Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

1983. NOVEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgató­ság árvízvédelmi és vízminőség-kárelhárí- tási gyakorlatot tartott a Sajón. Olajszeny- nyeződés ellen merülőfalat telepítettek, majd az éjszakai védekezés elemeit gya­korolták. Aggregátorral telepített fényszó­rók világításánál hullámverés elleni véde­kezéshez rőzsekolbászt, futó és úszó rőzse- sort és fóliát telepítettek Hogy érzi magát, doktor úr? Közösségben, egymásért élni... Jövőre adják át Reumakórház Ózdon Ötvenezer gyerek ebédje Lehet így is, lehet úgy is... Hatalmas, üres szolgálati lakás. Az előszobában régi­ségnek számító szekrény, csak az egyik helyiségben van „igazi” bútor. Itt lakik doktor Bagi Imre, a fiatal körzeti orvos. — így kezdek. A szek­rényt, a sublótot itt vettem, megtetszett. Pestről jöttem Abádszalókra, nem volt sem­mim. Nem vagyok türelmet­len, mindennek eljön a maga ideje — míg beszél, állandó­an csöng a telefon. — Nem engem hívnak, nem úgy csö­rög. „Repülőzött” vonal, éj­jel is kérhető, így akárkit keresnek, végig „csicsereg” mindenhol. Bagi Imre minden máso­dik héten ügyeletes. Délelőtt Abádszalók, majd Tisza- derzs, ahol kollégáját helyet­tesíti. Délután ismét a szaló- ki rendelőben várja a bete­geket, majd hazamegy, s ki se mozdul, hisz bármikor ke­reshetik. Mély víz ... — Mi kell még egy kezdő­nek? Mit mondjak, szeretem. Pedig nem is orvosnak ké­szültem — kirohan, mert csöngetnek. Később már az autóban folytatja: — Erdész szerettem volna lenni, vagy olyan valaki, aki az állatok­kal foglalkozik. Halam, sü­nöm, terráriumom van ott­hon. A ködöt vágni lehet, a Tra­bant az útra borított tégla­rakáson, gödrökön bucskázik át. Előttünk kerékpáros férfi mutatja az utat. Belázasodott egy kismama. A vizsgálat sokáig eltart, de nincs külö­nösebb baj. Az orvos kifelé jövet elmondja mi történt, s hogy mi a teendő, A köd egyre nagyobb, két méterre se lehet látni. — Az orvost mindig figye­lemmel kíséri a falu. Főleg, ha kezdő, vagy ha csak új. Én is biztosan gyanús vol­tam, jöttek is az első héten annyian, szerencsére fele se volt beteg. Mesél. Modora közvetlen, Több mint ötezer teherva­gon főjavítását végezték el eddig ebben az évben a MÁV debreceni járműjavító üzemében. Csak a tavaly el­készült, 15 ezer négyzetmé­ter alapterületű új csarnok­ban naponta 16 kocsit vizs­gáztatnak: a főjavítások anekdotázik, történeteket mond el. Egyetem előtt és alatt kardiológián dolgozott, de ott- se tudták igazán meg­szerettetni a szakmát. Bár visszahívták egyetem után, érezte, vidéken a helye. Most színjátszó csoportba jár, aerobikozik a művelődési házban. Mit szól a falu? — A színjátszást még nem tudják, diszkótánc közben már többen belesték az ab­lakon. Nem félek tőle, remé­lem, nem tartanak komoly­talannak. Talán ezekkel a közösségi megmozdulásokkal is példát mutathatok. Persze sose lehet tudni. Már figyel­meztettek, ne köszönjek ke- zitcsókolommal senkinek, mert az orvost magasabb rendűnek tartják itt az em­berek, s ez megengedhetet­len. Épp azok számára vál­hatok gyanússá, akiket meg­tisztelek. — Örök etikai