Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 17. IÁ tudomány világa I Véletlen vagy hajlam? A balesetek lélektana A legfőbb érték minden társadalom számára az ember, és a különféle balesetek az embert éppen legnagyobb értékétől a munkaképességétől fosztják meg. A jelentős költségeket felemésztő védőintézkedések ellenére az üzemi balesetek csak kismértékben csökkennek. Felmerült a kérdés, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a balesetek keletkezésében, és milyen módszerekkel lehet tovább csökkenteni a balesetek nagy számát. A balesetek okai A balesetek létrejöttében mindig sok tényező, az okok és okozatok bonyolult láncolata vesz részt. Ezeket két nagy csoportba oszthatjuk: tárgyi és személyi tényezőkre. A balesetet számos esetben olyan körülmény idézi elő, mely az ember szerepétől független. Ilyen például a gépek emberi szempontból rossz konstrukciója. Egyes darukezelők munkáját film- és fényképfelvételek segítségével vizsgálták. Rájöttek arra, hogy a vészkapcsoló egészen lehetetlen helyen, a dolgozó mögött van: a darukezelő csak úgy érheti el, ha hátrafordul. Ennyi azonban éppen elég ahhoz, hogy közben esetleg jóvátehetetlen baj, súlyos baleset történjék. A nem megfelelő világítás ugyancsak sok esetben eredményezhet balesetet. A baleset objektív okainak megszüntetése érdekében jelentős anyagi áldozatot hoznak az ipari üzemek. A balesetek elhárításában a nagyarányú műszaki intéz- kedések ellenére is csak kis mértékű javulás látható. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy vajon milyen szerepe lehet az embernek, a szubjektív tényezőnek a balesetekben. A balesetek kétharmadának az okát általában 'emberi tényezőkben látják. Egy budapesti nagyüzemben végzett vizsgálat szerint a balesetek 95 százaléka következett be a dolgozók figyelmetlenségéből, azaz személyi okokból. Hasonló eredményt mutatnak vidéki üzemek statisztikai adatai is. A baleseteket tehát döntően nem a műszaki intézkedések elégtelensége okozza, hanem a nem megfelelő emberi magatartás. A balesetet előidéző tényezők lehetnek élettani jellegűek, melyek az illető egészségi állapotára vonatkoznak, például a különböző idült betegségek (szívbaj, cukorbaj) vagy érzékszervi fogyatékosságok, a rossz látás, nagyotthallás, stb. Az emberek hibáiból eredő balesetek azonban elenyésző számmal fordulnak elő szív- betegség, rossz látás vagy más fiziológiai hiányosság miatt. Eleinte úgy látszott, hogy emberi szempontból teljesen véletlen, mikor és kikkel fordul elő baleset. De a század eleje óta egyre hatékonyabban jelentkező pszichológiai és ezzel szorosan együttműködő más tudományos kutatásokból kiderült, hogy a balesetek keletkezésében a fiziológiai tényezők mellett pszichológiai tényezőket is kell keresnünk. A balesetek pszichológiája Baleset csak ott fordulhat elő. ahol veszély van. Mármost hogyan viselkednek az emberek a veszéllyel szemben? Nem mindenki egyformán: a veszélyes helyzet adta szituációkhoz alkalmazkodni kell. Például egyesek nyugodtan mennek át a zebrán akkor is, ha a jármű már közel van, mások futnak, többen állva maradnak az úttest közepén, és megvárják, amíg elmegy. Miért viselkedünk, cselekszünk, azaz alkalmazkodunk olyan sokféle módon környezetünkhöz és a veszélyhez? A veszély vállalása, esetleg túlzott vállalása, a veszélytől való félelem vagy a szorongás sok komponensből tevődik ösz- sze az emberekben. Cselekedeteink irányításában, szervezésében idegrendszerünkön keresztül egész lelki .