Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-20 / 299. szám
1983. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl cél a szocialista neveltiiskola (Folytatás az 1. oldalról.) valamennyi alapvető funkciója harmonikusan, egymást kölcsönösen kiegészítve érvényesüljön: létrejöjjön a szocialista nevelőiskola. Ennek a folyamatnak a legfontosabb eleme a tartalmi fejlesztés, amely feltétezi az iskolai nevelés egészének, az iskola belső világának, tevékenység- és kapcsolatrendszerének folyamatos megújítását; azt, hogy az oktatás nyitottá váljon a társadalomra. A miniszter hangsúlyozta: a középfokú oktatást indokolt önálló iskolafokozatként megőrizni, és fokozatosan el kell érni, hogy csaknem teljeskörűvé váljék a középfokú végzettség megszerzése. Fontos, hogy a gimnázium és a szakközépiskola az általános műveltség követelmény- rendszerében, törzsanyagában közeledjék egymáshoz. Mindkét középiskolában tartalmasabbá, teljesebbé kell tenni a szocialista nevelést, az ifjúság értékorientációjának formálását. Célul tűzték ki a hátrányok hatásos enyhítését, a képességek differenciált fejlesztését, a két intézménytípus közötti könnyebb átlépést. A szakmunkásképző iskola — mint iskolatípus — várhatóan az ezredfordulóig fennmarad, ezért szükséges ennek az oktatási formának a korszerűsítése is. Köpeczi Béla a felsőoktatás fejlesztéséről szólva, s az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta: a gödöllői rendkívüli felsőoktatási ifjúsági parlament is elfogadta, helyeselte azokat a célokat, amelyeket a dokumentumban megfogalmaztak. E szerint a jövő legfontosabb feladata, hogy megújulásra kész és rugalmas felsőoktatási rendszert alakítsanak ki, olyan rendszert, amely a jelenleginél magasabb szintű alapozó, s a későbbiek: során szakosodást biztosító képzést nyújt. Erőteljesebb hangsúlyt kell kapnia az értelmiségképzésnek, azért, hogy a kikerülő fiatalok nagyobb részt vállaljanak a társadalom céljainak megvalósításálban. Rendezni kell a hallgatók státusát is. A miniszter állást foglalt a több funkciós továbbképzési rendszer általánossá tétele mellett, amely a felsőoktatás egészébe annak szerves részeként illeszkedik. A felső- oktatási intézményrendszert az ország tudományos kutatóbázisának egyik alapvető elemévé kívánják tenni, erősítve egyben a felsőoktatási intézmények egymás közötti, illetve a kutatóintézetekkel, vállalatokkal, intézményekkel folytatott kapcsolatait. Szükségesnek látszik a képzési célokat meghatározó oktatásszervezés fokozatos bevezetése, annak érdekében, hogy — összhangban a társadalmi követelményekkel — a minőségi fejlesztés kerüljön a középpontba. A tárca központi feladatok közé sorolja az egész oktatási rendszer szempontjából meghatározó fontosságú pedagógusképzés és továbbképzés minőségi fejlesztésének megoldását. A felsőoktatási intézmények irányításáról szólva a miniszter hangsúlyozta : folytatni kell a hatáskörök decentralizálását, az intézmények belső demokratizmusának fejlesztését, s meg kell szüntetni a jogi túlszabályozottságot. Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények irányításában részt vegyenek a tudományágak másutt dolgozó művelői, a gyakorló szakemberek és a hallgatók képviselői egyaránt. Szeretnék, ha az oktatási intézmények dolgozói, hallgatói egyaránt igényelnék és megvalósítanák a korszerűsítést — fejezte be tájékoztatóját Köpeczi Béla művelődési miniszter. Aranyvasárnap *83 A kereskedők többsége nem panaszkodott Gazdára talált az áru (Folytatás az 1. oldalról.) lánboltban a hét végére érkezett francia tűzálló edények. és a kristálypoharak jelentették a slágert, porcelánból már szegényesebb volt a kínálat. A Páva divatáruboltban átlagos bevásárló-csütörtöki