Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 13. IHeti világhiradö I Moszkvában a hagyományos díszszemlével emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójáról. Képünkön: gépesített légvédelmi egység a Vörös téren rendezett felvonuláson HÉTFŐ: A „Haza Pártjának” győzelmét hozták a török páriámén ti választások — Dzsemajel libanoni elnök hazautazott Párizsból — Felipe González spanyol kormányfő tárgyalásai Becsben KEDD: Az ENSZ-közgyölés megkezdte a közép-amerikai helyzet vitáját — Az öböl menti országok külügyminiszterei közvetítési feladattal Damaszkuszba utaztak — Az utolsó kubai csoport hazatért Grenadából — Az amerikai szenátus megszavazta a 253 milliárd dolláros katonai költségvetést SZERDA: Reagan elnök Tokióba érkezett és megkezdte tárgyalásait Nakas%zone kormányfővel — Angol—nyugatnémet csúcstalálkozó volt Bonnban — Ideiglenes kormány alakult Grenadán — Trudeau kanadai kormányfp villámlátogatása Hágában és Brüsszelben. CSÜTÖRTÖK: Kádár János látogatása Prágában — Stone amerikai elnöki különmegbízott San Jóséban találkozott az emigráns nicaraguai ellenforradalmárok képviselőivel — A Pravda szerkesztőségi cikkben emlékezett meg Leonyld Bresznyevröl. halálának első évfordulóján. PÉNTEK: Szovjet—szír külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — NATO-forrá- sokböl kitudódott, hoev az év végéig 41 rakétát helyeznek el Nagy-Britanniában. Olaszországban és az NSZK- .ban — Sadli algériai elnök befejezte párizsi látogatását SZOMBAT: Reagan elnök megkezdte dél-koreai tárgyalásait — Trudeau nyugat- európai k " H során Bonnban és Londonban is a kelet —nyugati feszültség csökkentéséről folytatott eszmecserét — Mohieddin egyiptomi miniszterelnök befejezte ausztriai látogatását — Bolgár- görög csúcstalálkozó Szófiában Van-e remény a palesztin mozgalom egységének helyreállítására? A palesztin mozgalom válsága aligha választható el a nemzetközi helyzet általános éleződésétől, mégha az is bizonyos, hogy a kelet—nyugati hidegháborús ellentétek csak áttételesen és egyszer- másszor éppen paradox módon éreztetik hatásukat. Semmi esetre sem lehet úgy föltenni a kérdést: az imperialistáknak mi a jobb és ki a jobb? Az El Fatah mérsékeltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehetnek-e a vádak azok ellen, akik hosszú-hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvonalában harcoltak? Az imperializmusnak csak egy valami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy a mellett a palesztin mozgalom válsága! így nyílik alkalom az intervencióra, a beavatkozásra, arra, hogy az USA hadserege megvesse lábát a Közel-Keleten, meg ez által indokolhatja Izrael Dél-Libanon véglegesnek szánt megszállását. A libanoni káoszhoz látványosan járult hozzá az izraeli hadsereg épp az által, hogy kivonult a Suf- hegység vidékéről, lehetővé téve a keresztény milíciák támadását, amire 100 százalékos biztonsággal drúzok ellentámadását lehetett megjósolni.... No, természetesen Izrael nem tud beleszólni a palesztin mozgalom különböző szárnyainak hatalmi harcába, annál, inkább megteszik ezt a feudális és imperialistabarát arab országok, amelyek most messzehangzóan Arafatot kezdték támogatni, kiszámítva, hogy az ilyen „mérgezett testvéri csókok” kiváltják Szíria és a PFSZ balszárnyának, vagy éppenséggel a balos, szélsőséges palesztin csoportoknak az ellenérzéseit. Ugyancsak túlságosan feltűnőnek látszanak felsorakozni Arafat mellett más nyugati erők is: Chey- sson francia külügyminiszter sorozatos nyilatkozatai mellett figyelmet érdemel, hogy az utóbbi napokban a francia hírügynökség, az AFP adott mindig elsőnek hírt Arafat hollétéről és szándékairól.!,. Hosszú távra a palesztin mozgalom egységének helyreállítása jósolható, mert csak ez felel meg a palesztin nép érdekeinek, azok pedig nyomban érvényesíthetők lesznek, mihelyt a nemzetközi helyzetben enyhülés következik be. Addig azonban valószínű, hoy tovább tart a hatalmi harc, amelyet csak az enyhíthet, hogy komprer misszumra való készségre figyelmezteti a szembenálló feleket a haladó