Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

1983. NOVEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Több idő jut kulturális programokra Népművelők a termelőszövetkezetekben Az emberek színházbajáró kedve apróságokon is múlhat. A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben panaszolták, hogy amióta megszűntek a Szigligeti Színház vasárnap dél­utáni előadásai, egyetlen egy bérlet sem talál gazdára náluk. Tíz éven át pedig a színház minden előadását látták a tsz dolgozói, több tucat ember várta azokat a bizonyos vasárna­pokat, amelyekhez a színház éppúgy hozzátartozott, mint az ünnepi ebéd. A közművelődés évszaka Sajnos az szóba sem jöhet, hogy más napra váltsanak bérletet, mondták, a mező- gazdaságban ugyanis még a szabad szombat sem biztos. Az utazás egyébként is sok időt vesz el, leginkább a va­sárnap délutánokból futotta erre. Mire este a jószág en­ni kért, már otthon is volt a gazda. Mert természetesen a munka volt akkor is az első, mint ahogy az rendelkezik ma is az emberek ideje fe­lett. S nem is csak a „máso­dik gazdaság” rabol időt, energiát. A nagy mezőgaz­dasági kampányok idején nem valószínű, hogy sikert aratna az a népművelő, aki a művelődés • fontosságáról kívánná meggyőzni a tsz dol­gozóit. — Többnyire valóban csak a téli hónapok alkalmasak kulturális programok szer­vezésére, rendezvények meg­tartására — mondja Barabás Mária, a Tisza II. Termelő- szövetkezet kulturális bizott­ságának tagja. — A termelő- szövetkezetben elsősorban a mezőgazdasági munkák kam­pányjellegéhez kell alkal­mazkodni. A közművelődési programokat egyébként a tsz kulturális bizottsága szerve­zi. Nálunk nem dolgozik hi­vatásos népművelő. A kultu­rális bizottság mellett, a füg­getlenített KISZ-titkár „tart­ja kézben” a közművelődési munkát. Sajnos most kicsit nehezebb a dolgunk, ugyanis rövid időn belül két titká­runkat is elvitték katonának. A Tisza II, Tsz-ben évente 350 ezer forint a kulturális alap értéke. — Ebből az összegből tá­mogatjuk a város közműve- ődési intézményeit, a sport­köröket, a tsz ifjúsági alap­ja is ebből kerül ki, a klu­bunk fenntartását ugyancsak ebből fedezzük és természe­tesen a különböző rendezvé­nyek költségeit is. Tulajdon­képpen elégedettek vagyunk az anyagi és tárgyi feltéte­lekkel. A klub alkalmas a politikai és a kulturális ren­dezvények megtartására. Ott találkoznak havonta a nyug­díjasaink, otthont ad a bri­ádrendezvényeknek, de a fiatalok is szívesen töltik itt szabad idejüket hétköznapo­kon, hétvégeken. Több kiál­lítást rendeztünk már falai között, sikeresek a hétvégi filmvetítések is, s vannak hagyományos rendezvé­nyeink, amelyek a tsz teljes tagságát . megmozgatják. Ilyenek például minden év­ben a zárszámadást követő műsoros estek. Ilyenkor az ország legjobb művészei lép­nek fel a dolgozóiak előtt. A kirándulások is rendkívül népszerűek. A gazdaságiak kedvelik ezeket a közösségi programokat, mi alkalmaz­kodunk az igényeikhez. So­hasem szervezünk olyan rendezvényeket, amelyek várhatóan nem tartanak szá­mot érdeklődésre. A mezőtúri Magyar—Mon­gol Barátság Termelőszövet­kezetben közművelődési szakembert alkalmaznak a feladatok ellátására. — Népművelő-könyvtár sza­kot végeztem — mondja Makra Borbála. — Budapest mellől, Csepel-szigetről jöt­tünk ide a férjemmel dol­gozni. Én azelőtt könyvtáros voltam, nehéz volt megszok­ni az új munkaterületet, kü­lönösen minden helyismeret nélkül. Egy termelőszövetke­zetben a népművelő