Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 12. Szófiai békefelhívás (Folytatás az 1. oldalról.) nyiunk érdekében nem szabad megengedni, hogy a nyugat-európai országok területe a szocialista országokra irányzott amerikai nukleáris rakétafegyvereik indítóhelyeivé változzon, el kell hárítani az Európát fenyegető nukleáris veszélyt, meg kell szilárdítani a biztonságot földrészünkön és az egész világon. Megállapodás elérése a célja és értelme annak a politikának, amelyet a szocialista országok állhatatosain folytattak és folytatnak az európai nukleáris fegyverek korlátozásának és csökkentésének kérdéseiben. Síkra- szállnak a legradikálisabb megoldás, Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása mellett. A Szovjetunió által a genfi tárgyalásokon előterjesztett javaslat megvalósítása teljes mértékben megfelelne az európai népek alapvető érdekeinek, hozzájárulna a világbéke megszilárdításához, a nemzetközi stabilitás és együttműködés erősítéséhez. Minden korábbinál élesebben vetődik fel ma a kérdés, hogy a tárgyalásokon, amelyeket nem korlátozhat semmiféle önkényesen megállapított határidő, mielőbb jöjjön létre kölcsönösen elfogadható megállapodás, amely előírja az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európában történő telepítéséről való lemondást és a meglévő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentését. A nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére törekedve a Szovjetunió és más szocialista országok számos nagy horderejű és bátor kezdeményezést terjesztett elő, amelyek a nukleáris fegyverzetek tisztességes, igazságos alapon történő nagymértékű radikális csökkentésére irányulnak és ténylegesen figyelembe veszik valamennyi fél biztonságos érdekeit. Ezek közé tartozik a csökkentésre kerülő összes rakéta megsemmisítésére vonatkpzó szovjet javaslat is. Ezek a kezdeményezések közvetlen hidat alkotnak a megegyezéshez. Az amerikai nukleáris rakéták európai telepítése veszélyeztetné azokat az eredményeket, amiket közös erőfeszítésekkel sikerült elérni az összeurópai folyamat keretében. Ügy véljük, most különösen fontos, hogy az összes európai állam a madridi találkozó pozitív eredményeinek megszilárdításáért tevékenykedjék. Az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó ötödik interparlamentáris konferencia konstruktív eredményeire való tekintettel síkraszál- lunk az európai parlamentek közötti együttműködés aktivizálásáért. Meggyőződésünk, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra. Ehhez politikai akaratra és arra van szükség, hogy mindkét fél az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján megtartsa azt az egyetlen, de elengedhetetlen követelményt, hogy az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverek egyensúlyát nem szabad megbontani. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverzet növelésén, hanem egyre alacsonyabb szintre történő csökkentésén kell alapulnia. E súlyos probléma megoldásakor a parlamenteknek a lakosság széles rétegei véleményének figyelembe vételével kell hozájárulniuk az Európát és az egész világot fenyegető nagy veszély elhárításához. Annál is inkább, mivel ez a kérdés létfontosságú minden ország, egész Európa és az emberiség számára. Azzal a nyomatékos felhívással fordulunk országaink parlamentjeinek nevében az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok} parlamentjeihez — akiknek hangját meg kell; hogy hallják —, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a tényleges nukleáris leszereléshez, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a népek nyugodt, aggodalomtól mentes jövőjének biztosításáért. A józan észnek kell felülkerekednie. Papandreu Bulgáriában Andreasz Papandreu görög miniszterelnök Todor Zsiv-- kovnak, a bolgár államtanácsi elnökének meghívására tegnap nem hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába érkezett. Zsivkov és Papandreu kötetlen eszmecseréjén behatóan szó lesz a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről, további fejlesztésük lehetőségéről. A bolgár—görög kapcsolatok mindkét fél értékelése szerint minden területen jól fejlődnek ési jó példát mutatnak két különböző társadalmi rendszerű állam kölcsönösen előnyös együttműködésére. Tripoli Távozásra szólították fel Urafatot Míg az észak-libanoni Tri- poliban viszonylagos nyugalom volt tegnap, a város melletti Beddavi palesztin menekülttábort folyamatosan ágyúzták az El-Fatah szervezet lázadói. Jasszer Arafat, az El Fatah és a PFSZ ostromgyűrűbe zárt vezetője közölte, hogy további harcokra, újabb támadásra számít. Közben Tripoli vezetői — Rlasid Karami volt miniszterelnök felhívásához csatlakozva — tegnap felszólították Arafatot, hogy a mellette kitartó harcosokkal együtt távozzék el a városból, vegye elejét a polgári lakosságot fenyegető vérontásnak. Arafat azt válaszolta, hogy nem hagyhagyhatja cserben veszélyben lévő népét, de a számára alkalmas időpontban visszatér tuniszi főhadiszállására. A lázadók vezetői — Abu Szaleh és társai — a damaszkuszi televízióban azzal vádolták Arafatot, hogy kapi- tuláns, defetista (politikát folytat, támogatja a Camp David-i folyamatot, míg ők az Izrael elleni fegyveres harc hívei maradtak. A grenadai invázió miatt Reagant az alkotmány megsértésével vádolják Jellemző felvétel: Paul Scoon grenadai brit főkormányzó kihirdeti a sziget új „átmeneti” kormányának .névsorát — mellette csőre töltött fegyverrel őrködő amerikai katona. A kis karib-tengeri országból még mindig érkeznek hírek szórványos összecsapásokról (Telefotó — KS) Az amerikai képviselőház hét tagja csütörtökön indítványt nyújtott be Reagan amerikai elnök hivatalából való eltávolítására a grenadai invázió miatt. A lemon- datási eljárás, amelyhez hasonlót legutóbb Nixon ellen kezdeményeztek a Wiaterga- te-ügy miatt, nem jelent komoly fenyegetést Reaganra nézve, de jól mutatja, milyen mély érzelmi hullámokat váltott ki a grenadai “háborús kaland, amelyet Reagan megpróbált elkerülhetetlen „mentőakcióként” elfogadtatni az amerikai közvéleménnyel. Az elnök lemondását követelő képviselők azzal vádolják Reagant, hogy kétszer is megsértette az Egyesült Államok alkotmányát a grenadai invázióval. Először akkor, amikor a kongresszus felhatalmazása nélkül háborút indított, másodszor akkor, amikor hírzárlattal és cenzúrával lehetetlenné tette az amerikai sajtó számára, hogy tájékoztassa a közvéleményt a grenadai akcióról. Nyugatnémet parlament Elutasították az ellenzék javaslatait A nyugatnémet parlament tegnapi vitája az európai közép-hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatos genfi tárgyalásokról azt mutatta, hogy az NSZK kormánya — megegyezési készségének hangoztatása mellett — a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget a tárgyalások esetleges kudarcáért. Manfred Wörner kereszténydemokrata hadügyminiszter szovjetellenes beszédében a fegyverkezési verseny kiélezésével vádolta a Szovjetuniót. Wörner elutasította a Német Szociáldemokrata Pártnak azt a javaslatát, hogy a NATO-tanács tartson rendkívüli ülést a telepítés ügyében. A parlamenti vitát kezdeményező zöld baloldali tömegmozgalom nevében Petra Kelly, a frakció társelnöke, kijelentette: az új amerikai rakéták telepítése növeli egy atomháború veszélyét. Kelly megismételte pártja beterjesztett törvényjavaslatát : tartsanak az NSZK-ban népszavazást, amely bebizonyítaná, hogy a lakosság többsége ellenzi a telepítést. A kormánypártok „alkotmányellenesnek” minősítették és elutasították a zöldek áltál szorgalmazott népszavazást, Reagan befejezte tokiói látogatásai Az amerikai elnök és a japán miniszterelnök újabb, nem hivatalosnak minősített találkozójával tegnap véget ért Ronald Reagan szigetországi látogatása. A japán