Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 12. Téma: a munkavédelem Előadás, vetélkedő és Ifiállítás Megyei szakszervezeti nap Bánhalmán A vetélkedő szakszervezeti tagok egy csoportja — előtérben a TRVVV győztes csapata A rekordok hátterében Szigorúbb technológiai fegyelem, ésszerű kockázatvállalás Több mint kétszáz mező- gazdasági. erdészeti és vízügyi dolgozó vett részt tegnap Bánhalmán azon a megyei szakszervezeti napon, amelyet a munkavédelem jegyében másodízben rendezett meg a MEDOSZ megyei bizottsága. A Közép- tiszai Állami Gazdaság kerületi kultúrtermében Kátai Mária, a megyei bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket, akik először Lach- mann Gábornénak, a MEDOSZ központi vezetőség titkárának. A szakszervezet időszerű feladatai a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzetének javításában címmel tartott előadását hallgatták meg. Figyelmeztető számadatok hangzottak el: a mezőgazdasági dolgozók körében 'következik be az országban évente előforduló balesetek, ezen belül a súlyos és halálos szerencsétlenségek egy- harmada. Az 1970 óta csökkenő tendencia ellenére az országban megtörtént 120 ezer baleset egyharmadát még mindig a tsz-ekből jelentik. Szolnok megye a balesetek és a kiesett munkanapok számát tekintve ötödik, illetve hatodik heEmelkedik a bérkategóriák alsó és felső határa — egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolási rendszere 1984. január 1-től — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 százalékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bérezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is differenciáltan történik. A pályakezdő diplomások bértarifájának felső határa például a mostaninak másfél- szerese lesz. lényeges változás. hogy a fizikai dolgozók besorolásánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munkakörülményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984 januárjától van lehetőségük a vállalatoknak. a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük. 1986. december 31-ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére legalább kategóriájuk új alsó határát elérje. Jövőre nem változik lényegesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendszere. Ennek jelenlegi forlyen áll. A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi ágazatokban is egyre nő a munkahelyek száma — jelenleg meghaladja a 20 ezret — ezzel együtt csökken a megelőző munka- és egészség- védelmi óvórendszabályok betartásának ellenőrizhetősége. A megyei szakszervezeti nap résztvevői közül hatvannégyen azokat a 4 tagú csapatokat alkották, amelyek az üzemi szakszervezeti bizottságok által rendezett helyi -munkavédelmi vetélkedőkön legjobb helyezést értek el. A tegnapi megyei döntőn résztvevő 16 csapat tagjai ötfordulós szellemi erőpróbán bizonyították . a munka- és egészségvédelemben való jártasságukat. Többek között munkavédelmi totó és közlekedési teszt pontos kitöltésével, munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolásával igyekeztek minél többet megszerezni a vetélkedőn maximálisan elérhető 75 pontból. A csaknem kétórás versengésből a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói kerültek ki győztesen. mája a gyakorlati tapasztalatok szerint ösztönzően hat a vállalatok gazdálkodására, a belső érdekeltségi viszonyok - javítására, az észszerű létszámgazdálkodásra, versenyképes termékek előállítására. A -vállalatoknak azonban tovább kell javítaniuk bér- és létszámgazdálkodásukat, az általános bér- fejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkategóriák határainak módosításával éppen azt kívánják a vállalatok számára lehetővé tenni, hogy a korábbiaknál bátrabban éljenek a differenciálással a kiemelkedően jó munkát végzők nagyobb anyagi megbecsülése érdekében. így közelíteni lehet ahhoz a kívánalomhoz, hogy a béreket ne járandóságnak tekintsék. 