másfaj­ta követelményekkel találja szemben magát, mint mond­juk egy városi intézmény­ben. Én elsősorban a szakmai érdeklődésre alapozom a te­vékenységemet. A tsz dolgo­zói ott vannak minden szak­mai bemutatón, kiállításon, a BNV-n, a bábolnai napokon. Azt hiszem, igen sikeresek voltak az idén is a fiatal ag­rárszakemberek találkozójá­nak programjai, de a vetél­kedők is közkedveltek. A szocialista brigádok', a mű­szaki szakemberek vetélke­dőjét idén is megrendezzük. A szakmai programok mel­lett természetesen másfajta rendezvényeket is tartanak. ■— Különösen a színházi előadások vonzanak sok ér­deklődőt. Évék> óta látogat­juk a budapesti színházak előadásait. Idén már gond­ban is vagyunk, mert elköl­töttük az erre a célra for­dítható összeget. A kulturá­lis alap egyébként 400 ezer forint, amely, úgy vélem, ele­gendő. A könyvtárra, a fo­lyóiratok vásárlására, a klub berendezéseinek pótlására, a pávakörünk, fotószakkörünk támogatására éppúgy jut be­lőle, minit a városi közműve­lődési intézmények segítésé­re. Nagy eredménynek tart­juk, hogy az idén meg tud­tuk szervezni a német nyelv­tanfolyamot, húszán tanul­ják a nyelvet. Megalakult a nyugdíjasklubunk is, az idős emberek rendszeresen talál­koznak, programokat szer­veznek maguknak. Sajnos az ifjúsági klubunk feloszlott, ennek újjászervezése fontos feladat lesz a jövőben. A közművelődés „évszaka” természetesen a mezőtúri gazdaságban is elsősorban a tél. — Sajnos az embereknek egyre kevesebb idejük jut a szórakozásra, kikapcsolódás­ra. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy munkaidejü­kön túl is sokat dolgoznak, másodállásban, vagy otthon a háztáji gazdaságban. Eh­hez éppúgy • alkalmazkod­nunk kell, mint a mezőgaz­dasági munkák kampány- jellegéhez. Arra törekszünk, hogy ilyen körülmények kö­zött is megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek a szellemi gyarapodást szolgál­ják. — T. — Népfront-kezdeményezés Magyarország képekben Az elmúlt évszázadban — a fotózási technika fejlődé­sével párhuzamosan — szá­mos fénykép készült ha­zánkról. Ám ezek a felvé­telek spontán hangulatú ese­ményt örökítettek meg az utókor számára. A Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának honismereti mun­kabizottságához már ko­rábban is jelzések sokasága érkezett, amelyek kifogá­solták, hogy múltunk képi emlékei nem alkalmasak ar­ra. hogy előmozdítsák a tu­dományos kutatásokat. A Hazafias Népfront ezért társadalmi akciót kezdemé­nyez. amelynek keretében lefotóznák hazánk települé­seit, fontosabb középületeit, ezeknek az intézményeknek a belső részeit, mindezt meg­örökítve a jövő nemzedékek számára is. A tervek sze­rint egy év állna a fotósok rendelkezésére, hogy szak­emberek irányításával fel­vételek sorozatán rögzítsék a mai magyar valóságot. A képek összegyűjtése és kiál­lítása hozzájárulhat felsza­badulásunk 40. évfordulójá­nak méltó megünnepléséhez is, ugyanakkor megkönnyíti a történettudományok maj­dani művelőinek, a helytör­téneti kutatóknak a dol­gát is. Amint azt a meghirdető Hazafias Népfront titkársá­gán elmondták: a munká­ban meghatározó szerepet játszanak majd az iskolai, üzemi, vállalati, hivatali fo­tószakkörök, a helyismeret­tel foglalkozó szakcsopor­tok, de a módszerék kiala­kításához hathatós segítsé­get nyújthatnak a múzeu­mok. a levéltárak, könyvtá­rak, műemlékvédelmi szer­vek. E széles körű, társadal­munk minden rétegére ki­terjedő tevékenységet a Ha­zafias Népfront helyi bi­zottságai hangolják