombinálva olyan gazdag lehetőségét teremti meg a változatok kidolgozásának, amire más módszerekkel kapcsolatban nem is gondolhatnánk. Képünkön egy olyan számítógéppel vezérelt rajzológépet láthatunk, amely villamos kapcsolási rajzok készítését végzi. Két deka, tízmillió szem Harisnya-krónika Ha a felirat eltűnik Gumiabroncsok kopása Kevesen tudják jól megítélni, hogy autójuk gumiabroncsai mikor szorulnak feltétlenül cserére. Ezen segít egy amerikai újítás. Gyártáskor a gumiabroncsok acél formáiba, a belső felületére STOP betűcsoportokat erősítenék. Az acélbetűk olyan vastagok, ameny- nyi a gumi megengedhető kopása. A forma levételekor a betűket kiemelik a még forró gumiból, és az abroncs felületén ott maradnak a be- mélyesztett STOP feliratok. Ha a feliratok bármelyike eltűnik, a gumit cserélni kell. Az újításnak igen nagy jelentősége van a közutak biztonságának fokozásában, hiszen a közúti balesetek elég nagy hányada keletkezik a túlságosan elkopott gumiabroncsok szakadása következtében. (v.írusok. baktériumok, élesztő, .majd muslica) észlelt hasonló jelenségekről. Az örökítő anyag, a gének kémiai szerkezetének megismerésével ezeknek az „ugráló elemeknek” a természetére is fény derült. Alig egy éve McClintock kukoricájából -is kivonták és tisztán előállították (izolálták) ezen elemeket. Szerkezetük óriási gyakorlati lehetőségekkel is biztat. Segítségükkel az utóbbi években sikerült az örökítő anyag egyes génjeit ilyen ugráló elemre kötni, s ezzel az egyik élőlényből a másikba átvinni, azaz az örökletes tulajdonságokat irányítottan megváltoztatni. Bár a közvetlen gyakorlati eredmények még a jövő ígéretei, a génmérnökösködés az „ugráló genetikai elemek” felfledezésével egy csodálatos eszközhöz jutott. Az idei Nobel-díj a 81 éves Barbara McCllntocknak ezt az elismerését fejezi ki. V. G. Kezdetben volt a strumf- pántlii. Ezzel az ügyes kis gumdszalaggai erősítették fel dédanyáink gyapjú- és pa- mutharisnyáikat. Akkoriban természetesen még nem volt, és nem is lehetett harisnyakérdés”, mert nemigen futott rajta a szem, s ha mégis elszakadt, az nem látszott a szoknya alatt. Aztán bealkonyult a pamutharisnyó- nak. Rövidültek a szoknyák, és egyre jobban előbukkantak a női lábak. Jött, látott és győzött a selyemharisnya. Már-már úgy tűnt, hogy uralma megdönthetetlen, amikor a II. világháború vége felé Amerikában feltalálták a poharaid szálból készülő nylonharisnyát. Eredetileg ejtőernyőt készítettek a nylonszálból, de hamarosan rájöttek, hogy az új találmányt a divatban is kamatoztathatják. Az első nylonharisnyák jóval tartósabbak — és vastagabbak — voltak, mint a mostaniak, egy pár több hónapig is eltartott. Aztán egyre áttetszőbb és mind sérülékenyebb harisnyákat kezdtek gyártani. Jött a felfutás, A sörgyártás egyik alapanyaga, a komlóvirág az elkerülhetetlen tárolás során sokat veszít értékéből: a benne levő értékes anyagok időközben átalakulnak vagy lebomlanak. A sörgyártás szakemberei ezért olyan készítményeket igyekeznek előállítani a komlóból, amea szemfelszedés — és a bosz- szúság. Másfél évtizeddel ezelőtt megjelent a kegyetlen vetélytárs. az új típusú szál (sztrecs- vagy kreppnylon). Jobb, mint elődei közül bármelyik: tartóssága a nylon, hordhatásága a pamuté. A varrásos harisnyát felváltotta a csík nélküli, ezt követte a csipke-, a mecoha- risnya, a harisnyanadrág. AZ utóbbinál a harisnyát egybeszőtték a nadrággal, amely tetszés szerint követi az alakot, meleg, kényelmes. Régen találtak fel a női nemnek ilyen áldásos holmit: egy csapásra uralkodó lett a harisnyapiacon. Egy harisnya- nadrág nincs több két és fél dekánál, pedig tíz kilométernyi fonalból készül, két .millió szemet számlálnak meg rajta. S ha a sokból csak egy is megpattan, kezdődik a bosszamkodás. ' A harisnyagyárakban nemcsak hajszálvékony lábrava- lók, hanem vékonyabb és vastagabb szálú harisnyák!, boka- és térdzoknik is készülnek — milliószámra. Képünkön ezek minőségellenőrzését láthatjuk. lyek tárolás során nem romlanak. Az üzemi szintű kutatások több irányban folynak. Készítenek szárított és porított komlót, komlókivonatot, legújabban pedig a szemcsézett (granulált) komló használhatóságát vizsgálják. Komlókészítmények