világ. Mi történik Grenadában? Az USA tartós katonai jelenlétre készül a kis, karib- tengeri szigetországban — ezt jelentik azok a nyugateurópai tudósítók, akik most már eljutottak Granadába. Az amerikai sajtó, enyhén szólva, elfogult vagy hiányos tájékoztatást adott több esetben, nem is beszélve arról, hogy a New York Times a minap azt jelentette-, tömegsírt találtak, a holttestek között Bishop volt kormányfőét is felismerték... Két nap múlva maga az amerikai külügyminisztérium volt kénytelen cáfolni. Nem az Egyesült Államok sajtója, rádiója, televíziója, hanem a nyugat-európai tudósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és parancsnokaik a rendőrök és bírák szerepkörében tetszelegnek, vagy hogy minden diplomáciai szokást lábbal tiporva megalázó módon bánnak azoknak az országoknak a diplomatáival, amelyeket Grenada korábbi szövetségeseinek minősítenek. Az új fejleményekben kulcsszerepe van egy színesbőrű „angol arisztokratának”, azaz sir Paul Scoon- nak, a brit főkormányzónak, aki ideiglenes kormányt alakított. Pedig a grenadai alkotmány semmilyen jogot nem ad a főkormányzónak kormány létrehozására. Szenzációs leleplezést közölt egy kanadai hírügynökség sir Paul Scoon-nak az amerikai intervenció előtti állítólagos segélykéréséről. A főkormányzót a már partra szállt amerikaiak vitték egy hadihajó fedélzetére és ott írta alá — washingtoni utasításra — a „segélykérő üzenetet”, persze antedatálva. Az amerikai sajtó változatlanul többségében az intervenciót helyeslő, a reagani politikát dicsérő cikkeket közöl, csak elvétve olvasni bíráló megjegyzéseket. Aztán az USA közvéleménye többségében szintén az erőfitogtatás mellett van. A nyugateurópai szövetségesek azonban nemcsak sajtójukban, hanem felelős kormányférfiak nyilatkozataiban is nyíltan bírálják az amerikai agressziót. Fálfy József Hivatalos látogatáson Tokióban tárgyalt az amerikai elnök. Képünkön: Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök és Ronald Reagan maszkját viselő tUntetők azon a megmozduláson, ahol a felvonulók a fokozódó japán—amerikai katonai együttműködés ellen tiltakoztak Egyesült Államok Folytatódott a KP kongresszusa Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 23. kongresszusán a plenáris üléseken és a munkabizottságokban kibontakozott aktív vitában eddig közel százan szólaltak fel a párt tömegmunkájával, a szakszervezetekben végzett tevékenységgel, a békeküzdelem széles körű kibontakoztatásával kapcsolatban. A tanácskozás Clevelandban tegnap folytatta munkáját. Több felszólaló állást foglalt amellett, hogy a pártnak önálló arculata fenntartásával kell részt vennie az elnökválasztási harcban. Egyszersmind — abból kiindulva, hogy a fő veszélyt a jelen kormányzat jelenti — pozitívan értékelték azt, hogy az AFL—CIO szakszervezeti szövetség a demokrata párti Walter Mondale-t javasolta elnökjelöltnek, és azt is, hogy Jesse Jackson néger vezető jelöltként való fellépése a fekete lakosság nagyfokú aktivizálódásához vezethet a választási harcban. Az MSZMP üdvözletét a kongresszusnak Hárs István, a KB tagja, a Magyar Rádió elnöke adta át, aki aláhúzta: a kongresszus munkája meggyőzően bizonyította, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja szilárdan, képviseli az amerikai dolgozók tényleges érdekeit, következetesen marxista—leninista politikát folytat. Usztyinov marsall beszéde a hadsereg pártnapján Megfeleli! válaszlépések a Szovjetunió és szövetségesei biztonságáért Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja pénteken Moszkvában beszédet’ mondott a hadsereg pártnapján. Beszédében a többi között kijelentette : Az Egyesült Államok és. NATO-szövetségesei rendkívül agresszív politikát folytatnál? a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, a világ haladó erőivel szemben. Erről több tény is tanúskodik: ■Először: az USA által másfél évvel ezelőtt a kommunizmus, a Szovjetunió és más szocialista országok ellen meghirdetett keresztes hadjárat nem pusztán jelszónak, hanem külpolitikai programnak bizonyult. Fő célja, hogy