majd össze. Az országos honis­mereti munkabizottság pe­dig a végrehajtás ellenőrzé­séért vállalja a felelősséget. Érdeklődést kelteni színvonalas muzsikával Beszélgetés Rokszana Babajánnal — Nem zenésznek készül­tem — mondja szolnoki kon­certje előtt beszélgetvén Rokszana Bábáján örmény táncdalénekesnő. — Bár ze­neközeiben nőttem fel, édes­anyám zeneszerző. Egyete­met végeztem, építészmérnö­ki karon. Diákéveim alatt kerültem kapcsolatba a könnyűzenével mint amatőr énekes. Profiként 1970 óta vagyok a pályán. Ekkor hí­vott meg együtteséhez Konsztantyin Arbeljan híres zeneszerző, az örmény álla­mi esztrádegyüttes vezetője. — Mikor kezdődött nem­zetközi karrierje? — 1976-ban az NDK-ban volt az első fesztiválsikerem. Ezt kővette 1979-ben a pozsonyi Líra fesztivál. Tavaly Kubá­ban a közönség díját nyer­tem el. Énekeltem többek kö­zött Belgiumban, Egyiptom­ban, Amerikában, Ausztrá­liában. Magyarországon má­sodízben vagyok. Első alka­lommal Soltész Rezső show- jában léptem fel. — A szórakoztató zenének ez az ága m- jobb híján tánc- daléneklésnek nevezzük, hol­ott pódiumműfaj —, melyet ön is művel, döntően megha­tározza sokak szórakozási kultúráját. Fontos tehát a jó zene. Az előadó oldaláról nézve pedig fontos az értő közönség. Igényesnek talál­ja-e a ’80-as évek könnyűze­nét kedvelő közönségét? — Nehéz kérdés. Közön­ségigény természetesen van, de ezt az igényszintet meg­határozni, avagy csak körül­írni is, bonyolult feladat, ta­nulmányba illő. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a könnyűzene különféle műfa­jait, illetve a műfajon belül a különböző irányzatokat más-más rétegek kedvelik, még összetettebb a kép. Kö­zönségigény alapján váloga­tok darabokat repertoárom­ba. Divat után is megy az ember, általában azt énekli, ami jól áll neki. — Műsorán tart-e olyan dalt, melyet a közönség ked­vezőtlenül fogadott ugyan, de ön értékesnek ítélte? — Ha úgy érzem, hogy a d,al jó, de nem tetszik a kö­zönségnek, akkor olyan fel­dolgozásban próbálom leg­közelebb pódiumra vinni, hogy a közönség is megértse. A közönséget tisztelni kell, de nem mindig kell azt csi­nálni, amit a hallgatóság akar. Természetesen nagy öröm, ha tetszik a produk­ció. De szórakoztató zene és tömegigény kölcsönhatásá­ban az aktív szerepet meg kell hogy őrizze az előadó is, ha nem pusztán csak kielé­gíteni, hanem újrateremteni is akarja ezt az igényt. Éne­kes és közönség kontaktusá­ból születhet meg ez a fajta kölcsönhatás, mely képes magasabb igényeket is éb­reszteni. Röviden: nem mondhatunk le az ízlésbefo­lyásolásról sem. — Mozartig a zene még egy és oszthatatlan volt. Nem létezett a szórakoztató zene fogalma. A komoly zenei mű­vészet lényegi vonása egy több ezer év alatt ki csiszoló­dott értékrendszer, amely független attól, hogy adott pillanatban hányán fogadják be, vagy utasítják el az alko­tást. A könnyűzene fiatal művészet, s egy mű legfőbb értékmérője, hogy kell-e a közönségnek, befogadja-e vagy sem. Véleménye szerint hogyan születik művészi igé­nyű könnyűzene? — Polémikus kérdés. Ügy, ahogyan a ruhát is kiválaszt­juk, amit felveszünk: a si­lány bóvlit kihagyjuk, s ha mégis hibázunk — ilyen az élet —, legközelebb figye­lembe vesszük az előző hibá­ját és elkerüljük. A zene kü­lönböző változásokon esik át, a komoly zene is átél krí­ziseket, új irányzatok szü­letnek. A ’80-as évek — visz- szatérés a régi zenéhez. A nosztalgiahullám is mutat­ja, hogy a jó zene időtálló. Én és kollégáim is