probléma: hálapénz... — Nagyon komoly dolog. Nekünk talán a legnehezebb. Ha elfogadom, lelkiismeret- furdalásom van, mert sem­miképp sem foglalkozhatom többet a beteggel, mint amennyit betegsége megkö­vetel, hisz sok betegem van. Ha nem fogadom el, azt hi­szik, súlyos, vagy rosszul diagnosztizáltam. Akkor meg jön a bajra a stressz is. Per­sze próbálkoznak, a lelki nyugalmukat akarják meg­vásárolni. Azért igyekszem elkerülni — a kényes témá­ról is nyugodtan beszél. — De hálapénznél, az összes há­lapénznél többet ér az az öt szál szegfű, amit az asztalo­mon lát. Névnapomra kap­tam egy idősebb betegtől. Az asszisztensem elpityeredett, én is alig tudtam visszatarta­ni a könnyeket. Csodálatos, hogy mi mindent tudunk ad­ni egymásnak az emberek­kel. Egészség, jókedv, bol­dogság ... Hát nem gyönyö­mellett mintegy kétezer te­herkocsi gyorsjavítását is megoldják. A felújított ko­csik négy évig futnak az or­szág egész területén, majd ismét Debrecenbe kerülnek fővizsgára. Ebben az évben összesen kilencezer felújított vasúti teherkocsi kerül ki az üzemből. Reumakórházat alakítanak ki a fürdőszobák általános elterjedése miatt feleslegessé vált ózdi közfürdőből. A meg­lévő épület felhasználásával kialakuló új kórházban 72 ágyas fektetőosztályt, a já­róbetegek részére pedig szak­rendelőt hoznak létre. Az új kórháznak mintegy 100 négyzetméteres gyógytorna­terme is lesz. A reumatikus és más mozgásszervi beteg­ségekben szenvedők gyógy­kezelőiét szolgálja majd az elektroterápiás, az iszap- és a vízsugárkezelés, továbbá a tangentoros gyógymasz- százs. A meglévő fürdőhelyi­ségek felhasználásával súly­fürdőt és egy gyógymeden­cét is kialakítanak. A reumakórházra Özdon különösen nagy szükség van, mivel mind a reumatikus, mind a mozgásszervi, vala­mint a csontkopásos betegsé­gek szinte munkahelyi árta­lomnak számítanak a lakos­ság többségét foglalkoztató kohászatban is és a bányá­szatban is. Az új egészség- ügyi létesítményt a tervek szerint jövőre adják át ren­deltetésének. Iiilajdonunfc védelmében Megjelent, s már kapható az újságárusoknál a Házi Jogtanácsadó Tulajdonunk védelmében című különki­adása. Az érdeklődő olvasók a kiadványból megismerhe­tik a tulajdon formáit, jogi védelmét, a vagyon elleni bűncselekmények számának alakulását. A' szerzők szól­nak a tulajdon fosztogatói­ról, a vagyon elleni bűncse­lekmények megelőzéséről, a gyakorlati vagyonvédelem­ről. A szerzők részletesen tárgyalják a lakások, hétvé­gi házak elektronikus védel­mét, ismertetik a hazai ke­reskedelemben kapható, la­kossági használatra készük zárakat, riasztókészülékeket. Szó esik a hasznos tudniva­lókat ismertető füzetben ar­ról is, hogy a különböző bűncselekmények károsult­jainak mi a teendőjük. A félszáz oldalas kiadvány szerzői a Belügyminisztéri­um szakértői. Csütörtökön Jászberény­ben, a Korcsolya úti közpon­ti iskolai konyhán ebédel­tem. Benke Györgyné és munkatársai ugyanis úgy tartották helyesnek, ha a váratlanul délidőben érkező újságírónak nem magyaráz­nak sokat. Megkínáltak, kós­toljam meg az iskolások .mai ebédjét. Tojásleves, sült csir­ke burgonyával és körte­befőtt volt a menü. Fél