Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

1983. NOVEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyarországi szlovákok kongresszusa A szabályokban volt a hiba Városépítés kevés szanálással Lakottan kevesebbet ér A kisajátítása szakértők szerint ma három allergikus pont van. Az egyik: az épü­letek műszaki állapotának megítélése. A tulajdonosok szubjektív elfogultságból ál­talában többre értékelik, mint a szakértők. A másik: a területnagyság (főként a szandaszőlősi kerttulaj dono- sókat érinti). Az értetlenség oka az a jogszabály, amely egy család építési telkének maximumát, kisajátítás ese­tében, 1500 négyzetméterben állapítja meg. Ami azt jelen­ti, hogy a többi területet már termőföldként kell a kártalanítási összeg megálla­vét csak az ajánlattevők mi­att említjük meg) KISZ-esei, valamint szocialista brigád tagja azonban nem érkezett meg. Tegnap reggel csak a „Közterületfenntartó” göd­röt ásó gépe dolgozott (az intézmény ingyen adta a fa­csemetéket is), a gépkezelő csak négy társadalmi mun­kással találkozott, tíz óra tájt azonban ők sem győzték a várakozást. Délre — „hátha valamit még segíthetnek!” — a kato­hogy a közérdek és az egyé­ni érdek ellentéte éleződött ki a kisajátítási eljárások­ban. Hiszen kizárólag csak a közérdek — leggyakrab­ban a településrendezés, a lakásépítés, közlekedésfej­lesztés, a víz- és csatornahá­lózat bővítés — indokolhat­ta, hogy a személyi tulajdon­ban levő ingatlanokra a ta- nácsdk igényt tartsanak. Közérdek, ami egyértelműen a fejlődést jelentette és gya­korta úgy tűnt, hogy a fejlő­dés kerékkötői a vitatkozó, pereskedő emberek. Holott nem ők, hanem az elavult jogszabályok és tarifák vol­tak azok. Következmény: ahány kisajátítás, annyi per, amelynek nyertese mindig a kisajátított ingatlan tulajdo­nosa lett. A bíróság ugyanis a szabadforgalomban kiala­kult árak messzemenő figye­lembevételével döntött. hány esztendeje szinte szóra sem érdemes a bíróságon végződő viták száma. A vá­rosi tanács kisajátítási fő­munkatársa hamarjában ösz- sze js számolta, hogy az utóbbi időben — amióta csökkentek a beruházások, ésszerűbb és takarékosabb városrendezési megoldások születtek — általában egy- egy esztendőben 100 ingat­lant sajátítanak ki Szolno­kon és városkörnyéki közsé­gekben. Mindössze 6—8 kár­talanítási vita folytatódik évente a tárgyalóteremben. Elmondta, hogy nem egyszer ő maga, a tanácsi ügyintéző ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróság döntsön. Például egy szokatlanul nagy értékű ház esetében, amit a Centrum­sarok újjáépítése miatt sza­náltak. A kevés per nem jelenti azt, hogy vita nélkül, egyet­értésben zajlanának a kártala­nítási egyezkedések, de két­ségtelen jóval kisebb a tét, a felajánlott és kért összeg közötti különbség, amiért a „kötélhúzás megy”. pításánál figyelembe venni. A közérthetőség kedvéért egy példa: ha a 3000 négyzetmé­teres ingatlan két család tu­lajdona. akkor 1500—1500 négyzetméter építési telek­nek számít, ha egy családé, akkor 1500 négyzetméter épí­tési telek, 1500 pedig termő­föld, amelynek valamelyest alacsonyabb az ára. (Értel­metlen tehát a szomszéd ki­sajátított földjére hivatkoz­ni.) A harmadik vitaforrás: a kisajátított ház lakott tsága, abban az esetbén, ha benne lakó tulajdonos, vagy bérlő tanácsi bérlakást kér. Ez a Budapesten, az MSZMP Politikai Főiskolán szomba­ton megkezdte munkáját a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa. amely számba veszi a százezernyi szlovák lakosság helyzetét, a szövetség félévtizedes tevé­kenységét és kijelöli a kö­vetkező öt év feladatait. Knyihár János, a szövetség elnöke köszöntötte a több mint 200 küldöttet és a meg­hívott vendégeket. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter kitüntetéseket adott át a szövetség aktivis­tádnak, a nemzetiségi poli­tika végrehajtását elősegítő tevékenységük elismerése­ként. A szövetség országos vá­lasztmányának a kongresz- szus elé terjesztett beszámo­lója hangsúlyozta: a magyar­pénteken délután indul­tunk útnak a szolnoki váro­si rendőrkapitányságról, hogy a közutakon és a szórakozó­helyeken egyaránt megnéz­zük, milyen a rend, esetleg kit kéll jobb belátásra bírni. Mint ahogy a razzia esetén lenni szokott, különböző cso­portok alakultak, és átfésül­ték a várost, illetve annak környékét. A kertvárosi útelágazásnál a forgalmi „mintavétel’’ már az első leállított kocsi­nál azt bizonyította, hogy szükség van az ellenőrzésre. A vezető jogosítványa már nem volt érvényes. Igaz, nem régen, október végén „járt le”, így még belefért a tűrési időbe, ezért a vezető megúszta egy figyelmeztetés­sel. „Hogy elrepült ez az öt év” megjegyzéssel, örömmel nyugtázta ezt. Az energiatakarékosságot — úgy tűnik — sokan a kel­leténél komolyabban veszik. Néhány kocsi egyetlen lám­pával pásztázta az utat. Ve­zetőik a rendőri „felkérésre” készséggel váltak a helyszí­nen szerelővé. Nem tudom, hogy otthon miért nem tud­Molnár Pali bácsiék ott­honában Tiszafüreden barát­ságosan duruzsol a kályha. Az idős parasztember a konyhában, a pattogó lán­gok közelében melengeti öreg csontjait. — Negyvennyolc esztendőt éltem le első feleségemmel békességben, egyetértésben. Két gyerékünk született és kettőt is temettünk el. Az egyik már halva érkezett a világra, a másik pedig mind­össze két évet élt. Sajnos, két éve meghalt a szegény anyjukom is, és olyan egye­dül maradtam, akár az uj­jam. — Egyedül élni keserves. Főleg egy férfinak. Az egyik ismerősöm ajánlott egy .ió- ravaló. özvegyasszonyt Ti- szaszőlősről. No. gondoltam, ha már komendálták. elme­gyek, megnézem. Kiöltöztem feketébe ahogy illik, és út­nak eredtem, de potyára. Az egyik fiánál volt Dunake­szin, így a szomszédnál hagy­tam üzenetet: ki járt nála, meg milyen ügyben. Juli néni. azaz Mészáros Júlia Pali bácsi élete párja veszi át a szó fonalát. országi szlovákok hazájuk­nak tekintik a Magyar Nép- köztársaságot. tevékenyen részt vesznek a termelő, al­kotó munkában, a közélet­ben. Ugyanakkor híven őr­zik. ápolják anyanyelvűket, haladó hagyományaikat, fej­lesztik nemzetiségi kultúrá­jukat. Such János, a szövetség főtitkára a beszámoló szóbeli kiegészítéseként elmondta: a küldöttválasztó gyűléseken, amelyeken több mint 8 ez­ren vettek részt — megelé­gedéssel nyugtázták a szlo­vákok nyelvoktatás terén el­ért eredményeket. A beszámolót követő vi­tában felszólalt Benke Valé­ria. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, aki a Köz­ponti Bizottság nevében üd­vözölte a kongresszust. ták kicserélni a rossz égő­ket. Még egy taxis is így járt. A járőrparancsnok meg is jegyezte: „Itt áll a nyugdíj előtt és még min­dig nem tanulta még a ren­det”. Van olyan ember, aki inkább fizet. Hallottam, hogy egy tiszaföldvári lakos kivi- lágítatlan kerékpárral való közlekedésért összesen ötezer forintot fizetett, mégsem vett dinamót b|iciklij|ére. Meglehetősen költséges szó­rakozás az ilyen. És sokan mégsem tanulnak. Érdekes, hogy amikor pénteken meg­látták a rendőröket, egyből tudták, mit kell csinálni a dinamóval. „Leborotvált” pótkerékért is hangzott el figyelmeztetés. Időszerű az intelem hiszen nyakunkon a tél, kopott gu­mikkal nem biztonságos a közlekedés. Tudja ezt min­den vezető, mégis van, aki halogatja a gumivételt. A vé­gén aztán csodálkozik, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Szó, ami szó, a közlekedési fegyelem még nem sziklaszi­lárd, ezt bizonyította a pén­teki razzia. Egész más kép — Huszonhárom éve te­mettem el az uram. azóta vagyok özvegy. A két fiam, meg a két lányom felnőtt, kikerült a házból, mindegyik éli a maga életét. Félig-med- dig ismertem Palit, hiszen a téeszben együtt is dolgoz­tunk, dehát akkor ki hitte volna, hogy a sors öreg ko­runkra egybe boronái ben­nünket. Amikor nem talált otthon Szőlősön, írt egy na­gyon szép levelet nekem Du­nakeszire, a fiam címére. Igen ám, de mire a boríték megérkezett, már hazautaz­tam, így utánam . küldték. Elolvastam. és megsajnál­tam: szegény ember alig bír menni, mégis ennyit fá­radt utánam. Fogtam ma­gam, és én jöttem el hozzá Füredre. A két egyedül élő ember öregkorára egymásra talált, bár ez a kapcsolatteremtés bonyodalmakat is okozott a rokonságban. — Mondták a gyerekeim — sorolja Juli néni —. hogy édesanyám hozzánk is jöhet­ne lakni. De én úgy gon­doltam. miért szakadjak a nyakukba, amikor még bí­Új vezetőség az ügyvédi kamarában Tisztújítás történt tegnap a Szolndk megyei Ügyvédi Ka­marában, mert letelt a vá­lasztott tisztségviselők man­dátuma. A közgyűlésen lekö­szönő vezetőség két cikluson át irányította a kamara mun­káját. A tegnapi jelölőgyűlés után — amelyen részt vett dr. Bozsó Péter, a megyei pártbi- zosság osztályvezetője, s megjelentek az Országos Ügyvédi Tanács, az Igazság­ügyi Minisztérium, valamint a megyei bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató szervek képvi­selői — a tagság titkos sza­vazással megválasztotta a kamara vezetőségét. Az el­nök dr. Séllei Imre karcagi, elnökhelyettes dr. Bathó Ká­roly szolnoki, titkár dr. Kor­pás László szolnoki ügyvéd lett. alakult ki viszont a szórako­zóhelyeken. Jó viseletű, szo­lid emberek ültek az aszta­loknál. Csodálkoztam, olyan volt, mintha nem is Szolno­kon lennénk. Mielőtt túlzott illúziókba ringattam volna magam, a járőrparancsnok megjegyezte: „Régen volt fi­zetés, jöjjön velünk egyszer fizetésnapon is”. Bizonyára igaza van, hiszen gyakorlati tapasztalatok birtokában be­szél. Voltaképpen sajnálom, hogy igaza van, hiszen az volna a természetes, hogy ha mindenki minden alkalom­mal kulturáltan szórakozna. Végeredményben különö­sebb esemény nélkül zárta a razziát az a csoport, ame­lyikhez csatlakoztam. Azt hiszem, mások is osztják vé­leményem : örülök. hogy nem volt semmilyen szenzá­ció. Egy angol mondás sze­rint a semmi újság, jó új­ság. És most nem volt semmi újság. Jó lenne, lia a követ­kező razziákról is ugyanezt írhatnánk rom magam. így Palihoz költöztem, hiszen kettesben jobban eltelik a nap. Fél éve már itt laktam, ápoltam őt. mostam, főztem rá, ami­kor azt gondoltuk, elme­gyünk a tanácsházára az anyaikönyvvezetőhöz. Pali bácsi bólogat. — Nagyon