boldogok leszünk, ha ez a műfaj meg­marad. S remélem, hogy a műfaj történetében a máso­dik háromszáz esztendő vé­ge felé egy majdani riporter ugyanígy elbeszélgethet egy táncdalénekessel. — -A Szovjetunióban van-e megfelelő szakkritikája a könnyűzenének? Nálunk ugyanis e műfaj művelői joggal keveslik a kritikai visszhangot. — Mindenütt így van. Ál­talában megvan a visszhang­ja és vannak jó kritikusok is. — Minden turnéján sajátos programot állít össze ... — Népszerű szovjet tánc- dalokat, stilizált örmény folklórt és a ’60-as évek Vi­lágslágereiből egy _ csokorra valót. Kísér a Melódia zene­kar, a Melódia hanglemez- gyártó cég stúdióegyüttese. U V. Könyvkiadás és ismeretterjesztés Nagyobb műveltség — nagyobb igény Sarlós István írta egyik cikkében: „A nagyobb mű­veltség nagyobb igényességet is jelent. A nyitott szemmel járó emberek mind többét akarnak tudni az emberiség sorsát befolyásoló politikai, tudományos, műszaki és kul­turális élet fejlődéséről, ter­veiről, gondjairól. A tudás­vágy kielégítésével nem­csak az élet dolgaiban való eligazodást lehet megköny- nyíteni, hanem véleményt mondó, javaslatokat tevő partnerekre is szert lehet tenni.” Tavaly Magyarországon 7845 könyv jelent meg 95,3 millió példányban. A könyv­termelés 13,1 százalékát azok a művek tették ki. amelyek a népszerű ismeretterjesztés kategóriájába tartoznak. Ez a szám — különösképpen, ha az elmúlt évék hasonló statisztikáját tekintjük — arra figyelmeztet, hogy a könyvkiadás egyre jobban igyekszik változatos temati­kai programot nyújtani az ismeretterjesztő irodalom megismertetése, népszerűsí­tése érdekében. Olvasásszociológiai vizs­gálatok is megerősítették, hogy a hetvenes években a magyar könyvkiadás kétség­telenül korszerűbbé vált, differenciáltabban elégítette ki az olvasói igényeket. A tudományos, a szakmai és az ismeretterjesztő művek jelentős mértékben hozzájá­rultak a szakmai és általá­nos műveltség fejlődéséhez, a tudományok társadalmi szerepének fokozódásához. Jó témaválasztással, gaz­dag illusztrációval, az ol­vasói igények maradéktalan kielégítésével bekövetkezett az, amire talán másfél év­tizeddel ezelőtt még a leg- vérmesebb könyvesek sem számítottak: hiánycikké vál­tak a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő tárgyú Bú­vár zsebkönyvek, a Bölcs Bagoly sorozat kötetei, nép­szerűek lettek — és nem­csak kötelező olvasmány voltuk miatt — a Képes Földrajz, a Képes Történe­lem világot, történelmet szí­nesen ábrázoló, érzékletesen bemutató könyved. A könyvkiadás a hetvenes évek közepén felismerte, hogy a könyvbarátok ér­deklődéssel keresik azokat a műveket, amelyek a leg- újabbkori történelem vizs­gálatával foglalkoznak. En­nek a tömegigényként je­lentkező fll/vasóií {kíváncsi­ságnak köszönhető a törté­nelem változásait elemző memoárok, visszaemlékezé­sek fokozatos megjelenteté­se, a XX. századi világtör­ténelem és politika döntő eseményeit rögzítő jelentős személyiségek, például Ei- senhower vagy Montgomery emlékiratainak közreadása. A történelmi ismeretek iránti jelentős mértékű ér­deklődésnek köszönhető, hogy a Gondolat Könyvki­adó Magyar História című sorozatának egyes kötetei a közeli években újabb ki­adásban is megjelenhettek. A Gondolat immár negyed- százada vállalja, hogy tu­dományos megalapozottság­gal, de közérthető módon, széles körben tájékoztasson az új technikai ismeretek­ről, a biológia új felfedezé­sedről, a természettudomá­nyok régi és új kísérletei­ről. a történelem