Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-03 / 260. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 3, Egy szerződés ára Nagy tömeg vonult a görög parlament klasszikus szépségű épülete elé — igen, Hellasznak is megvan a maga sajátos, forró ősze. A tízezeres nagyságrendet a jelentések szerint jóval meghaladó demonstráció résztvevői a görög—amerikai támaszpontszerződés, illetve annak parlamenti ratifikálása ellen tiltakoztak. E szerződés lényege, hogy legalább további fél évtizedre biztosítja a négy nagy görögországi amerikai bázis működését, háttere pedig a következő: Marudasz, a Papand- reu-kabinet szóvivője 1983. július 15-én „megvan!” — kiáltással robbant be a várakozó újságírók közé. Érdekes véletlen, hogy az aláírás szinte pontosan egybeesett az első görög—amerikai bázisszerződés harmincadik évfordulójával. Az 1953-ban, egy évvel a görög NATO- csatlakozás után megkötött megállapodás az egyenlőtlen szerződések/ klasszikus példája. Egy, a világ- és polgáháború- ban kivérzett kis ország és egy világviszonylatban diktálni kívánó nagyhatalom között jött létre — és olyan is lett. Az 1981-es, a Papand- reu-féle PASOK párt sikerét hozó választásokon újra bebizonyosodott, hogy ezt a szerződést a görög közvélemény jórésze nemzeti arculcsa- pásnak tartja ma is. Két közismert ok a sok közül: 1. A bázisok amerikai legénysége területenkívüliséget élvezett, tehát bűncselekmények esetén sem tartozott a görög igazságszolgáltatás hatáskörébe és 2. Olyan hatalomnak kedvezett, amely Hellasz „ősellenségét” Törökországot támogatta mind Ciprus, mind egyéb kérdések vonatkozásában. Már Papandreu apja a szerződések felülvizsgálatának ígéretével látszott biztos győztesnek 1967-ben. Ezt még megakadályozta az amerikaiak által támogatott ezredesi puccs. Két esztendeje az ifjabb Papandreu győzelmének jelentős tényezője ugyanez az ígéret volt. Tíz hónapig folytak a tárgyalások. Washington bevetette a gazdaságipolitikai nyomás minden eszközét és végül olyan kompromisszum született, amit mindkét fél sikernek kiáltott ki. Papandreu azért, mert végül is amerika (majd) leszereli a bázisokat és az életbelépéstől, 1983. december 31-től megszűnik az amerikai katonák területenkívülisége. Washington pedig azért, mert további öt évig használhatja a Közel- Kelet szempontjából is fontos támaszpontokat sőt, a huszonkilenc „kisegítő létesítmény” leszerelésére a Pentagon további tizenhét hónapot kapott és addig sok minden történhet. Az ellentételként jövőre Washington által nyújtandó 500 millió dolláros katonai segély sem változtat azon, hogy a kommunisták — és nemcsak ők — megkérdőjelezik a megállapodást;, amely „nincs szinkronban” a PASOK választási ígéreteivel. A parlament megkezdte , a vitát, amelynek végén a kormányzó szocialisták a jobboldallal együtt alighanem megteremtik a ratifikáláshoz szükséges többséget. E többségnek azonban a jelek szerint nagy ára lehet. Mind bel-, mind külpolitikai értelemben. Harmat Endre Kubai-amerikai jegyzékváltás (Folytatás az 1. oldalról.) hírügynökség kingstoni irodáját és kiutasította az országból Mario Ibanez Fajardot, az iroda két napja letartóztatásban lévő vezetőjét. Edward Seaga jamaicai miniszterelnök ezzel egyidőben közölte, hogy négy szovjet diplomatát is kiutasítotottak Jamaicából. A kubai sebesültek egy csoportja — értesülések szerint több mint ötven ember — tegnap egy amerikai katonai teherszállító repülőgép fedélzetén elhagyta Grena- dát — jelentették a nyugati hírügynökségek. A repülőgép leszállt Barbadoson, s ott a sebesülteket átszállították a Vöröskereszt egyik repülőgépére, amely azonnal Havannába indult velük. NATO-források szerint az Atlanti Szövetség tisztségviselőinek