1984-ben az idén bevezetett bér- és keresetszabályozási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább. Eszerint az A-. illetve B- kategóriás vállalatoknál jövőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg adómentesen. Mindössze néhány al- ágazat kerül át az ideitől eltérő bérszabályozási formába. így például a szénbányászat. az egyéb ércek és ásványok bányászata, valamint a villamos energiaipar az általános mértéktől eltérően 3,5 százalékos bérnövelési lehetőséggel számolhat. n kjusztendili küldöttség látogatása Georgi Atanaszovot. a Bolgár Szakszervezetek Kjusztendil megyei Tanácsának osztályvezetőjét és Iván Petrovot, a Bolgár Szakszervezetek Dragovisti- ca járási elnökét — akik ötnapos tanulmányi úton tartózkodnak Szolnok megyében — tegnap délelőtt fogadta Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Jelen volt a találkozón Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára. Kunszentmérton— Tiszaföldvár Agrárszakemberek tapasztalatcseréje Tegnap Kunszentmárton- ban a Körösmenti Termelő- szövetkezet látta vendégül tapasztalatcserén a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet fiatal agrárszakembereit. A kunszentmártoni fiatal mezőgazdászok bemutatták vendégeiknek szövetkezetük termelőegységeit, elemezték gazdálkodásuk eredményeit és nehézségeit. Az üzemlátogatásokat követő kötetlen eszmecserén a fiatalok megvitatták a közös feladatok megoldása során leginkább használható 'módszerek kipróbálásakor szerzett tapasztalataikat. A kunszentmártoni fiatalok a jövő héten viszonozzák a földváriak látogatását. Jövőre a már működő kétféle vállalati kísérleti jövedelemszabályozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formában a vállalati költségként jelentkező személyi jövedelmek növeléséhez kap- Icsolódó adóterhek jelentősen mérséklődnek, a vállalatok kiegyensúlyozottalbban gazdálkodhatnak a termelési tényezőkkel. A kísérletben való részvétel kedvezőbb lehetőségeket teremt a gazdálkodó egységeknek arra. hogy a kiemelt feladatok teljesítésére az eddigieknél jobban ösztönözhessék dolgozóikat. Jövőre a dolgozók jelenlegi 290, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos mértékével 310, illetve 210 forintra emelik, s azt pótlékként beépítik- a bérekbe. Ezzel egyidejűleg az átlag- kereset után fizetett nyugdíjjárulék határait 300 forinttal megemelik. A bér- kiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő levonásoKtól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költségszerkezetét. Ezért vált szükségessé a bérkiegészítés beépítése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájárulás — megállapításánál ezeket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe, A megye gazdaságainak többségében már csak napok kérdése, hogy elcsendesedjen a határ. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban hamarosan hozzáláthatnak a szakemberek a növénytermesztési főágazat idei — a rendkívüli aszály miatt bizony sok helyütt a tervezettől elmaradó eredményeket regisztráló — mérlegének elkészítéséhez. A termesztés szempontjából kedvezőtlen időjárás talán egyetlen pozitívumaként említhető, a szokásosnál korábbi betakarítás révén — a kalászos gabonákon kívül — néhány őszi érésű növény termelésének mérlegét is megvonták már az üzemek. Öntözni, öntözni és öntözni Reptordhozamok természetesen ebben az évben is „születtek”, elsősorban azokban a nagyüzemekben, ahol a gazdálkodás magas színvonalával az utóbbi esztendőkben jó alapokat teremtettek az ideihez hasonló, rendhagyó időjárás ellensúlyozására. Búzából például a megyében az idei nyáron a ci- bakházi határban aratták a legtöbbet egy-egy hektárról. A Vörös Csillag Tsz-ben az 1100 hektár átlagában betakarított 5,64 tonnás búzatermés a legkisebb hozamot elért gazdaságét 3 tonnával, a megyei