elszomorodtam ezen a hosszú várakozási időn. és mondtam is a kis­asszonynak : lelkem, nekem sürgős ez a házasság, mert amilyen rosszul érzem ma­gam, ki tudja, megérem-e azt a harminc napot. Nem lehetett hamarabb, megér­tettem, és szerencsére meg is éltem ezt az időt. Sőt, többet is, hiszen november 6-án egy éve múlt. hogy kimondtuk az igent. Juli néni veszi át a szót. — Megértjük egymást;, nem szorulunk senkire. Ne­ki is van saját nyugdíja, nekem is. és a kettőből ki­jövünk. Kacsát, libát tartok, bevásárolok, főzök, mosok rá. Ha meg itt vagy ott fáj, kenőccsel, gyógyteával kuru- zsoljuk egymást. A két idős ember azóta is együtt van jóban rossz­ban. Pali bácsi szerint Juli néni remekül főz. Juli néni pedig dicséri a papót; olyan ember, akivel nagyon jól ki lehet jönni. Tanyázni seho­vá nem járnak, várják a gyerekeket. D. Szabó Miklós Nem olyan régen, még a ’70-es évek közepén is joggal érezhették kutyaszorítóban magukat a kisajátítások le­bonyolításával foglalkozó ta­nácsi szakemberek. Jól tud­ták. hogy majdnem felesle­ges minden egyezkedési kí­sérletük a kisajátított ingat­lanok tulajdonosaival. Reá­lis ár, pontosabban kártala­nítási ajánlatot ugyanis nem tudnak tenni. Minden éssze­rű egyezséget eleve meghiú­sítottak az akkori jogszabá­lyok. A táblázatokba bele­gyömöszölt, elavult értékha­tároknak semmi közük sem volt az élet realitásaihoz, a kereslet, kínálat által alakí­tott szabadforgalmi árakhoz. Ezekhez képest elfogdhatat- lanul kevés volt a táblázatok alapján kiszámított kártala­nítási összeg. Akkoriban, a felületesen ítélkezőknek úgy tűnhetett, A fák ültetőkre várnak Az olvasó ne munkatár­sunk szakmai ismereteiben keresse a hibát, amikor ma­gyarázatot akar adni a fotó ■unalmasságára! Kollégánk mozgalmasabb képet nem készíthetett, túszén tegnap 10 órakor csupán a fényké­pen látható gépet találta Szolnokon, a Széchenyi lakó­telepi Orosz György úton, pedig lelkes társadalmi mun­kásokat szeretett volna len- cevégre kapni. A rosszul sikerült felvétel előzményeit így foglalhat­nánk össze. Az egyhangúsága miatt sokat szidott Széche­nyi lakótelep élénkítésére fa­ültetést szerveztek. Magyar és szovjet katonák csütörtö­kön kezdték meg a nyolc— tízéves tölgyeket és kársa­kat a Közterületfenntartó Intézmény alcsiszigeti fais­kolájában kiszedni. A mun­dérba öltözöttek szombaton is dolgoztak, az elültetésre — önként és ingyen — jelent­kező hatvan, a Járműjaví­tóban dolgozó (a vállalat ne­tény csökkenti a ház érté­két és természetesen a kár­talanítás összegét is. A tu­lajdonosnak ilyenkor nem kell használatbavételi díjat fizetniük. A bérlő esetében némileg más a helyzet. Ha tanácsi bérlakást kér, lé­nyegében a tulajdonos kon­tójára teszi, mert a lakás la­kottnak számít és az értékét csökkenti. (Gondolják csak végig: nem igen lehet eladni a szabad forgalomban lakó­val egy házat). A bérlő te­hát csak akkor nem fizet a bérlakásért lakáshasználat­bavételi díjat, ha ugyanolyan lakást kér és kap, mint ami­lyenben korábban lakott. Ha az új lakás komfortosabb és nagyobb, mint a régi, a ket­tő használatbavételi díjának különbségét kell fizetni. A példa legyen ismét a szokatlanul nagy értékű ki­sajátított ház. Lakó nélkül 3,2 millióra becsülték, la­kottan, mivel a lakó tanácsi bérlakást kért 300 ezer fo­rinttal csökkent az értéke. Általános tapasztalat, hogy a 800 ezer forintnál értéke­sebb