és diplomatáinak körében zavart keltett az Egyesült Államok Grenada elleni agressziója, az invázió időzítését pedig „lesújtóan elhibázottnak” tartják. A NATO brüsszeli székhelyén dolgozó számos illetékes egybehangzó véleménye szerint az Egyesült Államok aligha választhatott volna rosszabb időpontot a katonai beavatkozásra. átadták flndropov válaszlevelét A Szovjetunió washingtoni nagykövetének kedden átnyújtották azt az üzenetet, amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökséginek elnöke küldött válaszul a „Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért’’ elnevezésű mozgalom legutóbbi kongresszusának felhívására. A válaszlevelet Anatol.ij Dobrinyin nagykövet adta át Bemard Lown profesz- szornak, a mozgalom társelnökének és J. Müllemek, a mozgalom végrehajtó tanácsa titkárának. MX-rakéUk Újabb lépés a jóváhagyás felé Az amerikai képviselőház kedden újabb nagy lépést tett az MX-rakéták gyártásának végleges jóváhagyása felé, amikor 217:208 arányban elutasította a rakétákra a jövő évre tervezett összeg törlését a katonai kiadások közül. Miután a képviselőháznak nincs több lehetősége megvonni a kormányzattól az első MX-rakéták építésére szánt 2,2 milliárd dollárt, már csak a szenátuson múlik a program megvalósításának elindítása. A republikánus többségű szenátus döntéséhez pedig nem fér kétség. Spiljak Bukarestben Hivatalos baráti látogatásra tegnap Bukarestbe érkezett Mika Spiljak, a jugoszláv Államelnöiíség elnöke, akit a román főváros Bane- asa pályaudvarán meghívója, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke köszöntött. Röviddel a megérkezés után baráti légkörben megkezdődtek a magas szintű román—jugoszláv tárgyalások, amelyeken a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről és nemzetközi kérdésekről, elsősorban a Balkán térség együttműködéséről lesz szó. kétnapos hivatalos látogatása. A svéd politikus a látogatást lezáró sajtóértekezletén a nemzetközi jog durva megsértésének nevezte az Egyesült Államok Grenada elleni invázióját. Bodström elmondta továbbá, hogy osztrák kollégája, Erwin Lánc egyetértett azzal a svéd javaslattal, hogy hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet Európában. HÁGA Több tízezer köztisztviselő tüntetett kedden és tegnap Hollandiában, hogy tiltakozzék a bérek 3,5 százalékos csökkentése ellen, amit a kormány január 1-től szándékozik végrehajtani. Csökkentik egyben a szociális juttatásokat és a családi pótlékokat is. TOKIÓ Tegnap délutáni sajtóértekezletén Helmut Kohl lényegében megismételte a tokiói látogatás során korábban elAz angliai Greenham Commonnál levő légibázison katonák erősítik a kerítést, miután a rakétatelepítés ellen tüntetők megpróbáltak behatolni annak területére. A hírek szerint a Nagy-Britanniába telepítendő rakéták első részegységei már meg is érkeztek az Egyesült Államokból — éppen erre a bázisra (Telefotó — KS) Libanoni megbékélési konferencia Határozat az ország nemzeti jellegéről A Genfben folyó libanoni megbékélési konferencia tegnap plenáris ülésen a résztvevők egyhangúlag elfogadták az ország nemzeti jellegéről szóló határozatot. A hivatalos forrásból kiszivárgott megállapodás hírét a libanoni állami rádió is megerősítette. Az ország nemzeti jellegéről szóló nyilatkozat szövegét nem tették közzé; legfontosabb tételei azonban ismeretessé váltajc. E szerint a politikai és vallási frakciók vezetői megállapodtak abban, hogy Libanon szuverén, független, területét, lakosságát és intézményeit tekintve egységes állam, amelynek — nemzetközileg is. elismert — határait az alkotmány jelöli ki. A dokumentum leszögezi, hogy Libanon az arab világhoz tartozik, az Arab Liga alapító tagja és aktív résztvevője, s mint ilyen, a szervezet égisze alatt létrejött valamennyi megállapodást kötelező érvényűnek ismeri el magára nézve. A formula értelmében Libanon „kizárólag az Arab Liga alapokmánya keretében vállal bármiféle elkötelezettséget más arab államokkal szemben”. Mint magas beosztású libanoni kormánytisztviselők rámutattak, az ország szuverenitására utaló megfogalmazásból következik, hogy Libanon „sem gyámot, sem védnököt” nem ismer el maga felett. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke a nyilatkozatot kommentálva leszögezte, hogy a Libanon arab jellegére vonatkozó megállapítást „valamennyi területen, kül- és és belpolitikai téren egyaránt konkretizálni” fogják. A drúz vezető utalt az országnak az Arab Liga iránti kötelezettségeire is, ezek bővebb taglalása nélkül. A szervezet szabályzata tiltja a tagállamoknak az Izraellel való egyoldalú kapcsolat- felvételt. Példátlan eset Libanon történetében: tegnap délelőtt a libanoni üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények dolgozói egyórás általános sztrájkot tartottak azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a Genfben tanácskozó nemzeti megbékélési konferencia résztvevőire, ki- kényszerítsék a polgárháborús ellenfelek kiegyezését. A figyelmeztető munkabeszüntetés szervezői Amin Dzsemajel elnökhöz intézett üzenetükben felszólították a genfi találkozó résztvevőit: követeljék az ellenségeskedések azonnali beszüntetését, az ország területén tartózkodó összes idegen erő azonnali kivonását és tegyenek hitet Libanon egysége; szuverenitása, függetlensége mellett. MOSZKVA Ülést tartott Moszkvában az a bizottság, amely egy dél-koreai repülőgépnek a szovjet légtérbe szeptember 1-én történt provokatív berepülése körülményeit vizsgálja. A bizottság megvitatta a vizsgálat eddigi anyagait. A vizsgálat a szovjet törvényekkel, a nemzetközi polgári1 ■ légiközlekedési egyezmény alapelveivel és a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetnek (ICÁO) a Szovjetunióban is érvényes normáival összhangban folyik. WASHINGTON Reagan amerikai elnök tegnap aláírta azt a törvényt, amely hivatalos állami ünneppé nyilvánítja Martin Luther Kingnek, a meggyilkolt néger polgárjogi vezetőnek a születésnapját. A születésnapot 1986- tól kezdve minden január harmadik hétfőjén ünnepük meg. Martin Luther King születésnapja január 15-én van. BECS Kedden befejeződött Len- nard Bodström svéd külügy- | miniszter Ausztriában tett Pravda-kommentár a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáréi A Pravda tegnapi számában kommentárt közölt a magyar párt- és kormány- küldöttség közelmúltban lezajlott látogatásáról. A következőket írta: Lengyelországot és Magyarországot — mint ezt a két ország párt- és kormány- küldöttségeinek most lefolyt tárgyalásai ismét megmutatták — olyan testvéri barátság, együttműködés, s a kölcsönös segítségnyújtás szálai fűzik egybe, amelyeknek alapját a célok egysége, a fejlődés szocialista útja, s a békéért folytatott harc alkotja. A felek megerősítették, hogy Lengyelország és Magyarország a KGST többi tagországával együtt továbbra is tevékenyen kiveszi ré- •, szét az integráció kiszélesítéséből. A szocialista országok közötti barátság és együttműködés megszilárdítása az egész szocialista közösség érdekeit szolgálja. A magyar küldöttség támogatta a LEMP és az összes hazafias erő minden olyan erőfeszítését, amelynek célja a szocialista vívmányok további megszilárdítása Lengyelországban. A (lengyel—magyar közös közlemény hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai közötti egység megszilárdítása. A szocialista közösség országai nem engedik meg, hogy a NATO katonai fölényhez jusson. Ugyanakkor azonban