Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Átadták a juhászati szaktelepet, termel a hulladékfeldolgozó üzem GRENADÁRÓL Kubai—amerikai jegyzékváltás Az amerikai képviselőház tegnap 403:23 arányú, hatal­mas többséggel határozatot fogadott el arról, hogy a grenadai hadműveletek nem vonhatók ki a hadviselési jogról szóló törvény hatálya alól. Ez annyit jelent, hogy Reagan elnöknek a hadmű­velet kezdetétől számított hatvan napon belül ki kell vonnia az amerikai csapato­kat Grenada szigetéről, amennyiben a kongresszus nem engedélyezi azok továb­bi ott-lartózkodását. A határozat ezek után újra a szenátus elé kerül. Amennyiben a szenátus is megszavazza a hadviselési jog Grenadára történő alkal­mazását és eltelik a hatvan nap Reagannek módja van további harminc napig a kongresszus akarata ellenére is a szigeten tartani az Egyesült Államok csapatait, a törvényhozás beleegyezésé­vel pedig tetszés szerinti ide­ig elhalaszthatja az amerikai erők kivonását. A Grenada ellen indított amerikai invázió kezdete óta a legélesebb hangú jegy­zékváltás ment végbe teg­nap a kubai és az amerikai kormány között. Jóllehet napokkal ezelőtt — a kolumbiai és a spanyol kormány közvetítésével — elvi megállapodás jött létre az amerikai fogságban levő, illetve a harcokban megse­besült vagy elesett kubai ál­lampolgárok hazaszállításá­ról, Washington továbbra sem hajlandó engedélyezni az evakuálás megkezdését. Az amerikai inváziós erők túszként fogva tartják a ku­bai állampolgárokat, és Pa­ul Scoon, Grenada brit fő­kormányzója — aki napok óta az egyik, Grenada köze­lében lévő amerikai hadiha­jón tartózkodik — azt köve­teli, hogy Kuba grenadai nagykövetségének személy­zete 24 órán belül hagyja el a szigetországot. Grenada a Brit Nemzetkö­zösség tagja, az angol ural­kodót főkormányzó — Paul Scoon — képviseli a szige­ten. A grenadai alkotmány értelmében azonban a főkor­mányzó gyakorlatilag sem­milyen lényeges kérdésben nem intézkedhet önállóan. A kubai diplomáciai sze­mélyzet kiutasítását sem II. Erzsébet brit uralkodó, sem az amerikai inváziós erők ál­tal megdöntött grenadai kor­mány nem kérte. Ennek ér­telmében a kubai kormány olyan utasítást adott ki, hogy egyetlen kubai diplomata sem hagyhatja el Grenadát. Miután a Grenadát meg­szállva tartó amerikai invá­ziós erők körülzárták Kuba nagykövetségét, a kubai kor­mány felkérte az ENSZ fő­titkárát, Javier Pérez de Cu- ellart, hogy lépjen közbe a Grenadában lévő kubai dip­lomáciai személyzet és a ku­bai nagykövetségen tartóz­kodó menekültek elleni ame­rikai katonai erőszak meggá­tolására. A jamaicai kormány bezá­ratta a kubai Prensa Latina (Folytatás a 2. oldalon.) Végéhez közeledik az őszi mezőgazdasági munka ipari együttműködés Hazánk és a szomszédos Ausztria iparvállalatai kö­zött hagyományos az együtt­működés, számos termelési és értékesítési kooperáció alakult ki, s az utóbbi idő­ben előtérbe kerültek a harmadik piaci közös szállí­tások is. Egyebek közt ezt hangsúlyozta Gábor András ipari miniszterhelyettes, an­nak a budapesti szimpozion- nak a megnyitóján, amelyet Ausztria legnagyobb ipar- vállalata, a Voest-Alpine cég, és egyik magyar part­nere, a Technoimpex közö­sen rendezett tegnap a Fórum Szállóban. 4 !e,-mékcS'“ré’~ túl mind több közös vállalkozás rea­lizálódik a magyar ipar és a Voest-Alpine között, egyik legfrissebb szerződésük pél­dául növényvédelmi hajtató­házak közel-keleti exportját célozza. Az ipari miniszter- helyettes fontosnak tartotta a mostani előadássorozatot, hiszen annak témája a ro­bottechnika és a gépipari termékek vezérlése. A mezőgazdasági nagy­üzemek az őszi szezonnak gyakorlatilap az utolsó he­tében vannak; az időszerű munkák várhatóan — amennyiben az időjárás nem szól közbe — ezen a héten befejeződnek. November második hetében már csak kevés helyen kell dolgozni a földeken, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol a szárazság nehezítette a ve­tést, vagy pedig a géppark szűkössége miatt az