bevételt nyugtáztak azzal az eltéréssel, hogy több vásárló fordult meg. Szinte mindent megtat- láltak ott a vevők, amit kerestek, csupán akril harisnyanadrágból volt kevés, helyette a sokak által kedvelt „cicanadrágból” válogathattak. Árleszállítással is találkoztunk, a Dámában. Bakfis és női műszőrme bundák, télikabátok kaphatók ott, azóta is 40—50 százalékos engedménnyel. Import farmer- nadrágokból és olcsó bébiruhákból is sokat eladtak. A 132 ezer forintos forgalom 3 százalékkal múlta felül az előző év azonos napját. Az aranyvasárnap szolnoki forgataga az egész város életét megpezsdítette. Sokan tértek be a Megyei Művelődési és Ifjúsági 'Központba is, ahol népművészeti és iparművészeti kirakodóvásárt {ártották. Az árusok alaposan kitettek magukért, már ami a választékot, a mennyiséget egyeseknél pedig az árakat illette. Délelőtt 10 óra tájban alig lehetett odaférni a pultokhoz, annyi volt az érdeklődő. Volt minden az égetett zománc medáltól a kerámia gyertyatartóig, a törökméztől a kesztyűbábig, az ezüstlánctól a cérnából készült faliképig. Ez utóbbi többeket megállásra, egyeseket pedig a pénztárca megnyitására is késztetett. A bőrdíszműves munkáinak szépségével csupán áruk vetekedett, ennek ellenére sokan vittek haza a portékák közül. Más pultokon gyermekjátékok ujj- és kesztyűbábok kínálták magukat, és ha a szülő nem volt elég éber, bizony csemetéje egy mini ' bábszínházra való mennyiséget összevásárolt volna. Tizenkét óra körül, vagyis az ebédidő táján kissé alábbhagyott a művelődési központ csarnokában a nyüzsgés. Szabó Pál miskolci ke- rámikus egykedvűen ücsörgött bőséges választékot kínáló asztala mögött. — Ha ez délután is így megy, épp, hogy összejön a benzinre való — panaszkodott. Jóval nagyobb forgalomra számítottam. Érdeklődő ugyan akad, de komoly vevő már kevesebb. Feltehetően a bugyellárisok kimerülőben vannak már, ugyanis elsősorban az apróbb dolgokat, gyertyatartót, hamutartót keresik. Nem ritka az a vevő aki megpróbál alkudni. Ha többet vagy nagyobb darabot vásárol, akkor engedek is. Hallgatassék meg a másik fél, vagyis a vevő is. A választékra senki sem panaszkodott, bár szívesen vették volna, ha több fafaragó megjelenik. Apró csemetéjét kocsiban toló anyuka arról érdeklődött tőlem, hogy miért kellett 10 forintos belépőt fizetnie ahhoz, hogy bejöhessen. Kérdését hallva többen bólogattak, ugyanis ha vettek valamit, az már eleve 10 forinttal többe került így. Nem beszélve, ha egy népesebb család látogatott a vásárra már komolyabb összeg volt a „beugró” ahhoz, hogy szétnézhessen. Mint minden vásáron, akadtak apró bosszúságok, elégedetlen árusok és vevők, de az ajándéknak minden bizonnyal nagyon fog örülni, aki kapja. I Keddi jegyzetünk ~| Búcsú a panelháztól — Akkor búcsúzzunk el, — mondta tegnap reggel Margitka, a kétgyerekes varrónő a lépcsőházban. — Végre találtunk vevőt, az ünnepeket már földszinten köszöntjük! Szép kis családi házat vettünk. Igaz, nincs benne központi fűtés, fürdőszoba se, de fiatalok vagyunk, majd lesz! Végre nem emelet, s a legközelebbi szomszédtól is tíz méterek választanak el. Jó időben a gyerekeim nem az utcán, hanem a saját udvarunkon játszhatnak, és a férjem végre beszerelheti az üvöltő hangfalait is, magunknak élünk ezután. Kicsit meglepett Margitka egyszuszra elmondott véleménye. Ugyanis nem is olyan rég, Margitkával egyszerre örültünk, a szövetkezetben, amikor minden papírunk rendben találtatott, s kezünkbe nyomták a másfél szobás lakás kulcsait. Akkor, szíve alatt a születendő második gyerekkel, arról álmodozott, hogy gyönyörűen berendezik, gépesítik, mindenük meglesz végre, ami addig az albérletben lehetetlen volt. Most pedig? Végre, így mondta, sikerült