készek továbbra is közösen tevékenykedni, s olyan egyeztetett lépéseket tenni, amelyek a béke megszilárdítását és a nemzetközi biztonság szavatolását szolgálják. Irak kész a megegyezésre Irán ENSZ-nagykövete, Szaid Radzsai Korasszani kormánya teljes bizalmáról biztosította kedden az ENSZ főtitkárát, Perez de Cuellart és Olof Palme svéd miniszterelnököt, az ENSZ közvetítőjét az iraki—iráni konfliktusban — jelentette ki Francois Guiliani, az ENSZ főtitkárának szóvivője. Hétfőn még kétséges volt, hogy Irán támogatja-e Pal- mét, Szaid Radzsai Korasszani elutasította a Biztonsági Tanácsnak az iraki—iráni háborúval kapcsolatban aznap hozott határozatát, s értésre adta, hogy ennek megfelelően a jövőben nem tart igényt Palme közvetítői tevékenységére sem. Irak kedden üdvözölte a Biztonsági Tanács határozatát, s úgy értékelte azt, mint amely lehetővé teszi a háború gyors befejezését Iránnal. Irak hivatalos szóvivője bejelentette: Irak kész teljesíteni a határozatot, ha Irán is hajlandó erre, és a Biztonsági Tanács szavatolja annak végrehajtását. Eurorakéták II Belga KP kezdeményezése A Szovjetunió kész hozzájárulni ahhoz hogy megelőzzék az európai feszültség fokozódásával járó újabb fegyverkezési hullámot; ezt tanúsítja Jurij Andropov legutóbbi javaslatai, így az SS —20-as rakéták egyik részének leszerelésére kinyilvánított készsége. Elkerülhetetlennek látszik azonban, hogy — ha a NATO megkezdi a rakéták elhelyezését a bonni parlament vitája után — megfelelő ellenlépésekre kerül sor az NDK-ban és Csehszlovákiában — jelentette ki tegnap Louis van hangzottakat. Ezúttal is kijelentette, hogy országa a heves antinukleáris tüntetések ellenére is befogadja a rakétákat. HELSINKI Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter tegnap hivatalos látogatásra a finn fővárosba érkezett. A nyugatnémet diplomácia vezetője megbeszéléseket folytat Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsa miniszterelnökkel és házigazdájával, Paavo Väyrynen külügyminiszterrel. PEKING Egyhónapos nemzeti energiatakarékossági kampányt hirdettek meg Kínában. Erre hírügynökségi jelentések szerint azért került sor, mert az ország energiatermelése jelenleg is jelentős mértékben elmarad az igények mögött, az energiafelhasználás üteme ugyanis a hasonló fejlettségű országokénál jóval gyorsabban növekszik. Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke, aki a hét elején pártküldöttség élén megbeszéléseket folytatott Moszkvában az eurorakétákról. A belga pártküldöttséget Borisz Ponomarjov, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Vagyim Zaglagyin, az osztály helyettes vezetője fogadta. A Belga KP az október 23-i brüsszeli atomfegyver-ellenes tüntetés követeléseinek gyakorlati eredményekre váltása érdekében kezdeményezte a parlamentben, hogy a belga kormány halassza el a rakétatelepítésről hozandó döntését, lépjen fel a NATO- ban a telepítések elhalasztásáért. A belga parlamentben november 8-án folytatnak vitát az eurorakétákról, köztük a BKP indítványairól. Argentína 0 választások végeredménye Argentína fővárosában kedden közzétették a vasárnapi választások hivatalos végeredményét. Eszerint a Raul Alfonsin vezette Polgári Radikális Unió 7 659 530 szavazatot (50,5 százalék), míg az Italo Luder vezette peronista Juszticialista Párt 5 936 556 szavazatot (39,1 százalékot) kapott. Az Intranzigensek Pártjára 344 434 (2,26 százalék), az Integráció és Fejlődés Mozgalmára 179 589 szavazat (1,18 százalék) esett. A választásokon összesen 15 179 849-en adták le szavazatukat, azaz a választásra jogosultak 82 százaléka. Az argentin köztársasági elnököt november 30-án egy 600 tagú elektori testület fogja hivatalosan megválasztani.