ti­zenkettő tájban már hatal­mas kondérokban megkezd­ték a szállítást is. Érthető, a tizenhat konyhás 1800 adag ebédet főz meg, s küld öt vá­rosi, meg a közel; Portelek általános iskolájába. A köz­ponti konyha nagyon tiszta, ízléses ebédlőjébe egy iskola gyerekei érkeznek déltájt. Ők nem iskolában, a hely­színen fogyaszják el az ételt. Szerdán Törökszentmikló- son nem volt különösebb kedvem ebédhez. Elment az étvágyam attól, amit hal­lottam, a tanácsnál és a Bethlen Gábor úti általános iskola igazgatójától. Ott ta­lálkoztam olyan pedagógus­sal is, aki éppen ezekben a napokban vándor-ébédelő. Minden nap .másik iskolában üti a diákokkal együtt asztal­hoz. hogy lássa, mit, meny­nyit, s főleg mikor esznek a gyerekek. Érthető. Török- szentmiklősön nincs jó híre az iskolakonyhának. Előzmények Talán fölösleges leírni, annyira tudja mindenki, akit a téma érdekel: Szolnok me­gyében úttörő módon még az 1970-es évek végén megkez­dődött az iskolaétkeztetés át­szervezése. az óvodák, isko­lák konyháinak szakváiialati átvétele. Rengeteget lehetett várni ettől a kezdeményezés­től. Elsősorban azt, hogy az egész napjukat iskolában, óvodában töltő gyerekek élet­koruknak megfelelően táp­lálkozhatnak, hogy egységes irányítással, szakszerű elvek alapján megkapják mindazt, amire szükségük van, s azt is, hogy megfelélő kony­hák, szakképzettebb személy­zet, gondosabb technológia és feltételek mellett főzi, az iskolások ebédjét. készíti uzsonnájukat. Kezdetben sok szubjektív, s nem kevés Objektív akadály merült fel. Az iskolák több­ségének saját konyhája volt, saját, megszokott személy­zettel, s évtizedek során ki­alakult gyakorlattal. A szak­vállalatok. — akár a vendég­látó, akár a szövetkezetek — sok, hiányos fetezereltségű, avult iskolai konyhát vettek át, meglehetősen nagyszámú, szakképzetlen dolgozóval. Nyilvánvalóan az indulásnál tanácsnak, vállalatnak, szö­vetkezetnek sok pénzt kellett az iskolakonyhákra fordítani, a legkisebbeket összevonni, s lépéseket tenni a nagyobb konyhák jobb kihasználásá­ra. a szállítás feltételeinek megteremtésére. Közben ért­hetően nagyon emberségesen számolni kellett jóelőre az­zal is, hogyan foglalkoztas­sák a konyhák munkásait, s hogyan gondoskodjanak azokról, akik egy-egy helyen „létszámfölöttinek” bizonyul­tak. Arról akár beszélni is fölösleges, hogy a legtöbb he­lyen meg kellett tanulniuk a vezetőknek, dolgozóknak a vállalati elszámolást, új be­szerzési forrásokkal kellett ismerkedniük, s új elszámo­lási rendszer szerint végezni mindennapos munkájukat. Mindezen rég túlvagyunk. Az 1983/84-es tanév elején az óvodai, általános és közép­iskolai konyhákon már mint­egy ötvenezer Szolnok me­gyei gyermek étkeztetése a .Tá«z,Nagykun Vendéglátó Vállalat, illetve a fogyasztá­si szövetkezetek gondja, munkája. — Nem eszik a kislányom, rossz az étvágya, meg pa­naszkodik is. Tényleg, nem is tudom, mi az oka, hogy óvo­dás gyerekeknek kevés fő­zeléket főznek, s azt is ta­pasztalom, otthon úgy veti magát a tej után. mintha az­nap nem is kapott volna — mondta a héten egy szolnoki, óvodás gyermek édesanyja. — Tetszik tudni, ma nem volt leves, Sió-ivólevet kap­tunk helyette, aztán volt krumpli, meg közte egy kis darab hurka-kolbász. Mát nekem nem mondhatom, hogy mindig elég az ebéd, többet is meg tudnék enni. Az is igaz, ha kihozzák négyünkre az asztalhoz a le­vest, van aki gyorsan, s legelőször meríti bele a sze­dőkanalat. Olyankor jut is, marad js a legutoljára sze­dőnek. Nem mondom, ha ké­rünk, adnak, de nem mindig van kedve az embernek kér­ni. — Szolnoki, hetedik osz­tályos fiú beszélt .