házak tulajdonosai nem tartanak igényt tanácsi bér­lakásra. a kártalanítás ösz- szege elég fedezet a lakásvá­sárlásihoz. Kisajátítás méltányosságból Bár nem tartozik a vitát kiváltó okok közé, mégis szót érdemel a kisajátításnak az a sajátos vállfája, amely méltányosságból történik, a tulajdonosok kezdeményezé­sére. Azok, akiknek üres, de építési tilalommal terhelt in­gatlanuk van. kérhetik a ki­sajátítását, amit a tanács meg is tesz. ha van rá pénze. Er­re központi keretet adnak, amit a megyei tanács oszt el a települések között. Az el­múlt években valamennyi pénz Szolnokra js jutott ilyen célokra. Az idén nem. Ez a pénzszűke közvetetten egy be városi terület, a Tabán majdani átépítésével függ össze. Az átépítési elképze­lésekről. a részletes rende­zési tervekről az utóbbi idő­ben sok szó esett a nyilvá­nosság előtt, és a sajtóban is. Ha nem* is tömegesen, de elkezdődött az öreg, nem túl értékes családi házak felvá­sárlása a Tabánban. Megala­pozott feltevés, hogy a ve­vők jó üzletet láttak benne és arra számítanak, hogy a majdani kisajátításkor be­fektetésük busásan megtérül. A további felvásárlásokat megelőzendő lett elővásár­lási joga az államnak a ta­báni házakra. Az idén a méltányossági kisajátítások helyett az eladó tabáni épü­letek megvételére kapott anyagi fedezetet Szolnok vá­ros Tanácsa. Kovács Katalin ná'k egy része a civileket pó­tolni átment a lakótelepre. Ekkor már remény sem volt valamennyi facsemete elül­tetésére — és ma sem lesz, ha a szervezőket cserben ha­gyó „társadalmi munkások” helyett nem segítenek a la­kótelep vasárnap ráérő lakói. A százhúsz, elültetés nélkül elszáradó fácska az Orosz György úton és a „Zöld is­kola” környékén várja a ma ajánlkozás nélkül is segíteni tudókat. Pénteken volt, máskor is lesz Esti razzia Szolnak Kettecskén, víg öregek Nekünk sürgős a házasság Egy anyakönyvvezető sok érdekes dolgot tapasztal munkája közben. Előfordul: lóhalálában érkeznek hozzá a párok, siettetik az esküvőt. Sokallják a beiratkozás utá­ni hivatalos, mindenkire kötelező várakozási időt, a har­minc napot. Főleg ha az együttjárásnak már szemmel lát­ható következményei is vannak. Mások beiratkoznak ugyan, de felé sem jönnek a házasságkötő teremnek, vagy ha igen: újabb partnerrel. Ez a történet azonban minden­képpen rendhagyónak számít, mivel egy hetvenhárom- éves férjjelölt sürgette az esküvőt. Vita van — per alig Ennyit az egykori gyakor­latról, amelynek a hét esz­tendeje életbe lépett, korsze­rű és rugalmas szabályozás vetett véget. Ma a kártala­nítás megállapításánál a ta­nács és az igazságszol­gáltatás szempontjai lé­nyegében megegyeznek és a kisajátítási eljárások mód­szerei is finomodtak, tökéle­tesedtek. A kisajátítandó in- • gatlanok pontos feltérképe­zésére, a tanácsok két szak­értőt kérnek fel. akik egy­mástól függetlenül készítik el — a telék és az épületek pontos műszaki leírását, az öt éven belül kialakult sza- badforgalmi árakat is tar­talmazó — szakvéleményü­ket. A kisajátítási ügyinté­zőn és a szakértőkön túl az egyeztető tárgyaláson min­den érintett jelen van, mos­tanában az esetek túlnyomó többségében közös nevezőre is jutnak. Szolnokon, ahol az elmúlt évtizedben a belváros re­konstrukciója, s a lakótele­pek építése miatt tömege­sek voltak a szanálások és egymást érték a perek, né-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents