Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
1983. NOVEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Több idő jut kulturális programokra Népművelők a termelőszövetkezetekben Az emberek színházbajáró kedve apróságokon is múlhat. A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben panaszolták, hogy amióta megszűntek a Szigligeti Színház vasárnap délutáni előadásai, egyetlen egy bérlet sem talál gazdára náluk. Tíz éven át pedig a színház minden előadását látták a tsz dolgozói, több tucat ember várta azokat a bizonyos vasárnapokat, amelyekhez a színház éppúgy hozzátartozott, mint az ünnepi ebéd. A közművelődés évszaka Sajnos az szóba sem jöhet, hogy más napra váltsanak bérletet, mondták, a mező- gazdaságban ugyanis még a szabad szombat sem biztos. Az utazás egyébként is sok időt vesz el, leginkább a vasárnap délutánokból futotta erre. Mire este a jószág enni kért, már otthon is volt a gazda. Mert természetesen a munka volt akkor is az első, mint ahogy az rendelkezik ma is az emberek ideje felett. S nem is csak a „második gazdaság” rabol időt, energiát. A nagy mezőgazdasági kampányok idején nem valószínű, hogy sikert aratna az a népművelő, aki a művelődés • fontosságáról kívánná meggyőzni a tsz dolgozóit. — Többnyire valóban csak a téli hónapok alkalmasak kulturális programok szervezésére, rendezvények megtartására — mondja Barabás Mária, a Tisza II. Termelő- szövetkezet kulturális bizottságának tagja. — A termelő- szövetkezetben elsősorban a mezőgazdasági munkák kampányjellegéhez kell alkalmazkodni. A közművelődési programokat egyébként a tsz kulturális bizottsága szervezi. Nálunk nem dolgozik hivatásos népművelő. A kulturális bizottság mellett, a függetlenített KISZ-titkár „tartja kézben” a közművelődési munkát. Sajnos most kicsit nehezebb a dolgunk, ugyanis rövid időn belül két titkárunkat is elvitték katonának. A Tisza II, Tsz-ben évente 350 ezer forint a kulturális alap értéke. — Ebből az összegből támogatjuk a város közműve- ődési intézményeit, a sportköröket, a tsz ifjúsági alapja is ebből kerül ki, a klubunk fenntartását ugyancsak ebből fedezzük és természetesen a különböző rendezvények költségeit is. Tulajdonképpen elégedettek vagyunk az anyagi és tárgyi feltételekkel. A klub alkalmas a politikai és a kulturális rendezvények megtartására. Ott találkoznak havonta a nyugdíjasaink, otthont ad a briádrendezvényeknek, de a fiatalok is szívesen töltik itt szabad idejüket hétköznapokon, hétvégeken. Több kiállítást rendeztünk már falai között, sikeresek a hétvégi filmvetítések is, s vannak hagyományos rendezvényeink, amelyek a tsz teljes tagságát . megmozgatják. Ilyenek például minden évben a zárszámadást követő műsoros estek. Ilyenkor az ország legjobb művészei lépnek fel a dolgozóiak előtt. A kirándulások is rendkívül népszerűek. A gazdaságiak kedvelik ezeket a közösségi programokat, mi alkalmazkodunk az igényeikhez. Sohasem szervezünk olyan rendezvényeket, amelyek várhatóan nem tartanak számot érdeklődésre. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben közművelődési szakembert alkalmaznak a feladatok ellátására. — Népművelő-könyvtár szakot végeztem — mondja Makra Borbála. — Budapest mellől, Csepel-szigetről jöttünk ide a férjemmel dolgozni. Én azelőtt könyvtáros voltam, nehéz volt megszokni az új munkaterületet, különösen minden helyismeret nélkül. Egy termelőszövetkezetben a népművelő másfajta követelményekkel találja szemben magát, mint mondjuk egy városi intézményben. Én elsősorban a szakmai érdeklődésre alapozom a tevékenységemet. A tsz dolgozói ott vannak minden szakmai bemutatón, kiállításon, a BNV-n, a bábolnai napokon. Azt hiszem, igen sikeresek voltak az idén is a fiatal agrárszakemberek találkozójának programjai, de a vetélkedők is közkedveltek. A szocialista brigádok', a műszaki szakemberek vetélkedőjét idén is megrendezzük. A szakmai programok mellett természetesen másfajta rendezvényeket is tartanak. ■— Különösen a színházi előadások vonzanak sok érdeklődőt. Évék> óta látogatjuk a budapesti színházak előadásait. Idén már gondban is vagyunk, mert elköltöttük az erre a célra fordítható összeget. A kulturális alap egyébként 400 ezer forint, amely, úgy vélem, elegendő. A könyvtárra, a