így csü­törtökön este ^z iskolai ebéd­ről. Törökszentmiklóson a ta­nács is sokat foglalkozik az óvodák, iskolák étkeztetési gondjaival. Vízi Géza. a ta­nács művelődési egészség- ügyi és sportosztályának ve­zetője sóhajtva mondja: — Négy általános iskoláink­nak, négy óvodai egységünk­nek készül két központi konyhán az ebéd. Sajnos, sokszor kénytelenek va­gyunk kimondani: a szállí­tás pontatlansága akadályoz­za az oktató-nevelő munkát. A Csikós József úti általános iskoláiban, ahol a tanítás váltós rend szerint zajlik, különösképp sok a nehézség emiatt. Tudunk szülői kifo­gásokról is. A gyerek el­mondja otthon, ha nem tet­szett az ebéd íze, vagy ha nem tartja megfelelőnek a mennyiséget. Ugye a szülő főleg ezt jegyzi meg. Kritikák ~1 Törökszentmiklóson a kö­zelmúltban igazgatói értekez­leten is szóba került az étkez­tetés. Csodálkoznak az isko­laiák: miközben az óvodai központi konyha főztjével maximálisan elégedett min­denki, addig az általános is­kolások ebédje rengeteg bí­rálatot vált ki. A tanácsnál azt mondják: a két konyha főztjét minőségi szempont­ból nem lehet összehasonlí­tani! Aztán, az óvodások kannak gyümölcsöt, süte­ményt — az iskolában ez ritkaságszámba megy az ebédlők asztalán. Háromezer- háromszáz iskolás ebédjéről szóló megállapítások ezek. Nagy Kálmán, a Bethlen úti iskola igazgatója még tovább fűzi a tényeket: — Amikor a vendéglátó átvette az iskolai konyhát, kezdetben igen örültünk. Az étel minősége, mennyisége jó volt. Egy-két hónap után azonban főleg minőségi visz- szaesés következett be. Az étrend is változott, nem olyan, amilyent ml szeret­nénk, s főleg a gyermekek­nek oly szükséges vitamino­kat hiányoljuk. Kérem, mi nem örülünk annak, ha a zöldféle mindig üvegből ké­szül, s annak se, ha két-há- rom napos a kenyér, mert azt a gyerek úgyse eszi meg. Aztán a túl zsíros ételekkel se tudunk kibékülni, mint- ahogy azzal se, ha csak mu­tatóba kapnak olykor az ebédhez süteményt, gyümöl­csöt. Egyet azért megmon­dok: van egy általános is­kolai diákotthonunk, ott minden rendben, reggeli ebéd, vacsora. Még késés miatt sincs problémánk! A legnagyobb gond azon­ban a szállítással van. Az iskola elvárja. hogy az ebédet a szerződésben rög­zített időben szállítsák étter­meibe. Sajnos, a késés min­dennapos. Bálint József né, a jászbe­rényi Bercsényi úti általános iskola igazgatóhelyettese lát­hatóan minden kritikai meg­jegyzés nélkül fogadja a kér­dést. náluk rendben van-e a gyermekek étkeztetése? — Sajnos, csak az alsóta­gozatosok vannak napközi­ben, a felsősök közül azok ebédelnek nálunk, akik ké­rik. mert nem tudja a szülő megoldani. Háromszáz alsó­sunk, körülbelül hetven fel­sősünk kapja