életünk, összes tanult tapasztalatunk, valamennyi pszichikai funkciónk, azaz figyelmünk, érzékszerveink, akaratunk, stb. — vagyis egész személyiségünk részt vesz. A baleseti statisztikák tanulmányozása azt mutatja, hogy az egyes személyek veszélyeztetettsége azonos baleseti szituációban jelentősen eltér. Vannak, akik egyszer sem szenvednek balesetet, a dolgozók másik csoportja több évre kiterjedő megfigyelési szakaszon belül egyszer követ el balesetet, és találunk a dolgozók között olyan csoportot is, melynek tagjai kis időközben többször egymás után szenvednek balesetet. Ezeket az ismételten balesetet szenvedett személyeket vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos hányaduk idegrendszerüknél, szervi működéseiknél, személyiségük különböző sajátosságainál fogva fokozott mértékben vannak kitéve a veszélynek, vagyis hajlamosak a balesetre. A baleseti hajlam meghatározása nehéz feladat, és eddig csak megközelítő pontossággal sikerült. A kutatók egyöntetűen azt vallják, hogy bizonyos lelki működésekben, illetve azok öszi- szerendezettségében mutatkozó rendellenességek alkothatják a baleseti hajlam magvát. Régebben úgy vélték, hogy bizonyos lelki funkciók elégtelen működése már megnyugtató adatokat szolgáltat a baleseti hajlam pontos megállapítására. A legújabb kutatások szerint egy pszichikai funkció, a figyelem és a mozgás koordinációjának az átlagostól való eltérése önmagában még nem magyarázata a baleseti hajlamnak. Baleseti hajlam A teljes személyiséget vizsgáló pszichológiai módszertannak ki kell terjednie a dolgozónak a szakmához való vonzódására, szakmai érdeklődésére, stb.. Ha valakinek rossz a munkaköréhez való hozzáállása, nem szereti a munkáját, lényegesen könnyebben okoz vagy szenved balesetet, mint az aki megfelelő érdeklődéssel végzi mindennapi tevékenységét. A magyarázat egyszerű: a munkaterület iránti passzivitás, aminek oka lehet a helytelen pályaválasztás, az üzemi környezet hiányosságai, a vezetővel szembeni elégedetlenség, stb. Mindez a dolgozóban * olyan lélektani reakciókat válthat ki, melyek csökkentik alkalmazkodását a baleseti szituációban. Lehetséges, hogy más környezetben, más szakmában az illető kisebb mértékben vagy talán egyáltalán nem okoz balesetet. Baleseti hajlammal tehát általában nem rendelkeznek emberek, de bizonyos szakmákkal kapcsolatos alkalmatlanságuk a baleseti hajlam kialakulásához vezethet. tekinthető kizártnak az a lehetőség sem, hogy a gyűrűk tényleges száma elérheti vagy meghaladhatja az ezret is. Az Uránusz gyűrűit 1977. március 10-én sikerült felfedezni, amikor a bolygó elfedett egy halvány csillagot. Harmincöt perccel azelőtt, hogy be kellett’ volna lépnie az Uránusz korongja mögé, a csillag fénye váratlanul elhalványodott. A jelenség 6—9 másodpercig tartott. Majd még négy. további gyengébb, egy másodperces elhalványodást észleltek. Amikor a csillag kilépett az Uránusz mögül, öt ízben újra elhalványodott, s ezeknek a fénygyengüléseknek a sorrendje éppen ellentéte volt az előzőleg tapasztaltaknak. Bár már mintegy 25 éve feltételezték, hogy a Jupitert is gyűrű veszi körül, bizonyítani valójában csak 1979 márciusában sikerült, szintén a Voyager—1, majd a Voyager—2 segítségével. Ez utóbbi hosszú expozíciós idejű felvételsorozatot készített a bolygó közelében, s igazolta a gyűrű létezését. Az óriásbolygók