termelőszövetkezeti átlagot kevés híján két tonnával haladta meg. A kérdésre, hogy mi a titka az országosan is elismerésre méltó megyei rekordnak, egy- értelmlűen így válaszoltak a gazdaság vezető szakemberei: elsősorban, másodsorban s harmadsorban is az öntözés. A kalászos' gabona elővete- ményét évek óta öntözést igénylő kertészeti kultúrák közül választják. A dinnyére, a borsóra vagy éppen a dohányra kijuttatott mesterséges csapadék egy része elraktározódik a talajban, ami az ősszel földbe kerülő magok kelését, a növény kezdeti fejlődését nagyban elősegíti. A vetést követően ke- lesztő öntözéssel egészítették ki az elővetemény után a talajban tározódott vizet, és ezzel ellensúlyozták a téli csapadékhiányt is. Tavasz- szal, mindjárt a fagyveszélyes napok elmúltával a korábbi években szokásos 20 százalék helyett a búzaterület hatvan százalékra juttattak a Holt-Tiszából és a tsz ac-telepeiről 60—70 milliméter vizet. Az eredmény nem maradt el: az évszázad egyik legaszályosabb esztendejében az öntözetlen táblákhoz hasonlítva hektáronként két tonnával több szemet ürítettek a kombájnok a mesterséges csapadékhoz jutott területeken. A rekordnak természetesen ára van. A kétszeri öntözés megnövelte a búzaágazat költségeit, hektáronként 800 kilogramm búza értékének felel meg a többletkiadás, összevetve ezt az elért 2 ezer kilogrammos többlettermeléssel, nem kétséges a cibak- háziak intenzív öntözéses- gazdálkodásának üzemi és népgazdasági jelentősége. A búza ugyanis a szövetkezet termelésszerkezetében az egyik legjobban jövedelme^ növény. A Vörös Csillag Tsz a rendkívüli szárazság ellenére teljesíteni tudta a gabonaprogramban vállalt kötelezettségét: az előző évinél tíz százalékkal nagyobb területről a tervezettnél több, összesen ötezer tonna búza értékesítésével növelte a központi készleteket, segítette tagjainak ellátását — növelve ezzel a közös gazdaság bevételeit, nyereségét is. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben a napraforgó hektáronkénti 2815 kilogrammos átlagtermésével állítottak fel az idén üzemi és egyben megyei rekordot. A 700 hektár átlagában elért hozam a megyében betakarított legkevesebb hektáronkénti termés- mennyiséget másfél tonnával, a 40 ezer hektáron mért megyei átlagot csaknem egy tonnával fölözte meg. A szövetkezetben fiatal ágazatnak számít a napraforgó. A Martfűn néhány éve üzemelő Növényolajgyár alapanyag-ellátásából vállalt részt a gazdaság az ipari növény termelésszerkezetbe állításával. Az idei rekordtermés eléréséhez — amelynek értékét a közismerten kedvezőtlen időjárás ténye is növeli — egyszerű „receptet” ajánlanak a Lenin Tsz szakvezetői: a napraforgóval a vetéstől a betakarításig a fontosságának megfelelő gondossággal kell bánni. Az olajos növény a termésének kedvező értékesítési lehetőségével — a 10 ezer forintnál magasabb hektáronkénti jövedelmével — „vívta ki”, hogy a tiszaföld- váriak a búza, a kukorica és a cukorrépa után a negyedik legfontosabb szántóföldi kultúrájuknak tekintik. Ami a fontosságnak megfelelő gondosságot illeti — bár ezt az ipari növényt nem a legjobb földjeiken termesztik: —, a legigényesebb magnak megfelelő vetőágyat készítik a napraforgónak szánt táblákban. A gazdagabb termést jó biológiai alapokkal is igyekeznek biztosítani, kizárólag nagy termőképességű hazai, francia és jugoszláv hibrideket vetnek. Országosan még nem vált gyakorlattá, de Ti- szaföldváron már természetes, hogy az olajos magot termő táblákban ugyanolyan szigorú technológiai fegyelemmel végzik a tápanyagvisszapótlást, á növényvédelmet, mint a kalászos vagy takarmánygabona-területeken. Az idei aszályos esztendőben mutatkozott meg igazán a haszna a napraforgó termesztésében még ugyancsak kevésbé elterjedt, de a Lenin Tsz alig néhány esztendős ágazatában már gyakorlattá vált korai vetésnek. Április 4-re befejezték a szövetkezetben á 700 hektáron, azaz a tavalyinak csaknem kétszerte nagyobb területén a vetést. így amikor a tényleges aszály jelei megmutatkoztak a földvári határban, a korán kelt napraforgó már elvirágzott, megkötött. Számoltak a téesz szakemberei azzal is, hogy talajaik vízkészletei az előző évi csapadékszegény őszön megfogyatkoztak, ezért tudatosan a táblák tavasszal mért víztartalmának megfelelően alakították ki a tőszámot. így a termésátlag •— bár az elegendőnek korántsem mondható tavalyi csapadék az idén eddig még a 300 millimétert sem érte el — az öntözetlen napraforgó-területeken sem maradt alatta a tavalyinak. Szemlélet- és vetésváltás Alighanem a rizs az egyetlen növény, aminefc a termesztéséhez kedvezett az idei, átlagosnál melegebb és szárazabb nyár. A megyében mégis meglehetősen nagy szóródást mutatnak a hat és fél ezer hektáron termesztett kalászos termésátlagai. A legkisebb üzemi eredmény 2,91 tonna, a megyei átlag 3,82 tonna. Mindkettőt lényegesen meghaladja — az előbbit meg is duplázza — a kisújszállási Nagykun Tsz- ben elért, a megyében is rekordnak számító 5,7 tonnás hektáronkénti rizstermés. A szövetkezet szakemberei azt vallják, hogy az idei kiemelkedő terméseredményüket az időjáráson kívül az utóbbi két-három esztendőben végbement szemléletváltozásnak is köszönhetik. Kétségtelen, hogy az időjárási tényezők — az opti-x mális hőösszeg, a sok napfényes óra — a májustól szeptember közepéig tartó tenyészidőben mindvégig kedveztek a rizstermesztésnek. Mindez azonban nem lett volna elegendő a rekordhoz, ha a téeszbeliek nem biztosítanak a meglehetősen igényes növénynek hasonló optimális agrotechnikai feltételéket is. A kisújiak az utóbbi három évben fokozatosan felszámolták az ágazatban a monokultúrát. Az idén a 701 hektárnak mindössze egynegyede volt olyan terület, ahol a korábbi esztendőben is rizst termesztettek. A vetésváltásban lehetőség szerint minimum egy évig ugarként pihentetett táblákban szakszerűbben el tudják végezni az úgynevezett kalitkák karbantartását, a csatornák, a műtárgyak felújítását és a tereprendezést. Ez utóbbit a legkorszerűbb módszerrel, a plusz-mínusz négy centiméter eltéréssel dolgozó lézervezérlésű gépekkel oldják meg. Döntés a vita ellenére Az időjárás adta kedvező természeti feltételek és a rizstáblák jobb műszaki paraméterei mellett hozzájárult a kisújszállási rizsrekordhoz a téeszbelL szakemberek ésszerű kockázatvállalása is. Az optimális időben gyorsan és jó minőségben elvetett kalászos tőállományát látva a tenyészidőben háromszor is végeztek repülőgépes fejtrágyázást. A tápanyag-visszapótlásnak ez a módja és ilyen mennyisége vitatott a szakemberek körében, mert kevésbé jó tőállomány esetén a tenyészidő kitolódásához vezethet, kockázatossá teheti az esetleg késő őszbe nyúló betakarítást. Nos, a Nagykun Tsz-ben elért terméseredmények azt mutatják, érdemes volt kockáztatni. Vállalkozók voltak idén a szövetkezet rizstermesztői a fajtapolitikában is, száz hektáron egy állami — még nem elismert fajta magját vetették el. Ez a próbálkozás is sikerrel járt, a fajtajelölttel bevetett táblákról aratták a legtöbb termést, hektáronként 6,6 tonnát. Hogy a téesznek mibe került az idei üzemi és megyei rekord? A lézertechnikával végzett ta- lajelmunkálás, a többszöri repülőgépes fejtrágyázás természetesen megnövelte az ágazat költségeit, a számítások szerint mintegy 15 százalékkal. Az átlagtermés viszont több mint ötven százalékkal volt magasabb, mint a rizstermesztés szempontjából hasonlónak mondható időjárás mellett 1982-ben. A tervezettnél 2000 tonnával több rizs értékesítése a Nagykun Tsz-ben pótolja azokat az árbevétel-kieséseket, amelyeket a kukorica- és a búzaágazatban okozott az aszály. Temesközy Feyenc Változások a bértarifarendszerben Differenciálásra, jobb gazdálkodásra ösztönöznek az új szabályozók