folyóiratok vásárlására, a klub berendezéseinek pótlására, a pávakörünk, fotószakkörünk támogatására éppúgy jut belőle, minit a városi közművelődési intézmények segítésére. Nagy eredménynek tartjuk, hogy az idén meg tudtuk szervezni a német nyelvtanfolyamot, húszán tanulják a nyelvet. Megalakult a nyugdíjasklubunk is, az idős emberek rendszeresen találkoznak, programokat szerveznek maguknak. Sajnos az ifjúsági klubunk feloszlott, ennek újjászervezése fontos feladat lesz a jövőben. A közművelődés „évszaka” természetesen a mezőtúri gazdaságban is elsősorban a tél. — Sajnos az embereknek egyre kevesebb idejük jut a szórakozásra, kikapcsolódásra. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy munkaidejükön túl is sokat dolgoznak, másodállásban, vagy otthon a háztáji gazdaságban. Ehhez éppúgy • alkalmazkodnunk kell, mint a mezőgazdasági munkák kampány- jellegéhez. Arra törekszünk, hogy ilyen körülmények között is megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek a szellemi gyarapodást szolgálják. — T. — Népfront-kezdeményezés Magyarország képekben Az elmúlt évszázadban — a fotózási technika fejlődésével párhuzamosan — számos fénykép készült hazánkról. Ám ezek a felvételek spontán hangulatú eseményt örökítettek meg az utókor számára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának honismereti munkabizottságához már korábban is jelzések sokasága érkezett, amelyek kifogásolták, hogy múltunk képi emlékei nem alkalmasak arra. hogy előmozdítsák a tudományos kutatásokat. A Hazafias Népfront ezért társadalmi akciót kezdeményez. amelynek keretében lefotóznák hazánk településeit, fontosabb középületeit, ezeknek az intézményeknek a belső részeit, mindezt megörökítve a jövő nemzedékek számára is. A tervek szerint egy év állna a fotósok rendelkezésére, hogy szakemberek irányításával felvételek sorozatán rögzítsék a mai magyar valóságot. A képek összegyűjtése és kiállítása hozzájárulhat felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó megünnepléséhez is, ugyanakkor megkönnyíti a történettudományok majdani művelőinek, a helytörténeti kutatóknak a dolgát is. Amint azt a meghirdető Hazafias Népfront titkárságán elmondták: a munkában meghatározó szerepet játszanak majd az iskolai, üzemi, vállalati, hivatali fotószakkörök, a helyismerettel foglalkozó szakcsoportok, de a módszerék kialakításához hathatós segítséget nyújthatnak a múzeumok. a levéltárak, könyvtárak, műemlékvédelmi szervek. E széles körű, társadalmunk minden rétegére kiterjedő tevékenységet a Hazafias Népfront helyi bizottságai hangolják majd össze. Az országos honismereti munkabizottság pedig a végrehajtás ellenőrzéséért vállalja a felelősséget. Érdeklődést kelteni színvonalas muzsikával Beszélgetés Rokszana Babajánnal — Nem zenésznek készültem — mondja szolnoki koncertje előtt beszélgetvén Rokszana Bábáján örmény táncdalénekesnő. — Bár zeneközeiben nőttem fel, édesanyám zeneszerző. Egyetemet végeztem, építészmérnöki karon. Diákéveim alatt kerültem kapcsolatba a könnyűzenével mint amatőr énekes. Profiként 1970 óta vagyok a pályán. Ekkor hívott meg együtteséhez Konsztantyin Arbeljan híres zeneszerző, az örmény állami esztrádegyüttes vezetője. — Mikor kezdődött nemzetközi karrierje? — 1976-ban az NDK-ban volt az első fesztiválsikerem. Ezt kővette 1979-ben a pozsonyi Líra fesztivál. Tavaly Kubában a közönség díját nyertem el. Énekeltem többek között Belgiumban, Egyiptomban, Amerikában, Ausztráliában. Magyarországon másodízben vagyok. Első alkalommal Soltész Rezső show- jában léptem fel. — A szórakoztató zenének ez az ága m- jobb híján tánc- daléneklésnek nevezzük, holott pódiumműfaj —, melyet ön is művel, döntően meghatározza sokak szórakozási kultúráját. Fontos tehát a jó zene. Az előadó oldaláról nézve pedig fontos az értő közönség. Igényesnek találja-e a ’80-as évek könnyűzenét kedvelő közönségét? — Nehéz kérdés. Közönségigény természetesen van, de ezt az igényszintet meghatározni, avagy csak körülírni is, bonyolult feladat, tanulmányba illő. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a könnyűzene különféle műfajait, illetve a műfajon belül a különböző irányzatokat más-más rétegek kedvelik, még összetettebb a kép. Közönségigény alapján válogatok darabokat repertoáromba. Divat után is megy az ember, általában azt énekli, ami jól áll neki. — Műsorán tart-e olyan dalt, melyet a közönség kedvezőtlenül fogadott ugyan, de ön értékesnek ítélte? — Ha úgy érzem, hogy a d,al jó, de nem tetszik a közönségnek, akkor olyan feldolgozásban próbálom legközelebb pódiumra vinni, hogy a közönség is megértse. A közönséget tisztelni kell, de nem mindig kell azt csinálni, amit a hallgatóság akar. Természetesen nagy öröm, ha tetszik a produkció. De szórakoztató zene és tömegigény kölcsönhatásában az aktív szerepet meg kell hogy őrizze az előadó is, ha nem pusztán csak kielégíteni, hanem újrateremteni is akarja ezt az igényt. Énekes és közönség kontaktusából születhet meg ez a fajta kölcsönhatás, mely képes magasabb igényeket is ébreszteni. Röviden: nem mondhatunk le az ízlésbefolyásolásról sem. — Mozartig a zene még egy és oszthatatlan volt. Nem létezett a szórakoztató zene fogalma. A komoly zenei művészet lényegi vonása egy több ezer év alatt ki csiszolódott értékrendszer, amely független attól, hogy adott pillanatban hányán fogadják be, vagy utasítják el az alkotást. A könnyűzene fiatal művészet, s egy mű legfőbb értékmérője, hogy kell-e a közönségnek, befogadja-e vagy sem. Véleménye szerint hogyan születik művészi igényű könnyűzene? — Polémikus kérdés. Ügy, ahogyan a ruhát is kiválasztjuk, amit felveszünk: a silány bóvlit kihagyjuk, s ha mégis hibázunk — ilyen az élet —, legközelebb figyelembe vesszük az előző hibáját és elkerüljük. A zene különböző változásokon esik át, a komoly zene is átél kríziseket, új irányzatok születnek. A ’80-as évek — visz- szatérés a régi zenéhez. A nosztalgiahullám is mutatja, hogy a jó zene időtálló. Én és kollégáim is boldogok leszünk, ha ez a műfaj megmarad. S remélem, hogy a műfaj történetében a második háromszáz esztendő vége felé egy majdani riporter ugyanígy elbeszélgethet egy táncdalénekessel. — -A Szovjetunióban van-e megfelelő szakkritikája a könnyűzenének? Nálunk ugyanis e műfaj művelői joggal keveslik a kritikai visszhangot. — Mindenütt így van. Általában megvan a visszhangja és vannak jó kritikusok is. — Minden turnéján sajátos programot állít össze ... — Népszerű szovjet tánc- dalokat, stilizált örmény folklórt és a ’60-as évek Világslágereiből egy _ csokorra valót. Kísér a Melódia zenekar, a Melódia hanglemez- gyártó cég stúdióegyüttese. U V. Könyvkiadás és ismeretterjesztés Nagyobb műveltség — nagyobb igény Sarlós István írta egyik cikkében: „A nagyobb műveltség nagyobb igényességet is jelent. A nyitott szemmel járó emberek mind többét akarnak tudni az emberiség sorsát befolyásoló politikai, tudományos, műszaki és kulturális élet fejlődéséről, terveiről, gondjairól. A tudásvágy kielégítésével nemcsak az élet dolgaiban való eligazodást lehet megköny- nyíteni, hanem véleményt mondó, javaslatokat tevő partnerekre is szert lehet tenni.” Tavaly Magyarországon 7845 könyv jelent meg 95,3 millió példányban. A könyvtermelés 13,1 százalékát azok a művek tették ki. amelyek a népszerű ismeretterjesztés kategóriájába tartoznak. Ez a szám — különösképpen, ha az elmúlt évék hasonló statisztikáját tekintjük — arra figyelmeztet, hogy a könyvkiadás egyre jobban igyekszik változatos tematikai programot nyújtani az ismeretterjesztő irodalom megismertetése, népszerűsítése érdekében. Olvasásszociológiai vizsgálatok is megerősítették, hogy a hetvenes években a magyar könyvkiadás kétségtelenül korszerűbbé vált, differenciáltabban elégítette ki az olvasói igényeket. A tudományos, a szakmai és az ismeretterjesztő művek jelentős mértékben hozzájárultak a szakmai és általános műveltség fejlődéséhez, a tudományok társadalmi szerepének fokozódásához. Jó témaválasztással, gazdag illusztrációval, az olvasói igények maradéktalan kielégítésével bekövetkezett az, amire talán másfél évtizeddel ezelőtt még a leg- vérmesebb könyvesek sem számítottak: hiánycikké váltak a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő tárgyú Búvár zsebkönyvek, a Bölcs Bagoly sorozat kötetei, népszerűek lettek — és nemcsak kötelező olvasmány voltuk miatt — a Képes Földrajz, a Képes Történelem világot, történelmet színesen ábrázoló, érzékletesen bemutató könyved. A könyvkiadás a hetvenes