átlagos­nál több időre volt szükség a termés „lehozásához”. Az árpa és a rozs vető­magja már a földben van, a búza tervezett vetésterü­letén is már csaknem min­denütt végigmentek a gépek, a következő napokban az utolsó táblák kerülnek sor­ra. A tapasztalatok szerint a vetés előkészítése jól si­került, és a korábban elve­tett mag szépen és időben I kelt ki. A szárazsággal ösz­szefüggésbe hozható foltos­ság csak kevés helyen mu­tatkozott, de az őszi esők megjötte után itt is kiegyen­lítődik majd a csapadék- hiányból eredő növekedési hátrány. A betakarítással sem késedelmeskednek; a kukorica törése már csak néhány gazdaságban ad na­gyobb munkát, a még hátra­levő területekre a követke­ző napokban küldik a kom­bájnokat. A kukoricatöréssel egyébként lényegesen előbb­re tartanak, mint tavaly ilyenkor. A szőlőszüret a történel­mi borvidékek döntő több­ségén véget ért. Hegyalján van még „kint” termés, itt az aszúsodással számolnak a gazdák és a bükkaljai terü­leten is visszafogták a szü­retelést, számítva arra, hogy jobb minőségű borhoz jut­nak. Az almáskertekben is a termés utóját szedik, a gyümölcs szüretelése még négy-öt napot vesz igénybe. Magyar—osztrák A NEFAG abádszalóki fagyártmány üzemében évente 15 ezer köbméter rönkfát dolgoznak fel. Az alapanyagból 100 ezer szabolcsi almásládát és ládafedelet, valamint rakodó­lap-elemeket, a BVM részére alátétfát gyártanak 123 Felülvizsgálták az építési tilalmakat Jászberényben Gyorsított eljárás, felszabadult tdlkek 3. oldal Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxiv. évf. 260. sz., 1983. nov. 3., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tegnap a megye különböző településein üzemek, gazdaságok, kulturális intézmények munkájával ismerkedtek az észt vendégek. Fotónk a Hűtőgépgyár Bosch-üzemében örö­kítette meg az üzemlátogatást. Képes beszámolónk a vendégek programjáról a 3. oldalon Új technológiák, rendszeres ellenőrzés Társadalmi érdek vizeink tisztaságának védelme A Kötivizig működési te­rületén az évenkénti vízfel­használás egyre nő, nagysá­ga — az öntözést kivéve — 87,5 millió köbméterre tehe­tő. A tetemes mennyiség 40 százaléka a települések kom­munális ellátását szolgálja, 42,9 százalékát az ipari üze­mek, a friss víz, 17,1 száza­lékát pedig a mezőgazdasá­gi üzemek vízfelhasználása teszi ki. Az ipari üzemekben már konkrét lehetőségek adódnak a friss víz felhasználás csök­kentésére. Olyan üzemi víz- gazdálkodásra van szükség, amely az ipari jellegű terme­lés biztonságának a megőr­zése mellett mérsékli a friss víz felhasználását, mindenek előtt a soros és visszaforga- tásos technológiák kiszélesí­tésével, a vízszegény terme­lési technológiák alkalmazá­sával. A mezőgazdasági üze­mekben általában az okoz gondot, hogy a vízellátó rendszereket szakszerűtlenül üzemeltetik, kevés a képzett, vízgazdálkodásban jártas szakember. Megoldatlan a vízfelhasználás rendszeres ellenőrizhetősége, ennél fog­va gyakori a vízpazarlás. A következő időszakban ezek megoldására kell fordítani a legtöbb energiát. Az igazgatóság területén — természetes — hogy a vízfelhasználáshoz hasonló mértékben a szennyvizek mennyisége is gyarapodik. Mint megállapították a szennyvíztisztítás még mesz- sze elmarad a vízellátás színvonalától. Különös gond ez a települések esetében. Jobb a helyzet az ipari víz- gazdálkodás területén, de a mezőgazdásági üzemekben már ellentmondásos a kép, különösen a hígtrágya keze­lése és elhelyezése sürgető, megoldásra váró feladat. Évente 57,4 millió köbmé­ter használt, szénnyezett és szennyvíz keletkezik a Kö­tivizig működési területén. Alapvető gond, hogy a te­lepülésekről származó szennyvizeknek még az egy- harmada sem tisztítható. Az ipari üzemekben kelet­kező szennyvizek tisztítási aránya viszonylag kedvezőbb 64,3 százalék, de helyi gon­dok itt is bőven adódnak. Az Országos Vízügyi Hiva­tal a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víz tiszta­ságának fokozott védelme ér­dekében a rövid, közéD- és hosszútávú feladatokhoz ak­cióprogramot készített. A program végrehajtása min­denkit érint, aki vizet hasz­nál vagy fogyaszt. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságnál Szolno­kon, 51 ipari üzem és 63 gazdaság vízgazdálkodási szakembere tárgyalt mind­ezekről a közelmúltban, s vitatta meg e témával ösz- szefüggő tapasztalatokat. Tegnap Túrkevén átadták a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet 6 ezer anyajuh­nak szállást adó szaktelepét. Az ünnepségen részt vett Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára és Bereczk.% La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. A túrkevei termelőszövet­kezet határában olyan legelő van, amelynek termését iga­zán gazdaságosan csak juhte­nyésztésre lehet felhasznál­ni. A Vörös Csillag Tsz-ben hagyományosan nagy szere­pet játszott a gyapjú és húst adó állatok tartása, néhány éve azonban a hat­ezer jószágot számláló anya- juhállomány "megduplázása mellett döntöttek. A szaktelepítések összesen 30 millió forintba kerülő munkálatai 1981-ben kez­dődtek el. A hat állattartó épület közül egy már tavaly elkészült, a többit a szociá­lis létesítményekkel együtt tegnap adták át. A szövetke­zetiek tervei szerint az új telepen a gazdaságban szü­letett bárányokból nevelt anyákat tenyésztik majd, így a teljes betelepítés, a termelési lehetőségek teljes kihasználása viszonylag hosz- szabb ideig tart. A Vö*rös Csillag Tsz-ben az új helyen a hagyomá­nyosnál sokkal kedvezőbb feltételek között dolgozhat­nak a juhászok, hiszen az elkészült tágas épületekben gépek segíthetik a takarmá­nyozást. Természetesen a szövetkezet régebbi, korsze­rűtlen, szétszórt akoljaiban sem szűnik meg a juhtar- tás, hiszen a cél az állomány gyarapítása, a kelendő ju­hászati termékek termelésé­nek megduplázása volt. Az építkezéssel párhuza­mosan a növekvő állatállo­mány takarmányának bizto­sítására is gondoltak: meg­kezdődött a legelőgazdálko­dás intenzívebbé tétele. Az utóbbi években 300 hektár­nyi gyepterületet újítottak fel, azokat a táblákat, ame­lyek közelében öntözővíz volt, öntözhetővé tették, na­gyobb gondot fordítottak a műtrágyázásra is. Nagy szük­ség volt ezekre — a jövő­ben is folytatódó munkákra — hiszen a termelőszövetke­zet — nyáron legeltetve, té­len a gyepek szénájával ta- karmányozva — a legelőkön akarja eltartani a megnöve­kedett juhállományt is. Csak így lehet az árunövények termesztésére is alkalmas szántókat a takarmányter­mesztés terheitől mentesí­teni. Egy új üzemnek is a na­pokban volt a premierje a Vörös Csillag Tsz-ben: már dolgozik a műanyagfóliák- ból újra hasznosítható alap­anyagot készítő üzem. Az óránként 100—120 kilo­gramm polietilén vagy poli­propilén hulladékot feldol­gozni képes berendezést a szövetkezet 580 ezer forin­tért vásárolta és olcsón si került — egy már nem hasz­nált terménytárolót átépítve — kialakítani a megfelelő termelési feltételeket. A tervek szerint évente 500 tonna — a feldarabolás és hirtelen hűtés után apró szemcsékké zsugorodó mű­anyag-alapanyagot — úgy­nevezett agglomerátumot ké­szíthet és adhat el a gazda­ság. Az üzem nemcsak azért hasznos, mert munkájával az eddig csak a környezetet szennyező műanyaghulladé­kok hasznosíthatóvá tehe­tők. Fenntartása jó üzletnek tűnik: a jórészt importált alapanyagok egy része a másodlagos nyersanyaggal kiváltható, a műanyagüze­mek a minőségtől függően — akár 15 forintot is meg­adnak egy kilogramm agglo­merátumért. A most még kísérleti jel­leggel termelő üzemnek alapanyagot (hulladékot) az első időszakban a MÉH és a Temaforg vállalatok szállí­tanak, a téesz szakemberei azonban már dolgoznak sa­ját begyűjtő hálózatuk ki­építésién is. Sőt már a to­vábblépés tervei is kibon­takoztak: körülbelül 200 ezer forintos beruházással — amikor a szövetkezet anya­gi helyzete megengedi, — egy, az agglomerátumot értékesebb anyaggá, mű­anyaggranulátummá alakító berendezést kívánnak üzem­be állítani.

Next

/
Thumbnails
Contents