gyűrűinek felfedezése érdekes elméleti problémákat vetett fel. Több kutató visszatér A Naprendszer keletkezésével és szerkezetével foglalkozó csillagászok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az óriásbolygókat övező gyűrűknek. Az elmúlt öt évben fontos felfedezések születtek e területen. A Szaturnusz gyűrűrendszere ismert legrégebbről, hiszen már egy kis távcsővel is jól megfigyelhető. Régebben ugyan azt tartották, hogy csak három gyűrű övezi, később úgy vélték, hogy a gyűrűrendszer hat, esetleg nyolc tagból áll.- 1980-ban azonban kiderült, amikor a Voyager—1 űrszonda megközelítette a bolygót, hogy ennél sokkal több a gyűrűk száma. A mai álláspont szerint legalább háromszáz kes- kenyebb-szélesebb, halvá- nyabb-erősebb fényű gyűrű övezi az égitestet, de nem Bolygók gyűrűi „Az idő pénz” bölcsessége ma időszerűbb, mint volt bármikor. A gyorsaság a piaci versenygyőzelem nem elhanyagolható tényezője lett. S nemcsak arról van szó, hogy frissen kell reagálni a megrendelő kívánságára, rövid idő alatt minőségi portékával szükséges kirukkolni, hanem sebesen el kell juttatni az árut a gyakran ezer kilométerekre lévő célba. Mi sem alkalmasabb erre, mint a légi áruszállítás, amelyet sók országban ma már óriási repülőgépekkel bonyolítanak le. Ilyen például a Boeing 747F típusú áruszállító óriás, amely száz tonna teher szállítására képes. A gépóriás felszállásához csupán 1400 méteres kifutópályára van szükség. A gép tehát használhatja a hagyományos repülőterek kifutópályáit. A Boeing 747F maximális sebessége 1030 km/óra, az utazósebessége pedig alig marad valamivel 1000 km/óra alatt. A gép hatalmas súlyát a 18 embermagasságú, változtatható távolságra kiengedhető kerékből álló futóműve viseli, amelyet leszálláskor tv-kamerákkal figyelnek a pilótafülkéből. Az óriásgép tartályai teljes feltöltéskor kb. 190 ezer liter üzemanyag befogadására alkalmasak, ami mintegy 7200 kilométeres légiút megtételéhez elegendő. Képünkön az óriásgépet rakodás közben láthatjuk, amit az orr-rész felemelésével könnyítenek meg. A jól megfigyelhető különleges, 5400 kg súlyú rakodóberendezés a géppel együtt repül, s három ember által bármikor, bárhol három óra alatt fel- és leszerelhető. A 2,5 méter széles, 6,1 méter magas emelőberendezéssel az óriás egységrakományok is gyorsan ki- és berakhatok a gépbe. E rakodóberendezéssel két ember 30 perc alatt elvégzi a gépóriás belső rakodóterének konténerekkel való megtöltését. Búcsú a sercegésnek Barázdával és barázda nélkül Műtét helyett mágnes Amerikai kutatók olyan módszeren dolgoznak, amely- lyel — műtét nélkül — meg- szüntethetők a Véredényfa- lak zacskó alakú tágulatai Ezek ugyanis könnyen megrepedhetnek, gyakran agyvérzéseket is okoznak és műtéttel csak nehezen, az élet veszélyeztetésével távolíthatók el. A kutatók kísérleteikben 3 milliméter nagyságú állandó mágneseket helyeznek el az agyban oly módon, hogy az értágulat a mágneses pólusok közé kerüljön. Azután a véráramba 3—4 mikron nagyságú vasszemcséket tartalmazó anyagot juttatnak. . A szemcsék a mágnes hatására megállnak az értágulatban, lassan kitöltik, majd hegszövet növi őket körül, és véglegesen rögzülnek. Ezután a mágneseket el lehet távolítani. Az eddigi állatkísérletek biztatóak. Laplace-nak a Naprendszer keletkezéséről 1796-ban közzétett elméletéhez. Szerinte eredetileg egy forgó ,gáz- halmaz-állapotú gömb töltötte ki a Naprendszert. Ahogy fokozatosan lehűlt, forgása mind gyorsabbá vált. Amikor a fellépő centrifugális erő meghaladta a gömb vonzerejét, gyűrű szakadt ki a forgó tömegből, s a Napegyenlítő síkjában helyezkedett el. Az elmélet szerint minden bolygó ilyen gyűrűből sűrűsödött össze. A Laplace-elméletet később elvetették, most azonban többen visszatérnek hozzá. Mások szerjnt viszont a Szaturnusz gyűrűi csaknem teljesen jégszemcsékből állnak, és a jég a bolygókat létrehozott ködből konden- zálódott. Az Uránusz gyűrűi viszont egy vagy több mechanikailag gyenge, szabálytalan alakú, széntartalmú tömeg széthullásakor keletkeztek, csupán 10—100 évvel ezelőtt. A gyűrűk keletkezéséről tehát egységes elmélet még nincs, de ilyen az idő rövidsége miatt még nem 1 is alakulhatott ki. Képünkön a Voyager—1 űrszonda felvétele látható, a Szaturnusz gyűrűrendszeréről. Edison találmánya, a mechanikus hangfeljegyzés a világon mindenütt milliárdo- kat jövedelmezett a zenészeknek, s szórakozást nyújtott az emberek millióinak. A lapos korong mindkét oldalán a hangrezgéseknek megfelelő, oldalirányú kitéréseket tartalmazó, csigavonalban kívülről befelé haladó barázda van. A barázda méreteitől függően ún. normál, majd később. 1947 után mikrobarázdás lemezeket gyártottak, melyekhez különböző Lemezméretek és fordulatszámok tartoznak. A lemezek gyártása nagy nyomású présgépeken történik. A gépeken a hanglemezek két oldalának megfelelően két présmatrica van. Közéjük helyezik a megfelelő meny- nyiségű előmelegített nyersanyagot — normál lemeznél különböző töltőanyagokat (korom, palaliszt stb.) tartalmazó sellakot, mikrolemeznél különböző vinilalapú műanyagokat — és a két címkét, majd nagy nyomással ósszepréselik. A matricákat galvanikus úton sokszorosítják a hangfelvételt tartalmazó viasz- vagy lakklemezről. A hanglemezt egyeduralmától azonban megfosztotta az elektromágneses hangszalag, és a piacon egyre inkáhb túlszárnyalta a lemezt. 1976- ban első ízben adtak el több magnókazettát, mint mikrobarázdás lemezt, részben már zenés kazetták formájában, részben pedig üres kazettaként. A jelek szerint korunkban második újjászületését éli a hanglemez, hiszen a mikrobarázdás technika megjelenése óta nem volt akkora változás pályafutásában, mint amit az új digitális lemez ígér. Az új eljárás lényege. hogy a hangrezgéseket számítógép segítségével digitális jelekké alakítják át, és így tárolják. A Philips- Sony rendszernél eltűnik a barázda a hanglemezről, s helyét spirálisan körbefutó sáv foglalja el, amelynek tükörsima felületébe mart pontok hordozzák a zenei információt. A pontokat lézersugár tapogatja le érintés nélkül, így nem koptatja a lemezt, a felvétel minősége a használat során nem romlik, nem torzul, a lemez élettartama gyakorlatilag korlátlan. A hangszedőben tű helyett hajszálvékony lézersugár pásztázza végig a kódokkal teli spirált, amelynek felületéről visszaverődik, mélyedéseiben pedig elnyelődik a fénye. A fényi ngadozásokat fotocella érzékeli, s a visz- szavert jelek sorozatából újra felépül az eredeti hanganyag. Miután a készülék a digitális jeleket rezgésekké alakítja át, a hangszóróban megszólal ugyanaz a hang, amit felvételkor a mikrofon továbbított a számítógépnek. A digitális lemezek elterjedésével tehát búcsút mondhatunk a sercegésnek, és a hagyományos lemezkopás okozta torzulásainak. Képünkön a hagyományos lemezgyártás egyik fázisa látható, a matrica javítása.