társadal­mat formáló pillanatairól, eddig még kevéssé ismert filozófiai irányzatokról, va­lamint a művészet, az iro­dalom. a művelődéstörténet változásairól, elméleti kér­déseiről. Évente közel más­félszáz kiadvánnyal nagyon nehéz úgy jelen lenni, hogy az 'imént felsorolt tudo­mányágak az igényeknek megfelelő mértékben kap­janak helyet. A figyelemre méltó tudományos felfede­zésekre gyorsan kell reagál­ni. lehetővé kell tenni azt, hogy a különböző szintű ok­tatási intézmények tanulói a tankönyvek mellett hoz­zájuthassanak olyan kiad­ványokhoz is, amelyekkel az iskolában tanult történelmi, politikai, szociológiai, vagy éppen fiziikai ismereteiket gyarapíthatják. A Gondolat Könyvkiadó 1983. évi tervében a nép­szerű könyvek átlagpéldány- száma harmincnyolcezer fe­letti. Szembetűnő — és ez örömteli —, hogy általában keresettek az összefoglaló munkák, a kézikönyvek, az enciklopédiák. Az ilyen jel­legű kiadásoknak várható­an az idén is sikere lesz majd. Kiszely István A Föld népei című sorozatában eb­ben az esztendőben az Ázsia népeit bemutató kötet meg­jelentetésére vállalkozott. Aradi Nóra szerkesztésé­ben mintegy hatszáz kép és rajz díszíti A művészet tör­ténete Magyarországon a honfoglalástól napjainkig című kézikönyvet, amelynek megjelenésére régóta vá­runk. A könyv értékét fo­kozza, hogy a magyarorszá­gi művészet alakulását a kö­zép- és kelet-európai orszá­gokkal való viszony tükré­ben ismerhetjük meg. Legutóbb 1930-ban Szerb Antal vállalkozott egy sze­mélyben a magyar irodalom­történet megírására. Fél év­századdal később most Ne- meskürty István elemzi a magyar irodalom történetét 1945-ig. Munkájával bizo­nyítja, hogy a munkaközös­ségi vállalkozások mellett szükség van egyéni megkö­zelítésű magyar irodalom- történetekre is. Az eddig felsoroltak mél­tó lezárásaként szót érde­mel a Régiségek könyve is, amely a gobelin, az üveg, az ékszerek, az órák, a csipke, az ötvösség, a faze­kasság, a régi viseletek mű­vészetét mutatja be. A kézikönyvek, a lexiko­nok, az enciklopédiák az is­meretek gazdag tárát nyújt­ják az olvasónak, a böngé­szőnek, a kutatónak, éppen ezért ezek a kötetek a házi­könyvtárak féltve őrzött kin­csei. A Gondolat Könyvki­adó ilyen jellegű fontos vál­lalkozásait vizsgáló Társa- Aaiomtudománxfi Könyvtár­sorozat kötetei, a földrajzi ismeretterjesztés kedvelt könyvei, amelyek főleg a Világjárók című sorozat ki­adványaiként jelennek meg. Az ismeretterjesztő könyv­kiadás terveit látva azt kí­vánhatom. hogy jusson hely a vásárlói kosárban a re­gényék, a verseskötetek mel­lett egy-egy hasznos isme­retterjesztő könyvnek is. Kölcsey Ferenc gondolatait idézem; „... a könyvek szá­ma végtelen, a te éveid pe­dig végesek; s óráidat s napjaidat oly sok egyéb fog­lalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű tár­salkodót: úgy kerüld a tar- lalmatlan könyvet”. M. I. Fantasztikus űrutazás Szentendrén mutatkozik be vasárnap a Központi Tu­dományos Fantasztikus Klub elektronikus zenei, balett- és fénystúdiója. A Pest me­gyei Művelődési Központ színháztermében az este 7 órakor kezdődő zenei mul- tivíziós show-műsor képze­letbeli űrutazásra viszi a nézőket. A kozmikus kirán­dulás során a Föld légterét elhagyva 12 fantasztikus égi­testet keresnek fel. Így töb­bek közt landolnak a fé­nyek és a nők bolygóján, leszállnak a komputerek, az őshüllők, valamint a nyuga­lom és boldogság városában is. A látványos lézershowt balett egészíti ki,

Next

/
Thumbnails
Contents