biztosítsa a felkészülést a szocializmus megsemmisítésére. Ez vézérli ma az USA vezetőit gyakorlati lépéseik megtételében, és ezt tartják szem előtt más NATO-tagállamok vezetői is. Másodszor: az Egyesült Államok' és NATO-szövetségesei mindent megtesznek azért, hogy megbontsák a Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai-hadászati egyensúlyt. A hadászati és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet új rendszereit hozzák létre. Korábban nem tapasztalt méreteket öltött az Egyesült Államok és a NATO hagyományos és általános rendeltetésű fegyverzetének korszerűsítése. Terveket dolgoznak kii a világűr militarizálására is. Az USA 1985-ben 322,5 miü- miárd dollárra kívánja növelni a katonai kiadásokat, ami két és félszerese a három-négy évvel ezelőtti ősz- szegnek. Harmadszor: az USA és más NATO-országok vezetői, hogy szabad kezet kapjanak a háborús kalandokhoz, minden manőverezési lehetőséget kihasználnak és nem hajlandók becsületes tárgyalásokat folytatni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről. A jelenlegi amerikai kormány hibájából félbeszakadt, vagy zsákutcába jutott fegyverzet korlátozásáról folytatott fontos tárgyalás. Az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott tárgyalásokat a világ közvéleményének félrevezetésére használják fel. Negyedszer: az USA és a NATO fegyverzetének növelésével párhuzamosan nagyobb méretűvé válnak a hadgyakorlatok. Ötödször: az amerikai háborús készülődésbe mind szélesebb körben vonják be a világ legkülönbözőbb térségeinek más országait is. Az USA reakciós rendszereket juttat hatalomra az an- tiimperialista és nemzeti felszabadító mozgalom elnyomása céljából, s újjá akarja éleszteni a japán militariz- must is, hogy hozzákapcsolja a NATO gépezetéhez. Az Egyesült Államok alkalmassá akarja tenni fegyveres erőit arra, hogy a világ bármely részén haladéktalanul bevethetővé váljon. A Grenada elleni fegyveres támadással bizonyítani kívánta a világnak, hogy kész bevetni hadseregét mindenhol. ahol ezt szüségesnek tartja. Hatodszor: az USA és a NATO hatalmas méretű pszichológiai támadást indított a Szovjetunió és a szólista közösség országai ellen. Így akarják elfogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy elkerülhetetlen a háború a szocializmussal és a kommunizmussal. Ezt a célt szolgálják a rágalmak, hazugságok, a szocialista országok címére intézett útszél! kijelentének. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a növekvő veszély körülményei közepette szilárdan és következetesen küzd a béke megóvásáért és megszilárdításáért. Ugyanakkor válaszlépéseket is tesz. hogy biztosítsa a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát. Ha az új. közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat Európába telepítik, • akkor a Szovjetunió beszünteti azt a moratóriumot, amelyet hasonló közepes hatótávolságú eszközeinek európai telepítésére mondott ki. Az NDK és Csehszlovákia kormányaival létrejött megállapodások alapján ezen országok területén már megkezdődtök a hadműveleti — harcászati rakétakomplexumok telepítésének előkészítő munkálatai. A Szovjetunió kénytelen lesz más intézkedéseket is tenni, köztük olyanokat, amelyek szemléletesen bizonyítják, mennyire illuzórikusaik az Egyesült Államoknak a földrajzi tényezőkre, területének feltételezett sérthetetlenségére épített számításai. Sor kerül a szovjet fegyveres erők készültségének fokozására is. A szovjet nép biztos lehet abban, hogv ellenségeinek semimilveh lépése sem éri váratlanul. A szovjet fegyveres erők képesek megsemmisítő csaoást mérni bármely agresszióra, bárhonnan is induljon ki. A szovjet emberek békés munkáiénak megbízható garanciái vannak — hangsúlyozta beszédében Dmitrij Usztyinov. Grenada Újabb leleplezés Maurice Bishop, Grenada néhai kormányfője az év elején két levelet is intézett Ronald Reagan amerikai elnökhöz. Ezekben Bishop annak az óhajának adott hangot, hogy tegyenek lépéseket a két ország kapcsolatának javítására — közölte Pena Gó- mez, a kormányzó Dominikai Forradalmi Párt