Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-18 / 298. szám

1983. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet a baromfifeldolgozó üzem folyamatos ter­melésének biztosítása érdekében 40 millió forintos költséggel a jelenlegi ezertonnás hűtőkapacitását új 1100 tonnás hűtőházzal bővíti Ételbemutatók, előadások, filmvetítések Az egészségnevelési hónap tapasztalatai „Aki feláldozza egészségét, hogy vagyonos legyen, ké­sőbb feláldozná vagyonát, hogy egészséges legyen”! — olvashattuk Franklin Benjá­min mondását azon a meg­hívón, amely az egészségügyi hónap záróértekezletére in­vitált. A hónap november 1- től december 1-ig tartott, s Az egészségnevelési osz­tály vezetője dr. Szabó Pi­roska főorvos elmondta, hogy az utóbbi években nőtt á la­kosság érdeklődése az egész­ségnevelés iránt. Ugyanakkor az országos Egészségnevelő Intézettől nem kapnak elég anyagi és erkölcsi támoga­tást. Az egészségnevelési osz­tály maga dolgozta ki az ak­ció irányelveit, kiadványo-, kát szerkesztett, s ezeket sok­szorosította vagy sokszoro­sításra átadta valamelyik vállalatnak, szövetkezetnek, akik a hónap rendezvényei­nek szervezésében részt vet­tek. Az idén az Egészségne­velési Intézel 5 és félezer példány kiadványt, szóróla­A hónap során a megye £e- lepülésein különböző ren­dezvények hívták fel a fi­gyelmet az egészséges élet­re. Az anyagi hátteret — a jutalmakat, az ajándékokat, az élelmiszereket — több vállalat biztosította. Az akciónak az egészség- ügyi, az oktatási, az ipari, a művelődési intézmények és a kereskedelmi szervek adtak helyet. A bölcsődékben szülői ér­tekezleteket, nyílt tejnapo­kat, gyümölcslékóstolókat szerveztek. Nagy sikere volt a tiszakürti bölcsődében ki­állított Baby pack kollekció­nak. (A Békéscsabai Kötött­árugyár ruhacsomagokat ál­lított össze a csecsemők szá­mára, s megrendelésre pos­tázza. Ezeket a mintadarabo­kat tekinthették meg az ér­deklődők). A karcagi kór­ház fogorvosai és szakdolgo­zói előadásokat, vetélkedőket tartottak a város iskoláiban. A szolnoki MÁV-kórházból is több orvos tartott előadást a város iskoláiban, áruházai­ban. Törökszentmiklóson az Egyesített Gyógyító Megelő­ző Intézetben előadásokat, tartottak, tanfolyamokat szerveztek. A megye orvosi rendelőiben plakátok, tablók neveltek az egészséges életre. megyénkben a Szolnok me­gyei Köjál egészségnevelési osztálya irányította az akciót. A záróértekezleten — amely­re meghívták a rendezvé­nyeket szervező, segítő in­tézmények, szervezetek kép­viselőit — a hónap tapasz­talatait összegezték. pót küldött, ezeket gyűjtötték össze, és használták fel a hó­nap rendezvényein. A KISZ megyei bizottsága, a Mészöv, a megyei úttörőelnökség tá­mogatásával az egészségne­velési osztály 10 ezer pél­dányban sokszorosított szó­rólapokat, kiadványokat. Az egészségnevelő munkát nehezíti, hogy a megyében egyetlenegy (!) függetlenített egészségnevelő van (a me­gyei kórházban). Másutt, (a közegészségügyi járványügyi szolgálatoknál, a kórházak­ban) olyan egészségügyi szakember végzi ezt a mun­kát, aki tulajdonképpen más beosztásban dolgozik, s az egészségnevelés csak másod­rangú feladata. Az óvodákban játékos egészségügyi vetélkedőket szerveztek. Az általános iskolákban külön rajzversenyekkel, ve­télkedőkkel előadásokkal adóztak a hónapnak. Több helyen ételbemutatók, kósto­lók is voltak. Sikeresnek bizonyult a mű­velődési intézmények, a könyvtárak, mozik bevonása az akcióba. A Skála Tiszavidék Áru­ház példamutatóan elöl járt a különféle kóstolók rende­zésében. Az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat több egységben, iskolában bemu­tatót tartott személyi higié­nés árukból. A tiszafüredi Áfész 20—30 százalékos ked­vezménnyel fog- és testápo­lási cikkeket árusított. A Jász-Nagykun Vendéglátói­pari Vállalat több helyen sa­látabemutatókat tartott. A szolnoki MÁV csomó- mópont vezetősége lehetővé tette, hogy díjmentesen vit­rineket (plakátoknak, 'kiad­ványoknak) létesítsenek a pályaudvaron. A hozzászólások egyértel­művé tették; az egészségne­velés kiemelten fontos fela­dat' nemcsak az erre hivatott szerveknek, de mindenkinek. Földgázmezttre bukkantak Szabolcs-Szatmár megyében Földgázmezőre bukkantak a Szabolcs-Szatmár megyei Penészlek község határában a Nagy alföldi Kőolajkutató Vállalat szakemberei. A ku­tatófúrások tanúsága szerint jó minőségű, gazdaságosan felhasználható földgázt rejt a föld mélye. A földgázmező kiterjedéséről, a felszínre hozható földgáz mennyiségé­ről még nincsenek pontos adatok. Ennek tisztázása a jövő évi kutatómunka egyik feladata. Ennek elvégzése után dől majd el, hogy helyi­leg hasznosíthatják-e a pe- nészleki földgázt, vagy be­kapcsolják az országos háló­slatba. Annyi ugyanis már egészen biztos, hogy a pe- nészleki gázmező Nyírbátor­nak és közvetlen környéké­nek ellátására elegendő lesz. Veszprémben flz akadémiai bizottság ülése Évzáró ülést tartott tegnap a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság, amely öt észak- és középdunántúli megye tu­dományos életét koordinál­ja. A Veszprémben rende­zett ülésen dr. Nemecz Ernő akadémikus, az akadémiai bizottság elnöke számolt be az idei év munkájának ered­ményeiről. Többek között el­mondta, hogy a bányászat­tal és energetikával foglalko­zó szakemberek az akadé­miai bizottság kezdeménye­zésére összefogtak a bánya- művelési eljárások korszerű­sítésére, összehangolt mun­kával keresik az új rqegol- dásokat a szén kitermelésé­re, a barnaszén gázosítására és meddőhányók hasznosítá­sára. A biológusok változat­lanul a Balaton védelmével kapcsolatos kutatásokra össz­pontosították tevékenységü­ket. Az Észak- és Közép-Du- nántúl közgazdasági adottsá­gainak megfelelően a Vesz­prémi Akadémiai Bizottság tevékenységében kiemelt sze­repet kapnak a műszaki-ké­miai kutatások. Ebben az esztendőben ezek köréből kiemelkedő jelentősége volt annak a széles körű kutató­munkának, amely a gyógy­szer- növényvédőszer és in­termedier központi fejleszté­si program megvalósítását szolgálja. Az ülésen értékelték az akadémiai bizottság ez évi pályázataira beérkezett 38 pályaművet, ezek döntő több­sége a gyakorlatban megva­lósítható megoldásokat ajánl KEVÉS A KIADVÁNY AKIK SEGÍTETTEK Folyamatosság és tervszerűség A pártépítés kisújszállási tapasztalatai A XII. pártkongresszus óta kisújszállási pártszervezetei­ben a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a párt­taggá nevelő és tagfelvételi munkára, következésképpen az folyamatossá és tervsze­rűbbé vált. Sok minden bi­zonyítja ezt. A pártkongresz- szus óta kétszáztizenhat párttagot vettek fel, mégpe­dig többségüket (64,6 száza­lékot) a harminc év alatti korosztályból. A város párt­tagságának magas életkora is indokolta, hogy a nevelő­munka jobban irányuljon a fiatalokra. Kisújszállás ugyanis nagy munkásmozgal­mi múlttal rendelkezik, ezért az ottani párttagság 21,1 szá­zaléka hatvan éven felüli. A legfontosabb bázis A városi pártbizottság ide­jében észrevette, hogy a je­len és a jövő feladatainak megoldásához elengedhetet­len a párton belüli fiatalí­tás. A párttaggá nevelő mun­kában a város KlSZ-szerve- zetei bizonyultak a legfonto­sabb bázisnak. A pártkong­resszus óta felvett fiatalok ajánlói többnyire az ifjúsági szervezetek voltak. Ezt a munkát kell erősíteni a to­vábbiakban a város kiszesei- nek, mégpedig úgy, hogy ne csak a harmincadik életé­vükhöz közel állók felvételét javasolják, hanem a húsz év körüliekét is. Rájuk minden­hol nyugodt szívvel bízzák a katonai szolgálat révén a haza védelmét, a munkahe­lyeken megkövetelik tőlük a felnőtthöz méltó munkát, természetesnek veszik, hogy családot alapítanak, de a párttagfelvételnél még több alapszervezetben fenntartás­sal vannak irántuk. Eseten­ként éppen azok az idősebb párttagok, akik annakidején (tizlenhaUtizennyolc évesen kerültek a pártba. Helyenként olyan magas követelményeket állítanak a pártba jelentkezők elé, ame­lyeknek a párttagok egy ré­sze Sem felelne meg. Az ilyen álláspont inkább ta­szítja, mint vonzza a fiatalo­kat. A pártalapszervezetek mindegyikének tisztában kell lenni azzal Kisújszálláson is, hogy nem „kész” párttago­kat vesznek fel, hogy a tag­felvétel után még nevelni, formálni kell az újonnan fel- vetteket. Egész életre szólóan Minderre főleg a város ipa­ri üzemeiben dolgozó kom­munistáknak kell gondolni- ok. Igaz, itt-ott töredezik már a jég, nem olyan merev a húsz év körüliek megítélé­se, mint korábban. A Mező­gépnél például a közelmúlt­ban vettek fel egy tizennyolc és egy tizenkilenc éves fi­út. A pártkongresszus óta a középiskolákban is hat diák­kal gyarapodott a párttagok száma. Mindez azonban csak biztató kezdet ennél a kor­osztálynál. Az alapszeryeze- tek egészének hatékonyabb nevelőmunkája mellett az is biztosítaná az előbbrejutást, ha a kommunista szülők ko­rábban biztatnák gyermekei­ket az ő életútjuk követésé­re. A húsz év körüliek közül is leginkább a nőkkel szem­ben tapasztalható fenntar­tás. Kimondva, kimondatla­nul érvényesül az a szemlé­let, hogy „többen leszünk, de nem erősebbek”, ha egy fia­tal nőt felveszünk a pártba, az előbb-utóbb elmegy szülé­si szabadságra, és akkor úgysem lehet pártmegbíza­tást adni neki. Van ebben valami igazság, de koránt­sem örök érvényű, hiszen a párttagság egész életre szól. Ezért, főleg a (többségében! nőket foglalkoztató üzemek­ben kellene a párttaggá ne­velő munkát jobban kiter­jeszteni a nőkre. Indokolja ezt az is. hogy arányuk a város párttagságán belül alig haladja meg a 34 százalékot. Igaz, a XII. pártköngresz- szus óta intenzívebb lett a nők bevonása a politikai életbe Kisújszálláson is, hi­szen a pártba azóta felvettek 39,4 százaléka nő, — de frontáttörésről még korai volna szólni. Az alapszerveze­tek ugyanis gyakran a köny- nyebb megoldást választják. Hamarabb felfigyelnek azok­ra az értelmiségi vagy admi­A párttaggá nevelő és a tagfelvételi munka alapve­tően az alapszervezetek fel­adata, a városi pártbizottság csak elveket fogalmaz meg. Így van ez általában, de úgy tűnik a kivétel ebben az esetben is erősíti a szabályt. A városi pártbizottság veze­tői felfigyeltek arra, hogy a kis létszámú szórványüze­mekben alig dolgozik egy­két párttag, a szervezettség mindössze hat százalékos volt. Az ottani párttagok a területi, a nyugdíjasokat tö­mörítő pártalapszervezetek- hez tartoznak. Így aztán ezekben az üzemekben az alapszervezet hiánya követ­keztében nem is lehetett szó tagfelvételről. Ezért a városi pártbizottság két újabb alap- szerveíetet hozott létre. Az egyikbe a kis létszámú üze­mekben dolgozó munkásokat tömörítette, a másikba pe­dig az adminisztratív állo­mányúak kerültek. Ezáltal lehetővé vált a pártépítés a kisebb üzemekben is. Szük­ség is volt erre, mivel volt olyan, százmilliós termelési értéket előállító, hetven dol­gozót foglalkoztató üzem, ahol- mindössze egy párttag volt. A városi pártbizottság ve­zetői jól látják, hogy a párt­építési munkát elsősorban a munkások körében kell erő­teljesebbé tenni. Ennek ér­dekében több intézkedést foganatosítottak. Az idén például az ipari. üzemek párttitkáraival külön értet­tek szót erről a feladatról. Természetesen nem minden áron akarnak eredményt elérni. Azt akarják, hogy a munkások legjobbjai kerül­jenek a pártba, azok, akik igényesek önmagukkal és a közösséggel szemben. Érvé­nyes ez a követelmény az egyéb foglalkozásúakra is. A XII. pártkongresszus óta fel­vett párttagok 36 százaléka középiskolát, több mint 11 százaléka pedig főiskolát nisztratív munkakörben dol­gozókra, akik állami iskolá­juk révén közép- vagy felső­fokú politikai képzettséggel is rendelkeznek, mint a po­litikai életben kevésbé jára­tos, ezért a párttagfelvételhez buzdítást váró munkásnők­re. Az újonnan felvett párt­tagok között bizonyára ezért is kevés a fizikai munkakör­ben dolgozó nő. Kisújszállás hagyományo­san mezőgazdasági jellegű város. Érdemi iparosítás csak a IX. pártkongresszus után kezdődött ott. Ezzel is magyarázható, hogy az ipar­ban dolgozók között nem­igen vannak munkás dinasz­tiák, a párttagok aránya is csupán 12 százalék. Az a tény, hogy főleg nőket fog- Jjalkoztató üzemeket telepi­tettek oda, szintén indokol­ja, hogy a párttaggá nevelő munka jobban érvényesüljön a munkásnők körében. Hang­súlyozni kell ezt akkor is, ha az eredmények kézzel fogha­tók. A Fékon üzemét példá­ul 1971-ben közel hatszáz dolgozó alkalmazásával ala­pították. A gyáregység kol­lektívájában akkor csak hét párttag volt, most ötvenki­lenc van. végzett. Ez annál inkább fi­gyelemre méltó, mert az új párttagok között a munkások aránya meghaladja a 70 szá­zalékot. Az ilyen tények mellett a pártba jelentkezők jó kivá­lasztását az is bizonyítja, hogy a városi pártbizottság évek óta nem utasított el egyetlen jelentkezőt sem. Az is a megalapozott munkára utal, hogy öt év óta az új párttagok közül senki sem került ki a pártból. Igaz, nem teljesen ismeretlenül kezdik a politikai munkát. Az új párttagok húsz száza­léka alsófokú politikai kép­zettséggel rendelkezik, közü­lük harmincegynek pedig közép- vagy felsőfokú poli­tikai képzettsége van. A pártépítésben tapasztal­ható pozitív változás érvényes a mezőgazdasági szövetkeze­tekben dolgozó alapszerveze­tekre is. Azok működési te­rületén a .szervezettség meg­haladja a 23 százalékot. Ez is arra utal egyébként, hogy a fő erőt most az ipari üze­mekre kell koncentrálni. A cél adott, a módszerek is ki­forrottak. Hosszú időn át nem vettek fel például olyan embert a város pártszerveze­teibe, akinek először nem vp.lt valamilyen társadalmi) megbízatása. Az új pártta­goknak az is sokat jelent, hogy tagkönyvük átvételekor meghívják őket a városi párt-végrehajtóbizottság ülé­sére, és egyénenként elmond­ják,’hogy mit várnak tőlük, milyen pártmegbízatásokkal értenek egyet, majd két év múlva ismét összehívják őket. Akkor már árról ér­deklődnek tőlük, hogyan il­leszkedtek be a kommunista kollektívába, olyan-e a helyi pártélet, amilyenre számítot­tak. A városi . pártbizottság vezetői sok információhoz jutnak ilyenkor, amelyeket azután jól hasznosíthatnak a területi munkában is. Simon Béla Szórványüzemek pártalapszervezete A Fékon kisújszállási üzemének fő profilja a női blúzok és férfiingek gyártása, Ezeket a ter­mékeket, amelyek több fazonban és színben ké­szülnek, nagy tételekben szállítják a nagykereske­delmi vállalat részére

Next

/
Thumbnails
Contents