megszabadulni a tíz év előtti örömforrástól. Ezen persze balgaság csodálkozni. Miért várjuk, akarjuk, hogy az örökkön változó világban épp csak az ember maradjon meg régi énjénél, igényeinél, örömeinél ? Tíz év nagy idő. A kétgyerekes munkás- csalód tíz év alatt rájött, nem is olyan kényelem a panelház. Az embereknek tudomásul kell venni, hogy laknak mellette, fölötte, alatta, s hogy a világ legcsodálatosabb dolgának tartott központi fűtés melege is lehet kevés, ha pici a gyerek, vagy beteg az ember. S még az is, ha valahol kis hiba miatt lakások, otthonok maradnak estére meleg víz nélkül. És még nem is szóltunk a hangos szomszédokról, az álmatlanul töltött éjszakákról — mert fölöttünk, alattunk szólt a zene, táncoltak. . . A gyerekekről se, akik ötvein négyzetmétereken hogyan is vezessék le az iskolai délelőttökön ösz- szegyűlt energiájukat? A panelházakat, építőiket, tervezőiket hibáztatni mégis balgaság lenne. Sokasodásukkal, családok ezrei jutottak otthonhoz, s juthatnak ezután is. Ki- nek-kinek ehhez rengeteg állami segítség is járt, amiért még csak köszönetét se kellett mondani senkinek — elvégre az állam mi vagyunk. A hetvenes évek nagy otthonteremtő évei után a nyolcvanasok, úgy tűnik, az otthoncserél ők évei lesznek. Újságban, falon, hirdetőtáblán, beszélgetésekben száll a hír, „Családi házra cserélném,” „Kertes házat kérek cserébe”. Nem baj ez. Különösen akkor, ha nem a nyerészkedés szándékával próbálkoznak az emberek. „Csak” jobbat akarnak, amit esetleg gyerekkorukban fiatalságukban hagytak maguk mögött. Vagy a gyerekeiknek szeretnének nagyobb szabadságot, maguknak több csendet. Érthető. Az OTP-nél szívesen fogadják a magánlakásokat csexélőket, azokat is, akik visszaadják lakásukat, s építkezéshez kezdenek. A lehetőségek ugyanis mindkét megoldásra adottak. Épülnek nagyobb, a paneleknél korszerűbb és kényelmesebb lakások, nem tízemeletesek, nem főző- konyhásak, s rövidesen a belváros foghíjai is. Az építőknek telkeket is biztosítanak: kertes városrészben, forgalomtól kevésbé zavart helyeken. .. .Azért egy kicsit mégis sajnálom Margitkát, a kétgyerekes varrónőt. Jó szomszéd volt, ő soha ném zavart senkit... (SJ) Próbaüzem az új függőaknában ságos termelés megvalósítóÉszt sportvezető látogatása , Tegnap délután Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában Mohácsi Ottó. a megyei ' tanács elnöke és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára fogadta Kristjan Arusoot, az Észt SZSZK Minisztertanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság első elnök- helyettesét. A találkozón Esztónia és Szolnok megye sportkapcsolatairól folytattak megbeszélést. Zöldség-gyümölcs a téli idényre Befejezéshez közeledik a zöldség-gyümölcs elraktározása. A Zöldért-vállalatok, áíészek felkészültek a téli, tavaszi hónapokra, s jó ellátást ígérnek a lakosságnak. A téli cikkek forgalmazásából mintegy 70 százalékos arányban részt vállaló Zöldker Egyesülés tagjai ösz- szesen csaknem 150 ezer tonna burgonyát, állmát, fejesés kelkáposztát, hagymát, sárgarépát és más cikket raktároznak, amely bőségesen elegendő az új termés beéréséig. A cikkeik többsége a raktárakban várja, hogy piacra kerüljön, ám néhány terményt még. a földeken értek utói a fagyok, s ezek csak minőségromlással bírnák a hosszú tárolást. Ezért a budapesti Zöldért egyes cikkéknek átprogramozta tárolási menetrendjét: a fa- gyolk előtt tárolókba került káposztát, sárgarépát hosz- szabb ideig, raktározza, a most beérkező tételeket pedig a napi piacokra szállítja. Legfőbb termékét, a burgonyából még e napokban is fogadja az utánpótlást, elsősorban Szabolcs megyéből, hogy tavasszal is bő készlet álljon rendelkezésre. Sok helyen új