évek közepén felismerte, hogy a könyvbarátok érdeklődéssel keresik azokat a műveket, amelyek a leg- újabbkori történelem vizsgálatával foglalkoznak. Ennek a tömegigényként jelentkező fll/vasóií {kíváncsiságnak köszönhető a történelem változásait elemző memoárok, visszaemlékezések fokozatos megjelentetése, a XX. századi világtörténelem és politika döntő eseményeit rögzítő jelentős személyiségek, például Ei- senhower vagy Montgomery emlékiratainak közreadása. A történelmi ismeretek iránti jelentős mértékű érdeklődésnek köszönhető, hogy a Gondolat Könyvkiadó Magyar História című sorozatának egyes kötetei a közeli években újabb kiadásban is megjelenhettek. A Gondolat immár negyed- százada vállalja, hogy tudományos megalapozottsággal, de közérthető módon, széles körben tájékoztasson az új technikai ismeretekről, a biológia új felfedezésedről, a természettudományok régi és új kísérleteiről. a történelem társadalmat formáló pillanatairól, eddig még kevéssé ismert filozófiai irányzatokról, valamint a művészet, az irodalom. a művelődéstörténet változásairól, elméleti kérdéseiről. Évente közel másfélszáz kiadvánnyal nagyon nehéz úgy jelen lenni, hogy az 'imént felsorolt tudományágak az igényeknek megfelelő mértékben kapjanak helyet. A figyelemre méltó tudományos felfedezésekre gyorsan kell reagálni. lehetővé kell tenni azt, hogy a különböző szintű oktatási intézmények tanulói a tankönyvek mellett hozzájuthassanak olyan kiadványokhoz is, amelyekkel az iskolában tanult történelmi, politikai, szociológiai, vagy éppen fiziikai ismereteiket gyarapíthatják. A Gondolat Könyvkiadó 1983. évi tervében a népszerű könyvek átlagpéldány- száma harmincnyolcezer feletti. Szembetűnő — és ez örömteli —, hogy általában keresettek az összefoglaló munkák, a kézikönyvek, az enciklopédiák. Az ilyen jellegű kiadásoknak várhatóan az idén is sikere lesz majd. Kiszely István A Föld népei című sorozatában ebben az esztendőben az Ázsia népeit bemutató kötet megjelentetésére vállalkozott. Aradi Nóra szerkesztésében mintegy hatszáz kép és rajz díszíti A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig című kézikönyvet, amelynek megjelenésére régóta várunk. A könyv értékét fokozza, hogy a magyarországi művészet alakulását a közép- és kelet-európai országokkal való viszony tükrében ismerhetjük meg. Legutóbb 1930-ban Szerb Antal vállalkozott egy személyben a magyar irodalomtörténet megírására. Fél évszázaddal később most Ne- meskürty István elemzi a magyar irodalom történetét 1945-ig. Munkájával bizonyítja, hogy a munkaközösségi vállalkozások mellett szükség van egyéni megközelítésű magyar irodalom- történetekre is. Az eddig felsoroltak méltó lezárásaként szót érdemel a Régiségek könyve is, amely a gobelin, az üveg, az ékszerek, az órák, a csipke, az ötvösség, a fazekasság, a régi viseletek művészetét mutatja be. A kézikönyvek, a lexikonok, az enciklopédiák az ismeretek gazdag tárát nyújtják az olvasónak, a böngészőnek, a kutatónak, éppen ezért ezek a kötetek a házikönyvtárak féltve őrzött kincsei. A Gondolat Könyvkiadó ilyen jellegű fontos vállalkozásait vizsgáló Társa- Aaiomtudománxfi Könyvtársorozat kötetei, a földrajzi ismeretterjesztés kedvelt könyvei, amelyek főleg a Világjárók című sorozat kiadványaiként jelennek meg. Az ismeretterjesztő könyvkiadás terveit látva azt kívánhatom. hogy jusson hely a vásárlói kosárban a regényék, a verseskötetek mellett egy-egy hasznos ismeretterjesztő könyvnek is. Kölcsey Ferenc gondolatait idézem; „... a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek; s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű társalkodót: úgy kerüld a tar- lalmatlan könyvet”. M. I. Fantasztikus űrutazás Szentendrén mutatkozik be vasárnap a Központi Tudományos Fantasztikus Klub elektronikus zenei, balett- és fénystúdiója. A Pest megyei Művelődési Központ színháztermében az este 7 órakor kezdődő zenei mul- tivíziós show-műsor képzeletbeli űrutazásra viszi a nézőket. A kozmikus kirándulás során a Föld légterét elhagyva 12 fantasztikus égitestet keresnek fel. Így többek közt landolnak a fények és a nők bolygóján, leszállnak a komputerek, az őshüllők, valamint a nyugalom és boldogság városában is. A látványos lézershowt balett egészíti ki,