főtitkára tegnap Santo .Domingó- ban. A politikus egyébként a Szocialista Internacionálé egyik alelnöke. Ä levelek másolatait Sómez tegnap nyújtotta át Bejrútban nagy várakozással tekintenek Amin Dzsemajel libanoni elnök első, holnap kezdődő damaszkuszi látogatása elé, amely után a jövő szombaton Szaúd-Ará- biába, majd később az Egyesült Államokba utazik. Dzse- majelt a libanoni polgárháborús ellenfelek genfi találkozója hatalmazta fel arra, hogy a nemzeti megbékélési konferencia második fordulója előtt folytasson konzultációkat az izraeli megszálló csapatok eltávolításának lehetőségeiről, országa teljes szuverenitásának helyreállításáról. Értelemszerűen afelől tájékozódik, hogy miként „helyettesíthető” az Izraellel kötött május 17-i különmeg- állapodás, amely elfogadhatatlan a belső ellenzék szamára, s amelyet Genfben közmegegyezéssel „befagyasztottak”. Bejrúti értesülések szerint az izraeli—libanoni megállapodás sorsa, a Szíriái csapatok libanoni jelenléte, a libanoni nemzeti' egységkormány megalakítása és az amerikai—izraeli agresszió veszélye szerepel a Szíriái— libanoni csúcstalálkozó napirendjén. Franciaország latin-amerikai utazó nagykövetének, aki jelenleg Santo Domingóban tartózkodik. Az említett levelekben Bishop felvetette annak a lehetőségét, hogy amerikaiak is dolgozzanak a Grenadán épülő repülőtéren. Gómez emlékeztetett arra, hogy Reagan elnök a kis karibi szigetország épülő polgári repülőterét az Egyesült Államok biztonságára nézve „hadászati fenyegetésnek” nevezte. Hafez Asszad szíriai elnök és Amin Dzsemajel találkozója előtt Abdel Halim Had- dam külügyminiszter három pontban foglalta össze a libanoni megbékélés sikerének feltételeit: 1. Az izraeli megszállók feltétel nélküli kivonása, a májusi egyezmény érvénytelenítése; 2. A libanoni nemzeti egység megvalósítása, a béke és a biztonság helyreállítása; 3. A Libanonban állomásozó amerikai, francia, olasz és angol csapatok kivonása. Közben az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front azzal vádolta a libanoni keresztény jobboldalt, hogy visszatáncolt a Genfben vállalt kötelezettségeitől. Pierre Dzsemajel, a Falangista Párt elnöke és a falangista irányítás alatt álló jobboldali milíciák parancsnoksága elvetette a Libanon arab jellegéről elfogadott genfi meghatározást és szembehelyezkedett az izraeli—libanoni megállapodás érvénytelenítésével. A negatív jobboldali állásfoglalások minden frontszakaszon katonai provokációkkal, a tűzszünet durva megsértésével párosultak. Nicaragua ellenes Katonai szövetség A Pentagon irányításával „új” Nicaragua-ellenes katonai szövetség jött létre Közép-Amerikában. Október 1-én négy középamerikai ország — Salvador, Honduras, Panama és Guatemala — felújította az 1963- as közép-amerikai védelmi tanácsot (CONCEDA), amelyet eredetileg is amerikai irányítás alatt hoztak létre Somoza nicaraguai diktátor segítségével. A szövetség országainak 14 katonai vezetője október 22— 23-án megtartott értekezletén Nicaragua-ellénes nyilatkozatot fogadott el, amelyben jogot formál a szomszédos közép-amerikai ország „pacifikálására”, sőt az amerikai intervenciót is igyekszik megalapozni, azt javasolva, hogy „rendkívüli válság esetén az Egyesült Államok minden erőforrásával vegyen részt” egy Nicaragua elleni agresszióban. * * * A Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborút elítélő határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka. Reagan Szöulban Az Egyesült Államok fokozza a szöuli rezsimnek nyújtott katonai támogatást. Tokiói értesülések szerint egyebek között erről jött létre megállapodás Ronald Reagan amerikai elnök és vendéglátója, Csőn Tu Hvan dél-koreai államfő tegnap kezdődött tárgyalásain. Reagan három napos látogatáson tartózkodik Szöulban. 'A felek az állítólagos északi fenyegetés ürügyén hangoztatták a del-koreai rezsim megerősítésének szükségességét. Ebből kiindulva Reagan kötelezettséget válóit a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderő erősítésére. Holnap Damaszkuszban Szíriái—libanoni csúcstalálkozó