módszereket alkalmaznák a tárolási veszteségek csökkentésére, illetve raktározási gondok enyhítésére. A Győr-Sopron megyei Zöldért Vállalat költséges új raktár építése helyett különleges és főként olcsó módszert alkalmaz készletei tárolására. A ládába helyezett termést hul- lámpapírraJ, szivacsos szerkezetű műanyag paplannal és fekete fóliával fedték le. A háromrétegű borító a legkeményebb fagytól is megóvja a zöldséget. E módszerrel a káposztát, a sárga- és a fehérrépát raktározzák februárig, amikor majd az addigra résziben kiürülő hű- tőtároiókba helyezik át e cikkeket. A Borsodi Szénbányáik put- noki bányaüzemének rekonstrukciója során mélyített mocsolyási függőakná- ban tegnap megkezdődött a próbaüzem. A nagy teljesítményű munkahelyek kialakítására. valamint a gazdasara 1977-ben kezdték meg a putnoki bányaüzem rekonstrukcióját. Ennék alapjai a már meglevő bánya szomszédságában három rétegben egymás alatt húzódó nagy kiterjedésű széntelepek:. „Látlelet” a takarmány minőségéről r így dolgozik az ATM! megyei irodája A minőség a takarmány ellátás ban sem mellékes; Ennek jegyében új intézmény született ez év január 1-én két vállalat és egy intézet átszervezésével — az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet. Az újjászületéssel együtt a feladatok is módosultak, a minőséget javítandó. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló intézet működése kiterjed az ország egész területére. Főbb osztályai közül a takarmányellenőrzési osztály — nevéhez híven — a takarmányok minősítésével foglalkozik. Ezenkívül engedélyezi az új ipari fehérjetakarmányok, álliattápszerék és takar- mánykiegészítők forgalomba hozatalát. Elvégzi, illetve elvégezteti a takarmányok minősítését, s ellenőrzi a forgalomba levő ipari takarmányok beltartalmi minőségét a gyártó- és forgalmazóhelyéken egyaránt. Ha arra szükség van. gondoskodik a takarmányok laboratóriumi vizsgálatáról. Megyénként az ÁTMI irodáinál az említett feladatokat egy-egy főfelügyelő látja el. E szakemberek a helyszíni hatósági vizsgálatokat a forgalomnak megfelelően végzik. Megyénkben huszonegy, ipari takarmányokat előállító gazdaság, huszonöt. importfehérjét felhasználó mezőgazdasági nagyüzem, valamint az iparági vállalatok — többek között a Szolnoki Cukorgyár, a karcagi HAGE. a Kisújszállási Tejporgyár — tartoznak a főfelügyelő ellenőrzési körzetébe. Az alapanyag-ellátás és -felhasználás, illetve a tárolás terén jó helyet foglal el a megyei Gabonaforgalmi Vállalat; sorrendben követik az állami gazdaságok, és a t ermel ős zö v e tkeze tek zá r j ák a sort. A közös gazdaságok között is vannak azonban, amelyek jó eredményeket értek el. példaképpen a ti- szaföldvári Lenin Tsz-t említhetjük. Az úgynevezett hozamfokozó szerekkel a vitamin- és antibiotikumkészítményekkel — ismertebb nevükön a premi xszekkel — történő gazdálkodás, ezek tárolása és felhasználása terén megyénk a vizsgálatok alapján jó osztályzatot kapott. Az ipari ab rákkeverékek beltartalmi értékével, a vizsgálatok nyomán már nem dicsekedhetnek az előállítók. Több helyen előfordult nyers fehérje- töb b let. kalcium- és nyersrosthiány. sőt avas termékek is kerültek, sajnálatos módon, az állattartókhoz. Az ÁTMI munkája során, nagyító alá kerüL a kiskereskedelmi takarmányellátás és -forgalmazás is; amellyel az utóbbi időben egyre több mezőgazdasági nagyüzem és kereskedelmi vállalat foglalkozik. A közös gazdaságok által üzemeltetett taikanmányboltok száma az elmúlt esztendők óta megsokszorozódott, . javítván ezzel a kistermelők ellátását. A megyei iroda munkájáról, valamint a takarmányok minőségéről havonta kap „látleletet” az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet budapesti központja.