ellenzéki pártok kivétel nélkül tiltakozásuknak illetve aggodalmuknak adtak hangot a találkozó kapcsán. A Japán Szocialista Párt rámutatott, hogy Reagan és Nakaszone tárgyalásainak eredményeként tovább erősödik a japán-amerikai katonai szövetség. A Japán Kommunista Párt elítélte a Na- kaszone-kormányt, amiért támogatásáról biztosította Washington agressziós politikáját. Még az úgynevezett középutas pártok is aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Japán magáévá teszi az Egyesült Államok szovjetellenes politikáját. Az amerikai elnök ma reggel Tokióból Szöulba utazik, ahol három napot tölt. Törökország Meghosszabbították a rendkívüli állapotot A török Nemzetbiztonsági Tanács csütörtökön négy hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amely az 1980. szeptemberi katonai hatalomátvétel idején lépett érvénybe Törökország egész területén. Az alkotmány értelmében a rendkívüli állapot bevezetését, vagy megszüntetését a török Nemzetgyűlés Rendelheti el. A múlt vasárnap megválasztott törvényhozó testület csak november 20-án ül össze először. Újabb 20 év Szovjet-finn szerződés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén ratifikálta azt a jegyzőkönyvet, amely változatlan formában újabb húsz évvel meghosszabbítja az 1948-ban kötött szovjet— finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. A jegyzőkönyvet ez év júniusában, Mauno Koivisto finn államelnök szovjetunióbeli látogatása idején írták alá. A Legfelsőbb Tanács két házának külügyi bizottságai nevében Borisz Ponomiarjov, az SZKP KB .Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a nemzetiségi tanács külügyi bizottságának elnöke megállapította, hogy a dokumentum aláírása fontos állomása volt a háború utáni Európában a békés kapcsolatok kialakításának. Haddam elutazott Moszkvából Moszkvában tegnap befejeződtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, »külügyminiszter és Abdel Halim Haddam, a szíriai Arab Űjjászületés Szocialista Pártja vezetőségének tagja, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter között. A megbeszélésen a két külügyminiszter beható véleménycserét folytatott a libanoni helyzetről, valamint a Libanon északi részében, Tripoli környékén kialakult' helyzetről — állapítja meg a tárgyalásokról kiadott közlemény. Abdel ' Halim Haddam tegnap elutazott a Szovjetunióból, ENSZ-közgyülés Elítélő határozat Izrael ellen Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön 123 szavazattal kettő ellenében — 12 tartózkodás mellett — határozatban ítélte el Izraelnek az arab országokkal szembeni nukleáris zsarolását. A határozat ellen Izraellel együtt csak az Egyesült Államok szavazott. A határozat .megbélyegzi a békés, célokat szolgáló iraki atomreaktor elleni 1981-es támadást és kimondja, hogy atomreaktorok, az iraki és más országok nukleáris berendezései elleni támadás, e berendezések megrongálása durván sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alapszabályát. A dokumentum felszólítja Izraelt: tartózkodjék az efféle zsarolástól és fenyegetéstől. A közgyűlés felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon intézkedéseket a nukleáris létesítmények elleni támadások megakadályozására. Az izraeli támadást korábban a Biztonsági Tanács is elítélte. Véget ért az ENSZ közgyűlésének közép-amerikai vitája. A vitában felszólaló több mint 60 küldött döntő többsége elítélte az Egyesült Államok politikáját a térségben. A hozzászólók nyugtalanságuknak adtak hangot a Nicaragua elleni minden eddigi méreteket felülmúló katonai készülődéssel kapcsolatban. Nicaragua, Guyana, Etiópia, Felső-Volta, Kongó, Sao Tómé és Principe küldöttsége határozati javaslatot iszöve- gezett meg és terjesztett a közgyűlés elé. A tervezet sürgeti a közép-amerikai országok szuverenitása elleni amerikai agresszió megbé- (lyegzését, s állást foglal amellett, hogy minden népnek