ebédjét a ven­déglátó iskolai konyháról. Mit mondjak? Mennyiség, minő­ség rendben, én is ott eszem, nincs semmi bajunk az ízek­kel. Hetenként egyiszer top­nak a gyerekek süteményt, többször almát. Még az élet­kori adagolásra is tudunk ügyelni, nem marad éhen egy gyerek se. s nem megy torba a drága étel. Benkíe Györgyné, a közpon­ti iskolai konyha vezetője kiegyensúlyozott, nyugodt, pedig déliidőben érkezem, s az asszonyok hatalmas kon- dérokban már adagolják a szállítóknak az ebédet. Ti­zenhat asszony, naponta 1800 adag ebédet főz. Fél hatkor kezdik a munkát, nem késnek, nem mondják, hogy várjon az autó, vagy késik az autó. Még a 12 kilométer távolságra lévő Portelek is megkapja rendben a ko&ztot. Hogyan csinálják? Úgy, ahogyan lehet, ahogy meg­szokták. Az idén elégedetlen­kedtek egy kicsit, a száraz­ság miatt, drága volt a zöld­féle, s nem tudtak például étrendre tűzni egy rakott kelt. vagy karfiolt. A beszer­zésekben jól alakították már régen a kapcsolataikat, s mindenben segít a kirendelt­ség is. A konyha vezető késő őszi öröme: az utóbbi idő­ben háromszor retket tálalt az uzsonnához! Délidő, zajos iskolai étte­rem Jászalsószentgyörgyöm. Az igazgató, Törőcsik Jenő készséggel mutatja, höl esz­nek a gyerekeik. — A legnagyobb kritikánk: mióta az Egyesült Jászsági Afész átvette az iskolai kony­hánkat, a gyerekek nem kap­nak sült tésztáit. Az olajsütő azóta is javítatlan. Más, hogy egy konyháiról. ugyanazt kanták az óvodások, az is­kolások. de még az öregek napközije is! Körülbelül 500 adag ebéd készül így napon­ta. talán az izékre nincs pa­nasz. de nyersanyagra a konyh ásóknak igen! Azt mondják, a húsellátás lehet­ne jobb is! Mi az átvételkor ígéretet toptunk külön Isko­lás. óvodás menükre, válto­zatosságra. Hát kérem, ebből nem sok sikeredett eddig! Csütörtökön délben ragule­ves. túrós tészta, s alma volt az ebéd.. . Lehel iól is Aki mindebből messzeme­nő következtetéseket vonna le, indulataiban, véleményé­ben túlozna. Mi se tanulsá­gokért. bírálatért ültünk is­kolai konyhákon, éttermek­ben, igazgatói szobákban. A gyermekétkeztetés korszerű megoldását még a legrosZ- szafob tapasztalataink se kér­dőjelezik meg. Csak annyit mondhatunk: lehet így is, lehet úgy is. Legjobb lenne, ha mindenütt olyan rend, megnyugtató körülmény, ki­fogástalan munka jellemez­né az iskolai konyhákat, mint Jászberényben. Jó lenne, ha Törökszentmiklóson. meg Jászalsószentgyörgyön ,is változtatnának. Nem nagy dolgokon, de nem is lényeg­teleneken. ötvenezer Szolnok megyei gyermek, diák étkeztetése nem kis feladat akkor, ami­kor a saját, kis háztartások­ban is egyre több fejtörést okoz az élelmezés. Mégis, a lehetőségek adottak, van rá példa, llehet jól is! A nyolcvanas évek eleje óta nőttek, terebélyesedtek az iskolák konvhái. A nyolc­vanas évek eleje óta támasz­tunk nagyobb követelménye­ket eléjük, s ehhez sok ala­punk van. És a nyolcvanas évek első felében még nyu-, godtan kimondhatjuk azt is: ahol szükséges, változtatni kell! Érdemes! Sóskúti Júlia ru?! Szabó Imre Fővizsga Debrecenben Felújított tehervagonok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents