Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 20. A Kunmadarason élő Varga József fazekasmesternek a téli hónapokban is sok a munkája. A vásárlók mostanában kedvelik a háztartásban használatos cserépedényeket, ((épünkön: a |mester egy lekvárosfazekat díszít Fotó: Tarpai Nem mese ez, gyermek! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gusztusos kis csomag, tele fehér (ké­sőbb ahogy a „technika fej­lődött”: zöld, rózsaszínű, li­la) takaros, összehajtogatott, használat után eldobható papírzsebkendővel. Ahogy a mesében lenni szokott, mint minden új, egészséges, prak­tikus dolognak, ennek is megörült kicsi és nagy, no­sza, vették és „fogyasztották” tucatszám. Még az óvodákban, a böl­csődékben is megszerették az eldobható zsebkendőket, és megmondták a szülőknek, hogy ezentúl olyat hozzanak csemetéiknek, hadd fújják abba a kis nózijukat. A szü­lők (a rendesebbje, mert azért itt is, mint minden me­sében, akad nemtörődöm em­ber, akit egyáltalán nem iz­gat, hogy hová, mibe törli orrocskáját a gyermeke) hordták is szorgalmasan a százdarabos csomagolású zsebkendőket, a gyerekek ví­gan fújták bele az orrukat, az óvónénik meg örültek, hogy milyen egészséges és tiszta minden. Egyszóval, mindenki nagyon boldog volt. Egészen addig, amíg a pa­pírzsebkendő kezdett igazi népmeséi figura lenni: hol volt, hol nem volt. Mármint a boltokban. A szülők bosz- szankodtak, hogy mit össze nem rohangásznak egész nap, egyik üzletből ki, a má­sikba be, már ezért fizetik őket a munkahelyen, de egy fia papírzsebkendő nem sok, annyit sem tudnak össze­szedni. Ügy látszik azonban, hogy csak a szülők járták a boltokat, az óvodai vezető nénik nem, mert továbbra is megkövetelték a sehol fel nem lelhető papírzsebkendőt. Nem is lett volna olyan nagy baj, ha a szülők egysé­gesen fellázadnak, mint a mesékben is szokott, ott min­dig a többség győz. De a go­nosz ármány a szülőik között is felütötte a fejét. A szem­fülesebb és ráérő emberek honnan, honnan nem (Deb­recenből, Pestről, drága bu­tikokból) mind a mai napig (megszerzik nebulójuknak a papírzsebkendőt. S az óvó­nénik így diadalmasan mondhatják a szomorú, pa­pírzsebkendőt megszerezni nem tudó anyukáknak: „Bezzeg az X. anyukája meg tudja szerezni!” Volt olyan óvoda is, ahol kiírták a fa­liújságra azoknak a szülők­nek a nevét, akik abban a hónapban nem hoztak papír­zsebkendőt. Így aztán a gye­rekek otthon, amikor apuka kérdőre vonta őket, mert rosszul viselkedtek aznap, így feleltek: „Ugyan, apa, te is rajta vagy a szégyentáb­lán!” A nyugodtabb Idegzetű anyukák ezután merész elha­tározással zsebet varrtak a csemetéjük ruhájára, s egy váratlan csellel telerakták textilzsebkendővel. Már úgy látszott, hogy a békés megoldás nincs messze (miszerint mindenki bele­nyugszik, hogy abba fújja a gyerek az orrát, amije van), amikor a szülő—óvónő vita újabb fordulatot vett. Következett a „zokni vagy harisnyanadrág?” vita. Az óvónők foggal-körömmel ra­gaszkodtak ahhoz, hogy a gyerekek térdzokniban le­gyenek (télen is), harisnya- nadrágot senki nem vehet föl, amikor bent van az óvo­dában. „Nem kell a gyere­keket túlöltöztetni” — ez volt az egyik vélemény. „Nem elég csinosak a kislá­nyok a harisnyanadrágban” — ez volt a másik. Ügy bi­zony, kis lurkóik! Tanuljátok meg, hogy adni kell maga­tokra! Mit gondoltok, ki vesz benneteket feleségül húsz év múlva, ha megtudja, hogy már hároméves korotokban (flbncoltatojki nem volt jó nektek eéy szál bugyiban, meztelen lábszárral csúsz­kálni, hemperegni a szőnye­gen, a kövön, a parkettán!? És ti, kisfiúk? Soha nem lesz belőletek délceg, erős férfi, ha már most nem edzitek magatokat! A vita folyt, folydogált, nem volt se vége, se hosz- sza, mígnem egy kíváncsi új­ságíró néni úgy gondolta, hogy ő utánajár a dolognak. (A mesében is vannak ilyen emberek.) Elment hát né­hány óvodába^ és ott azt mondták neki, hogy az in­tézményekben egészséges életre nevelik a gyerekeket, és most éppen az á kiemelt feladatuk, hogy a lurkók ed­zettek legyenek. A zokniha­tározat az óvodai doktorné­nivel egyetértésben szüle­tett. Az újságíró néni nagyon elcsodálkozott ezen, főképp, amikor látta, hogy az óvóné­nik között is akad, aki ha­risnyanadrágot visel a mez­telen lábszárú gyerekek kö­zött. De nem szólt semmit, mert megszokta már, hogy a mesében bizonyos határo­zatok nem mindenkire egy­formán érvényesek. Elment hát Szolnok város óvodai fel­ügyelőjéhez és azt mondta neki: „Kedves felügyelő né­ni, egy életem, egy halálom, de megkérdezem, lehet-e kö­telezni a papírzsebkendőt és tiltani a harisnyanadrág vi­selését?” Mire a felügyelő néni azt felelte, hogy nincs ilyen elő­írás, mivel papírzsebke'ndőt nem lehet kapni a boltok­ban, ezért nem is kérhetik, helyette papírvattát, textil­zsebkendőt használjanak a gyerekek. A harisnyanadrá­got pedig azért gyártják, hogy hordja, akinek szüksé­ge van rá. Tudniillik, nem minden gyermek egyformán érzékeny a hidegre és a me­legre, s ugyanazon a hőmér­sékleten, ugyanolyan öltöz­ködés mellett az egyiknek kutya baja sincs, a másik pedig megfázik. A doktor néni sem „írhatja fel” az egész óvodának a zoknidi­vatot. És ezzel vége is a mesé­nek. Mármint az egészséges életre nevelés meséjének. Paulina Éva Nemzetközi gyermekralz­pályázat A Magyar Vöröskereszt is csatlakozott a Vöröskereszt Társaságok Ligája és az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi gyermekrajzpá- lyázatához, amelyet az egész­séges és a rokkant gyerme­kek közötti kapcsolatok erő­sítése érdekében hirdettek meg. A szervezet országos ifjúsági bizottsága a napok­ban közzétett felhívásában arra ösztönözte az általános — köztük a kisegítő — isko­lák tanulóit, hogy minél töb­ben vegyenek részt ezen a pályázaton: rajzaikon, fest­ményeiken ábrázolják az egészséges és a rokkant gyer­mekek barátságát, közös te­vékenységét. A pályamunkákat 1984. március 1-ig kell eljuttatni a Vöröskereszt megyei, illetne budapesti vezetőségeinek. A legjobb rajzokat, festménye­ket a Magyar Vöröskereszt szervezési és ifjúsági osztá­lyához küldik el március 31-ig. Az eredményt május­ban, a vöröskereszt világnap ünnepségein ismertetik, a legjobb alkotásokat díjazzák és kiállításon mutatják be. I Rádió I SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. Híreik. — 17.05: Az év slágerei. II. rész, közben; 17.15: Kifulladásig? Braun Ágoston Írása. — 17.30: Hamgképek Hódmezővásárhely sportjáról. — 17.50: Csongrádi népdalok. — 10.00: Alföldi kró­nika. — 18.15: A Gibson Bro­thers 'elvételeiből. — 18.26—48.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsor- eLcfzetes. KOSSUTH: 8.29: Rádiónapló — a gazda­ságról. — 10.05: MR 10—14. is­kolák — őrsök — barátok. — 10.35: de Falla: Rövid élet. Két- felvonásos opera. — 11.39: ..Kis kamorámban gyertyát gyújtóik”. Francsics Károly veszprémi bor­bélymester önéletírása — XV/1. rész: Pályaválasztás. — 12.45: Törvénykönyv. — .13.00: Mahler: Vili. szimfónia. — 14.17: Nóták. — 14.40: Élő világirodalom. Fran­ciaország. Michel Tournier. — 15.05: Holnap közvetítjük. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. Lothar Zagro&ek vezényletével. — 15.32: Nyitni­kék — Kisiskolások műsora. — 16.04: Délutáni Rádiószínház. — Kényszerleszállás. Gyárfás Mik­lós hangbohózata. — 17.05: Moz­gásterek. Klubok a ..Havannán”. — 17.30: Pataky Kálmán ope­rettdalokat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Jelena Qbrazcova operaáriákat énekel. — 20.00: ,,A kereszt oktalansá­ga”. Budapesti beszélgetés Kari Rabnerrel. — 20.30: Népdalok, néptáncok. A Belügyminisztéri­um Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével. Kerekes Tóth Erzsébet népdalokat éne­kei. — 21.05: Rádiószínház. Zűr­zavar. Jordan Radicskov szín­müvének rádióvá ltozata. —22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Szovjetunió népeinek zenéié­ből. Kazah SZSZK. — 22.45: Hétköznapok kutatói. Dr. Kolk- mayer Tiborral a vállalati haté­konyságról beszélget Incze Zsu­A Hortobágy küszöbén ' Decemberben délelőttön­ként csendesek a nagyiváni porták. A Hortobágy küszö­bére kucorodott falu 532 há­zában csak a betegek, meg az öregek maradnak, a ma­gabíró emberek a termelő- szövetkezet vagy az állami gazdaság üzemegységeiben teszik a dolgukat. Kivétel azért akad, IV. Gyöngy Jó­zsef né, Magdi asszony, a konyhában foglalatoskodik. A régi típusú, oszlopos ház gondos, tisztaságot szerető gazdára vall. — Először is erről a né­gyesről, valamit — sorolja a háziasszony —: ez nem uralkodási sorrendet takar, hanem megkülönböztetést, mert többen élünk ezen a néven. Arról nem is beszél­ve, hogy egy királyhoz a hajnali felkelés sehogyan sem illik, mi pedig már öt­kor talpon vagyunk a fér­jemmel A reggeli etetést kö­zösen kezdjük, de nyolc is elmúlik mire befejezem. Van három tehén, két borjú, nyolc hízó, tartunk anyako­cákat, baromfifélét. Délben ugyanez a napirend tizen­kettőtől egyig, estefelé meg fél háromtól hatig. Közben mosok, főzök, meg hébe-kor- ba kézimunkázom is. — Fiatal, és mégis ház­tartásbeli. Sok előnye van — Akad ennek sok előnye: én nevelem a gyerekeket, jobban szem előtt vannak, rájuk tudok nézni. Kikér­dezem a leckét, tudom, mer­re járnak. Jó ez a családnak is, készre jönnek, készre mennek, nem beszélve arról, hogy a jószágtartással én is megkeresem a havi négyez­ret. Próbálkoztam mással is, a fiam születése után dol­goztam a vendéglátóiparban, de mivel sokat hiányoztam, döntenem kellett: vagy a vállalati munka, vagy a csa­lád. Az utóbbit tartom a fontosabbnak, bár azt ter­vezgetem, ha a gyerekek ki­járják az iskolát, újra elhe­lyezkedem. Szerencsére mos­tanában már mifelénk is van rá lehetőség. Szerencsére van. A hely­beli Petőfi Termelőszövetke­zet orvosi műszereket gyár­tó melléküzemében százhúsz nagyiváni és környékbeli nő talált munkaalkalmat. Délután, ha percekre is, kisüt a nap, hamar hosszúra nyúlnak az árnyékok. A ta­nácsi kirendeltségen fél négy körül már csak Kovács Gé- záné kirendeltségvezetőt ta­lálom. A por, meg a sár ellen — Mostanában azon tör­jük a fejünket, hogyan tud­nánk minél több portalaní- tott utat építeni. Ezt a mun­kát 1981-ben kezdtük, és már a hatodik utcánál tar­tunk. Két éve családonként négy és félezer forintot kel­lett fizetni, most nyolcezret. Tavasszal az Arany János, a Ságvári, a Petőfi út közül azzal folytatjuk, ahol a la­kók vállalják ezt az anyagi áldozatot. — Hallottam, hogy sok az új háztulajdonos. —A faluban évente húsz- husaontöt házat építenek. Ennek a fele belvizes, ezért a bontás után újra húzzák a falakat. Tudom, hihetetlen, hogy itt a puszta peremén, ezen az aszályos vidéken bel­vizesek az épületek, de így igaz. Olyan a talaj, hogy illik a szólásmondás: ide két isten kellene: az egyik aki folyvást öntözné a földet a másik aki tüstént szárítaná. Szárazság. Az idei, nagy aszály nem okozott pánik­hangulatot a faluban, hiszen hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy a ritkán bekuk­kantó. sietős nyárj zápor­nak is levett kalappal illik köszönni. Szerencsére a ter­melőszövetkezet átvészelte a tikkasztó heteket: jól fize­tett a lucernamag, a gabona­félék kiesését pedig a mel­léküzemágak eredményei (nádfeldolgozó, faipari üzem, orvosi műszergyár) pótolták. Röviden értékelve: jó köze­pes év lesz 1983, Estefelé élénkül a mozgás a porták körül. A juhokon, sertéseken kívül a faluban egyre többen tartanak tehe­neket is. Kolozsvári Imre is­tállójában például két te­hén és egy bika kérődzik, az ólban hízók röfögnek, az ud­varon az örökké éhes apró­jószág követeli az uzsonnát. Imre bácsi a közösben az utolsó évét tölti, jövőre nyugdíjas lesz. — Nem öröm ez. Nagyon gyorsan eltelt ez a hatvan tél. — Hogyan tovább? — A gyerekek kiröpültek, távol sodorta őket a sors. A kert viszont itt van, nem érünk rá unatkozni. A hat­száz négyszögöl telkemen az egres tizenháromezer fo­rintot adott, a mák és a zöldség hatezret. A dohány­ra sincs panaszom, jó ter­més lesz. — Látom sokat dolgoznak. — Ez a ház az életünk munkája, a két kezünkkel kapartuk, dolgoztuk össze az árát a feleségeimmel. Van két gyermekünk, két uno­kánk, és azért vagyunk gaz­dagok mert van kiért dol­goznunk, van kire várnunk. Bármikor jönnek, jókor ér­keznek. — Baj? — A világ végén élünk, messze kell utazni, ha az em­ber komolyabb dologra akar­ja költeni a pénzt. — Például? — Például színes televízió­ra. Ki szeretnénk cserélni a fekete-fehéret, mivel ezen már nagyon szürke a magyar foci... A televízióról jut eszembe: a faluban jelenleg négyszáz­ötöt tartanak nyilván. Hogy az írott betűkről is essék szó: az újságok közül a Nép­lapból naponta 144 jár, a Népszabadságból 100, a Sza­bad Földből hetente 96. Tiszaörsröl három nap Este nyolc után indulunk hazafelé. A Tiszaörsre veze­tő út közepe táján — jó négy kilométerre a szélső házaktól — két, szőlőtőkék levétől derűs hangulatú bá­csi állított meg bennünket gyufáért. A kezükben sza­tyor, a zsebükben a magány ellen borosüveg, disznótor­ból ballagtak hazafelé Ti­szaörsröl. Amikor megtud­ják, hogy riport készül a fa­luról, megörültek. — Mikor... mikor jelenik meg? — így az egyik. — Három-négy nap múlva. Levette a sapkáját, meg­vakarta az üstökét, és bólo­gatott. — Az jó. Akkorra tán mink is hazaporoszkálunk. Gyerünk sógor, minden jót maguknak! D. Szabó Miklós I MŰSOROK I zsa. — 22.55: A kiegészített Bu­dapest vonósnégyes felvételei­ből. — 0.10: Filmzene. PETŐFI: 8.05: Fúvósindulók. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. — 12.25: Gyermekek könyves­polca. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.25: Látószög. — 13.30: Pe­ter Jona Korn kis zongorada­rabjaiból. (Barbara Korn). —• 14.0Ó: Zenés délután. Operaslá­gerek. — 14.35: Tánczenei kok­tél. — 15.20: Könyvről, — köny­vért. — 15.30: Örökzöld daLla­mok. — 16.35: Csúcsforgalom. — 18.00: Kam asz-panasz. — 18.36: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik, Urbán Katalin és Var­ga Imre nótákat énekel, Burka Sándor klarinétozik. — .19.25: Tudományos könyvmozaik. Szer­zőkikel, szerkesztőkkel beszélget a téli könyvvásár újdonságairól. Erdei Grünwald Mihály. — 19.35: Csak fiataloknak! —20.35: Tigrisugrás. Rákosy Gergely re-x gényének rádióváltozata XV 8. rész. — 20.59: Piknik. Háziasz- szony: Boros Anikó. — 22.20: Gyulai Gaál János szerzemé­nyeiből. — 23.20: A mai dzsessz. A Singers Unlimited vokálkvar- tett felvételei. 3 MŰSOR: 9.00: Kamarazene. — 9.45: Ze­nés játékokból. — 10.30: Bartók kórusmüveiböl. — 11.05: Szim­fonikus zene. — 12.22: Pcrényi Eszter hegedül, Kiss Gyula zon­gorázik. — 13.07: Az év kiemel­kedő dzsesszhangversenyeiből. Oregon együttes játszik. — 11.00: A lillafüredi Lróhét 1933­ban. — 14.28: Fauré: c-moll zongoranégyes. — 15.00: Andre Chémier. Részletek. Giardano operájából. — 15.35: zenekari muzsika. — 16.55: Labirintus. Zenei rejtvény fiataloknak. — 17.10: Veress Sándor népdalkó­rusaiból. — 17.30: Külpolitikai arcképcsarnok. — 18.00: Magyar fúvósok, zenés beszélgetés Pong- rácz Péter oboáim ű vésszel. 19.05: Drámajáték. — 19.35: Hó­olvadás. Csanádi Imre versei. — líí.40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kongresz- szusi termét. Mester bérlet — A Magyar Rádió hangversenysoro­zata VII/3- — Jandó Jenő zon­goraestje. — Közben: kb. 20.20: Egy víkendház lakói. — Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. — Kb. 21.20: Szim­fonikus táncok. — 22.07: Achil­les pajzsa. Válogatás Wystan Hugh Auden verseiből. — 22.37: Reneszánsz vokális muzsika. XXX/17. rész. Németország ze­néje a reformáció korában. Televízió 1 9.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., színes). 10.00: Luther. Amerikai film (ism., színes). 11.45: Képújság. 15.45: Hírek. 15.50: A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilmsorozat 13/13. rész: ,,Paddy álom­palotát épít” (színes). 16.15: Életet az éveknek. Nyugdíjasok műsora. 16.50: Egy iskola története: Sárospatak 3. rész: ..iskolának lenni kell...” (színes). 17.25: Képújság. 17.30: Sportmúzeum. A magyar úszósport nagy öregje. 17.50: Reklám 17.55: Slágerbarátság. A november 7-J műsor, győztes dalai (színes). 18.15: Milyen partnerek vagyunk? — az NDK-ban. 18.45: Tv-tükör. Szecskö Tamás jegyzete. 18.55: Reklám. 19.10: idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes). 19.15: Esti mese (színes). 19.30: Tv-híradó (színes). 20.00: Wagner. Angol—magyar tévéfilm- sorozat 10/1. rész (színes). 21.00: Stúdió '83. A televízió kulturális hetilapja (színes). 22.00: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.40: Tv-híradó 3. (színes). 2. MŰSOR: 20.00: Tizenhárom testőr a bü­rokrácia ellen. Jugoszláv rajzfilm (színes). 20.25: Gorilla G. Gorilla. Angol dokumentumfilm (színes). 21 00: Tv-híradó 2. (színes). 21.20: Kertünk — udvarunk. Riportfilm (ism.). 21.40: ütőn. NSZK tévéfilmsorozat. Elbditangolt kamionok (színes). 22.30: Képújság. 6ZLOVAK TELEVÍZIÓ: 16.10: Szakmunkástanulók műsora. 16.40: Izvesztyija Kupa: Szovjetunió—Kanada j égkorong m ér kőzés. Közvetítés Moszkvából. Az első szünetben: Tv-híradó. A második szünetben: A robotember. Magyar rajzfilmsorozat 10. rész. 19.15: A fogápolásról (ism.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fiatalok! Tv-klubja 1. rész. 21.30: időszerű események. 22.00: Fiatalok Tv-klubja 2. rész. BUKAREST: 15.05: Fiatalok klubja. 15.25: Diákiórum. 16.00: Állattenyésztésről mindenkinek. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Velasquez. Tv-játék. 21.55: stop egy percre. 22.05: Zeneszó. 22 15: Tv-híradó.

Next

/
Thumbnails
Contents