joga van békében élni, saját sorsáról külső beavatkozás! nélkül dönteni. * * * A világszervezet székhelyén jelentést tettek közzé Izraelnek a megszállt arab területeken folytatott elnyomó politikájáról. A dokumentumot az emberi jogok Izrael által való megsértését •kivizsgáló különleges ENSZ- bizottság készítette. A jelentésből kitűnik, hogy a megszálló hatóságok a terület eredeti lakosait elűzték otthonaikból,\ az arab földek 60 százalékát erőszakkal kisajátították, s helyükön eddig 150 izraeli félkatonai települést hoztak létre. Tel Avív nyíltan meghirdette azokat az intézkedéseket, amelyek az arab területek 2010-ig való további gyarmatosítását célozzák. Amerikai provokáció Az amerikai repülőgép- anyahajókról felszálló F—14- es vadászbombázók tegnap reggel ismét provokatív felderítő repüléseket végeztek a szíriai hadsereg libanoni állásai fölött. A bejrúti fa- langista rádió jelentése szerint a szíriai légvédelem ezúttal is tüzet nyitott az amerikai harci gépekre és visz- szavonulásra kényszerítette őket. Az amerikai légierő csütörtök éjjel is folytatta az utóbbi időben rendszeressé vált felderítő tevékenységet Bejrút légterében. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy a négyhatalmi NATO-haderő keretében Libanonban állomásozó amerikai csapatok — a tengerészgyalogosok ellen végrehajtott bejrúti bomba- merénylet ürügyén — megtorló akcióra készülnek Szíria és libanoni szövetségesei ellen. Közben Bejrút peremvidékén és a Suf hegységben isi aggasztó méreteket öltött a szeptember végén kötött tűzszünet megsértése* Az An- Nahar című lap tegnapi cikke szerint a libanoniak a küszöbön álló háború légkörében élnek. Amift Dzsemajel libanoni elnök a jövő héten — beiktatása óta előszöf — hivatalos látogatást tesz Damasz- , koszban. Nicaragua Ismételt washingtoni követelés Dániel Ortega Saavedra, a nicaraguai kormányzótanács koordinátora csütörtök este Managuában fogadta Richard Stone-t, az amerikai elnök közép-amerikai megbízottját. Az amerikai diplomata nem adott biztosítékot arra, -hogy az Egyesült Államok nefn indít inváziót Nicaragua ellen — közölték később a nicaraguai fővárosban. Stone megismételte azt az amerikai követelést, hogy a nicaraguai kormánynak „ki kell egyeznie” a sandinistaellenes erőkkel is. Nicaraguái részről leszögezték, hogy nem tárgyalnak az ellenforradalmár zsoldosokkal, akiknek semmi szerepük nem lenne, ha nem Ronald Reagan lenne az Egyesült Államok elnöke. Richard Stone Managuában azt állította, hogy az Egyesült Államok támogatja a Contadora-csoport kezdeményezéseit. Dániel Ortega Saavedra azonban a Mexikóvárosban rendezett sajtóértekezletén megállapította, hogy a diplomata középamerikai utazásainak valódi célja; biztosítani a Nicaraguát környező országok résiz- vételét az amerikai fegyveres beavatkozásban. Lengyelország Vita a gazdasági kérdésekről A tegnapi központi varsói lapok beszámolója szerint csütörtökön a kormány szakszervezeti bizottsága Mieczyslaw Rakowski mi- nisztrelnök-helyettes vezetésével eszmecserét folytatott 40 már bejegyzett vagy éppen bírósági bejegyzésre váró országos, szakszervezeti szövetség képviselőivel a dolgozókat leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésekről. A „nyílt, őszinte és kritikus” hangvételű sokórós vitában — amelyről a közeli napokban tesznek közzé részletes beszámolót — egyebek között szó volt a jövő évi tervről, amelynek fő vonalait már nyilvános vitára bocsátották. A terv kiindulópontja az, hogy igen jelentős mértékben (16,8 százalékkal) kellene növelni az exportot ahhoz, hogy ne csökkenjen az ipari termelés, és ne kelljen csökkenteni az egy főre jutó húsadagot. Mindehhez viszont minden belső tartalékot mozgósítani kell. A találkozóról kiadott közlemény szerint szőnyegen voltak még „a kormány árpolitikai szándékai” is, vagyis megvitatták a jövő év elejére tervezett áremelések kérdését.
